Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-25 / 193. (1527.) szám

a kijelentést tetté közzé, hogy a fclravata- lozás a keleti államok egyetlen városában sem lehetséges. A hullákat vasárnap Bos­tonban elégetik s Vanzetti nővére New- yorkon, Londonon, Parison, Berlinen, Stockholmon s más városokon keresztül viszi bátyja hamvait haza, Itáliába. Több szövetség, amelyek Sacco és Van­zetti érdekében küzdöttek, nemzeti konferen­ciát hiv össze Newyorkba, amelyen a kivég­zett olaszok ártatlanságát akarják bebizonyí­tani Barrlkddok... forradalom.,, Paris, augusztus 24. A párisi lapok legnagyobb része szerdán reggel, amikor a kedd éjszaka borzalmas eseményeit teljesen át lehet tekinteni, megállapítja, hogy a Sacco s Vanzetti érdekében rendezett tüntetés teljes mértékben forradalmi jellegűvé fajult. „Forradalmi este Párisban“, ezt a címet adja a Petit Párisién hosszú beszámolójának, amelyben többek között rámutat arra, hogy a tüntetőknek egy órán át sikerült a város szivében, a Sebastopol-Boulevard és a Rue Réaumur sarkán barrikádot felállítani s azt eredményesen védelmezni a lovasrendőrség s a republikánus gárda támadásaival szemben. Az összes jelentésekből kitünikj hogy a város különböző pontjain a rendőrségi erők telje sen felmondták a szolgálatot, vagy pedig nem volt elegendő számban rendőrség ahhoz, hogy a vad pusztításoknak véget vessen. Különösen a Boulevard Sebastopolon, a Montmartre-on és az Avenue des Champs Elyséen csaptak magasra a forradalmi kitörések lángjai. A Boulevard Sebastopolon a tün­tetők a rendőrség első támadásai után villamoskocsikat, jármüveket s egyéb tárgyakat fektettek az utcán keresztül s az igy felállított barrikádot egy órán át eredményesen vé­delmezték a rendőrség megújuló támadásaival szemben. Azokat a vasrácsokat, amelyek a boulevard fáit környezik, a tüntetők kitépték, darabokra tördelték s a rendőrségre do­bálták. Valóságos utcai harcra került a sor, amelyben a két oldalról több mint száz lövés dördült el. Végre sikerült a rendőrségnek a barrikádot megkerülnie s ekkor a tüntetőket a Se- bastopol boulevardról leszorították a Seine partjára. A visszavonulás alkalmával a fel­dühödött tömeg szétrombolta az útjába eső összes kávéházak ablakait s az üzletek kira­katait. Különösen nagy pusztításokat vittek végbe a Félix Potin-féle nagy élelmiszer- gyárban, azután sok cipőüzletet és divatkereskedést dúltak szét. A Potin-áruház óriási tü­körablakait teljesen szétzúzták s a kirakatok áruit az utcára dobálták. Egy villamost, amely a boulevard irányába haladt, a tömeg megostromolt. A kocsit feldöntötíék s egész berendezését darabokra zúzták. Erre az egész közlekedést be kellett állítani. Csak éjféli 12 óra tájban sikerült a városnak ezen a részén a rendet helyreállí­tani. Chiappe rendörprefektus személyesen vezette ezen a ponton a rendőrség operációit. Hasonló vad fosztogatásokra, rombolásra került a sor a Montmartre-on, a Chieliy-té- ren s a köztársaság terén, valamint a Fabourge du Temple-en. A Moulin-Rouge ostroma után megrohamozták a nagy kávéházakat, a tükörüvegeket s a belső berendezést teljesen szétzúzták, miközben a vendégek pánikszerűen menekül­tek. A tüntetők a szerfölött gyengének bizonyuló rendőröket palackokkal, üvegekkel, székekkel s egyéb tárgyakkal támadták meg. A montmartrei ütközetnek négy súlyos se­besültje van, köztük egy gyerek, a kár pedig, amit a rombolás okozott, többmillió frankra rúg. A legnagyobb pusztítás a nagy Vipler-kávéházat érte, amelybe a tüntetők „Le a burzsoáziával" kiáltással törtek be. A kávé házban a támadás alkalmával igen sokan vol­tak, úgy hogy vad dulakodásra, véres verekedésre került a sor. Végül is a vendégek me­nekülni voltak kénytelenek, mig a támadóka székeket s asztalokat felforgatták s a nagy tükörablakokra több revolverlövést adtak le. Borzalmas pánik támadt, az asszonyok el­ájultak, a gyermekeket a földre taposták s keresztül gázoltak rajtuk. Egy hetvenéves öregembert ókölcsapá®»kkal életveszélyesén megsebesítettek. Az összes nagy Limousino- kat és luxusautókat, amelyek a kávéház előtt állottak, feli ordították és szétrombolták. Innen a tüntetők, állandóan a külső boulevardok hosszában, a Champs d'Elyséere nyo­multak, ahol a nemrég megnyitott Tortoni-kávéház terraszát rohamozták meg. A vendégek az épület belsejébe menekültek. Hirtelen lövések dördültek el, amire a tömeg, mintegy 300 ember, benyomult a kávéházba, annak luxuriózus berendezését darabokra rombol­ták. a személyzetet súlyosan bántalmazták, a lüsztereket kövekkel leverték 9 darabokra zúzták. Innen aztán a Hotel Chambourgba, majd a Café Angieisbe, végül a Hotel Carl- tonba törtek be s rövid pár perc alatt teljesen szétrombolták a belső berendezést. Amikor a telefonértesítésre a rendőrség autókon megérkezett a helyszínre, a tünte­tők állandó revolverlövések közepette visszavonultak s már nem tudták beérni őket. A Fabourg du Temple-en a lovas republikánus gárdának legalább tizszer kellett a tömegbe Palás5:hy Marcell A hazajáró lélek S míg zengett a hangulatot árasztó, búg­va epekedő, áhitatosan elmerengő s végül a békesség pihenőjét Ígérő retraite hullám­zó kürtdala, a négyszögletű (habokat vetve megdermedt kőfolyam túlsó partján: a cse­lédkorzón, loholó, szürke bakák negyven- fcótszöges talpú és patkóssarku bakkancsa csattogott az aszfalton. Egyesével, párjával, csomósán; — eh gyérülve, majd ismét sűrűbb rajokban, de egyforma igyekezettel loholnak ők, a köte­lesség és a -fegyelem ostora alatt versenyt futva á takarodó dallamával. Mire véget • ér a retraite ábitatos meló­diája — mert hiszen imádkozik ebben a kiirt — és fefrikolt a végén a katonás pa­rancs kürtjele — nekik otthon kell lenni: a kaszárnyában. : Mert becsukják a kaput. ; ­... Csattog a rohanók bakkancsa az asz­falton és riadt marsot ver közben teliritmu- su, fiatal szivük. Sóhajtást és káromkodást harapnak el lihegve... Némelyik megáik Kifújja magát és — visszafelé néz... ügy: a válla fölött. A „nem akarom" bennük és a „jaj, de kár volt otthagyni" sajog a zubbonyuk és komiszingijük alatt. Némelyikben a féltés, mert tudja hogy ina valakinek „kimaradása" van és hátha tilosba téved ez a valaki? Az ő tilalmasába! V: S a külvárosi utcák pesti vándora r. kac­sai kapualjakban dúdolva álmodozó — ma­gái k rab ag yottak at. A barnahaju, diószemü, kékszoknyás ^ örzséket; s lenvarkoosu, búzavirág nézésű Ancsákat. Némelyiknek a szeme előtt idegen vir- zsinia-szivar tüze henceg és a virgónia szi­var tövéből, a bajuszkák legényke dő szarvacskái alól vérgyujtogató, hazug és még­is örökké igaz szavak legyeskednek elő ... A leányzók szivének irányítva. Van, aki megnyílik ezeknek ilyenkor. Van, kérem, ilyen szív. Hogyne volna! ... S látja a külvárosi utcák vándora a kamrácskáikba besurrant, égőszemü és ki­gyulladt árcu cselédkéket, a félig csókolt csókok özvegyeit, amint tallérnyi, kerek tük­rükben nézik, figyelik, miért tüzel az arcuk? Tüzel-e csakugyan, vagy csak úgy érzik? ... És hogy látszik-e valami a szemük körül? ... Meg azt, hogy a pruszlikjaikat és az ingvállu- kat csakugyan felpattintotta-e a szivük dobo­gása ... Mert az, szegényke vert, vert bi­zony ... Most Ls le kell még szorítaná két vö­rös kezükkel, az árvácska kezükkel, úgy fől- rever még mindig... Mintha tűzvész volna. Tűz is van hiszen és veszedelem is. Ez aztán bizonyos. De bizonyos az is, hogy ha tűz: kelle­mes; ha veszedelmes, kívánatos nagyon. VI. ... Loholnak a kékmundéros, szürke kö­pönyeges és kis honvédok. (A nagyok azok voltak — hajdanán.) Loholnak a kassai főutcán a kaszárnyák felé. S a pesti külvárosok vándora már szinte utánuk kiált: —• Miért szaladtok, hé? — Hová futtok a boldogság elől? ... Miért hagyjátok őket magukra, amikor az életben ez a legna­gyobb, az egyetlen, amiért élni érdemes? Miért loholtok el a boldogságtól, ti ostobák? Miért? 1927 augusztus 25, csütörtök. rontania, mig szétszórhatta. Itt is sok üzletet romboltak szét, fákat döntöttek ki, ujságbó- dékat forgattak lel s a kávéházakban is sok kárt okoztak. Félegy ára tájban Páris legtöbb helyén a rendet általában helyreállították. Mintegy 200 tüntetőt tartóztattak le. Ma még lehetetlen a rendkívül nagymértékű kárt áttekinteni. . A rendőrprefekturán s a belügyminisztériumban az a felfogás alakult ki, hogy kimondottan forradalmi megnyilvánulással állanak szemben. A belügyminiszter a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a kedd estének forradal­mi eseményei az utóbbi hónapokban intenzivebb kommunista propaganda eredményei, amelyet ö legutóbbi beszédeiben többször megbélyegzett. Véres utcai harc limesében Lipcse, augusztus 24. A kommunisták kedd estére tiltakozó népgyülést hívtak össze, amelyből nagy zavargások támadtak. Amikor a tömeg már el akart vonulni 9 a támadt résen egy villamoskocsi át akart haladni, a tömeg megtámadta a villamoskalauzt és a vezetőt. Hat védör sietett segítségükre, de a tüntetők ezek ellen is fenyegetöleg léptek lel, úgy hogy a túlerő elől visszahúzódtak az őrszobáig. Az elvakult emberek idáig is követték őket s meg akarták ostromolni az őrséget, amire az fegyverét használta. Egy tüntető holtan rogyott össze s többen súlyosan megsebesültek. A vér még jobban felbő­szítette az egyre növekvő tömeget, ekkorra azonban már nyolc teherautón erősítés ér­kezett s a rendőrségnek most sikerült szétoszlatni a tüntetőket, bár ez nem történhetett simán és számos rendőr könnyebben-sulyosabban megsebesült. London izgalmas éiieie London, augusztus 24. A kedd estére a Hyde-Parkba összehívott tiltakozó gyűlésen ismét vad zavargásokra került a sor, amikor a tüntetők egy része az amerikai követség elé akart vonulni. Lovasrendőrök támadtak gummibotokkal a felvonulókra s az általá­nos tumultusban negyvenen megsebesültek. Tizenkét sebesültet a kórházba kellett szál­lítani. Éjféltájban sikerült a rendet helyreállítani. Berlin nyugodt Berlin, augusztus 24. A „Rote Fahne" mai számában felhívja a kommunista szerve­zeteket, hogy nagy számban jelenjenek meg a szerdán estére a Lustgartenben egybehívott gyás: ünnepségre. A rendőrség nagy előké­születeket tesz a rend fentartására. WV>ker íiewyo-ki polgáraié.-1 er szerdán rogge; érkezett Berlinbe. Fogadtatására erő? bi'lcnsági intézkedéseket alkalmaztak. Nem a F-’o hhstrassén, hanem a Zoo pályaudva­rán s?állott le és nagy ’,endő;Ttordon között iáéin autójáig. A polgármester m •gé'kezése rende t incidens néllvü! játö.Vl.l! le. gyűlések voltak, amelyeken leginkább szo­cialista és kommunista munkások vettek részt. A rendőrség szétoszlatta a tüntetést. A szovjet a kivégzettek emlékéről Moszkva, augusztus 24. A kivégzés híré­re Moszkvában és számos más városban az üzemek s egyéb intézmények gyűléseket tar­tottak, amelyek Sacco és Vanzetti emlékével foglalkoztak. A kivégzettek hozzátartozóihoz számtalan részvét levelet intéztek. A Tudo­mányos Akadémia rendkívüli ülésen tiltako­zott. Délafrika Is megmozdult Johannesburg, augusztus 24. Sacco és Vanzetti hivei tegnap este több helyütt elé­gették az amerikai zászlót. Az amerikai áruk ellen komoly bojkottmozgalom indult meg. V«tókSlvi,o«Iba„ Varsó, augusztus 24 A •« főváros külső részeiben tegnap este viharos tiltakozó Megnyílt az újonnan épfiit ESPLANADE LUXUSHOTEL Stadtpark,- Wllsoa pályaudvarral siembis Az európai sajtó ítélete London, augusztus 24, A londoni sajtó nagy sajnálkozással fogadja a halálos Ítélet végrehajtását. A Westminster Gazette külö­nösen azt hibáztatja, hogy az elítéltekkel olyan kínokat szenvedtelek, amelyek minden emberi mértéket meghaladtak.,— A Daily Telegraph megjegyzi, hogy a Dreyfuss-ügy óta nem nyilatkozott még olyan nemzetközi agitáció, mint a két kivégzett olasz anarchis­ta ügyében. Ez az agitáció forradalmi elemek munká­ja, akik felhasználták az alkalmat arra, hogy uj vádakat hozzanak fel a velük el­lenséges szociális osztály ellen. A munkáspárti Daily Héráid szerint az Egye­De aztán rádöbben az okára: Mert becsukják a kaiput. VII. Becsukják a kaput? Hát aztán? Hát baj az, ha a kötelességek kapuját bezárják az orrotok elől? ... örüljetek en­nek, cgyügyüek!... Szaladjatok ki a szabad világiba és a szuronyok elől, melyek az élet tüskéi, bújjatok el a boldog erdőkben ... Velük bújjatok el! ... Becsukják a kaput... Újra felmerült a háborgó vizekből, — amelyeken életének gazdátlan malma sodró­dott alá, — újra felmerült ez a rémgondolat, és az győzelemmel töltötte el. De melyik kaput csukják be hát? Me­lyiket, én istenem? Azt.. azt az egyet bizonyosan. Azt, amelyik mögött az ő kárhozata lakik. Lakik és éli a világát... Milyen lehet annak ez a világ — őnélküie? " VIII. V ‘ A retraite szól... Dallama most panaszosan árad szerte. Hány óra i« szokott lenni ilyenkor? Kilenc? . Ugye, kilenc? A kapukat pedig, amelyek mögött nem a kaszárnyának, hanem az életnek rabjai laknak, tiz órakor zárják... És az a kapu nagyon messzi van ide... — Egy gépkocsi kellene!... Egy autó!... Egy autó! Úgy robbant ki belőle ez a vágyódó gondolat, mint ahogy a sebesült kiált orvos után, hogy tegyen csodát vele, mielőtt el­vérzik. De minek ez a sietség? Minek e dőre sóvárgás, mely olyan mohón tört rá? Oda akar menni csakugyan? 1 Óceániába? A világrészbe, amely elsülyedt? ' Oda?... Oda akar menni?... Minek?... őhozzá? Aki a részvét ösvényén surrant ' hozzá, hogy a csókok láncán elvezesse a gya­lázat vásárjába; ... aki a csókjaival fel­harapta a szivét és mérget köpött a sebbe?... Aki boldoggá tette és büszkévé, hogy végül nyomorulttá váljék? — Oda akar menni? őhozzá, aki az ő vérző szivéből, az ő szenve­déseiből, az ő gyalázatából kirakó vásáft csapott? — Hozzá, aki életek romjára állt ki páváskodni, hogy elérhetetlenebbnek, kívá­natosabbnak, drágalátosabbnak láitassék? Mert hiszen ha sirt volna, ha szenvedett volna ö is, mindez emberibb volna és nem kapott volna az ő szerelme is vérmérgezést, hogy a halálba menekülés kisért eleivel tel­jék meg a lelke. Bár, —• ki tudja? — mégis jobb volt ez igy? - • Mert az a gyilkoló méreg kitermelte a lelkében a saját ellenmérgét és ő igy meg­gyógyult. De ha meggyógyult csakugyan, miért e lázroham ? Mert láz ez. Meglepte, rázza. Nem tud kibontakozni belőle. S nem tud ellene szegülni. IX. A gyilkost is — mondják — odavonzza valami rejtelmes erő, ahol a bűnét elkövette. És az öngyilkosok mind hazajáró lélekké válnak — Mindez és sok más egyéb, amit néven nevezni tilt a nyilvános morál, mely más, egészen más, mint az a másik: a bensőnk pucér morálja; — zűrösen kavargóit a fejében. — Autó! — Hé! Soffőr! Kiáltott, integetett és a Kelenföld felől a híd felé száguldó, ödafarolva megállap> dott a lóca előtt. (Folytatjuk.) % 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom