Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-14 / 185. (1519.) szám

1927 augusztus 14, vasárnap. TOK^-7V\A£&AR-HlIOiaE Szlovenszkó adta Magyarország legnagyobb festőjét A Pelsőcön született Rudnay Bélát Európa és Amerika minden kultur- népe ünnepeli — csak szülőföldjén nem ismerik — Egy festmény ára tíz év előtt: öt kiló kenyér; ma: százmillió korona A végén kezdjük el. Cárion de Wiart gróf, volt miniszterelnök és nagykövet, a múzeumok taná­csának elnöke, mondotta a negyedik beszédet, mi­kor a brüsszeli szépművészeti muzeum nagy ün­nepség keretében átvette a Nemes kisasszony és szolgája nevű festményt, három hónappal ezelőtt. Woracziczky Olivér gróf brüsszeli magyar követ pedig átvette a művész részére a belga király által adományozott György-lovagrend keresztjét. A mű­vész már előbb megkapta Bécs város nagy arany­érmét, melyet az utolsó tizenöt évben senkinek, se osztrák művésznek, se idegennek nem adtak ki. Meghívott tagja lett a londoni Szépművészeti Tár­saságnak, a római, velencei, milánói, brüsszeli, bécsi és budapesti múzeumok vásároltak tőle képe­ket. Az olasz király külön bizottságot küldött a művész műtermébe, hogy magángyűjteménye szá­mára képeket vásároljon. És ezt a magyar művészt, aki Szlovenszkóban született élt és nyomorgott, aki ma százmillió ko­ronát kap egy arcképért, de itt öt kiló kenyér árá­ért adogatta el a képeit: ezt a- művészt, a 49 éves Rudnay Gyulát, igazi szülőföldjén nem isiperi sen­ki. Orcát pirító és tragikómikus, hogy a nagy olasz esztétikus Vittorio Pica „Mostra individuale dél pittore Gyula Rudnay“ cimü könyvéből kell meg­tudnunk, hogy Rudnay Gömörmegyében, Pelsőcön született 1878-ban. Budapesten már a háború előtt volt neve, hiszen egy-két kiállításon feltűnt, de azért a háborút mint közkatona a legnagyobb nél­külözések közölt élte át. Iszonyú erőfeszítések árán tudott csak gondoskodni családjáról. Ma méltósá- gos professzori címe, milliárdot érő villája van Budapesten. Angliában, Svájcban, Belgiumban és Olaszor­szágban fedezték fel Magyarország számára is Rud- nayt, akiről most magyarul és idegen nyelven egész csomó önálló tanulmány jelent mge. Mély tónusai miatt Munkácsyval hasonlítják össze. A kompozí­cióban megnyilvánuló ereje Tintorettora emlékez­teti a kritikusokat. Figuráiban megnyilvánuló, bel­ső, tragikus önmarcangolás, az élet és halál elvá­lasztó mesgyéjén tomboló, szédületes víziói többek szerint a spanyol Goya testvérévé teszik Rudnay Gyulát. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy Rudnay soha se látott egyetlen Goya-festményt, mikor rámuta­tunk a jószándéku, de a zsenivel szemben erőtlen és elcsudá’kozó bírálók osztályozó, skatulyázó pró­bálkozásainak hiábavalóságára. Rudnay tanult Pesten, Münchenben, Párisbar, Rómában, de nem a festőket és a festési modorokat tanulta meg, ha­nem a nézést befelé. Megismerte a maga erejének közös vérkeringését azzal a földdel, amelyből ki­termett. Befelé kellett fordulnia, mert életének tragédiája közös a Beethovenéval és Goyáéval: füle nem közvetíti számára a muzsika ritmusát. A színekből, saját szenvedéseiből, az ismeretlenség és megértetlenség kálváriáján át, a végtelen per- spektiváju égből és a kimeríthetetlen, láthatatlan mélységű emberi lélekből kellett védőfalat építe­nie a maga egyénisége köré, hogy megtalálja és megoldhassa létének problémáját Természetes, hogy tehetetlenül, erőtlenül áll meg előtte minden kritikus, mert hiszen hogyan szólhatna hozzá a könyv embere a világteremtés folytatásához. Amit a zseni termel, az éppen olyan kifürkészhetetlen és megmagyarázhatatlan, mint a virágnak a színe. Amióta láttuk Rudnay ironikus nevetésü önarcképét, éppen úgy nem tudjuk el­képzelni a teremtést e kozák-kucsmás fej nélkül, mint ahogy ma hiányoznék a teremtésből Mona Lisa mosolya, vagy Mlchel Angelo Dávidjának a keze. A zsenin kivül senki halandó ember nem tud­ja, hogy miért jött a világra. A zseni tudja, hogy alkotnia kell, azt is tudja, hogy mit, hogyan, de minden alkotásnál halálos, tragikus küzdelmet kell vívnia nem csak a saját fizikumának véges erejé­vel, (ezt az anya is megteszi, mikor világra hozza a gyermekét), hanem az egész szervetlen világgal, amely dacos kegyetlenséggel elltenáll, nem akarja engedni, hogy a soha nem látott megrepessze a grániffalat, megjelenjen és részt követeljen a léte­zésben. Temérdek nemzedék születik és múlik el, míg megszületik az egyetlen zc-eni, belsejében a teremtés parányi szikrájával. A kritikus fiihöz-fá- hoz kapkod, hasonlít, rokonságot, hatást keres, nyugtalanul lesi az ismerős, tájékoztató jeleket, míg végre észreveszi, hogy nem tud semmit, mert a zsenit más módon kifejezni nem lehet, mint ahogy ö saját magát kifejezi. Szép tanulmányt irt. a Rudnay művészetéről Lázár Béla, Lyka Károly, Kállay Miklós, az olasz Pica, de ha az Amerikába került. „Mária megérkezése a kánai menyegzőre1* cimü kép reprodukcióját látjuk: egyszerre jobban csudáljuk Rudnay Gyula kolosszális zsenijét, mint­ha tíz kötet könyvet olvasunk el róla. Nem a kompozíciónak a monumentalitása ra­gad el bennünket, nem a művész tudása, nem a színei, .hanem az a tomboló őserő, amelynek sem­mi köze a mi hétköznapi emberi mivoltunkhoz, a mi véges életünkhöz. Nem is a bibliában foglalt tökéletes isten-szavak jutnak eszünkbe, hanem a történelem előtti kornak hihetetlen magas fái, me­sebeli állatai és óriás erejű emberei. És egyszerre megérezzük: milyen idegennek, egyedülvalónak tudhatja magát miközöttünk, apró emberek között, egy ilyen zseni, egy ilyen őserejü titán. Minden ösztönének, minden érzésének, minden gondolatá­nak megnyilvánulása egy-egy uj természeti jelen­ség, uj gazdagodása az egyetemes emberiség kin­cseinek. Miután áhítattal néztük Rudnay Gyulának né­hány eredeti festményét és a róla szóló könyvek­ben közölt képeket, — nem tudunk eltitkolni egy szerény észrevételt. Igaz, hogy olyan hortobágyi képet, mint Rudnay senki se festett. De mégis azt kell mondanunk, hogy a Rudnay képeinek ma­gas égboltozata, záportól vert párás földje, nem csak a Palócz férfi, hanem minden alakja, meg­mozdulása, elmélázása, nyugalma, minden kis Halié, augusztus 18. Megrendítő és tra­gikus esemény zajlott le ma délelőtt az ál­lamvasutak központi pályaudvarán. Mikor a lipcsei gyorsvonat az állomásra berobogott, hirtelen mentők s ápolók siettek elő, akik az egyik másodosztályú fülkéből fiatal tizen­nyolcéves leányt emeltek le s azonnal a legkö­zelebbi gyógyintézetbe vitték. A fiatal leány, aki egy előkelő kereskedő gyermeke, teljesen elvesztette öntudatát s minden pillanatban hisztérikus görcsökben tört ki. A szerencsétlenséggel kapcsolatban a rendőrség azonnal megindította a nyomozást és rövidesen kiderítette, hogy „ fiatal, szép leány éretlen tréfa áldozatául eseti. Az éretlen tréfát két fiatal kereskedelmi utazó és egy orvosnövendék követte el, aki a fiatal leány fülkéje melletti szakaszban utazott. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a három fiatalember, akiknek nagyon megtet­szett a szép s karcsú fiatal leány, mindenképp ismeretséget akart kötni vele, de a leány min­den közeledési kísérletet visszautasított. A három fiatalember ekkor elhatározta, hogy bosszút áll és ráijeszt a leányra. Eleinte szinle- ges Rablótámadásba egyeztek meg, de azután mégis mást határoztak. A medikus csomagjában egy preparált koponyát vitt magával s ezt a koponyát használták fel, hogy a fiatal leányt meg­ijesszék. A koponyát felerősítették az egyik utazó botjára s egy kis zseb-villanylámpát gyújtottak meg benne. A három fiatalember nevetve ké­szítette elő a tréfát és közben egy egész üveg konyakot megivott. Már előre mulattak rajta, apró történés vagy mosoly jobban hozzátartozik a szlovenszkói földhöz, mint az egész világhoz. Nem külsőségekre gondolunk, nem is a fejek típusára, hanem az egész művész egész művészete van ezen a helyen összenőve az anyatermészettel. Sehol olyan tökéletesen, olyan elevenek, a természet csudálatos erőit olyan közvetlen kisugárzók ezek a képek nem lehetnek, mint itten. A dánok fővárosukban egy óriási múzeumot emeltek Thonvaldsen müveinek. Rudnay Gyula él, teremtő erejének duzzadó férfikorát éli, utjának ive egyre magasodóban van, tehát nem is állítható be örökre mostanig való élete egy múzeumba. És Szlovenszkó nagyon is szegény hozzá, hogy magá­hoz válthassa az egész világtól áhított, temérdek pénzre értékeit remekeket. Do micsoda igazságta­lanság avval a földdel szemben, amelyben Rudnay Gyula gyökerezik, amelyen ősei nyugosznak, a néppel szemben, amelynek édes gyermeke, ezzel a darab természettel szemben, amely szerintünk letörülhetetlenül rányomta a maga bélyegét Rud­nay művészetére, micsoda igazságtalanság velünk szemben, hogy csak mi nem. ismerjük Rudnay mü­veit, akiknek a legtöbb közük van hozzá? Olaszok, amerikaiak, angolok, belgák, osztrákok, mind gyö­nyörködhettek Rudnay kiállított müveiben, mind hódolhattak a zsenijének. Nekünk pedig most le­hetetlen irigységgel kell tudomásul vennünk, hogy egy valaki, aki Pelsőcön született, a mi testvé­rünk, meghódító'ta erejével az egész világot, di­csőséget dicsőségre aratott — de hozzánk még nem jött el. hogy a büszke magaviseleíü fiatal leányt a villogószemü koponya majd mennyire meg­ijeszti. A fiatal leány közben mitsem sejtve ült a fülkéjében, mikor a vonat hirtelen egy alag- uthoz ért s az elsötétedő vonatban a folyosó ajtajánál hirtelen villogószemü koponya je­lent meg. a fiatal leány velőtrázó sikoltása tulhar- sogta a gyorsvonat zakatolását és a következő pillanatban eszméletlenül esett össze. Nem kevésbé rémült azonban meg a há^- rom fiatalember, mikor az éretlen tréfa tragi­kus következményét észrevette, A medikus azonnal megrántotta a vészféket s a véletlenül a vonaton utazó két orvos segítségével azon­nal maga is hozzálátott, hogy a fiatal leányt életre térítse. A fiatal leány néhány perc múl­va magához tért, de csak összefüggéstelen szavak, sikoltások és zo­kogások hagyták el az ajkát. Hisztérikus rohamából magához téríteni nem lehetett. A hallei pályaudvaron a közönség, mikor megtudta a tragikus eset magyarázatát, meg akarta lincselni a tetteseket. Csak a rendőr­ség legnagyobb erőfeszítése mentette meg tes­ti épségüket, de néhány ütleg igy is zuhogott reájuk. A leány édesapja, akit mélyen meg­rendített a szerncsétlenség, azonnal megtette ellenük a bűnvádi feljelentést. A hallei ál­lamügyészség a feljelentés alapján azonnal letartóztatta a három fiatalembert és súly >s testi sértés címén az eljárást megindította ellenük. L. R. Elbocsátott ti$sfwi!'@i#if ügye a hágai «8#gf<fifeirásJ§g előtt Prága, augusztus 13. A Loko-Press jelenti: A hágai magyar-csehszlovák döntőbíró­ság a napokban befejezte tanácskozásait és tizenhét esetben hozott Írásbeli ítéletét a legközelebbi napokban fogja nyilvánosságra hozni. Igen nagy fontossággal bir az ítéle­tek közül az, amelyet Matawowszki és Küba egykori szlovenszkó] állami hivatalnokok ügyében hoztak. A két hivatalnok beperelte a csehszlovák államot nyugdíjigényük meg- áüapitása végett, mert a csehszlovák állam a forradalom után nem vette át őket. A ielebbezés arra támaszkodik, hogy a csehszlovák államnak akkoriban nem volt joga köz- hivatalnokokat Szíovenszkón kártalanitás nélkül elbocsátani, illetőleg fölfüggeszteni, mert a trianoni békeszerződés ratifikálásáig ez a terület csak megszállott országrész volt, szuverén állam csak a ratifikálás után lett. A hágai bíróságnak előbb elvben kel­lett döntenie az ehhez hasonló, mintegy 700 pör illetékessége ügyében és csak azután hozhatja meg írásban ítéletét. A többi ügy többnyire magángazdasági és kereskedelmi jelleggel bir. Éretlen tréfával megőrjített három fiatalember egy haliéi urileányt Mikor a medikus a vonatban szórakozik —- Halálfej Jelent meg a gyorsvonata főikében 7 3776 ÖYOE5S SZEMÉLY ÉS A R EJ SZOLGALAT NYUGAT INÜSÜBA Trinidadba, Venuzuelába, Cura- caőha, Columbiába és Közép \ Amerikába a „Galícia", „Rugia", „Teulonia" gőzhajókkal DÉL &MERISÜ&BA Rio de Janeiróba, Scniosba, Sao Francisco do Sutba, Montcvi- deőba és Buenos Airesbe o „Baden", „Bayern", „Wiirllemberg" gőzhajókkal Információkét éa prospektusokét érdeklődőknek bérmentve kaid Haasfcwps-Aawííka ÍLíssse PRÁGA II- Hybernská 10. í Katasztrófáiig viharok Franciaországban Paris, augusz'us 13. A Rhone és a Paone völ­gye fölött tomboló viharok igen nagy kárt okoztak. Sok helyütt a vasúti síneket a vihar kPépté a földből, öt departement termése teljesen elpusz­tult. Sok faluban a viha. a háztetőket Jo'épte. Kü­lönösen Nantua vidéke szenvedett sokat a vihar­tól. Halálesetet eddig nem jelentettek. Elbocsátották állásából a letartóztatott Czére Józsefet Pozsony, augusztus 13. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A városi tanács tegnap délutánt rendes ülésén Czére József városi pénztárnokot, aki — mint ismeretes — napok óta letartóztatás­ban van egy állítólagos kémmel való összekötte­tése miatt, elbocsátotta állásából. A városi tanács ezt az intézkedést azzal indokolta meg, hogy Czére József állampolgársága nincsen rendben és h:va- talában is megbízhatatlan. A pozsonyi városi ta­nácsnak ez a meglepő intézkedése városszerte ért­hető feltűnést keltett, mert ezzel a tanács mintegy prejudikált a bírósági Ítéletnek. De különben is érthetetlen a tanács indokolásának első része, mert Czére szülei közel hetven éve laktak Pozsonyban, édesatyja haláláig a pozsonyi Marschal-féle kocsi­gyárnak volt az alkalmazottja, ahol 50 éve.- egy­folytában való szorgalmas működéséért kitüntetést is kapott. Czére József állampolgársága eszerint a lex Dérer alapján sem lehet kétséges. Súlyos autószerencsétlenség Budapest külvárosában Budapest, augusztus 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Mára virradó éjjel borzalmas autószerncsétlenség történt a külső Váci-uton. Egy hatalmas turaató, ame­lyet Meinl Mihály mérnök vezetett s négy utast vitt magával, a sötét úttesten belero­hant egy kőrakásba. A karambol következtében a hatalmas gépkocsi felborult s utasait maga alá te­mette. Valamennyien megsebesültek. Segélykiáltásaira a közeli járókelők lettek fi­gyelmesek, akik első segélyben részesítették a szerncsétlenül járt autóutasokat, majd a mentőket is értesítették, akik valamennyiü- ket beszállították a kórházba. Meinl Mihály mérnök súlyos koponya- csonttörést szenvedett s több bordája is betört. Állapota nagyon súlyos, úgyhogy életbenmara- dásához kevés a remény. A lobbi utasok könnyebb-nehezebb sérüléssel kerültek ki a katasztrófából. P PfiüIY életbiltositótársaság fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, I ff lü 1 BRATISLAVA, lorencova brána 17. ■gMaggaHaKgggMjgjgl Mindén modern rendszerű életbiztosítások. ssn

Next

/
Oldalképek
Tartalom