Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-19 / 188. (1522.) szám
6 1927 augusztus 19, péntek. A sovinizmus tönkreteszi a szlovenszkói mozivállalatokat A nyolcvan moziból csak tizenkettőben tűrik meg a magyar feliratokat — Nyitrán „szájkosarat" tesznek a magyar szövegre Szlovenszkó, augusztus 17. Egy szlovenszkói kisváros meleg, bágy- gyasztó estje. Senki ismerősöm s agyon akarom ütni az időt. Megváltom a jegyet a mozi második előadására. Úgynevezett sláger- darabot adnak. Mégis, alig kuszán lézengenék a nézőtéren. — Alighanem a meleg teszi, vélekedem. Az emberek ilyenkor inkább a zöldben ülnek, vagy a kávéház terraszán fogyasztják a fagylaltot. Előadás után azonban megtudom, hogy a mozi névtelensége nem innen következik. A kávéházban vél ellenségből megismerkedem a mozi tulajdonosával s hamarosan élénk beszélgetés fejlődik ki közöttünk. Ez a beszélgetés annyira érdekes, annyira jellemző a szlovenszkói kormányzat kultúrpolitikájára, hogy érdemes papírra vetni. , Tulajdonképpen egyoldalú interjú ez a cikk, én nem is beszélek, csak hallgatom a direk- torból áradó bőséges panaszokat. — A mi városunk egyike azon szlovén- 1 szkói Városoknak, amelyeket presztizsokok- ból feltétlenül szlováknak kellett minősíteni, holott az őslakosságnak legalább 50. százaié- > ka magyar nemzetiségű s a város pollgiársá- 1 gáuak 70 százaléka feltétlenül bírja a magyar nyelvet szóban és Írásiban. Dekát — mint mondtam — a városnak szlováknak kellett lennie, ezt tehát el is érték. A zsidóságot elkülönítették a magyarságtól, az állami hivatalnokokat megfélemlítették, egyszóval elérték azt, hogy az 50 százalékos magyarságból 19 százalékos magyarság lett. — Én magam szlovák ember vagyok, de most mea cnlpáznom kell, egyike voltam azoknak, akik hangoztatták, hogy a szlovák városokból ki kell szorítani a magyar nyelvet s a magyar kultúrát s minden erővel a szlovák kultúrát kell fejleszteni. Én ugyanis úgy gondoltam, hogy karosszékben ülök, az én városomban a magyar nyelvnek meglesznek a maga jogai, más városok ügyével-bajá- val meg nem törődöm. Mozim az első években hallatlan konjunktúrát élt át, valóságos aranybánya volt, a szlovák s magyar őslakosok és a cseh beköltözöttek egyformán látogatták. Keserűen legyintett s eltompult hangon folytatta: — Csakhamar azonban vége volt az aranjuezi szép napoknak. Az én városomban a magyarságot a törvényes húsz százalék alá radírozták s attól kezdve a mozi látogatottsága rohamosan csökkent. Nem is ötven, hanem hetven százalékkal. És igy történt ez Szlovenszkószerte. Kiderült, hogy a mozilátogató közönségnek nagyobb része magyar s ez a közönség távolmarad a mozitól, ha a képeket magyarázó szöveget nem érti. Hiába, a film nem olyan kifejező művészet, hogy magyarázat nélkül mindenki megértse vagy élvezze. — Amikor észrevettük a veszedelmet, kézzel-lábbal dolgoztunk, hogy a helyzeten változtassunk. Gyűléseinken tettük szóvá az ügyet, memorandumokat irtunk, deputációz- tunk, mindhiába. A magyar nyelvnek a mozilepedön egy pillanatra sem szabad megjelennie. Pedig a filmmagyarázó szöveg nem rögzített írás, feltűnik, aztán elrohan. Csak arra való, hogy a magyarul beszélő mozilátogató is élvezhessen, elvégre szórakozásra mindenkinek van joga. — Érvelésünk ez volt: hivatalos helyen azt hangoztatják, hogy a mozi külturtényező s kiválóan alkalmas arra, hogy a szlovák nyelvet s kultúrát terjessze. Másrészt azonban azt is mondják, hogy a mozi aranybánya, amely nagyszerűen szolgáltatja a busás adókat. Rendben van: ha a mozinak a szlovák nyelvet s szlovák kultúrát kell terjesztenie, ha a szlováknak deklarált városokban nincs szükség mozilátogató magyar közönségre, akikor részesítsenek bennünket szubvencióban vagy engedjék el az adókat. Az, amit a kormány csinál, ellenkezik a józan ésszel, a joggal s a kereskedelmi élet szokásaival. Mi üzlet vagyunk s jogunkban áll olyan nyelven kiszolgálni közönségünket, aminőn akarjuk. Ha kedvünk van, héber szöveget is vctithetünk. Ezt diktálja az ésszerűség. — Az okos belátás helyett tönkretesznek bennünket az adókkal, a magyar nyelv betiltásával s mindenféle egyéb intézkedéssel.. Tetszik-e tudni, hogy velünk szemben olyan oktroj érvényesül, amely jogállamban egyenesen hallatlan. A szlovenszkói és ruszinszkói mozikra egyenesen ráparancsoltak, hogy óven- kint kötelesek vagyunk tizenöt honi filmet bemutatni s ezeket úgy is hirdetni, mint belföldi filmeket. Ha ezt nem teljesitenök, az engedélyt egész egyszerűen megvonják tőlünk. — A kormány ezzel a belföldi filmgyártást akarja fejleszteni, azonban engedel- met kérünk, az oktrojnak ez a fajtája élesen ellenkezik a kereskedelmi szabadsággal, amelynek elve az, hogy az ember olyan portékát vásárol, aiminőt akar. Produkáljon a belföldi filmgyártás művészi értékű s a külföldi filmekkel versenyképes müveket, akkor nem lesz szükség semmiféle oktrojra. Annak a körülménynek, hogy a belföldi film reklámozásában ki kell domborítanunk annak jellegét, a közönségre elijesztő hatása van, mert ilyenkor még a cseh közönségünk is elmarad. Mindenki tudja, hogy belföldi filmgyártásunk még gyatra és primitív. Ha pedig sikerült filmet produkálom int a Svejkban, akkor olyan horribilis árakat szab, hogy nem lehet megfizetni. Ma Szlovenszkón és Ruszinszkóban mindössze nyolcvan mozgószinház van, tehát az egy Prága városában csaknem annyi mozgószinház működik, mint a köztársaság keleti felében. Három prágai mozgónak, a Lucernának, Hvézdának s Kapitolnak bruttóforgalma meghaladja a mi összes mozinkét. Pedig hány és hány exisztenoiát tarthatna még el a film s miilyen adótöbbletet jelentene az államnak, ha a kormány nem tenne bennünket tönkre azzal, hogy a magyar nyelvet kitiltja a mozivászonról. — Tudomásul kell venni, hogy ma már a 80 mozi közül mindössze tizenkettőben szabad a szlovák szöveg mellett magyar feliratot is használni. Ellenben 25 mozgószinházban szlovák mellett német feliratot használhatunk még akkor is, ha az illető városban egyetlen német sincsen. — Inkább germanizálnak, csak hogy a magyar nyelv jogait ne kelljen resipektál- niok. S a magyar felirat elleni hadjárat egyre tovább tart. Besztercebánya és Nyitna után most Tőiket erei) esen tiltották be a magyar feliratokat. Jellemző a nyitrai eset. Ott óriási költséggel építettek uj, modern mozit, amely a múlt évre készült el. Ekkor történt, hogy az uj beosztás következtében Nyitrán lenyomták a magyarságot 20 százalékon alulra. Rögtön betiltották a mozi magyar szövegeit s ezzel csaknem csődbe kergették a vállalatot. Annyi belátásuk aztán mégis volt, hogy megengedték a magyar feliratot, de azt párhuzamos vonalakkal keresztül-kasul kell fektetni, valóságos vonalráccsal kell beborítani. így tesznek szájkosarat a magyar feliratra. Ha egy külföldi ur belépne a nyitrai moziba s megtudná a rá- ipsozott Mirat magyarázatát, különös véleményt formálna a demokratikus szabadságról s a más nemzetiségűek nyelvének tisztelet- bentartásáról . . . Ennyit mondott nekem a szlovák mozidirektor egy szlováknak deklarált városban, hol ebben a pillanatban magyar nótát húz a fülembe a cigány. Elpusztította leendő apósa egész vagyonát egy spanyol fiatalember Chilében, hogy üzleti veszteségeit fedezze •— Szerelmi és üzleti tragédia Valparaisoban — Valparaiso, augusztus. — Eg a Bernardino-féle gabonaraktár! Ez a kiáltás harsogott át Valparaiso forró éjszakájában. És az embereknek elszállt az álom a szemükből, Valparaiso egész lakossága kicsődült az utcára s óvatos távolságból bámulta a csodálatos színjátékot. A Bernardino-féle raktár közvetlenül a kikötő hatalmas erődjei mellett terül el és egyike a nagy chilei kikötőváros legnagyobb raktárának. A lángok oly magasra csaplak, hogy a kísértetiesen vörös fény megvilágította a város közepét ékítő hatalmas szobrokat. Whellrichtnek, a vasútépítőnek és Lord Kochranisnak, Chile nagy nemzeti hősének emlékművét. Millidrdok a lángok között Egész éjszaka állt a tömeg a Puerto-hegyen, dombos, görbe utcáin és kiözönlött a modern Al- mendral kerület nyílegyenes házsorai közé. Éjfél után egy órakor már mindenki tudta, hogy a chilei kereskedelemnek ez a büszkesége, a nagyszerűen felszerelt, saját elevátorral rendelkező gabonaraktár milliárdos értékű tartalmával menthetetlen s a dúsgazdag Bernandino vagyona legnagyobb részét elvesztette. Már az első pillanatokban gyújtogatást sejtettek a katasztrofális tűzvész fölött, mert Beman- dino biztonsági felszerelései olyan tökéletesn működtek, hogy öngyujtogatás, vagy hanyagság szinte lehetetlennek látszott. Különös öngyilkosság A rendőrségnek nem kellett soká nyomoznia. Körülbelül két órával a tűzvész kitörése után, mikor a felszabadult elem romboló munkája már javában pusztított, értesítették a rendőrséget, hogy a Vilctoria-templom közvetlen közelében egy fiatalember öngyilkosságot követett el. Amikor a mentők megérkeztek Fernandez Juzzino elegáns lakásába, a lakás gazdáját még életben találták. Csak gazdasszonya állott mellette, kezét tördelve kétségbeesetten és többet nem tudott mondani, mint azt, hogy néhány perccel ezelőtt revolverdörrenést hallott gazdája szobájából és amikor besietett, vérbeborultan találta az ágyon Sennor Juzzinőt. Az öngyilkos fiatalember, ugy- látszik, mielőtt szivébe röpítette volna a golyót, búcsúlevelet akart írni, néhány eltépett, összegyűrt papírlapot találtak az Íróasztal mellett, amelyen egyes érthetetlen töredékszavak álltak. Elhatározását azonban megváltoztatta s anélkül, hogy egy sor írást hagyott volna hátra, követte el végzetes tettét. A halálosan megsebesült Senor Juzzino, mikor rájabukkantak, erejét mégegyszer összeszedve megpróbálkozott, néhány értelmes szónak a kimondásár?, de anélkül, hogy közelebbi magyarázatot tudott volna szolgáltatni meglepő öngyilkosságának okáról, elalélt s néhány perccel később kiszenvedett. Juzzino öngyilkossága és a Bernanümo-fóle raktár égése, ez mindenki előtt nyilvánvaló volt, összefüggésben állt egymással. Hiszen a huszonhétéves fiatalember, Bernandino lányának vőlegénye volt és Carmen Bernandino képe előtt követte el ön- gyilkosságát. Juzzino és a szerelem Hat évvel ezelőtt került Valparaisoba a Spanyolországból kivándorolt fiatalember. Nagyszerű ajánlásokkal felszerelve érkezett meg Peruba, ahol csakhamar elhelyezkedést talált. Fernandez Juzzino egy spanyol alezredes fia, egy ideig a hadseregben szolgált, de megunta a katonai pályát és szülei halára előtt kereskedelmi pályára lépett. Spanyolországban azonban nem tudott érvényesülni és igy, mivel apja és anyja rövid időközökben egymásután meghaltak, pénzzé tette kis örökségét és kivándorolt Délamerikába. Valparaisoban telepedett le és kis tőkéjével különböző vállalkozásokba kezdeti, amelyek azonban nem jártak sikerrel, úgyhogy vagyonát teljesen elvesztette. Ajánlásai révén került Bernandino házába, ahol a nagyon jómódoru és előkelő megjelenésű spanyol fiatalemberbe csakhamar beleszeretett Valparaiso egyik leggazdagabb emberének, Ber- nandinonak leánya, s miután a leány apja egyetlen gyermekének minden kérését teljesítette, nem zárkózott el az elől sem, hogy eljegyezze magát a vagyontalan fiatalemberrel. De a fiatalember nem titkolta el, hogy szivének nincs jók köze a leányhoz. Idővel Juzzino iöv-giidőbeli apósa bizalmát is teljesen megnyerte,~ úgyhogy az öregur leánya vőlegényét hata7mag vállalatának legbizalmasabb dolgaiba is'' beavatta, de Juzzinőt ez a bizalom nem ha^tta meg különb-” sebben. Annál kevésbé, mert / az öreg ur nem volt' hajlandó arra, hogy magához vegyef a céffbe ie4niJa választottját' Az volt ugyanis az elwe? hogy7 amint ő maga saját erejével küzdötte ki Aagának a délamerikai gazdasági életben el#rt jelentős pozícióját, úgy vejének is meg Mep mutatnia, mielőtt elhelye- ződést találna a ^aládi cégben, hogy meg tud állni a saját lábá^ jjg. i 'Az üzleti veiélyiárs és a bűn A múlt évjf>en Chilében igen súlyos gazdasági válság mutatjJj.0Z0^5 a legnagyobb cégek egymásután pus^yitak el, csak Bernandino vállalkozásai győznék le a nehéz krízist és uralkodtak szinte teljlv^talmuan a piac felett. Tönkrement többek kö/gtt az a vállalat is, amelyben Carmen Bernandin-0 vőlegénye dolgozott, a mesztic származású Jperez nagyszabású export-import cége is. Juzj^in0) aki nagyszabású életmódja szükség- leteit Aránylag kicsiny jövedelméből nem tudta előteremteni, megpróbálkozott a játékkal. És egy éjszaka, mivel egész készpénzét elvesztette’, bonokkal játszott tovább, úgyhogy reggelre vesztesége egész vagyonát felülmúlta. Tudta, hogy ha apósához fordul segítségért, a puritán és tetőtől- talpig becsületes vállalkozó ugyan ki fogja őt segíteni, de leányát sosem adja hozzá. Ez pedig összes terveinek rombadőltét jelentette volna. Mielőtt az adósság kifizetésére kitűzött negyven- nyolc órai határidő lejárt volna, a fiatalember kivette az összeget a Perez- cég pénztárából. Már egy órával a sikkasztás nyomán maga Perez jutott nyomára alkalmazottja bűntettének, de nem értesítette a rendőrséget, hanem maga fogta vallatóra a fiatalembert, aki kétségbeesetten szolgáltatta ki magát gazdájának. De nemcsak neki mondotta el Juzzino a történteket, hanem egyik bizalmas barátjának is. Barátja a rendőrségi kihallgatáson elmondotta, hogy könyörgött Juzzinonak, mondjon el mindent apósának, mert Perezben nem lehet megbízni. Juzzino azonban áradozott főnöke jóságáról, hogy Perez továbbra is megtartja őt állásában és mindent megbocsát. — Azt mondotta nekem, önre még szükségem lesz — mesélte a fiatalember. Ezután az esemény után néhány hónappal Perez teljesen törekrement. A váratlan csapás'ól elvakultan, vagyona elvesztéséért Bemandinot okolta, aki állítólag a gabonaárak lenyomásával tönkretette őt. Ismerősök és barátok vallomásából kiderült, hogy Fernandez Juzzino, aki eredetileg csak érdekből kérte meg a fiatal Carmen kezét, lassan-lassan forrón beleszeretett a lányba, úgyhogy a világon semmiéit sem tudna elválni menyasszonyától. A többit Juzzino egy nappal öngyilkossága előtt maga irta meg apósának, utóbb pedig Perez vallomása nyomán derült ki, akit letartóztattak. A bűnös — halott Az öngyilkos fiatalember lakásán ugyanis bizonyos Írásokat találtak, amelyek arra vallottak, hogy a tönkrement nagykereskedő részes a gyújtogatásban. Ezek az Írások utasításokat és parancsokat tartalmaztak fenyegetések kíséretében. Perez kölcsönvett pénzen ismét elkezdett dolgozni és óriási mennyiségű gabonát vásárolt össze. Abban reménykedett, hogyha a Bernandino-féle raktárak felhamozott tartalma megsemmisül, a helyi gabonaárak pillanatnyilag magasra szökkennek és ő visszanyeri elvesztett vagyonát. A gyenge akaraterejü Juzzinőt rávette. arra, hogy gyújtsa fel apósa, raktárait. Azt Ígérte neki, hogyha a merénylet sikerül, vagyona felét ráruházza és igy megszűnik számára az a kínos helyzet, hogy apósa kénye-kedvének van kiszolgáltatva. Azonban a fiatalember kétség- beesetten védekezett a szörnyű terv ellen, de Perez megfenyegette azzal, hogy Bernandino tudomására hozza sikkasztásának történetét. Juzzino érezte, hogyha ez megtörténik, minden veszve van. És miután — mint már említettük — apósa beavatta őt az üzleti ügyekbe, bejárása volt a raktárba is és Perez szuggesztiv hatása alatt végül elkövette a rettenetes tettet. Azonban, amikor a lángok felcsaptak a raktárból, úgy látszik, Juzzino tudatára ébredt tettének, s amikor az utcai kiáltozásokból értesült arról, hogy a Bemandino-vagyon menthetetlen, öngyilkosságot követett el. Az utolsó pillanatban valószínűleg meg akarta vallani menyasszonyának bűnét, de nem volt lelkiereje ehez sem és némán indult a halálba. Valparaisoban természetesen az eset óriási feltűnést keltett s a Bernandino-család iránti részvétet még az is növeli, hogy Carmen Beman- dino súlyos ideglázat kapott 6 most egyik szanatóriumban kezelik. Olasz és francia turisták vetélkedése Páris, augusztus 18. A Matin jelentése szerint az utóbbi napokban olasz alpinisták megmásztak a Mont Blanc egyik 4800 méteres csúcsát, amelyet röviddel ezelőtt Mussolini nevére kereszteltek el. A francia alpinisták erre azzal feleltek, hogy a Mont Blanc egy másik 4807 méteres csúcsát hódították meg, ^Melyre kitűzték a francia lobogót. Gyanús tüzeset miatt bűnvádi eljárás egy gölnici nagykereskedő ellen Kassa, augusztus 18. (Munkatársunk telefonjelentése.) Schorr Emil gölniebányai nagykereskedő sörraktárában tegnap éjfélkor tűz ütött ki s a raktár teljes belső berendezése, valamint a poprádi sörgyár bizománybán lévő áruja elpusztult. A tűzoltóságnak megfeszített munkával sikerült a tüzet a hajnali órákba” eloltani. A megindított vizsgálat több gyanús körülményt derített fel, aminek alapján Schorr Emil kereskedőt előzetes letartóztatásba helyezték s beszállították a lőcsei ügyészség fogházába. Alapos gyanú merült fel ugyanis, hogy a tűz öngyujtás következtében keletkezett. A kereskedőt kihallgatták, de mindent tagad. A lőcsei törvényszék vádtanácsa ma foglalkozott a letartóztatott kereskedő ügyével s úgy határozott, hogy kaució ellenében szabadlábra helyezi. Schorr a kauciót letétbe helyezte, úgyhogy ma délben már el is hagyta az ügyészség fogházát. — Tizenhatéves gyilkos. Speyerből jelentik: A fiatalkoyuak bírósága Herbel Fülöp 16 éves tanoncot, aki Fritsche 15 éves tanon- co.t féltékenységből leszúrta, kétévi s héthónapi fogházra Ítélte el. /
