Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-04 / 176. (1510.) szám
4 imxíAiivv^fiSaRHmiiaE 1927 augusztus 4, csütörtök A csehszlovákiai német lapokkal nincsenek megelégedve — Meg keli! vallanunk. — iria ilyen, szellemben a Reforma. — hogv nélkülöztük a németek hazafiasságát. A nálunk megjelenő lapok nem ugv viselkednek, mint ahogy egy néphez illik, amely államalkotó akar lenni. A magyar propaganda kétségtelenül nagyobb befolyással van a német lapokra, mint, akár- me'lv más sajtóra. A legnagyobb német lap, a Pragar Tagbliatt úgy ír. mintha a magyar propaganda szolgálatában állna. Németjeink, bár képviselőik benn ülnek a kormányban, mégsem mernek az állam védelmére kelni. A cseh lapok egyoldalú értesültségét tanúsítia az is. amire éppen az idézett Prager Tagblatt, hívta föl a figyelmet: hogv _ például a Times nagy cikkét az első táviratok a prágai sajtónak szemelvényekben mutatták be s igy a lapok a szemelvényekből vonták le egyoldalú következtetéseiket. Mikor a Times maga megérkezett Prágába. kitűnt, hogv a revizionista ellenes cikk egyetlen szóval sem emláti sehol Rothermere nevét. ellenben éles kritikát gyakorolt az utódállamok politikájáról, mellyel az utódállamok sem tudták megnyerni a maguk részére kisebbségeiket. A Prager Tagbliatt egyébként, fölemlíti, hosrv a versa illési békeszerződés annakidején a cseh vezéreket és pártokat sem egyformán elégítette ki s a cseh szabadságharcosok között is éles nézeteltérések voltak az uj állam határainak megvonása kérdésében, nem is beszélve egyes kiváló cseh szociáldemokraták extrém véleményéről, akik „az én poharam kicsi, de az enyém" elvet komolyan vallották s az államot valóban csak a zárt cseh vidékekből és a szlovák nyelvterületből akarták megalkotni. De az is köztudomású titok — folytatja a TagiMatt, — hogy az állam egyes irányadó tényezői időnként, a határ revíziót, amely például kompromisszumért Ascht és Égert föláldozta volna, vagy egyes szinmagyar niegyék és megy ereszek átengedését Magyar ország ellenszolgáltatása ellenében szívesen látták volna. Közben persze sok minden megváltozott. ugv hogy azok a megjegyzések már csak a történelmi reminiszcenciák értékével bírnak. Ami az angol ujságmágnás publicisztikai akciójánál nagy pszichológiai érdekességgel bir és ami csupán az esetben válnék leszö- gezhetővé, ha az angol képviselőknek az alsóházban bejelentett állítólagos támadása valósággá válnék, az az a tény, hogy egy állásánál fogva mindenesetre komolyan veendő magánember politikai barátjaival teljes komolysággal egy olyan szerződés revíziójára gondol, amelyet Versailles árnyékában diktáltak, hogy tehát most a győztesek oldalán is elismerik a legyőzőitektől már oly sokszor hangoztatott véleményt ezen szerződések revíziójának szükségességéről és lehetőségéről. Ezt a revíziót nem szabad erőpróbával kezdeni, nem szabad törekedni érte sem kény- szeritett hősök vérontásával vagy a modern hadászati technika tömeggázmérgezései révén. A Tribuna a magyar irredentizmus ellen A Tribuna az egész prágai sajtóban a leghevesebb hangon ir a magyarországi irredentizmus ellen. — A magyar irredentisták — írja többek között, vezércikkében. — akik eddig integritáshoz ragaszkodtak s részben a monarchia visszaállítására törekedtek. Rothermere kezdeményezésére megváltoztatták politikai terveiket, közelebb hozták távoli célkitűzéseiket s aspirációikat redukálták. Már nem a régi határokat akarják a Kárpátokkal stb. Kissé szerényebbek s csak .egyes elcsatolt területek visszatérítését kívánják. Kissé humoros az a hang. mellyel a vezércikk a továbbiakban „színesen" leírja a magyarországi menekültek készülődését. Szerinte a menekültek már csomagolnak. — Ilyen a hangulat ma Magyarországon — folytatja a Tribuna — és konstatálnunk kell. hogy ez nagy szerencsétlenség Közép- európa. sőt egész Európa békéiére. A cikk ezekkel a szavakkal végződik: Rothermere lord és magyar tisztelői a békének semmiképpen sem tettek jó szolgálatot. A német sajtó Berlin, augusztus 3. A birodalmi német lapok is részletesen foglalkoznak Rothermere lord akciójával s azzal a levéllel, amelyet a lord legutóbb Benes csehszlovák külügyminiszterhez intézett s ezzel kapcsolatban Csehszlovákia belpolitikai viszonyait ismertetik olvasóikkal. A TaegUche Rundschau hosszii cikkben ismerteti azokat a különbségeket, amelyek a Rot'hermere-akció elbírálásában a csehek és a szlovákok között íennállanak. ^ Hünka szlovák vezérpolitikusnak erős lí.avfli — írja a lap — egyáltalában nem voltak csehbarát érzelmüek, ahogyan azt a cseh sajtó feltüntetni igyekszik. A szlovákok minden bizonnyal be fogják nyújtani ellenszámlájukat államhüségükért. Ismeretes ugyanis, hogy a szlovákok elnyomatva érzik magukat a csehek által a pittsburgi szerződés be nem tartása miatt, amely egyenjogúságot biztosított a számukra, de ezt eddig nem kapták meg. A Münchener Zeitung ezt írja: A magyar nép egy pillanatig sem tudja elfelejteni azt a bőrzalmas igazságtalanságot, amellyel a béke- szerződések sújtottál! s a magyar közvélemény évek óta megszakítás nélkül foglalkozik a szövetséges hatalmaknak az igazságot lábbal taposó ítéletével. Rómában és Londonban már belátták, hogy Középeuróoa balkánizálása a legnagyobb veszedelme a békének. Csehszlovákia, Románia é:s Jugoszlávia túlságosan megterhelték magukat kisebbségekkel és semmiképpen sem tudják a milliós kisebbségektől lakott területeiket magukhoz asszimilálni. A Bayerische Staalszeitung azt iria, hogy a magyarok egyáltalában nem jajgatnak, nem könyörögnek, hanem az egész világon felvilágosító munkát végeznek. A szocialista internacionále az önrendelkezés mellett Még a szociáldemokrata Leipziffer Volks- zeitung is meglehetős objektiven itéÜ meg a helyzetet. Elvitathatatlan -- írja a lap --- hogy a trianoni szerződés súlyos igazságtalanságokat követett el a magyar nemzettel. A békés utón való répa rációval Szemben szociáldemokrata szempontból már csak azért sem lehet kifogás, mert ez megfelel azoknak a követeléseknek, amelyeket az intemacionálé 1919 óta, tehát még jóval Rothermere előtt, felállított. „Politikai és erkölcsi őrület" A kormány félhivatalos lapja, a Cesko- slovanská Republika felszisszent Fedor Miklós képviselőnek lapunkban közölt vezércikkére, melyben az országos keresztényszocia- ,lista párt törvényhozója kritizálta Hlinka intoleráns magatartását azon szlovák lelkésztársai ellen, akik vele nem azonos politikai véleményen vannak. A félhivatalos tollából csak úgy ömlik a vád és az epe. A Prágai Magyar Hírlapot a „magyar irredenta prágai orgánumának" deklarálja és fölháborodik azon, hogy Fedor képviselő Hlinka képviselő papi ténykedését a szlovák püspöki kar figyelmébe ajánlja. — Tegyük föl, hogy az a politikai és erkölcsi őrület, amit Rathermere-akciónak neveznek, megvalósulna — irja a haragos fél- hivatalos —, a Prágai Magyar Hírlap már elárulta, hogy járnának el az olyan káplánokkal, mint amilyen Hlinka volt húsz esztendővel ezelőtt. A protonotárius Hlinka sem kerülhetné el a sorsát.. A Prágai Magyar Hírlap fenyegetései (?) teljesen nevetségesek s Hlinka bizonyára nevet rajtuk. Hanem ha a Prágai Magyar Hírlap hazaárulásaira (velc- zrady) hívná föl valaki a világi hatóság figyelmét, abból lenne aztán szükölés! így a Ceskoslovenská Republika. A legnagyobb fölháborodással utasítjuk vissza a félhivatalos kormánylapnak azt a felelőtlen és minősíthetetlen inszinuáciőját, hogy lapunkat az irredentizmussal meri azonosítani és honárulással vádol. Mi a magyarság kisebbségi létéért harcolunk, de a törvényesség útjáról soha nem tfértünk le és le nem térünk. Harcunk az alkotmány határain belül mozog, mert nem kívánunk mást, mint alkotmány- biztositotta kisebbségi jogaink maximumának megvalósítását. És ezt nevezi a félhivatalos irredentizmusnak és hazaárulásnak. Vállalja-e a kormány lapja ennek a föl- háboritó vádnak bizonyítását a bíróság előtt is? Mért van az, hogy csak a sovén Ceskoslovenská Republika szerkesztősége lát kisebbségi nemzetmentő munkánkban hazaárulást és a csehszlovák állam törvényismerő ügyészsége, melynek pedig főhivatása a hazaárulások megtorlása, eddig még ilyesmivel soha nem találkozott lapunkban? Rothermere akcióját a Ceskoslovenská Republika „politikai és erkölcsi őrületnek" tartja. Egy félhivatalos kormánylap állításai mindig messzire elhangzanak. Valószínű, hogy e kitétel a nemes lordnak is tudomására jut. ő megtalálja majd a helyét és módját annak, hogyan válaszoljon az őt érintő, félhivatalos helyről jött kvalifikációra. Azonban ami az erkölcsi őrületet illeti, aligha hisszük, hogy ez a kifejezés fedné a csehszlovák külügyminisztérium hivatalos álláspontját, mert hiszen Benes külügyminiszter Rothermere lordhoz intézett levelében kimondottan hangsúlyozta, hogy meg van győződve a lord szándékainak nemességéről. A magyarországi szlovák kisebbség helyzete az igazság tükrében Hogy utasította vissza Szarvas és Békéscsaba három esetben a szlovák középiskolát — Magyarországon rendes egyetemi tanszék van a szláv filológia részére — Magyarországon nemzetiségi béke van, nálunk nemzetiségi harc (—) A szlovák gimnáziumok szarvasi és békéscsabai esete a következőleg játszódott le: Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány értésére adta a szarvasi és békéscsabai főgimnáziumok iskolaszékének, hogv az állami szubvenciói, mely az iskolák fen tartási költségeit oroszlánrészben fedezi. az esetben is hajlandó változatlanul folyósítani, ha a gimnáziumok tanítási nyelvéül akár egészben, akár részleg a szlovák anyanyelvit vezetik be. Az itt érdekelt, két testület, a teljesen autonóm két, ág. hitvallású evangélikus egy- háztanáos expr eissiiis verbis biztosítékot kapott a kormánytól, hogv a kisebbségi nyelv bevezetése semmiféle hátrányt nem von maga után. Ennek dacára v úgy határoztak, hogy a szlovák nyelvet csak mint rendkívüli tantárgyat vezetik be a ké<t iskolába. Azonban ezt a döntést, is uiabb meglepetés követte. Mindakét intézetben olyan kevés diák ielenkezett a szlovák tantárgy tanulására, hogv a kísérlet csőddel végződött és a rész vétlenség miatt a tantárgyat föl kellett adni. A békéscsabai leánygimnázium A harmadik hasonló eredménnyel záruló kísérlet, a békéscsabai leánygimnáziumban történt. A magyar közoktatásügyi miniszter, okulva az előző két példán, most, már a szülők előzetes megkérdezése nélkül intézkedett. A szlovákság főfészkében levő leánygimnáziumban elrendelte a szlovák nyelv és irodalom kötelező tantárgykén* való tanítását. Az érdekelt szülők azonban mozgalmat indítottak az ui meg terhel telés ellen és közbenjárásukra a minisztérium odamódosi,torta rendelkezését, hogv a szlovák nyelvet, nem kötelező rendkívüli tantárggyá minősítette át. A „szlovák főváros" leánygimnáziumának hallgatói azonban teljes közönyt tanúsaiéttak a rendkívüli tanárgv iránt s a 185 főnyi hallgatóság köréből összesen öten jelentkeztek. Igv reagált a harmadik intézet a szlovák oktatás bevezetésére. A csehszlovákiaá pánszlávizmus előharcosaá bizonyára csodálkozással veszik tudomásul ezeket a tényeket. Hiába csodálkoznak, ezek mégis tények. A szülők ama részvétlen. sőt elutasító magatartása a legkétségtelenebb bízón viták amellett, hogy Magyarországon a szlovák középiskolák létrehozatala egyáltalán nem a kormány akaratán mait. hanem az érdekelt szlovák körök ellenállásán tört meg. Beolvadás és beolvasztás A magyarországi szlovákság állásfogiladá- sa nem önfrudathiánvbÓl. hanem ellenkezőleg érdekeinek átértéséből fakadt. Letagadhatatlan tény. hogv Magyarországon a szlovákság majdnem olyan tempóval olvad be a magyarságba, amilyen rohamos tempóban Szíkwenszkón fogyatkozik a magyarság. Csakhogy a két kisebbség sorsában éles ellentét fedezhető fel. Ami Magyarországon történik, az a szlovák kisebbség akaratából és önkéntes elhatározásával történik, amit, ellenben Csehszlovákiában csinálnak a magyar kisebbséggel, az a magvar kisebbség | < akarata és tiltakozása ellen történik A magyarországi folyamat önkéntes beolvadás. az itteni folyamat önkényes beolvasztás. A magvar kormány nem oktrojálhatja rá Szarvasra és Békéscsabára a szlovák iskolákat. ha azokat, Szarvas és Békéscsaba három esetben is elutasítja, mert, az oktroj bármily nemes célzatú legyen is, mindig erkölcstelen. A Dánser mán propaganda értetlenül ál lőtt meg azon speciálisan magyar ieilen-ség előtt, amikor a lojális, állam-hű magyarországi német „deutschungar"-nak. vagyis németajkú magyarnak vallotta magát. Ugyanez az eset áll fenn az ottani szlováksággal is. A magyarországi kisebbségek bevándorolt szórványok s helyzetük egész más. mint Európa bármely más nemzetiségéé. Kölcsönös kicserélés? Az egyik cseh lap fölvetette azt. az eszmét. hogv a két állam kölcsönösen cserélje ki a magvar. illetve szlovák kisebbséget. Próbálják csak meg. Kérdezzék meg az Alföld legszebb tplevánvföMjén élő magyarországi szlovák gazdától, akar-e jó kavicsos vagy agyagos földet odafenn Csehszlovákiá- fan. A szemébe nevetne annak, aki ilyen naiv ajánlattal jönne hozzá. Az egyetem kérdése Azt még a legvérmesőbb nagvszhív ábrándozó sem veti szemére Magyar országunk, hogv nem állít fel szlovák egyetemet. Egv másfélszázezer főnvi kisebbség nem igényelhet. főiskolát anélkül, hogv ezzel kacajt nS keltsen. De viszont egy közel egymilliós nemzetkisebbsés: nek iár a főiskola. A szlovenszkói magyarságnak ellenben nincsen főiskolája. A főiskolai oktatásban a kisebbségeket illetőleg Magyarország túltesz Csehszlovákián. Addig, amíg Magyarország a miásfélszáz- ezey főnvi szlovákságra való tekintettel rendes tanári katedrát, tart fönn a szláv filológia részére, addig Csehszlovákiában kilenc év alatt, nem volt a kormánynak ideje arra. hogv ha nem is főiskolát, de legalább egykét magyar egyetemi tanszéket létesítsen. A magyar nemzeti pártnak isért Hodzsa egyet: csak Ígéret maradt. Pedig személyi akadályok sem forognának fönn. Bújnák Pál magántanár például a csehszlovák patriotizmus néző szögéből is kifogástalan pedigrével rendelkezőik. Magyarországon ezzel szemben olvan ember tölti be a szláv tanszéket, akit a brtimni cseh egyetem is szívesen látott volna professzorai sorában. Itt fölösleges párhuzamot vonni a két kisebbség között. Nehéz szatírát, nem írni. A magyarországi másfélszázezres kisebbség sorsát az egymilliós itteni magyarságéval egy sorba állítását, ezek után csak olvan ember kísérelheti meg. aki a magyarországi szlovákságot és annak helyzetét nem ismeri vagy ferdíteni akar. A szlovákságnak ittamv- nvi és olyan iskolája van. mint amemnvit és mint amilyet maga a szlovákság választott és akar magának a törvény által biztosított lehetőségeken belül. Az. hogv a szlovákság maga nem kívánja a törvényes lehetőségek maximumát, az önkéntes lemondása nem róható föl a kormányhatalomnak. Magyarországon a kisebbségek nem érzik okát, és szükségét annak, hogv kisebbségi harcot folytassanak. A magyarországi szlovák kisebbség állapota: nemzetiségi béke, a csehszlovákiai magyar kisebbségé: nemzetiségi harc. Az elnöki Iroda válaszolt Guttmann Miksának a pozsonyi fogházból írt levelére Pozsony, augusztus 3, (A P. M. H. munkatársától.) Megírta a P. M. H., hogy Guttmann Miksa, a pozsonyi kommunista ifjúmunkás szervezet titkára, aki a Musil-Singer-féle utlevélpanama miatt a pozsnyi államügyészség fogházában ül, levelet intézett a köztársasági elnök irodájához. Ebben több előkelő személyiség ellen a vizsgálat elrendelését sürgette és azt kérte, hogy a pozsonyi rendőrigazgatóságnál kiállított összes útleveleket vizsgálja felül egy erre kikűldendö pártatlan vegyes bizottság. Guttmann Miksa levelére ma érkezett válasz a kabinetirodáitól. Az ajánlott pecsétes levelet bizonyos külsőségek között nyújtották át a címzettnek. Guttmannt lehivatták a cellájából a fogházirodába, ahol védője jelenlétében Steiner Jakab fogházigazgató átadta az elnöki iroda levelét, amely szószerinti magyar fordításban igy hangzik: ,,Az elnök ur irodája az ön levelében említett ügyet elintézés céljából az igazságügymi- niszternek küldte le. Praha, 1927 julius 29. Olvashatatlan dláirás.tt Az elnöki iroda döntése alapján a Gutt- nvann- Musdl-Singer bünpör aktáit a pozsonyi államügyészségtől rövidesen bekéri az igazságügyim misztérium.
