Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-10 / 155. (1489.) szám

ÍÖ27 Juliul íö, vasárnap. ^I«<^tA\Aí*ARHIRIiAE Bucharln szerint a kommunizmus élete a polgári társadalom .vagyoni segítségétől függ Cs5d előtt a sswjetgazdáSkodás — Egy híres francia publicista cikksorozata a $4a£:n&an—FejeJesiség, elkeseredés Moszkvá­ban — „Többet ér 15.000 font, mint 15.090 szavazati** . Páris, julius 9. A Maiin legutóbbi számaiban Henri de Ko­ra b, a lap egyik nagynevű szerkesztője, cikkso­rozatot közöl a szovjetorosz államrendszer zül­léséről és arról a kikerülhetetlen csődről, amely — szerinte — rövidesen be fog következni Orosz­országban. A kitűnő publicista beutazta az orosz határ mentén fekvő államokat és a hely színén gyűjtötte össze impreszióit. Korab akciójának általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a Matin tekintélyével jelentős mértékben befo’yáso!- hatja Franciaország szovjetellenes hangulatát. Legutóbbi cikke a szovjet közgazdasági életének bönyadalmairó! és nehézségeiről számol be. Minden jel arra vall, hogy a szovjetkormány és Anglia között megszakadt diplomáciai viszony súlyos gazdasági következményekkel jár a vörös Oroszország számára, amelytől most — Anglia példáján okulva — az Egyesült Államok is kezdik megvonni az anyagj támogatást. Á bolsevista közgazdasági tényezők tevékenysé­gét a legutóbbi időben az esztelen kapkodás jel­lemzi és kétségbeesett erőfeszítést fejtenek ki, hogy az egymásután kiapadó anyagi segélyfor­rások helyett újabb segélyforrást találjanak. Az angol világbirodalom gazdasági szövetségeseinek egész sora szinte egy napról a másikra fordult a szovjet ellen, amely természetesen a legnagyobb megdöbbenéssel veszi észre, hogy a nemzetközi piacon teljesen elveszítette hitelképességét. Oroszország hiába kilincsel Amerikánál kereske­delmi vagy váltóhitelekért. Amerika már nem hajlandó a három hónapnál hosszabb időtartamra •szóló engedmények beváltására. SzovjetOroszor­szág eszerint nemcsak az angol piacot veszítette el, hanem már az Egyesült Államokban sem számíthat exportterületre. Fokozza a szovjetkormány nehézségeit az is, hogy Németországban a legutóbbi időben szin­tén bizalmatlan magatartást tanúsítanak a szov- jef megbízottak kereskedelmi ügyletei iránt. Bucharinnak a szovjetipar kétségbeesett helyzeté­ről szóló jelentése óta a helyzet csak rosszab­bodott! \ A német és a francia ipari vállalatok csak készpénzfizetés ellenébán hajlandók üzleti összeköttetésbe lépni a szovjettel, a váltók leszámítolására pedig csak a legritkább esetben, akkor is legfeljebb három hónapi ter­minusra hajlandók. Ezek a körülmények, amelyek a nemzetközi gazdasági élet erősen szovjetellenes kialakulá­sát igazolják, óriási fejetlenséget keltettek Moszkvában. A sors iróniája, hogy a moszkvai hatal­masságok' most éppen a pénzhiány miatt félnek a tönkre jutástól. ‘őucharín márciusban kiadott emlékezetes jelen­tése kétségbeesett adatokat tárt a szovjet politi­kai hatalmasságai elé az orosz ipar helyzetéről. Bucharin beismeri a bomlis megindulását — A hitelélet megbénulása és a nyersanyag árak aránytalan emelkedése folytán ipari terme­lésünk katasztrofális helyzetbe jutott — mon­dotta többek között Bucharin. Az ipari üzemek legnagyobb része ezidő- szerint csak állami táme'fokísml Mrihwtó fenn. Tudjuk, hogy az állam pénzügyi segélyforrá­sai kimerültek és az inflációhoz való visszatérés csak siettetné a végleges bukást. Mit tegyünk tehát? A béreket leszállítani már nem lehet, a munkanapok szaporítására pedig szintén nem gondolhatunk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szovjetipart a legrövidebb időn belül csőd fenyegeti, na az utolsó órában nem találunk megfelelő megoldást, amely a gazdasági élet fellendítését a külföldi tőkének az országba való özönlését és korlátlan anyagi segélyeszközök igénybevételével az ipari üzemek átszervezését nem tesszük lehe­tővé. Az ipar újjáélesztésére szükséges össze­geket — irta tovább Bucharin — a szovjet ezidő- ízerin.t nem tudja előteremteni. A külügyi nép- biztosság feladata tehát, hogy a birodalom ér­cekében a szükséges anyagiakat külföldről meg­szerezze, még pedig mielőbb és mindenáron, mert elbukunk. Bucharin jajkiállásából minden kétséget kizáró módon megállapítható tehát, hogy a kommunizmus élete a polgári társada­lom vagyoni/segítségétől függ, de ezen a téren, különösen az angol nagytőkének keserű tapasztalatai vannak, hiszen ismeretes, hogy az elmúlt évek során megszámlálhatatlan mÜliárdokat vesztett el a szovjet jóvoltából. Alig néhány hónappal ezelőtt a szovjet még nem sokat törődött Angliával, amelynek úgy látszott, nem állott érdekében, hogy minden eszközzel letörjön egy számára nem veszélyes uralmat. A Downing Street diplomatái azonban sokkal bölcsebb és előrelátóbb politikusok, mint azt Bucharin és társai hinni merték volna. Anglia, amely ma rideg nyugalommal szemléli a szovjet vergődését, nem nyúlt erélyes rendszabályokhoz, hanem megelégedett azzal, hogy egymásután -elzárja- a- szovjet elöl a nem­zetközi pénzpiac összes kapuit. Könnyen érthető, hogy a földkerekség összes pénzintézetei azonnal beszüntették a szovje'hite- lek folyósítását, amikor híre járt, hogy Angiia megszakította a diplomáciai viszonyt Orosz­országgal. A svájci kudarc A szakítás előtt, úgyszólván az utolsó órában, a szovjet kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy pénzt szerezzen és Moszkva megbízottai való­sággal megrohanták Svájcot, ahol dühös agitációt fejtettek ki a szovjet érdekében, abban a re­ményben, hogy h mis információk, hamis statisztikai kimutatások és a szovjet termelőképességéről világgá kürtőit mende-mopdák segítségével az utolsó percben még sikerül Genfben egy hosszú lejáratú keres­kedelmi szerződés megkötése. A genfi tárgyalá­sok közben, mint a bomba csapott le a hir. hogy az angol kormány elrendelte a londoni szovjet- ház átkutatását. Rosenhoifz, Szoko’nikov és társai hosszú orral tértek haza Genfből és senkisem csodál­kozott azon, hogy Stalin elkeseredett szemrehányásokkal illette őket svájci missziójuk teljes kudarca miatt. *i Most már elkerülhetetlen a bukás. A moszkvai vörös hatalmasságoknak be kellett látniok, hogy egy fillért sem tudnak szerezni külföldön. Taj­tékzó dühében Moszkva most a világ forradal- mositásával fenyegetődzött, de Bucliarinon kívül ma már alig ijed meg valaki a folyton megismét­lődő üres jelszavaktól1.. Kétségtelen, hogy a kom­munista propaganda nagyáranyu terjeszkedése A „Corso kávéház" 1927 julius 11-én, hétfőn évtizedes sikerekben dús fennállása után bezárul. Mint a kávéház tulajdonosa, ebből az alkalomból nem mulaszthatom el, hogy szivem mélyéből köszönetét ne mondjak személyes jóbadataimnak, jóakaróim­nak és vendégeimnek, akik vállalatommal szemben őszinte jóindulattal viseltettek. Abban a reményben, hogy a prágai közönség szeretetét tovább is élvezhetem, nyitom meg a szomszédban, a Sramota-palotában a modern kényelem minden követelményeivel berendezett „Grandi Gafé LI©yd“-ot Komoly törekvésem lesi, hogy nagymérvű és szakszerű vezetés által uj kávéházamat a prágai társadalmi óiét reprezentatív vezető vendéglátóhelyévé fejlesszem ki. Alfréd Bondy kávés. komoly veszedelmet jelenthet egyes nemzetek éleiében, de a nemzetközi pénzpiac páncélszek­rényeinek kulcsait mindamellett mégsem juttat­ja a moszkvai zsarnokok kezébe. A francia választások alkalmával több mint 15.000 szavazat esett az egyik kommunista kép­viselőjelöltje. A hirt azonnal jelentették Stalin- nak, aki elkeseredetten igy kiáltott fel: — Mit ér tizenötezer szavazat! Tizenöt­ezer font kell nekem, akkor majd tovább beszélünk... A moszkvai bolsevisták pünkösdi királysága fölött megkondult a lélekharang. Az üres jászol körül a megmaradt koncok fö'ött egymással marakodnak a vörös hóhérok és vak dühüknek kegyetlen mészárlások által, adnak kifejezést. Nincs nap. hogy a menekültek százai el ne özön­lenek a finn és lengyel határokat, de az esztelen öldöklés pusztuló birodalmából menekülők között számos kommunista is akad, akik, ugv látszik, elérkezettnek látják az időt rrra, hogy menekül­jenek a siilyedő hajóról. Borzalmas autóbuszkafasstrófa Szerbiában Hát halott és több súlyos sebesült — Hátborzongató jelenetek a ha Sái&a rohanó autón —- Egy pap sértetlenül megmeüekült Belgrád. julius 9. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap este hét óra tájban a Belgrád—valjevói országúton, Obrenovác határában borzalmas autószerencsétlenség történt, amelynek hét halálos áldozata s több súlyos sebesülje van. A Belgrád—Valjevó között rendszeresen közlekedő autóbusznak menet közben elromlott a fékje s az utasok­kal zsúfolásig tömött kocsi Obrenovác határában a lejtős országúton növekvő sebességgel iramodott a mélység felé. Az utasok között leírhatatlan pánik keletkezett. Két asszony kisgyermekével a karján utazott, s mikor a katasztrófa elkerülhetetlenné vált. mind­kettőn az őrület jelei mutatkoztak. Az egyik asszony, hogy legalább kis gyermekét meg­mentse. kihajította a kocsi ablakán. A gyermek azonban oly szerencsétlenül ütödött egv kőhöz, hogy azonnal meghalt. A másik asszony meg hangos sikoltással gyermekével együtt kiugrott az őrült iramban száguldó kocsiból s gyermekével együtt halálra zúzta magát. A következő pillanatban már az autóbusz is felfordult s legurult a 30 méteres töltésről, maga alá temetve utasait. Amikor a mentők megérkeztek, hét halottat, több súlyos és könnyebb sebesültet húztak ki a kocsi romjai alól. Egyetlen pap menekült meg sértetlenül a szerencsétlenségből. A súlyos sebesültek állapota is aggasztó, úgy hogy nem lehetetlen, hogy a szerencsétlenségnek még több áldozata is fesz. A vizsgála­tot megindították. Egy galgóci szélhámos 14 napig volt a prágai érsek vendége Mese a 180 millió koronás örökségről — Félrevezetett törvény­hozók — Az érsek titkára kisérte el az álmilliomost Párisba — Egy utlevélszerzés rejtelmei — Prága, julius 9. A múlt év augusztusában Spacsek Ferenc prágai utazási irodájában megjelent egy jó­képű fiatalember, aki galgóci származásúnak mondotta magát és Zelenák Pál néven mutat­kozott be. Az iroda tulajdonosával bezárkó­zott annak magándolgozószobájába, mert azt mondotta, hogy egy rendkívül fontos ügyben kereste fel. Mikor egyedül voltak, súgva mondta Spacseknek: Amerikában, Clevelandiban öt millió dollárt örököltem. Az örökséget szemé­lyesen kell felvennem és azért jöttem magához, hogy Amerikai útlevelet és ví­zumot Szerezzen nekem. Az örökség fel­vétele után ezer dollár honoráriummal fogom jutalmazni fáradozásáért. Spacsek Ferenc nem fogott gyanút, mert a fiatalember rendkívül Szimpatikus és igen biztos fellépésű volt és azonnal teljesen ren­delkezésére állt. Irt egy levelet Zelenák ne­vében egy clevelandi jegyzőnek, akivel tu­datta, hogy mihelyt az útlevelet megkapja, Ze­lenák indul Amerikába, hogy ott Lengerfeld Kari doktornak, Zelenák anyja bátyjának öi ökségét személyesen átvegye. Lengerfeld Kari doktor évekkel ezelőtt hajózott Ameri­kába. Tulajdonképpeni neve Hornig Illés és csak ott, Clevelandban változtatta meg nevét. Zelenák Pál most arra kérte Spacseket. hogy azalatt, amig a levél odaérkezik és a vá­lasz megjön, szerezzen neki Amerikába szóló útlevelet. Spacsek személyesen tizszer is el­utazott Szlovenszkóba és ott sorra tárgyait a legkülönbözőbb hivatalokkal és emberekkel. A legnagyobb nehézséget a népjóléti miniszté­rium képezte, mert ott minden egyes kiván­dorlási esetet felülvizsgálnak és mindenkit szigorúan ellenőriznek. Spacseknek közben kezdett a dolog nem tetszeni és amikor a ki­adások szép összegre szaporodtak, kérdőre vonta Zelenákot. Milliós birtokok nyomában Zelenáknak egy darabig sikerült Spacse­ket megnyugtatnia, mikor azonban ez akadé­koskodni kezdett, azt mondotta neki, hogy szüleinek Galgócon két hatalmas birtokuk. van, melyek milliókat érnek és azonfelül 1500 dollár készpénz fölött rendelkeznek. Spacsek ezt elhitte neki és rendületlenül dol­gozott, minden akadállyal megküzdőit, hogy az útlevelet megszerezze. Megint többször járt Szlovenszkón, sőt Galgócra is ellátogatott, ahol azonban Zelenák minőig megvárta n vonalnál, so­hasem vezette szüleihez, sőt a szállodai és a kocsmai szálmát is mindig Spa,csek­kéit. fizettette meg. Spacsek sürgetésére, hogy mutassa be őt a gazdag szülőknek, mindig talált valami ügyes kibúvót de Spacsek végre is kezdett Galgó­con érdeklődni. Végre megtudta, hogy Zelenák, atyja kertész és igen Szegény ember, aki a galgóci Miiller cégnél van al­kalmazásban. Ugyanekkor azonban Spa- cseknél megjelent Zelenák anyja, aki iga- zola fiát az amerikai örökséget illetőleg. Az utievélszerzés költségei ekkor már 10.300 koronára rúgtak és Zelenák szorultsá­gában bevallotta, hogy szülei szegények, bir­tokaik nincsenek, ellenben 'lan 1500 dollár­juk, amely összeget azonban a kertben tarta­nak elásva. Ezért nincs abban a helyzetben, hogy az örökség átvétele előtt kifizesse Spa­cseknek a tartozást. Szlovák politikusok védőszárnyai alatt Spacsek közben kiváltotta az útlevelet és lefoglaltatta. Mikor Zelenák minden sürgeté­se hiábavaló volt és Spacsek az útlevelet nem küldte meg neki Galgócra. Zelenák vonatra ült és feljött Prágába, hogy az útlevelet meg­szerezze. Prágában felkereste a Szlovák nép­párt parlamenti klubját, amely azonnal se­gélyben részesítette. Különösen Gazsik és Ti- szo miniszterek voltak a „Vecserni List“ sze­rint azok, akik a galgóci fiút szárnyuk alá vet­ték és mindenben segítségére voltak. Zelenák Visocanyban vett ki lakás* egy Mu^ik nevű tanítónál, - aki úgyszólván teljesen kitartotta őt. Zelenák most igen elegáns életet élt a fő­városban. Nagyszerűen öltözködött, a legjobb helyeken dőzsölt és mindenre volt pénze. Ké­sőbb hirtelen eltűnt és senki sem tudta, hová. Kordács érsek vendége Két hét után ismerősei megtudták, hogy Zelenák két. hét óta Kordács érsek vendé­ge és az érseki palotában tartózkodik. Az utcán az érsek komijában látták Dohal- szky doktor érseki titkár oldalán. Később Zelenák újra megjelent Muzik taní­tónál és azt mondta neki: — Én vagyok a világ legboldogabb em­bere! Az érsekkel szerzódést kötöttem, amelynek értelmében 10 milliót adok ne­ki az örökség átvétele után, ha lehetővé teszi nekem az amerikai utat. Az örökség átvétele után egyébként elveszem a,z ér- sekségi építész lányát és már építik is a 12 Szobás villát. Az esküvőn a cseh néppárt vezető emberei és egy tábornok lesznek jelen. Spacsek közben az útlevelet Stepan bíró­nál letétbe helyezte azzal; hogy csak az eset­ben adja ki, ha a 10.300 koronát kifizetik ne­ki. Mazanec cseh néppárti képviselő azonban Stepántól elkérte Zelenák útlevelét és elvitte az érseki palotába. Épp, mikor ez történt, a pozsonyi államügyészségtől sürgöny érkezett, hogy kobozzák el Zelenák útlevelét és ne en­gedjék Amerikába utazni, mert Számos csalás miatt körözik. Ekkor azonban már Zelenák kezében volt az útlevél, melyet a sürgöny dacára is kiadtak s Zelenák Pál Dohalszky doktor érseki tit­kár kíséretében február 6-án Amerikába utazott, azonban Párisban eltűnt kísérője oldala mellöl. Dohalszky doktor kénytelen volt ered­mény nélkül Prágába visszatérni, ahol közben Spacsek irodája szintén teljes, erővel megindí­totta a nyomozást. Amerikában mozgósították a jegyzőségeket és a csehszlovák konzulátuso­kat, de seholsem találtak egy, Lengerfeld dok­tort. Spacsek most beperelte Mazanec képvi­selőt 10.300 koronára. A tárgyalás Prágában lesz és a Vecerni List Szerini igen sok faun mellett Kordács érseket és a két Szlovák mi­nisztert is ki fogják hallgatni. Zelenáknak tel­jesen nyoma veszett. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom