Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-18 / 187. (1521.) szám
A magyar nemzeti párt arató-ünnepe Beregszászon Beregszász, augusztus 17. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) ügy méreteiben, mint külső pompájában messze magasan felülmúlta az eddigi beregszászi araió-ünepeket az augusztus 14-én, vasárnap, Beregszászon tartott magyar nemzeti párti arató-ünnep. Az ünnepség legszebb része a felvonulás volt, melyen több, mint ötezer ember vett részt, mig a szemlélők száma felülmúlta a tiz ezret. A diszmenet a vásártérről indult. Elől a több száz lovas bandérium, magyar ruhában és árva- lányhajas pörge kalappal, utánuk az aratólányok magyar ruhás csapatai következtek, festői látványt n; \jtva a magyar színek művészi össze- válogatásával. Majd a marokszedőlányok sorakoztak fel, mig a menetet a jelképes dísz-szekerek és kocsik egész sora követte, úgy hogy a menet három ó”át vett igénybe. Utána a beregszászi fürdőkertben nagyszerű népünnepély volt, melyet tánc követett. Úgy a menetben, mint az ünnepélyen Korláth Endre dr. képviselő, Egry Ferenc szenátor, Polchy István dr. pártelnök, résztvettek, valamint a titkárok és egyéb párífunkc'onáriusok. A díszes magyar felvonulást rengeteg fényképezőgép örökítette meg, amiket a város különböző pontjain állítottak fel, a képes világlapok riporterei. A rendezés nehéz munkáját Bodáky István dr. körzeti ügyvezető titkár és Kovách Bé’a dr. lapszerkesztő végezték a pártelnökök és titkárok hathatós segítsége mellett. Szlovenszkói magyar felszólalás a katolikus iskolások varsói világkongresszusán kivédi LássBó Csészédét a nemzetközi hallgatóság nagy lelkese* déssel fogadta — A csehszlovák delegáció furcsa viselkedése Aki egy iráshibának köszönheti életét Paris, augusztus 17. Különös módon szabadult meg Ottó Klems, a francia idegenlégió egyik német katonája a haláltól. Klem- set a hadbíróság az idegenlégióból való szökése miatt halálra ítélte. Az elitéit fellebbezett az ítélet ellen és tegnap újra megjelent a hadbíróság előtt. Klems a riffelkelés idején megszökött az idegenlégióból és Abd el Krimhez pártolt, ahol mint tüzérségi instruktor működött. A felkelés leverése után a franciák elfogták. A halálos ítélet arra a névre szólt, amely alatt Abd el Krímnél szerepelt: Caid el Hadj. Kitűnt, hogy Klems Abd el Krímnél Caid ben Hadj név alatt volt ismeretes. Ezen tévedés alapján a hadbíróság az első ítéletet megsemmisítette és Klemset hétévi kényszermunkára ítélte el. Klems tehát egy iráshibának köszönheti az életét. Hosszabbak lesznek a női ruhák — Párisi ddvatlevél — Pdris, 1927 augusztus. Hosszabbak lesznek a szoknyák, minden ruhát le kell kissé ereszteni! Nemcsak a derékból, vagy magáról a szoknyáról lecsüngő écharpeok, szövetsarkok hossz-itják egyik oldalon, de az eddig előkand káló térdet takarják bő ráncokkal. S már nem csúszhat fel a szoknya sem leülésnél már csak azért sem, mert nem divat többé s ízléstelenségnek számit, ami tegnap még merész újítás volt. A szoknya eleinte csak kissé lett bővebb, csak éppen annyira, hogy kényelmesen lehessen leülni benne, de — mert igy is csak felcsúszott, néha bizony jóval a térd fölé s mert a párisi nő nem szeret élő karrikatura lenni, inkább szépen leengedtek a hosszából. S ma bővebb és hosszabb, mint nyár elején volt. Különösen az egész lenge anyagból készült ruháknál hosszabb a szoknya, mint utóbbi időben megszoktuk. S a reakció, mert ezt a hirtelen fordulatot ennek nevezhetem, nemcsak itt érezhető. Ezek a hirtelen megnőtt ruhák, különösen a délutániak, nőiesebbek, asszonyosabbak is lettek egyszerre a szó régi értelmében, mikor a nőies szinonim értelmű volt csipke-, fodor-, szalag-, virág- s egyéb dísszel. Mintha az egészen rövid szoknya kizárta volna őket, olyan egyszerre kerültek megint elő, amint a ruha néhány centimétert nőtt. Tagadhatatlanul frissek és kedvesek nyárra ezek as ezerszinü mousselinből lengén fodrozott ruhák csipkediszesen. Nagy szalmakalapokat viselnek hozzá, ami cseppet sem sportszerű, de igen elegánsan hat kertben, strandon. Worth, aki a legfiusabb divat idején is asz- szonyos, lágyvonalu ruhákat te~vezett, most diadalmaskodik. Teltebbalaku mannequinjein valóban szépen halnak ezek a könnyű, hosszabb, rán- coltabb ruhák. De mindamellett tervez még egyszerűbb ruhákat is, hisz átmenet is kell s különbözők az ízlések is. Ez a bájos fehér-fekete crépe de chine imprimée ruha például még elég rövid, ha a térdet takarja is és semmi mozgásban nem gátol. Beigeszinü georgetteköpenyt is igen sokfélét tervez Worlh, ami könnyű, kellemes viselet, igy nyáron és igen elegáns ugyanolyan szinü prémgallérjával. Hozzávaló rakott szoknya szintén georgette s a pull-owerszerü blúz is, amit sötétebb beige borzolt pamuttal és aranyszállal himeztet csikósra. Még egy, sokaknak meglepő újítást kell elmondanom: Parisban már nem divat a túlságos arcfestés! Kicsit még ugyan mindig pirosítják magukat a nők, de már minden lehetőt elkövetnek, hogy ne legyen erre a kis segítségre sem szükségük s inkább az egészséges napsütötte arcszint viselik. Mire a IX. Olimpiász évébe érünk, csodákat fogunk látni!, T. Varsó, auguezlkus 16. Auíguszltim 2teán kezdődött meg Varsóban a katolikus főieíkotteoik világsaeirvezetének Pax Romám kongresszusa. Előző években Friburgban, Salzburgiban, Budapesten és Amszterdainban tartották iueg a nagygyűléseket. Az idén a lengyel főváros latija vendégül a különböző nemzetek megbízottait. A megbeszélések célja a katolicizmust beiáMiiitani a modern kor tényezői közé, megteremteni a keresztény gondolat jegyében a nemzetek igazi együttműködését11-éin délután 5 órakor tartották a kongreez- szus megnyitó ülését a varsói egyetem aulájában. A hatalmas tereim zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel, olt volt a lengyel társadalom szine- java: a püspöki kar, a kormány, a diplomáciai testültetek, az egyetem, a lengyel és a külföldi egyesülteitek képviselői sfb. A lengyel ifjúsági szervezetek elnökének köszöntője után Orlikovszki elnök nyitotta meg a nagygyűlést és átadta a szót az egyes testületek és delegációk képviselőinek. Beszédet mondottak a küliigymmisztérium, a közoktatásügyi minisztérium megbízottai, a varsói egyetem rektora hatalmas latiin nyelvű szónoklatot mondott sfb. Az egyes országok delegációinak üdvözlő felszólalásai utóm legvégsőinek öl védi László dr. mondotta a szlovenszkói katolikus magyarság nevében, a következő szavakat: . — Engedjék meg, hogy a szlovenszkói magyar katolikusok nevében köszöntetem a t- kongresszust és tolmácsoljam Önöknek ifjúságunk bizalmát és ezeretetét. Amidőn átadom önöknek a szlovenszkói magyar katolikusok üdvözletéit, örömem kétszeres, mert a hősök és vértanuk városában intézhetem önökhöz ezeket a szavakat. Úgy érzem, hogy szent ez a főid: a századok küzdelmei és szenvedései, a mártírok drága vére szen- ibeflite meg. — íme, uraim, ez a szénit fájdalom, a múltnak és a tradíciónak büszke lelke közös mibenniinik. A magyar és a lengyel nemzet, ez a két testvémép harcolt századokon keresztül atyáink keresztény hátéért. A mi hőseink szentek voltak, Istennek és a keresztnek lovagjai. A magyar király-leány, Hedvig, a lengyel nemzetnek szentje lett, Szobieszky János, a nagy uralkodó, összetörte a pogányságnak a müveit Európa elten intézett rohamát. A mi testvériségünk jelképe a kereszt és a tövisikorona. A változott idők szabadságot adtak a boldogabb lengyel testvérnek. A „Fehér Sais“ újból büszkén repes Varsó felett- Mi pedig megalázva járjuk a kálvária útiját. Lengyel testvér, ha áttekintesz a Kárpátokon, jussanak eszedbe Dante szavai: „Per me sá va méla cittá dolemlta, Per me si va nelT éter no dűlőre, Per me ai va tra la perduta gente." — Mutasson ultat ez a kongresszus a Paradicsom felé, tegyen az istent igazság csarnoka, résztvevői pedig a törvény és a jog bajnokai. A müveit világ ifjúsága elkűldötte ide megbízottait, hogy tanácskozzanak a jövendőről, amelynek csak egyetlen egy alapja lehet, a krisztusi igazság, a megértés és a keresztény szeretet. Dolgozzák ez a kongresszus azért, hogy a keresztény eszmék érvényesüljenek a nemzetközi életben. Krisztus nélkül nincs népszövetség, nincs törvény és igazság, nln-'s tartós béke az egyes nemzetek között. — Mii a pózenii katolikus lengyelekre gondolunk és tőlük akarunk tanulná hitet és kitartást a szenvedés napjaiban. — Van szerencsém üdvözölni a t. kongresz- szust, valamiennyi nemzet képviselőjét, küOönös- képpen a vendéglátó lengyel nemzetét: Isten vezesse egy bold-og és szabad jövő fellé. A hatalmas közönség szűnni nem akaró taps- ork'ánnail fogadta öl védi László dr. beszédét. A csehszlovák delegáció azonban ölvedii dr. beszédének már a legelső mondatánál tüntetőén elhagyta a termet. Indokolatlan és furcsia viselkedésükre a közönség ajzzal válaszolt, hogy még lelkesebben fogadta a szloveinezkóí magyar delegátus beszédéit. A virágpor a szél szárnyán gyakran óriási utakat tesz meg. Nagyon érdekes például, hogy a spanyol félszigeten egy „kéneső“ analízise azt mutatta, hogy a virágport az óceánon túl fekvő Brazíliából sodorta magával a spanyol félszigetre a szél. A féreg- és a békaeső Egészen intelligens emberek is akadnak, akik komolyan hisznek abban, hogy az égből gyakran nagy tömegben hull alá féreg és békaporonty. Néha erős zivatar után bizonyos területen tömegesen találunk férgeket s mert vihar előtt nem voltak ott, ez már a néphitnek elég jogcím arra, hogy féregesőről beszéljen. Pedig milyen egyszerű a féregeső magyarázata. Ezek a fonálférgek (mermis nigres- cens) összegömbölyödve feküsznek a nedves földben, ahová megérésük után bizonyos rovarok testéből jutottak, amelyben lárva korukban éltek. A meleg s heves esőzés után lassan mozogni kezdenek s egy időre megjelennek a föld felszínén s az alacsonyabb bokrok lombjain. A békaeső fiatal zöldbékák társas vándorlásai alkalmával tapasztalható, amelyek ebihalból teljes békaalakot nyertek s a vízből a szárazra vándorolnak. Különösen vmor után olyan sürü rajokban jönnek elő a vízből, hogy valósággal ellepik a földeket. íme a pénteki opáckai békaeső magyarázata, amikor fiatal békák raja a vihar alkalmával tömegével hagyta el a Ilrenádot. Száz és száz békaesőről is beszámolnak a krónikák, azonban mindnek ilyen természetes magyarázata van. Rendkívül heves vihar néha halakat ragad magával s sikérebb vizű tavakból s mocsarakból s kisebb-nagyobb távolságra sodorja őket magával. Aki a békaeső babonáját terjeszti, a tudatlanság szcügálatában áll. Békaeső volt Kassa környékén Mit mond a tudomány a „csodaescro!" ? — Vér-, kén-, hal* és békaeső s természetes magyarázatuk Kassa, augusztus 16. A pénteki nap délutánján, az estére hajló órákban heves eső vonult végig Kassa városa és környéke felett. Nagyon érdekes, hogy ez esőzés alkalmával eléggé ritka természeti tünemény játszódott le Apácka község határában, amelyről nagy csodálkozással s babonás rémülettel emlékeznek meg a szemtanuk. A hevesen hulló esőcseppek között sűrűén hullottak alá jó magasságból apró békaporontyok s a békaesö legalább egy öt katasztrális holdnyi területre terjedt ki. Természetes, hogy az egyszerű emberek körében nagy feltűnést és ijedelmet okozott a szokatlan jelenség. A legtöbben égi jelnek vették és közelgő háborút jósoltak belőle. Mások azt emlegették, hogy az egyiptomi tiz csapás korszaka következik be ránk s az első csapás az, hogy a bünbeesett földet békák s hüllők garmadái lepik el, amelyek elpusztítják a termést. Érdekes, hogy az idei kánikulában Szlovenszkó több helyéről jelenteitek egyébként komoly s fel- világosodott emberek békeaesőt. Érdemes lesz tehát néhány szóval felvilágosítani közvéleményt az ilyen „csodaesők" lényegéről, amikor a légkörben elő nem forduló, szokatlan dolgok hullanak alá, mint élő állatok, növények, vér, kén stb. stb. Néha, esőzés után elcsodálkozva találunk a talajon olyasmit, amiről nem tudjuk, hogyan került oda. Az egyszerű ember nem kutat az okozatból az ok után, tehát a néphit egyszerűen azt tartja, hogy „az égből hullott alá“. A véreső Különösen nagy számban maradtak fenn a régebbi időkből véresőről szóló feljegyzések. Nem vallami kellemes érzés lehet, amikor az égből csatornákban ömlik alá valami piros nedv, aminek feltűnő hasonlatossága van az emberi testben keringő, életet adó nemes folyadékhoz, vagy ha reggel a harmatcsöppek vérvörösen csillognak. Nem csoda, ha a véresőt a középkorban mint elkövetkező háborúknak, vagy országos csapásoknak hírnökét fogadtak. Ma már eléggé ismeretes, hogy olyan | véresők, amelyek tropikus vulkános földeken! mint például Jáva szigetén ismételten előfor-j dúlnak, a mi földrajzi szélességünkön azon-j bán szerfelett ritkák, a sphaerella nevű egysej- ' tű mikroszkopikusan kicsiny algák mntó»rd-j jaítól származnak, amelyek az esőcseppeket megfestik. Ezek a vér algák azok, amelyek a Tátrában is az örökös hófoltokat néhol vöröses színűvé festik. A véralgák azonban még korántsem oldják meg maradék nélkül a véreső problémáját, mert egy jávai véreső kémiai analízise megmutatta, hogy a véralgákon kívül igen nagy mennyiségben volt az esőben kétségtelenül vulkánikus eredetű, igen finoman megoszlott, sárgásbarna szinü ásványi por. A vörös égbolt csodája Különösen trópikus vidékeken gyakoriak a poresök, amelyeknek kizárólagos ólra a levegőben cirkáló nagymennyiségű portömeg, különösen vulkánikus kitörések hamuja. A vulkáni hamu nagy-nagy magasságra jut fel s hosszú ideig tartja fenn magát a levegőben, sokszor bámulatosan nagy utat tesz meg, hogy azután mint poreső messze vidéken csapjon alá. Szlovenszkón még élnek emberek, akik emlékeznek rá s emlegetik azt a csodálatos alkonyati pirt, amelyet 1883 közepétől 1884 februárjáig minden este észlelhettek. Akkor működött azután igazában a népfantá- zia, akkor emlegették a közelgő világ végét s az elkövetkező rémes háborút. Pedig ennek a jelenségnek magyarázata is egyszerű. 1883 derekán következett be a Szunda-szorosban, Délkeletázsiában fekvő Krakatau sziget vulkánjának kitönése, amelynél borzalmasabbat az újkor vulkanologiája nem jegyzett fel. A sziget egy része elsülyedt, a szerencsétlenségnél 75.000 ember vesztette életét. A magasba szórt anyagok különös fénytüneményeket idéztek elő az egész földön, minők a levegő elhomályoeodósa, a nap színesedése és különösen az alkonyati pir intenzitása voltak. Virágpor-eső | Soha nem fogom elfelejteni azt a pillana- j tót, amikor egy májusi napon egy magasan ] fekvő hegyháton pihentem s az egy órányira s fekvő erdőségből hirtelen szürkéssárga füsttö- 1 meg szállott fel. Ég az erdő ? A sárgás felhőtö- megek mind közelebb érnek s csakhamar vi- * rágpor-esőben állottam. Erdőségeink végte- j len fenyveseiből gyakran száll fel ilyen felhő, amelynek sárga szine van, ime a kénesőnek a e magyarázata. Is León Daudet az emigrációban orvosi kutatásokkal foglalkozik London, augusztus 17. León Daudet-nek tudvalévőén sikerült Franciaország területéről távozni és most egész családjával és Delest-tel, az Action Francaíse igazgatójával, akit tudvalévőén León Daudeí-val együtt szabadítottak ki a „király rikkancsai" a párisi Santé fogházból, Brüsszelben tartózkodik és az Avenue de TYseren lakik. Itt kereste föl a Daily Mail munkatársa és a francia rojalisták vezére mosolyogva fogadta az angol szerkesztőt. — Hogyan tölti szabadságát Belgiumban? — kérdezte a Daily Mail szerkesztője. — Nagyszerűen I — válaszolta Daudet, — hiszen most van a vakáció ideje mindenki részére, kivéve barátaimat, akik FranciaorsEágbaa maradtak és kivéve természetesen — tette hozzá gúnyos kacaj kíséretében —• a francia kormány tagjait! — Hát mi akadályozza meg a francia minisztereket, —- kérdezte az angol szerkesztő, — hogy szabadságra menjenek? — Arról nem beszé'hetek önnek, — viszonozta Daudet. — De kérdem öntől, vájjon hány miniszter hagyta el Párist? Azután saját magáról nyilatkozott: — Örülök, hogy Belgiumban lehetek baráteim között és hogy itt olyan kitűnő vendégszeretetben részesítenek. Kivéve az Action Francaise részére naponta írott politikai cikkeimet, politikával nem foglalkozom. Orvosi és irodalmi tanulmányaim, amelyek részére most megvan a szükséges nyugalmam, foglalják el egész időmet. Remélem hogy rövid idő múlva az orvosi tudományos világot a rákbetegség és a tuberkulózis terén uj eredményekkel fogom meglepni. Az angol szerkesztőnek arra a kérdésére, meddig szándékozik még Belgiumban maradni, Daudet ezt válaszolta: — Nem tudom önnek megmondani, meddig maradok még itt. A barátaim továbbra is őrködnek felettem. Kiszabadulásom történetét bizonyára jól ismeri. A kiszabadításomat kővető öt hét alatt minden olyan intézkedésről, amellyel a francia kormány azt célozta, hogy ismét letartóztasson, nyomban értesültem. A Franciaországból kivezető Összes utakat figyelemmel tartotta a rendőrség, amelynek az éberségét csak fokozták azzal, hogy pénzjutalmat tűztek ki elfogatásomra. Barátaim segítségével azonban, akik mindenütt ottvannak, mégis Be’ fiúmba Jutottam. Ha majd elérkezik az idő, hogy visszatérjek Franciaországba, barátaim meg fogják mondani, hogy veszély nélkül meglehetem-e. VIost Hollandiába fogok menni és irodalmi elő- idásokat tartok, el fogok látogatni bizonyára Lon- lonba is, ahol sok barátom van. Amidőn juuius ólyamán letartóztattak, éppen egy skóciai túrára lészültem, abba az országba, amelyet annyira zeretek. Ez a túra nem marad el, csak el kel- ett halasztanom. Daudet végül sajnálkozását fejezte ki, hogy lem nyilatkozhat részletesebben, de annak, aki íelgium vendégbarátságát élvezi, bizonyos köfe- ezetfsógei is vannak a vendéglátóval szemben és em akarja különben sem, hogy Belgiumnak az ott tartózkodása miatt akármilyen kellemetlen- écre leerveo 4
