Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-04 / 176. (1510.) szám

1927 augusztus 4, csütörtök.

^33K^lfl\&C$&,R-HTP rm>

5

Lehet-e valakit akarata ellenére bűnre kényszeríteni?

Két affér is foglalkoztatta az utóbbi napokban a nyilvánosságot, amelyek mindkettőjében erős szerepet játszott a hipnózis, illetve a szuggesztió. *A debreceni ,eddig felderítetlen gytlkohsság ügyében egy médiummal végzett clairvoyance kísérletek alapján tartóztattak le egy leányt, a másik esetben, Szemere István ügyében pedig egy kiváló pesti ideggyógyász véleménye alapján merült fel a gyanú, hogy a fiatal Szemere István szug- gesztiv behatás alatt szegült szembe családja akaratával.

Ez a két ügy ismét az érdeklődés homlokterébe helyezni a hipnózis összefüggését a kriminalisztikával.

A probléma, amely különben már évtizedek 'óta foglalkoztatja az orvosi világot, két nagy kérdést ölel fel. Az első kérdés: lehet-e szuggosztió- val, vagy hipnózissal valakit arra kényszeríteni, hogy egy bűntényt kövessen el.

Erre vonatkozólag Forel, a Mváló svájci pszichiáter és követői végeitek sorozatos kísérletet. Ezeknek a kísérleteknek a során sikerült a hipnotizált médiumot arra kényszeríteni, hogy valakinek kilopja a pénztárcáját, vagy hogy revolverrel lőjjőn rá valakire. A kísérletek feltűnően gyakran sikerültek. Egy elvi hibájuk azonban le hetetlenné teszi, hogy meggyőző hatást gyakoroljanak. A médium ugyanis pontosan tudja, hogy a ■ „tanár ur“ szuggerálja az állítólagos bűntetteket, esetleg tudja azt is, hogy a revolver csak riasztó tölténnyel van megtöltve és nem tehet kárt senkiben, tehát nyugodtan követheti el, vagy kísérelheti meg a szuggerált gyilkosságot és a kísérlet lefolyását nem zavarja erősebb ellenállás a médium részéről.

A kriminalisztika történetében eddig soha nem sikerült bizonyítani, hogy egy komoly bűntettet hipnózis hatása alatt követett volna el a tettes. Wagner-Jauregg professzor, a bécsi egyetem 1 tanára, a pszichiátria egyik legnagyobbnevü képviselője, a kriminalisztika és hipnózis Összefüggéséről ivott brosúrájában nyíltan ki is mondja:

„Bűnre azt, aki bűnözni nem akar, még hipnózis alatt sem lehet kényszeríteni.“

Kifejti Wagner-Jauregg, hogy a hipnotikus szeg gesztió hatása alatt csakis oly tettre lehet valakit kényszeríteni, amelyet éber állapotban is szeretne vagy képes elkövetni. A hipnotizált médium borként issza ugyan a tiszta -vizet, azonban például egy tisztességes fiatal leányt még hipnózissal sem lehet arra kényszeríteni, hogy férfiak előtt levetkőzzön.

W agner-J auregg állításainak ellenkezőjét eddig még a legMválóbb hipnotizőröknek sem sikerült bizonyitanlok. Igaz, hogyha valóban előfordult volna egy hipnotikus kényszer hatása alatt elkövetett bűncselekmény, ezt a hipnotizőr beismerése nélkül aligha lehetne vagy lehetett volna bizonyítani. Igenis, feltételezhető azonban, hogy egy az emberben már meglevő akaratot vagy vágyat ügyes szuggesztor oly erőssé és hatalmassá fejleszti, hogy a szuggerált teljesen ennek a vágynak a hatása alá kerül és megszűnnek a gátlások, amelyek normális állapotban megakadályozták ennek a vágynak elérését. Igenis elképzelhető és ezt 1 kísérletek kellően bizonyítják, hogy verbal-szug- geszció hatása alatt valaki például élesen szem- 1 befordul hivatali főnökével, akit normálisan óva- j kodott volna megbántani. A mai hivatalos orvostudomány azonban az ilyen eseteknél aligha fogja megállapítani az akarat oly nagymérvű korlátozd- 1 sát, hogy az elérje a beszámithatatlans&g fogai- 1 mát. <

A kriminalisztika és hipnózis összefüggésé- ] nek másik problémacsoportja a hipnózis szerepe { a nyomozásokban. A modern kriminalisztika a li- , mine elutasítja magától azt a lehetőséget, hogy a vádlottat hipnotizált állapotban beismerésre lehet kényszeríteni. Ennek a lehetősége ugyan elméle- J tileg nincsen kizárva, azonban sohasem lehet j megállapítani, meddig adja a hipnotizált médium j az általa tényleg látott dolgokat és mikor veszi át j a szuggesztor teóriáit, aki akaratával együtt kény- ( telen-kelletlen a saját felfogását vagy teóriáját is szuggerálja. Elképzelhető, hogy a hipnózis befő- 1 lyása alatt a vádlott konkrét bizonyítékot is produkál’ at önmaga ellen. Ez az eljárás azonban , egyértelmű volna a kinvallással, már pedig a mo- . dern kriminalisztika álláspontja szerint a vádlottat szabad akaratában nem szabd és nem le- 1 hét korlátozni. ]

Hogy a clairevoyance létezik, az kétségtelen i bizonyítható volt. Ezeknél a kísérleteknél azonban i soha sem lehet tudni, meddig terjed a valódi tisztánlátás és mikor nyomul előtérbe egészen ön- kénytelenül a médium, vagy a szuggesztor fantá- í ziája. Ezeket a tényezőket ugyanis sohasem lehet & kikapcsolni. « í

így a clairevoyewr és telepatikus fenomének, j néha, ha ritkán is, szolgáltattak ugyan iöbbé-ke- j vésbé értékes adatokat a nyomozó hatóságnak, azonban ezeket az adatokat csakis a legnagyobb óvatossággal szabad kezelni. Hanussen telepatikus ^ fenomén mintegy nyolc évvel ezelőtt telepatikus 1 utón találta meg és leplezte le a bécsi Nemzeti Bank nyomdájának tolvaját. Thoma dr. bécsi ügy- ü véd Megalis nevű médiumával szintén produkált néhány érdekes és figyelemreméltó kísérletet. A médiumnak egyszer sikerült egy eltűntnek vélt hölgy holttestét a Rax egy szakadékéban megtalálni. Ezek a kísérletek, mint mondottuk, mindig s problématikusak, semmiesetre sem képezhetnek t olyan bizonyítékot, hogy azok alapján valakit le lehessen tartóztatni, vagy akár csak a gyanúst- r tásnak kitenni. Éppen azért, mert a telepatikus ^ kutatásoknak oly végzetes következményei lehetnek, mint a debreceni esetben, kell megállapító,- a ni, hogy ezek a kísérletek csakis mint tudomá- 11 nyos laboratóriumi kisérlelek végezhetők. f

| Magyar ember vagy? ;

\ . , o

>> Ne hiányozzék könyvtáradból

| Gárdonyi Géza könyve |

l SZÚNYOGHY MIATYÁNK JA |

$ Ára 32.50 Ke. 'X

$ v<

Jtta szenzációs ujj mii sor a

felt ífavilimnémn

Prága I., Jtyfoná 5.

** Xiamé-görí csodás táncaival és foosztiimieivel, íflosita «£ elsőrangú tánca tr átkelő valamint elsőrangú

táncszámotk

„A ruszin nép sorsa elválaszthatatlan a ruszinszkői magyarság sorsától"

Kurtyák János és Földesi Gyula, a ruszin autonóm földműves-szövetség vezérei nyilatkoznak a P. M. H.-nak a Rothermere-akciórói és a ruszin kérdésről —

A ruszinoknak mindenné! fontosabb az autonómia!

Ungvár, augusztus 3.

'(Rusfzánszkói szerkesztőségünktől.) Úgy a közigazgatási reform parlamenti tárgyalásával kapcsolatos (belpolitikai események, mint a Rofhermere-akciót kisérő belföldi és külföldi állásfoglalások aktuálissá tették a ruszin kérdést is és fokozott jelentőséget kölcsönöznek a ruszin nemzet vezetői megnyilatkozásainak. Épp ezért fölkerestük a ruszin nép egyetlen önálló pártjának, a ruszin autonóm földmivesszövetségnek vezetőit és nyilatkozatokat kértünk tőlük elsősorban a Rotherme re-akcióra vonatkozólag.

Kurtyák János képviselő, a földműves- szövetség vezére, a következőket mondotta:

Kurtyák János nyilatkozata

— Rotheranere lord akciója a trianoni békeszerződés revíziójára vonatkozik, ez pedig a magyarok ügye. A mi ügyünk a saint- germaini békeszerződésnek Ruszinszkóra vonatkozó része. Az, amelyet a csehszlovák kormány több Ízben megváltoztatott. így például a nyelvrendelettel és a közigazgatási reformnak Ruszinszkóra való alkotmányellenes kiterjesztésével is.

— Az én kívánságom, de az autonóm földmivesszövetségnek is kívánsága, hogy a saiint-germaáni békeszerződés minél előbb életbeléphessen Ruszinszkéban, mert a ruszin népet elég érettnek látom arra, hogy autonóm jogaival helyesen tudjon élni, dacára a kohmánypárti képviselők azon rosszakaratú véleményének és nyilatkozatainak, melyek szerint a ruszin nép éretlen az autonóm jogok gyakorlására.

— Mi sohasem adtunk magunk fölött a csehszlovák kormánynak olyértelmü gyámkodás! jogot, hogy ennek alapján Ruszinszkót csehesitse, Ruszinszkót teljesen kiélje és bennünket indokolatlanul súlyos adókkal sújtson s népünk számára megfelelő munkaalkalmakról ne gondoskodjon.

— Mindezeket pedig azért szögezem le, mert él bennem a vágy aziránt, hogy bárha nekünk, ruszinoknak is támadna egv Rother- merünk, aki a saint-germaini szerződésben foglalt autonóm jogaink érvényrejuttatása érdekében a csehszlovák kormányra hatást tudna gyakorolni.

— A ruszin népnek az autonómia megvalósulása esetében alkalma volna megmutatni a világ előtt, hogy igenis tud bánni autonóm jogaival és megdőlnének a kormánypártok képviselőinek valótlan állításai, melyekkel csak saját pozícióikat támasztják alá.

— Mit szól képviselő ur azon külföldi sajtóhír észlelésekhez, amelyek — a cseh sajtó jelentései szerint — a Rofherm ©reakcióval kapcsolatban a ruszinszkői magyar területek elcsatolásának lehetőségeire igyekeznek utalni? — kérdeztük végül.

— Ezt ne tőlem, de az éhező ruszin néptől kérdezze meg! — hangzott Kurtyák János lakonikus válasza.

Földesi Gyula a ruszin-magyar egymásrautaltságról

Kurtyák János után Földesi Gyulát, az autonóm földmüvesszövetség alelnökét kerestük fel, aki a következőket mondotta:

— Minden józaneszü ember látja, hogy a ruszin nép sorsa össze van kötve a ruszinsz- kói magyarság sorsával. Nemcsak érzelmi alapon van ez így, de földrajzi alapon is, : mert amig a Tisza, Latorca és Ung délfelé < folynak, addig a hegyek közé ékeit ruszin J

népnek mindig jó barátságban kell lennie a Ruszinszkó déli részén lakó magyarokkal, különben elpusztul.

— A ruszin népnek jelenleg nincs más feladata, mint őrködni és résen lenni, hogy ha netalán a békeszerződések revíziójára sor kerülne, autonómiáját biztosítsa, de agy, hogy az ne csak Ígéret maradjon és hogy a ruszin nép megkérdezése nélkül ne dönthessenek sorsa felett.

— A ruszin népnek a békeszerződések esetleges revíziójából csak hasznot kellene húznia!

A kormányt támogató ruszin képviselők nyilatkozataira vonatkozólag Földesi a következőket jegyezte meg‘

— A kormány és pártjai által kitartott

képviselők mandátumukat úgyszólván ajándékba kapták. Mint például Volosin és Stéfán. Ezt meg kell szolgálniok. Ők tehát csak úgy nyilatkozhatnak, ahogy pártjuk, illetve a kormány előírja számukra Ezek képesek a ru- szin érdekeket bármikor sutba dobni, ha Prága úgy kívánja tőlük, mert különben mandátumukat elveszik.

— Egyébként úgy érzem, hogy nagyon sokat nyerhetne a csehszlovák kormány, ha a külföldi propaganda ellensúlyozására Ruszinszkó autonómiáját a békeszerződésekben megjelölt határok között a Poprádtól Kőrösmezőig, Kassát is beleértve) a közigazgatási reformmal egy időben életbeléptetné. Ez volna a legméltóbb felelet Rothermerenek, amit Benes adhatna.

Ui angol vélemény középeurópa revizionista pacifikálásáról

London, augusztus 3. Dudley Heathcote tollából „Magyarország és a békeszerződések" címmel hosszabb cikk jelent meg a londoni Fomeighty Rewiew című folyóiratban.

A cikk helyesli Rofchermere lord akcióját s rendkívül érdekes, szinte leleplezésem argumentumokkal igazolja, hogy Magyarország megcsonkítása a Kun Béla-féle magyar szov- jeturalómnak volt tulajdonképemi következménye.

A cikkíró közleményének bevezetéseképpen hivatkozik a szövetséges hatalmaknak arra az ismeretes Ígéretére, hogy a békeszer- sződés megkötésekor kijelentették, hogy

az igazságot és az önrendelkezési jogot a

legmagasabb erkölcsi alapelvek figyelembevételével valósítják meg.

Lloyd George 1915 januárjában azt mondotta — Írja a cikk, — hogy az igazság sziklájából építik fel a béke templomát. Amikor azónban a békeszerződésekre került a sor, a magas erkölcsi szempontokat össze kellett egyeztetni a háború alatt kötött titkos megállapodásokkal. A békekonferencia nagy hibája volt, hogy Lloyd George és Wilson kizárólag csak a kis szövetségeseket, Magyarország Szomszédait hallgatta meg, akiknek túlhajtott követeléseit nem tudták ellenőrizni, mert a középeurópai viszonyokat siralmas tájékozatlanságukban nem ismerték. Ilyen körülmények között egész területrészeket szakítottak el Magyar- országtól és olyan békediktátumot kényszeri- tettek erre az országra, amely nemcsak indokolatlan, súlyos és borzalmas volt rá, hanem az uj utódállamokra is káros volt, amennyiben e^ek határain nagyszámú kisebbségeket kebeleztek be. A kisantant államérfiai kizárólag Kim Béla bolsevista uralma és az ezáltal teremtett társadalmi anarchia következtében jutottak arra a gondolatra, hogy eredeti követeléseiket túlfokozzák.

Az utódállamok nagy magyarlakta területeket annektált&k csak azért, mert ott esetleg szénbányák vagy fontos vasúti csomópontok voltak. A kisantant államférfiam arra hivatkoztak, hogy a magyar kommunizmus teszi szükségessé a különleges védelmi rendszabályok életbeléptetését. Ép-p ezért szükséges, hogy az országot a teljes rédtelenségig csonkítsák meg s minden határmenti sztratégiai vasútvonalától megfosszák. Ennek következtében megkapták a románok és a csehszlovákok a magyar határral párhuzamosan haladó vasútvonalat.

Ismerteti az első határterveket s a déli határokról a következőket mondja: A későbbi román határ mentén nagy területsávot ítéltek eredetileg Magyarországnak, amely magában foglalta a határmenti legnagyobb városokat:

il Aradot, Nagyváradot, Temesvárt, Szatmári stb. lA déli részen a Bánát, Bácska és Baranya egyes részeit eredetileg Magyarországnak Ítélték. Az a körülmény, hogy magyar többséggel rendelkező területek jutottak Románia testébe, a román államférfiakat is gondolkodóba ejtette.

Ennek következménye volt, hogy Vajda- Vojvoda Sándor volt román miniszterelnök 1925 február 3.-án azt követelte, hogy ezeken a területeken román telepítések által szorítsák ki a magyar lakosságot. Ez a telepítési akció azonban mindezideig nem járt a kellő eredménnyel, mert a Szatmárból és Biharból hozott román telepesek nagyobbrészt hegylakók voltak és nem értettek a földek megműveléséhez, a mezőgazdasághoz- A cikkíró itt idézi még Bratianu szavait, aki kijelentette előtte, hogy ezer éven át arra törekedtek a magyarok, hogy románságot asszimilálják, úgyhogy a mai erdélyi városok hü másolatai a magyar városoknak. A mi feladatunk — folytatta nyilatkozatában Bratianu — hogy ezt a müvet most megdöntsük!

Ha fiz esztendő múlva meglátogatja

Klujt vagy Oradea Marut. biztosíthatom,

hogy a mostani ottani magvar kisebbséget már nem fogja megtalálni! Határozottan meg vagyok róla győződve, hogy addigra az erdélyi magyar lakosság jelentősen leolvad." — Bratianunak e nyilatkozata után a cikk ismerteti azokat a jogfosztásokat, amelyeknek a magyarok az utódállamokban ki vannak téve s végül a szövetséges hatalmakra appellálva az eredeti terv szellemében való reviziót ajánlja.

A cseh sajtó vélekedése

A cseh sajtó egyöntetűen foglalkozik Rothermiene akciójával s azt igyekszik bizonyítani, hogy a mozgalom negatív eredménnyel zárult,. Elsősorban hivatkoznak arra, hogv a nagyantant és a kisantant félhivatalosai teljes egyöntetűséggel elutasító álláspontot foglaltak el, Olaszország és Németország pedig hűvösen fogadta a revizionista ■propagandát. E vélemény főoka abban rejlik. hogv a prágai sajtó a német és olasz sajtó állásfoglalásáról külföldről kevés anyagot kapott.

Emellett a cseh lapok még mindig nem ■akarnak tudomást szerezni a Slovák újabb követeléseiről és csupán Hlinka kassai beszédét idézik, jóllehet

az autonómia kérdését a néppárt sohasem vetette föl olyan komolysággal, mint épp a Slovák mostani vezércikkeiben. Annyit azonban beismernek, hogv a csehszlovákiai német sajtó teljesen magyarbarát álláspontot foglalt el.