Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-25 / 193. (1527.) szám
a kijelentést tetté közzé, hogy a fclravata- lozás a keleti államok egyetlen városában sem lehetséges. A hullákat vasárnap Bostonban elégetik s Vanzetti nővére New- yorkon, Londonon, Parison, Berlinen, Stockholmon s más városokon keresztül viszi bátyja hamvait haza, Itáliába. Több szövetség, amelyek Sacco és Vanzetti érdekében küzdöttek, nemzeti konferenciát hiv össze Newyorkba, amelyen a kivégzett olaszok ártatlanságát akarják bebizonyítani Barrlkddok... forradalom.,, Paris, augusztus 24. A párisi lapok legnagyobb része szerdán reggel, amikor a kedd éjszaka borzalmas eseményeit teljesen át lehet tekinteni, megállapítja, hogy a Sacco s Vanzetti érdekében rendezett tüntetés teljes mértékben forradalmi jellegűvé fajult. „Forradalmi este Párisban“, ezt a címet adja a Petit Párisién hosszú beszámolójának, amelyben többek között rámutat arra, hogy a tüntetőknek egy órán át sikerült a város szivében, a Sebastopol-Boulevard és a Rue Réaumur sarkán barrikádot felállítani s azt eredményesen védelmezni a lovasrendőrség s a republikánus gárda támadásaival szemben. Az összes jelentésekből kitünikj hogy a város különböző pontjain a rendőrségi erők telje sen felmondták a szolgálatot, vagy pedig nem volt elegendő számban rendőrség ahhoz, hogy a vad pusztításoknak véget vessen. Különösen a Boulevard Sebastopolon, a Montmartre-on és az Avenue des Champs Elyséen csaptak magasra a forradalmi kitörések lángjai. A Boulevard Sebastopolon a tüntetők a rendőrség első támadásai után villamoskocsikat, jármüveket s egyéb tárgyakat fektettek az utcán keresztül s az igy felállított barrikádot egy órán át eredményesen védelmezték a rendőrség megújuló támadásaival szemben. Azokat a vasrácsokat, amelyek a boulevard fáit környezik, a tüntetők kitépték, darabokra tördelték s a rendőrségre dobálták. Valóságos utcai harcra került a sor, amelyben a két oldalról több mint száz lövés dördült el. Végre sikerült a rendőrségnek a barrikádot megkerülnie s ekkor a tüntetőket a Se- bastopol boulevardról leszorították a Seine partjára. A visszavonulás alkalmával a feldühödött tömeg szétrombolta az útjába eső összes kávéházak ablakait s az üzletek kirakatait. Különösen nagy pusztításokat vittek végbe a Félix Potin-féle nagy élelmiszer- gyárban, azután sok cipőüzletet és divatkereskedést dúltak szét. A Potin-áruház óriási tükörablakait teljesen szétzúzták s a kirakatok áruit az utcára dobálták. Egy villamost, amely a boulevard irányába haladt, a tömeg megostromolt. A kocsit feldöntötíék s egész berendezését darabokra zúzták. Erre az egész közlekedést be kellett állítani. Csak éjféli 12 óra tájban sikerült a városnak ezen a részén a rendet helyreállítani. Chiappe rendörprefektus személyesen vezette ezen a ponton a rendőrség operációit. Hasonló vad fosztogatásokra, rombolásra került a sor a Montmartre-on, a Chieliy-té- ren s a köztársaság terén, valamint a Fabourge du Temple-en. A Moulin-Rouge ostroma után megrohamozták a nagy kávéházakat, a tükörüvegeket s a belső berendezést teljesen szétzúzták, miközben a vendégek pánikszerűen menekültek. A tüntetők a szerfölött gyengének bizonyuló rendőröket palackokkal, üvegekkel, székekkel s egyéb tárgyakkal támadták meg. A montmartrei ütközetnek négy súlyos sebesültje van, köztük egy gyerek, a kár pedig, amit a rombolás okozott, többmillió frankra rúg. A legnagyobb pusztítás a nagy Vipler-kávéházat érte, amelybe a tüntetők „Le a burzsoáziával" kiáltással törtek be. A kávé házban a támadás alkalmával igen sokan voltak, úgy hogy vad dulakodásra, véres verekedésre került a sor. Végül is a vendégek menekülni voltak kénytelenek, mig a támadóka székeket s asztalokat felforgatták s a nagy tükörablakokra több revolverlövést adtak le. Borzalmas pánik támadt, az asszonyok elájultak, a gyermekeket a földre taposták s keresztül gázoltak rajtuk. Egy hetvenéves öregembert ókölcsapá®»kkal életveszélyesén megsebesítettek. Az összes nagy Limousino- kat és luxusautókat, amelyek a kávéház előtt állottak, feli ordították és szétrombolták. Innen a tüntetők, állandóan a külső boulevardok hosszában, a Champs d'Elyséere nyomultak, ahol a nemrég megnyitott Tortoni-kávéház terraszát rohamozták meg. A vendégek az épület belsejébe menekültek. Hirtelen lövések dördültek el, amire a tömeg, mintegy 300 ember, benyomult a kávéházba, annak luxuriózus berendezését darabokra rombolták. a személyzetet súlyosan bántalmazták, a lüsztereket kövekkel leverték 9 darabokra zúzták. Innen aztán a Hotel Chambourgba, majd a Café Angieisbe, végül a Hotel Carl- tonba törtek be s rövid pár perc alatt teljesen szétrombolták a belső berendezést. Amikor a telefonértesítésre a rendőrség autókon megérkezett a helyszínre, a tüntetők állandó revolverlövések közepette visszavonultak s már nem tudták beérni őket. A Fabourg du Temple-en a lovas republikánus gárdának legalább tizszer kellett a tömegbe Palás5:hy Marcell A hazajáró lélek S míg zengett a hangulatot árasztó, búgva epekedő, áhitatosan elmerengő s végül a békesség pihenőjét Ígérő retraite hullámzó kürtdala, a négyszögletű (habokat vetve megdermedt kőfolyam túlsó partján: a cselédkorzón, loholó, szürke bakák negyven- fcótszöges talpú és patkóssarku bakkancsa csattogott az aszfalton. Egyesével, párjával, csomósán; — eh gyérülve, majd ismét sűrűbb rajokban, de egyforma igyekezettel loholnak ők, a kötelesség és a -fegyelem ostora alatt versenyt futva á takarodó dallamával. Mire véget • ér a retraite ábitatos melódiája — mert hiszen imádkozik ebben a kiirt — és fefrikolt a végén a katonás parancs kürtjele — nekik otthon kell lenni: a kaszárnyában. : Mert becsukják a kaput. ; ... Csattog a rohanók bakkancsa az aszfalton és riadt marsot ver közben teliritmu- su, fiatal szivük. Sóhajtást és káromkodást harapnak el lihegve... Némelyik megáik Kifújja magát és — visszafelé néz... ügy: a válla fölött. A „nem akarom" bennük és a „jaj, de kár volt otthagyni" sajog a zubbonyuk és komiszingijük alatt. Némelyikben a féltés, mert tudja hogy ina valakinek „kimaradása" van és hátha tilosba téved ez a valaki? Az ő tilalmasába! V: S a külvárosi utcák pesti vándora r. kacsai kapualjakban dúdolva álmodozó — magái k rab ag yottak at. A barnahaju, diószemü, kékszoknyás ^ örzséket; s lenvarkoosu, búzavirág nézésű Ancsákat. Némelyiknek a szeme előtt idegen vir- zsinia-szivar tüze henceg és a virgónia szivar tövéből, a bajuszkák legényke dő szarvacskái alól vérgyujtogató, hazug és mégis örökké igaz szavak legyeskednek elő ... A leányzók szivének irányítva. Van, aki megnyílik ezeknek ilyenkor. Van, kérem, ilyen szív. Hogyne volna! ... S látja a külvárosi utcák vándora a kamrácskáikba besurrant, égőszemü és kigyulladt árcu cselédkéket, a félig csókolt csókok özvegyeit, amint tallérnyi, kerek tükrükben nézik, figyelik, miért tüzel az arcuk? Tüzel-e csakugyan, vagy csak úgy érzik? ... És hogy látszik-e valami a szemük körül? ... Meg azt, hogy a pruszlikjaikat és az ingvállu- kat csakugyan felpattintotta-e a szivük dobogása ... Mert az, szegényke vert, vert bizony ... Most Ls le kell még szorítaná két vörös kezükkel, az árvácska kezükkel, úgy fől- rever még mindig... Mintha tűzvész volna. Tűz is van hiszen és veszedelem is. Ez aztán bizonyos. De bizonyos az is, hogy ha tűz: kellemes; ha veszedelmes, kívánatos nagyon. VI. ... Loholnak a kékmundéros, szürke köpönyeges és kis honvédok. (A nagyok azok voltak — hajdanán.) Loholnak a kassai főutcán a kaszárnyák felé. S a pesti külvárosok vándora már szinte utánuk kiált: —• Miért szaladtok, hé? — Hová futtok a boldogság elől? ... Miért hagyjátok őket magukra, amikor az életben ez a legnagyobb, az egyetlen, amiért élni érdemes? Miért loholtok el a boldogságtól, ti ostobák? Miért? 1927 augusztus 25, csütörtök. rontania, mig szétszórhatta. Itt is sok üzletet romboltak szét, fákat döntöttek ki, ujságbó- dékat forgattak lel s a kávéházakban is sok kárt okoztak. Félegy ára tájban Páris legtöbb helyén a rendet általában helyreállították. Mintegy 200 tüntetőt tartóztattak le. Ma még lehetetlen a rendkívül nagymértékű kárt áttekinteni. . A rendőrprefekturán s a belügyminisztériumban az a felfogás alakult ki, hogy kimondottan forradalmi megnyilvánulással állanak szemben. A belügyminiszter a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a kedd estének forradalmi eseményei az utóbbi hónapokban intenzivebb kommunista propaganda eredményei, amelyet ö legutóbbi beszédeiben többször megbélyegzett. Véres utcai harc limesében Lipcse, augusztus 24. A kommunisták kedd estére tiltakozó népgyülést hívtak össze, amelyből nagy zavargások támadtak. Amikor a tömeg már el akart vonulni 9 a támadt résen egy villamoskocsi át akart haladni, a tömeg megtámadta a villamoskalauzt és a vezetőt. Hat védör sietett segítségükre, de a tüntetők ezek ellen is fenyegetöleg léptek lel, úgy hogy a túlerő elől visszahúzódtak az őrszobáig. Az elvakult emberek idáig is követték őket s meg akarták ostromolni az őrséget, amire az fegyverét használta. Egy tüntető holtan rogyott össze s többen súlyosan megsebesültek. A vér még jobban felbőszítette az egyre növekvő tömeget, ekkorra azonban már nyolc teherautón erősítés érkezett s a rendőrségnek most sikerült szétoszlatni a tüntetőket, bár ez nem történhetett simán és számos rendőr könnyebben-sulyosabban megsebesült. London izgalmas éiieie London, augusztus 24. A kedd estére a Hyde-Parkba összehívott tiltakozó gyűlésen ismét vad zavargásokra került a sor, amikor a tüntetők egy része az amerikai követség elé akart vonulni. Lovasrendőrök támadtak gummibotokkal a felvonulókra s az általános tumultusban negyvenen megsebesültek. Tizenkét sebesültet a kórházba kellett szállítani. Éjféltájban sikerült a rendet helyreállítani. Berlin nyugodt Berlin, augusztus 24. A „Rote Fahne" mai számában felhívja a kommunista szervezeteket, hogy nagy számban jelenjenek meg a szerdán estére a Lustgartenben egybehívott gyás: ünnepségre. A rendőrség nagy előkészületeket tesz a rend fentartására. WV>ker íiewyo-ki polgáraié.-1 er szerdán rogge; érkezett Berlinbe. Fogadtatására erő? bi'lcnsági intézkedéseket alkalmaztak. Nem a F-’o hhstrassén, hanem a Zoo pályaudvarán s?állott le és nagy ’,endő;Ttordon között iáéin autójáig. A polgármester m •gé'kezése rende t incidens néllvü! játö.Vl.l! le. gyűlések voltak, amelyeken leginkább szocialista és kommunista munkások vettek részt. A rendőrség szétoszlatta a tüntetést. A szovjet a kivégzettek emlékéről Moszkva, augusztus 24. A kivégzés hírére Moszkvában és számos más városban az üzemek s egyéb intézmények gyűléseket tartottak, amelyek Sacco és Vanzetti emlékével foglalkoztak. A kivégzettek hozzátartozóihoz számtalan részvét levelet intéztek. A Tudományos Akadémia rendkívüli ülésen tiltakozott. Délafrika Is megmozdult Johannesburg, augusztus 24. Sacco és Vanzetti hivei tegnap este több helyütt elégették az amerikai zászlót. Az amerikai áruk ellen komoly bojkottmozgalom indult meg. V«tókSlvi,o«Iba„ Varsó, augusztus 24 A •« főváros külső részeiben tegnap este viharos tiltakozó Megnyílt az újonnan épfiit ESPLANADE LUXUSHOTEL Stadtpark,- Wllsoa pályaudvarral siembis Az európai sajtó ítélete London, augusztus 24, A londoni sajtó nagy sajnálkozással fogadja a halálos Ítélet végrehajtását. A Westminster Gazette különösen azt hibáztatja, hogy az elítéltekkel olyan kínokat szenvedtelek, amelyek minden emberi mértéket meghaladtak.,— A Daily Telegraph megjegyzi, hogy a Dreyfuss-ügy óta nem nyilatkozott még olyan nemzetközi agitáció, mint a két kivégzett olasz anarchista ügyében. Ez az agitáció forradalmi elemek munkája, akik felhasználták az alkalmat arra, hogy uj vádakat hozzanak fel a velük ellenséges szociális osztály ellen. A munkáspárti Daily Héráid szerint az EgyeDe aztán rádöbben az okára: Mert becsukják a kaiput. VII. Becsukják a kaput? Hát aztán? Hát baj az, ha a kötelességek kapuját bezárják az orrotok elől? ... örüljetek ennek, cgyügyüek!... Szaladjatok ki a szabad világiba és a szuronyok elől, melyek az élet tüskéi, bújjatok el a boldog erdőkben ... Velük bújjatok el! ... Becsukják a kaput... Újra felmerült a háborgó vizekből, — amelyeken életének gazdátlan malma sodródott alá, — újra felmerült ez a rémgondolat, és az győzelemmel töltötte el. De melyik kaput csukják be hát? Melyiket, én istenem? Azt.. azt az egyet bizonyosan. Azt, amelyik mögött az ő kárhozata lakik. Lakik és éli a világát... Milyen lehet annak ez a világ — őnélküie? " VIII. V ‘ A retraite szól... Dallama most panaszosan árad szerte. Hány óra i« szokott lenni ilyenkor? Kilenc? . Ugye, kilenc? A kapukat pedig, amelyek mögött nem a kaszárnyának, hanem az életnek rabjai laknak, tiz órakor zárják... És az a kapu nagyon messzi van ide... — Egy gépkocsi kellene!... Egy autó!... Egy autó! Úgy robbant ki belőle ez a vágyódó gondolat, mint ahogy a sebesült kiált orvos után, hogy tegyen csodát vele, mielőtt elvérzik. De minek ez a sietség? Minek e dőre sóvárgás, mely olyan mohón tört rá? Oda akar menni csakugyan? 1 Óceániába? A világrészbe, amely elsülyedt? ' Oda?... Oda akar menni?... Minek?... őhozzá? Aki a részvét ösvényén surrant ' hozzá, hogy a csókok láncán elvezesse a gyalázat vásárjába; ... aki a csókjaival felharapta a szivét és mérget köpött a sebbe?... Aki boldoggá tette és büszkévé, hogy végül nyomorulttá váljék? — Oda akar menni? őhozzá, aki az ő vérző szivéből, az ő szenvedéseiből, az ő gyalázatából kirakó vásáft csapott? — Hozzá, aki életek romjára állt ki páváskodni, hogy elérhetetlenebbnek, kívánatosabbnak, drágalátosabbnak láitassék? Mert hiszen ha sirt volna, ha szenvedett volna ö is, mindez emberibb volna és nem kapott volna az ő szerelme is vérmérgezést, hogy a halálba menekülés kisért eleivel teljék meg a lelke. Bár, —• ki tudja? — mégis jobb volt ez igy? - • Mert az a gyilkoló méreg kitermelte a lelkében a saját ellenmérgét és ő igy meggyógyult. De ha meggyógyult csakugyan, miért e lázroham ? Mert láz ez. Meglepte, rázza. Nem tud kibontakozni belőle. S nem tud ellene szegülni. IX. A gyilkost is — mondják — odavonzza valami rejtelmes erő, ahol a bűnét elkövette. És az öngyilkosok mind hazajáró lélekké válnak — Mindez és sok más egyéb, amit néven nevezni tilt a nyilvános morál, mely más, egészen más, mint az a másik: a bensőnk pucér morálja; — zűrösen kavargóit a fejében. — Autó! — Hé! Soffőr! Kiáltott, integetett és a Kelenföld felől a híd felé száguldó, ödafarolva megállap> dott a lóca előtt. (Folytatjuk.) % 2
