Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-14 / 185. (1519.) szám

K#23 augusztus 14, vasárnap. lií/iXrM ’iMfllláSSR'MlkuSB Államcsíny Portugáliában Lisszabon, augusztus 13. Bgv ma reggel megkísérelt államcsíny a kormány gyors el­lenakciója következteben csirájában megfe­neklett. Hivatalosan jelentik, hogy a kormány a helyzet ura és a hadsereg túlnyomó része a kormány mellett foglal állást. Öngyilkos lett a Világ volt főszerkesztője Budapest, augusztus 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Purjesz Imre, a Világ volt főszerkesztője ma délben laká­sán öngyilkossági szándékból fejbelőtte ma­gát g azonnal meghalt. A tragikus végétért újságíró mindössze 36 éves volt s búcsúleve­lében csak annyit jegyez meg, hogy tervei­nek sikertelensége miatt kereste a halált. Az öngyilkosság közelebbi okairól nem tudnak. Purjesz Imre öngyilkossága nagy megdöbbe­nést keltett Budapest ujságirótársadalmában. A japán-kinai viszony barátságos? London, augusztus 13. A Chicago Tribuua shanghai levelezőjének jelentése szerint a nankingi kormány viceküiügyminisztere, aki Shanghaiba visszatért és ott a japán követtel folytatott tárgyalá­sokon résztvett, kijelentette, hogy a japáu^-kinai viszony barátságosan alakul és hogy a helyzet igen kedvező. Kiuklangi jelentések szerint ötven kom­munistát letartóztattak, közülök huszonhatot azon­nal lelőttek. Földrengés St. Moritzhan St. Moritz, augusztus 13. Ma reggel fél három órakor több perces földreng''.' éreztek itt. A für­dővendégek között pánik keletkezett s a szállókat izgatott emberek állottak körül. Egyes családok még az éjjel autókon elhagyták a várost. Négy ; órakor nyugalom állott be. Kár nem.történt. Sils j Mariában is érezhető voi' a földrengés és halai- j más földalatti moraj hallatszott. A lakosság és a ; fürdővendégek a szabadban töltötték a hajnali j órákat. Finnország biapia Csehszlovákia helyét a néoszovsfeégl tanácsban London, augusztus 13. A Reuter-ügynökség jelenti: A politikai körökben arról be­szélnek, hegy a népszövetség szeptemberi ülése minden valószínűség szerint Finnorszá­got választja be a népszövetség tanát >a Cseh Szlovákia helyére, miután a csehszlovák tagság egyévi terminusa most lejár, a kisantant pedig már képviselve van Románia által. Finnország beválasztásával Magyarország újabb barátot nyer a népszövetségi tanácsban. Az óceánrepülök a rossz idd miatt szombaton nem indulnak Dessau iggalcnas startnapja — Courtney csak hétfőn vagy kedden Indul Dessau, augusztus 13. Az óceánrepiilők szombati startja nagy közönséget vonzott Dessauba. A start az eddigi diszpozíciók sze­rint este 6—9 óra között fog megtörténni. A pilóták rendkívül bizakodóak. Ha a meteo­rológiai jelentések kedvezőek lesznek, feltét­lenül útnak indulnak. A kis főváros egész nemzetközi jelleget öltött. Lázas izgatottság­gal várják a repülők startját. A nemzetközi sajtó teljes számmal képviselve van, angol, magyar, dán, francia, svéd, orosz, jugoszláv és cseh beszédet hallani az utcákon. A hiva­talok versengenek egymással, hogy a vendé­geket ellássák és kielégítsék. Az anhalti ál­lami minisztérium tegnap a vendégek tiszte­letére nagy dezsönét rendezett. Dessauban most egyébről sem folyik szó, csak az időjá­rásról. Courtney is vár London, augusztus 13. Félixtownban ma reggel bárom repülőgép startolt a 3000 mér­földrepülésre, amely Európán keresztül a balti államok felett vezet el. Az utasok között van Hoare angol légügyi miniszter is. A re­pülőgépek Oslóban és onnét Kopenhágába repülnek az ottani repiilőkiállitásra. Court­ney kapitány, aki még mindig a kedvező idő­járást várja, ma kijelentette, hogy hétfőn vagy kedd előtt nem startolhat az óceánra. A startot elhalasztják Dessau, augusztus 13. A Junkers-müvek igazgatósága 11 órakor elhatározta, hogy a ma estére tervezett startot elhalasztja. Ezek szerint még nem lehet tudni, hogy mikor in­dul a két repülőgép. Az elhalasztás oka, hogy Hamburgból, a német tengeri megfigyelő ál­lomásról kedvezőtlen idöjelentések érkeztek. Tegnap az északi Atlanti óceán fölött ala­csony légnyomás uralkodott, amely ma észak felé húzódott. Ehhez még hozzájárul, hogy az óceán fölött súlyos felhöréteg tornyosult és esőt jelentenek. A repülőgépek mindazonál­tal a repülőtéren készen állanak a startra. Hajó várja a repülőket St. Johns (Ujfundland), augusztus 13. „Vilié d‘Ys francia hadihajó ma reggel a Flaemisch-Cap elé hajózott s mindaddig ott fog cirkálni, amíg- az óceánrepüléseket nem abszolválták. A hajónak az a rendeltetése, hogy az esetleg leszállásra kényszerült re­pülőgépeknek segítséget, nyújtson. Thea Rasche szerencsés repülőbalesete Poughkeepsie, (Newyork), augusztus 13. Thea Rasche német repülőnő tegnap a pough- keepsiei vasúti hid alatt akart átrepülni. A kísérletnél a Hudson Riverbe zuhant. Sze­rencsés véletlen folytán nem sebesült meg. Eredménytelen eddig a nyo­mozás a meggyilkolt soproni főszolgabirú ügyében Sopron, augusztus 13. (Saját tudósítónk Távirati jelentése.) Részletes jelentést hoz­tunk a napokban arról a rejtélyes merény­letről, amelyet ismeretlen tettes követett el Szóka István üt. soproni főszolgabíró ellen, amikor az járási körútjáról autóján két ba­rátija kíséretében a nagycenki erdőn keresz­tül hazatért. Az erdő sűrűjéből hirtelen lö­vések dördültek el s a főszolgabíró súlyos sebekkel a kormánykerék mellé bukott, majd a kórháziba szállítása után sebeibe belehalt. A soproni rendőrség és a nagycenki csendőrség azóta válLvetett munkával igyek­szik kideríteni a főszolgabibró elleni fegy­veres merénylet rejtélyét, de munkája ed­dig eredménytelen maradt. A nyomozás során egyre jobban kiala­kul az a feltevés, hogy a merénylő nem akarta megölni a főszolgabírót, hanem — csak rá akart ijeszteni. A tragédiát az okozta, hogy az autó éppen a sörétes fegyver szóródási felületébe került, amelynek központjában véletlenül a főszol­gabíró ült. A nyomozó hatóság most különösen a Széchenyi-hitbizomány vadőrszemélyzetének szerepét igyekszik tisztázni. Tegnap az esti órákban Luther uradalmi erdésznél, Izó és Uiás vadőröknél tartott házkutatást a csend­őrség. Izónál lefoglaltak egy 12-es Lancaster- vadászf egy vert. A Luthernél tartott házkuta­tás alkalmával Luther fiával, Luther Árpád okleveles erdőmérnökkel, aki jelenleg sep- regi forgalmiadóellenőr, felpróbáltatták he- gyesorru, gummisarkos cipőjét, mert a cipőjéhez hasonló nyomot találtak an­nak idején a tett színhelyén. A házkutatás után az apát és a fiút, vala­mint a vadőröket előállították. A csendőrség a nyomozást főként a fiatal Luther ellen nagy eréllyel folytatja. Luther Árpád tagad­ja, hogy ő követte volna el a tettet. A fiatal erdőmérnök ellen a csendőrsóg kezében nincs tárgyi bizonyíték. Kihallgatásuk után az előállítottakat Luther kivételével ismét szabadon bocsátot­ták. Luthert további kihallgatásnak vetik alá. A csehszlovákiai magyar sajtó igaza Az elkobzások rendszerének nincs érteimé — A magyar közvéleményt természetszerűleg elsősorban mindig a ma­gyar kérdések fogják érdekelni — A budapesti Slovensky Tyzsdennik példája — Mit mondott Tusért Az eljárásnak ezzel a gyorsított módjá­val meg volna védve minden állami érdek és minden magánérdek. Elkobzások, amelye­ket sohasem követ nyomon sajtóper, vagy ha elvétve mégis vád tárgyává teszik, 2—3 év múlva kerülnek tárgyalás alá, nem szolgál­hatják senki javát és ennek a rendszernek fentartása arra vall, hogy a kormányhatalom előtt nem az igazság a fontos, hanem a sajtó­rendőri vegzálások fentartása. Slávik nagyzsupán panaszkodik, hogy a magyar sajtó ma is éppen úgy, mint 1919-ben, elsősorban a magyar kérdést tartja szem előtt. Ö már akkor igyekezett a magyar újság­írókat meggyőzni arról, hogy ez „helytelen**. Megnyugtatjuk a nagyzsupánt, hogy volt egy utódja, aki ennél is tovább ment és ki­adta ukázban, hogy a lap első oldalán csak prágai és pozso­nyi híreket szabad hozni, a pestieket csak a további oldalakon. A hatalom erejénél fogva mindezt meg lehet tenni, de hogy ez nem felel meg sem az igazságnak, sem a sajtó természetének, az kétségtelen. A lap első oldalára csak az kerülhet, amit a lap a maga szempontjából fontos­nak és érdekesnek tart. Képmutatás volna az ellenkezőt állítani és a lapokat az ellenkezőre kényszeríteni. Hiszen emlékezzünk csak vissza a há­ború előtti időkre. A szlovákoknak volt Bu­dapesten egy lapjuk, „Slovensky Tydennik“, akkor egészen más idők voltak és bizony a Slovensky Tydennik nem a Széli Kál­mán beszédével foglalkozott, hanem első­sorban a prágai és belgrádi hírek érde­kelték, legfőképpen pedig az, hogy mi történik Moszkvában, amely felé tekin­tett akkor az egész szláv világ. Pedig akkor egy ezeréves kialakulás után voltunk, nem úgy, mint ma. És hiába a hatalmon levők minden szava, az igazság az, hogy az itt élő magyarokat ma is természet­szerűleg elsősorban a magyarlakta területe­ken történő dolgok érdeklik. Tusár volt miniszterelnök nagyon talá­lóan mondta annakidején, hogy a magyarság mindig külön test lesz a csehszlovák államban főleg azért, mert egymillió magyar számára itt nem létesítenek egyetemet, az itt élő ma­gyarság tehát mindig Budapestet fogja a maga jacM.elt- ségi központjának tekinteni. Hiába próbálják ma cáfolni Tusárnak ezt a nyilatkozatát és az ezzel kapcsolatos többi véleménynyilvánítását. Igaz, hogy Tusár az­óta meghalt, de ■ Szlovenszkó, augusztus 13. Csehszlovák kormányférfiak nem kis büszkeséggel hivatkoznak arra, hogy a Ro- thermere-akcióra az lett volna a legjobb vá­lasz, ha az akcióval foglalkozó magyar lapokat összegyűjtik és leteszik a lord asztalára, hadd lássa a saját szemeivel, milyen elnyo­matásban élnek itten a magyarok. Igaz, hogy ennek a büszke nyilatkozat­nak az erejét megdöntik az ezzel kapcsolato­san elhangzott burkolt és nyílt fenyegetések, amelyek egyenesen azzal vádolják az itteni magyar sajtót, hogy „cikkeivel a hazaárulás határain mozog44. Lényegéten azonban mégis igazat kell adnunk Slávik György dr. miniszterviselt nagyzsupánnak. Tényleg az a legjobb, ha a lapokat szabadon hagyják, hadd beszéljék ki magukat. Jó ez nemcsak azért, hogy le le­hessen tenni őket Rothermere lord asztalára, hanem azért is, mert ezeknek a révén az itt­lakó magyarság érzéseivel és gondolatvilágá­val megbízható formában ismerkednek meg. Végezetül arra is jó ez a szabadság, hogy ki­felé azt a hitet keltsék vele: ime, mi nem félünk az akciótól, nálunk nyugodtan lehet beszélni róla! Ez a büszke érzés nem sokáig volt mara­dandó. Megkezdődtek az elkobzások és a csehszlovákiai magyar lapok egész so­rát konfiskáltatta az ügyészség. A második kiadás fehér lapjai kiáltóan beszélnek. Min­denki azt hiszi, hogy valami fulmináns cik­ket irt benne a magyarság egyik-másik vezé­re, amely feltárja az itteni magyarság állás­pontját a nagyfontosságu kérdésben. Súlyos tévedés! A lapokat azért kobozták el, mert a Popolo d'Italia vagy más külföldi lap cik­két közölték. Ezt az elkobzási rendszert csak helyteleníteni lehet. A Popolo dltalia cikke amúgy is eljut a világ itélőszéke elé. önámitás azt itt el- koboztatni, koboztassák el Rómában, ha tudják. Ezt a kérdést amúgy sem itt fogják ki­harcolni, hanem a nagyhatalmak tanácsko­zásain, hiábavaló tehát az olyan megnyilat­kozásokat elkoboztatni, amelyeket a külügy­minisztériumnak amugyis kötelessége hite­les fordításban gyűjteni és megőrizni és pro­pagandacikkek tömegeivel felelni rá. Az elkobzási rendszernek nincs semmi értelme és a mai sajtóeljárás nem megfelelő. A sajtótörvényben csak egy lenne a fontos és az, hogy minden törvényszéken egy külön tanács 8 napon belül legyen köteles elintézni minden sajtóügyet és a fellebbezés újabb 8 napon belül volna letárgyalandó. 1 100% f / VED | ~^jj^ KÁRTÓL | a nyilatkozatának nyoma van az akkori lapokban. De nem is állott egyedül ezzel a nézeté­vel, Pályi Edének híres interjúja Masaryk elnökkel ugyanebből az időből datálódik és hiába cáíolgatták utólag. A köztársaság elnöke kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy Magyarország kien­gesztelését a Csallóköz szinmagyar köz­ségének a visszaadásával kellene meg­kezdeni. Emlékezetes, hogy akkor Pályi félretette az interjúval kapcsolatban azt a fantasztikus­nak látszó tervet is, hogy ha Csehszlovákiá­nak csak a tranzverzális vasúti vonalak hiá­nya miatt van szüksége szinmagyar terüle­tekre, vállalja Magyarország a területek visz- szaadása ellenében ezeknek a vasúti vona­laknak a kiépítését. Ma nem akarnak erre emlékezni és cá­folják a Tusár nyilatkozatát is, pedig ismé­teljük, ennek nyoma van az akkori lapokban. Hlinka is másképp beszélt akkor. Szeretik a kérdést úgy beállítani, hogy az itteni magyarságnak nincs is semmi oka arra, hogy az angol lord akciójára felfigyel­jen, mert hiszen itt a demokrácia a legtelje­sebb mértékben meg van valósítva az a 1 - kotmányban. Ez igaz. De az életben? Minden magyar család a saját házi életének tapasztalataival válaszolhat erre a kérdésre és ez a válasz a demokrácia érvényesülése kérdésében aligha lesz kedvező. Igen, itt van demokrácia, de csak a csehek és talán — a szlovákok részére. A magyarság ebből a de­mokráciából vajmi keveset lát. Nincs magyar család, amelyben elbocsá­tott, tisztviselő, nyugdijnélküli nyugdíjas, illetőség nélküli őslakos ne lenne. Minden magyar család a saját maga bő­rén érzi, hogy a demokrácia csak frázis, de az egyenlő jogok sehol sem érvényesülnek. Megboldogult Rumann János volt nagy­zsupán politikai beszélgetések során gyakran szokta volt mondogatni, hogy hiába is ber­zenkedik a magyarság, politikai szerepet nem játszhat, mert az intelligenciája ki fog ván­dorolni Magyarországra, a magát magyarnak valló zsidósággal nem lesz nehéz megegyezni, a magyar parasztnak pedig földet adnak és azzal betömik a száját. Azok a magyarok, akik Rumannal vitatkoz­tak, több ellenvetés után azt jegyezték meg, hogy ez a felállítás lehet helyes, csak egyben föltétlenül téved a zsupán ur: a magyar parasztnak nem fognak földet adni! Mondanunk sem kell, hogy az események nem Rumannak adtak igazat. Pedig ez a politikai koncepció csehszlovák részről egészen helyt­állónak látszott és éppen a csehszlovákok ér­deke lett f’-olna, hogy valóra váltsák. De nem volt meg hozzá az őszinte demokratikus kész­ségünk és igazságérzetünk. így van a közigaz­gatás, a törvénykezés nyelvi kérdéseiben és az iskoláztatás siralmas ügyeiben is. Ami például az iskolaügyeket illeti, nem lehet minduntalan arra hivatkozni, hogy a ma­gyaroknak ma több iskolájuk van, mint a szlo­vákoknak volt a háború előtt. Nem lehet erre hivatkozni, mert elsősorban a magyarok nem zártak be egy sereg szlovák iskolát, amint ezt itt a hatalmon levők a magyar is­kolák egész sorával tették, ami kétségkitül a kulturgyilkosság minden ismérvét magában Imádja, másrészt pedig a világháború éppen a hibásnak félismert nemzetiségi politikát törte össze és kegyetlenül fizetett azoknak, akik téves nemzetiségi politikát folytattak, a legkevésbbé volna szabad tehát egy felszabadított ország­nak ezeket a hibákat átvenni és fokozott mér­tékben alkalmazni. Persze ehhez több belátás kellene. De ha belátás volna, akkor nem igyekeznének a Tu­sár nyilatkozatát sem cáfolni, hanem beismer­nék azt, hogy a mai viszonyok nem tarthatók egészségeseknek. Magának az államnak a legnagyobb érdeke, hogy a magyar kérdést, úgy befelé, mint kifelé becsületesen megoldja, illetőleg a megoldást tiszta emberi megértéssel elősegítse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom