Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-18 / 187. (1521.) szám

1927 angassfoe 18, wüförtiÖc. „A szomszéd államokkal egyetértésben” Seydoux, a Petit Párisién vezércikkírója a Rothermere- akcióról — A magyar dalosszövetség hétezer résztvevővel szerenádot adott Rothermere lord tiszteletére Pária, augusztus 17. A budapesti Az Est <miiika társa tegnap beszélgetést folyatott Jacqu&s Seydoux-val, a Párisi Bank egtjik Igazgatójával, a Petit Párisién nagynevű ve­zércikkírójával, aki a legutóbbi napokban, mint ismeretes, cikket irt Rotihermere akció­jával kapcsolatban s ebben a Millerand-tféle kísérőlevél érteiméiben működő ha tár meg­állapító bizottság munkáját méltatta. Sey- d-oux kijelentette, hogy cikkének megjelené­se óta halomszámra kap Magyarországból leveleket, majd a következőket mondta: — Tudom, hogy a magyar sajtó egyönte­tűen lényegtelennek tartja a Commission de delimitation által végzett ha tárki igazításo­kat, amelyekhez a népszövetségi tanács hoz­zájárult. Cikkemben nem is állítottam azt, hogy a határkidgazitáeok a maximumot jelen­tik, csupán csak annyit, hogy igenis történt hntárkiigazitás a Mille- rand-íéle kísérőlevél alapján, holott Rothermere ug állította be a kísérő­levelet, mintha azt egyáltalában nem hajtot­ták volna végre. Cikkemnek másik szem­pontja, amiért a Rothermere-akciót kifogáso­lom, az, hogy egyelőre megvalósithatatlan re­ményeket keltett, ami a helyzetnek félre­ismerését idézheti elő a magyarokban. Nem szabad ugyanis túlzott optimizmust kelteni abban a magyar népben, amely Franciaor­szágnak mindemkor különösen szimpatikus volt. Magyarország a francia közvélemény­ben különös helyzetben van. Mert a franciák egyrészt elismerik a magyarság kitűnő tulaj­donságait, másrészt azonban kifogásolják, hogy Magyarország még mindig a feudaliz­mus utolsó mentsvára Európában, dacára az utóbbi idők demokratikus-liberális átalakulá- ■ eának. Éppen ezért óvatosnak kell lenni, mi­ikor Magyarországra vonatkozólag olyan elve­ket hangoztatnak, amelyeknek megvalósítása , egyelőre leküzdhetetlen akadályokba üt­közik. í Francia felfogás szerint komoly munka 1 £g a szomszédokkal való megegyezés 1 jelenti a boldogulást Magyarország szá- i mára. Ha ennek megvannak az alapjai, , úgy Franciaország sohasem fogja kifogá­solni, hogy szomszédaival való egyetér­tésben Magyarország megváltoztassa a trianoni határokat. (Ehhez azonban még idő szükséges, mert a francia közvélemény még elfogult 'bármily revíziós gondolattal szemben. A gazdasági együttműködés kérdése nehéz probléma, amelynek részleteivel ma még senki sincsen tisztáiban. De mi szeretjük a magyarokat is, ha bajukon segíthetünk, tudjuk, hogy ezzel (Európán is segítünk. Seydoux végül adatokat kért a magyar újságíró tói áttanulmányozás céljából az­zal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a OsehSzlovákiához csatolt magyar terüle- 6 telken a magyar lakosság valóban több- ^ ségben van-e D e megígérte, hogy cikkeiben elfogulatlanul T, fog a magyar kérdéssel foglalkozni. ^ nek önfeláldozó harcai nélkül a híres nyu­gati kultúrából kő kövön nem maradt volna. Én nem egyesektől és akcióktól, hanem az igazság erejétől várom a fordulatot. De az utat nagy szellemek és a hatalmas közvéle­mény kell hogy egyengessék! A jugoszláv igazságügy- miniszter nyilatkozata Szabadka, augusztus 17. A jugoszláv vá­lasztási agitáció az elmúlt kettős ünnepen kulminált a Vajd-aságban, ahol e két nap alatt több mint száz népgtyiilést tartottak. Szubotics Dusán igazságügyminiszter Bács- topolyán és Zentán mondott programbeszé- diet az ünepek alatt s beszédében sajnálatának adott kifeje­zést, hogy még nem tanult meg magyarul. Hangoztatta továbbá, hogy a radikális párt uj érát akar inaugurálni s ebben teljes egyenjogúságot akar adni minden nemzeti­ségnek, úgy hogy mindenki szabadon fej­lesztheti nyelvét és kultúráját. A népgbülés után egy újságíró meginter­júvolta a minisztert a Rothermere-akcióra vonatkozólag. Szubotics miniszter a követke­zőket mondta: — Hivatalosan a kormány nevében nem nyilaikózhatom, hiszen a mozgalomnak nincs is hivatalos jellege. A magam részéről ki­jelenthetem, hogy az akciónak sem mi külö­nösebb jelentőséget nem tulajdonítok. De nagyon kellemetlen következményekkel jár­hat a mozgalom, ha az itteni népre befolyást gyakorolna. A kormány az akcióra nem fek­tet különösebb súlyt, de ha a határok meg­védésére kerülne a sor, ólban erős és hatal­mas hadseregünk van, amely minden táma­dást kibir. Az északiak Nanking előtt A nanklngl kormány Sanghaiba menekült — bánik Nanklngban London, augusztus 17. A Times jelenti Pekingiből: A nankingi kormány majdnem összes vezető tagja Sh&nghaiba érkezett. Nankingban pánik tört ki, mert a nemzeti had­sereg és az előrenyomuló északi csapatok Összeütközésétől félnek. Szuncsuanfang, az északi csapatok vezére, sürgönyzött a pekingi kormánynak, hogy rövidesen bevonul Nankingba ég Shangbadiba. csak ránknehezednek, hanem utódainkat is fe­nyegetik. A bókét csináló urak nemcsak ben­nünket, hontalanokat sújtottak, hanem — úgy látszik — hetediziglen büntettek meg mind­nyájunkat. A súlyos Roirinányyáliág miatt elnapolták az ir parlamentet London, augusztus 17. Cosgrave az ir pa rlamentet október 11-ig elnapolta. Az első javaslat szerint az elnapolás november 15-ig szólt, de amikor belátta, hogb az utolsó pillanatban e javaslata miatt meg is bukhat, nemcsak október 11-ikét javasolta, hanem az ellenzéket még arról is biztosította, hogy amennyiben a pótválasztások a kormány ellen szólnának, a parlamentet még október 11-ifee előtt fogja összehívni abból a célból, hogy az ellenzék elutasított bizalmatlansági indítványát megint benyújthassa. Ez a ki­jelentés mutatja legjobban a kormány gyenge helyzetét és Írország erős belpolitikai feszültségét. A tegnapi szavazásnál az ellenzék 4 képviselője nem volt jelen, mig a kor­mánypártok két mandátuma haláleset miatt betöltetlen. Az angol sajtó ma egyhangúlag hangsúlyozza, hogy a bizalmatlansági indítvány elutasítása nem hozta meg a várva várt tisztulást, hanem hogy Cosgrave kénytelen lesz a parlamentet gyorsan feloszlatni, hogy uj választások által munkabíró parlamentet biztosítson magának. Szervezkedik a szlovenszkói ás ruszinszkói hontalanak ligája Megalakul a hontalanok szövetsége — Az állampolgársági ügy végleges rendezése céljából megkeresik az összes nemzetközi fórumokat — A P. M. H. munkatársától. — Szerenád Szegedről-Londonba Szeged, augusztus 17. (Saját tudósítónk távirati jelentés-e.) Ismeretes, hogy a ma­gyarországi dalosszővetség Szegeden az or­szág valamennyi dalárdájának részvételével nagy dialosversenyt rendezett, amelyen közel hétezer énekes vett részt. A verseny alkal­mából a (hétezer főből álló hatalmas dalárda szerenád/ot adott Rothermere lord! tiszteleté­re s ezt a szerenádot rádión továbbították az egész világba. A dalos-szövetség tegnap este a -következő táviratot kapta ezután Rother­mere lordtól Londonból: ^ — Fogadják a legutóbbi estén Szegeden tartott szerenád összes résztvevőd nagyra­becsülésemet és hálás köszönetemet. Én egy pillanatig sem szűnöm meg akciómat foly­tatná, amíg igazságot nem szolgáltatnak Ma­gyarországnak. Rothermere, Daily Mail, London. A magyar házelnök nyilatkozata Budapest, augusztus 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Zsítvay Ti­bor házelnök jelenleg Visegrádon tartózko­dik, ahol fogadta Az Est munkatársát, aki­nek a Rothermere-akdóról a következőket mondta: — örömmel látom, hogy a világ Jelki­tamerete Jg$, m-gfor Kassa, augusztus 17. Tíz esztendő szenvedései után most már elhatározó megmozdulásra készülnek a béke­kötés áldozatai, akiket a szerződések egy­másnak ellentmondó, kétes, bizonytalan hatá­rozatai, az utódállamoknak harmóniában egy­általán nem álló törvényei hontalanokká tet­tek. A szervezkedés még csak csirájában van i meg, azonban egészen bizonyos, hogy rövid időn belül hatalmas arányokban bontakozik ki. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a mozgalom egyik vezetőjével, aki munkatár­sunknak a következő nyilatkozatot tette: — Most, hogy Európa közvéleménye elé vitték a békeszerződések revíziójának kérdé­sét, elérkezett annak az ideje, hogy a honta­lanok is megmozduljanak s a világnak tudo­mására adják, hogy a békeszerződések hibás és helytelen rendelkezései következtében Középeuró- pában tízezer és tízezer számban élnek olyan szerencsétlenek, akiknek állampol­gárságát egyetlen állam sem ismeri el. A hontalanság kérdése már sokszor megjárta a nemzetközi fórumokat, népszövetség, kisebb­ségi ligák uniója, interparlamentáris konfe­renciák állandóan tanácskoztak mi rólunk, de még egyetlen komoly kezdeményező lépés nem történt a kérdés gyökeres megoldására. — A Prágai Magyar Hírlap egyik legut j >- bi számában olvastuk azt a híradást, hogy a népszövetség nemzetközi érvényességű útleve­leket kíván kiadatni a hontalanoknak, amely minden államban érvényes volna. Ez a megol­dás tulajdonképpen nem lenne más, mint lekopirozása annak az uzusnák, amelyet az orosz emigránsokra alkalmaztak, \ ^iéVQlfikkg] }4&ak fii f biztosit- , ják szabad mozgási lehetőségüket. — Mi ezzel a megoldással nem eléged­hetünk meg, azt csak félmegoldásnak tartjuk, mert mi nemcsak a szabad mozgást kívánjuk a ma­gunk számára biztosítani, hanem ki akar­juk vívni az állampolgársági jogok tel­jességét abban az államban, amelyben törzsökös lakosok vagyunk. — Mi nem vagyunk emigránsok, bennün­ket a békeszerződések azokon a területeken ta­láltak, amelyeken most is élünk. A kisebb­ségvédelmi szerződésekben az utódállamok elkötelezték magukat arra, hogy mindazoknak, akik az államfordulatkor területükön állandó lakással bírtak, ál­lampolgárságát elismerik. Ez nem történt meg. A legtöbb utódállam al- kotmányozó nemzetgyűlése, mint a csehszlo­váké is, prejudikált a békeszerződéseknek. Csehszlovákiában alkotmánytörvénybe iktatták a saint-gemaini szerződéssel ellentétben az 1910 január elseji skrutiniumot s ezt a tria­noni békeszerződésbe is belevótették Romá­nia s Jugoszlávia is más-más törvényeket hoz­tak, közben az optálási határidő lejárt s a hon­talanság permanens átka maradt azoknak a szerencsétleneknek, akik a békeszerződések s különböző állampolgársági törvények sáncain kívül maradtak. — Végre meg kell mozdulnunk nekünk is. A nyugdíjasok most már a népszövetség elé mennek s itt az ideje, hogy mi is, mint a bib­liai Lázárok megmutassuk vérző sebeinket a világnak. Már a közeli napokban megkezdjük a hontala­nok ligájának szervezését. Igénybe vesszük a világsajtót s az összes poli­tikai s társadalmi nemzetközi fórumokat meg­ostromoljuk szenvedéseinkkel, melyek nem-! i Újabb jugoszláv-albán konfliktus ? Zágráb, augusztus 17. A zágrábi Obzor című lap mai számában Gyuraskovies tiránaí jugoszláv dragomán esetéhoz hasonló ügyről számol be. A lap szerint a napokban Skuta- riban elfogott az albán rendőrség egy Csatlós nevű orvostanhallgatót, aki ellen alt gya­nú merült fel, hogy a jugoszláv kormány fizetett politikai ügynöke. Állítólag bizonyí­tékok merültek fel ellene, hogy árulásáért a jugoszláv kormánytól 80 ezer aranyfrankot kapott. A vizsgálat bebizonyította ártatlan­ságát s a vizsgálóbíró el ig rendelte batl- lábrahelyezését, azonban a valonai olasz konzul állítólagos közbelépésére ismét letar­tóztatták s még mindig letartóztatásban van. Nem lehetetlen, írja a lap, hogy ebből is újabb albán-jugoszláv konfliktus fog kinőni. Nagy tűzvész Franciaországban Páris, augusztus 17. A lapok jelentik, hogy Cannes területén az erdőégés óriási mértékben növekszik. Esteral környékén a tűz 35 kilométeres fronton nyomul előre ke­let felé. — A vari departement erdőségei­ben a tűz egyre nagyobb méreteket ölt. Több helységet ki kellett üríteni. A kár már eddig is igen nagy. Emberéletben nem esett kár. — Párisi lapjelentések szerint Korsika szi­get több helységében nagy tüzek ütöttek ki. Több telefon- és táviróvonal elpusztult. A Bastia-Ajaccio közti vasútvonal forgalma a tűz következtében szünetel. Vass minlszterelnökheiyettes egyeztet a sztrájkoiók és a munkaadók közt Budapest, augusztus 17. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A vasipari bértárgya­lások ügyében nem történt lényeges változás. Tegnap este a munkásság és a gyárosok képvise­lői a népjóléti minisztériumban ismertették állás­pontjukat Vass József dr. miniszterrel, aki az egyeztetési tárgyalások vezetését magára vállalta. A tárgyalások még nem vezettek konkrét ered­ményre. A gyáriparosok képviselőinek kijelenté­se szerint általános bérjavitásról nem lehet sző, legfeljebb csak az alacsonyabb bérkategóriákhoz tartozó munkásoknak tudnak valamelyes bérjavi- tást adni. Ennek ellenére ma délelőtt tovább foly­tatják az egyeztető tárgyalásokat. Vass miniszter kijelentette, hogy néhány napra lesz még szük­ség, amíg ezek a tárgyalások befejeződnek, de reméli, hogy a végén mégiscsak sikerrel fognak járni. Minden esetre a munkásoknak nem szabad ragaszkodnak ahhoz, hogy ez kétszer huszonnégy óra alatt megtörténhessék, amint azt előre kon- templálták, amikor kedden a munkát újból fel­vették. Meg kell vámiok a tárgyalások befejezé­sét A munkásság képviselői ezt a kijelentést tu­domásul vették s valószínű, ' ogy a gyárakban a két nap eltöltése után is zavartalanul tovább fognak dolgozni. A bécsi biztosítók nem fizetnek a forradalmi rombolásokért Bées, augusztus 17. A Reichspost 380.000 shillinget követel a biztosítóktól kártérítés fejében a júliusi forradalmi események al­kalmával történt károkért. A biztositők ezt az összeget nem akarják megfizetni, vis ma­jorra hivatkoznak s rámutatnak arra, hogy erre vonatkozó törvény nem létezik. Chaplin felesége világbotrányt akar Páris, augusztus 17. Párisi lapok írják losangelcsi távirat alapján, hogy végleg meghiúsult a békés egyezkedés Char- lie Chaplin és felesége között. Hiába figyelmez­tették * filmművész ügyvédei az asszonyt, hogy elsőrangú botrány kerekednék a válőpörből, Charlinné nem fogadta el az egymillió dolláros ajánlatot, hanem ragaszkodik hozzá, hogy válókeresete a törvényszék elé kerüljön. Az asszony fenyegető­zik, hogy a tárgyaláson meg fogja nevezni azt a világhírű film- müvésznöt, aki férjével házasságtörést kö­vetett el. A válókereset tárgyalását a törvényszék augusz­tus 2&-n tűzte -ki 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom