Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-10 / 155. (1489.) szám
10 1927 Julius 10, vasárnap. Az Alföld szivében A szegedi Kultúrpalota — A tanyai magyarok — A komp, a szélmalom s Rudolf trónörökös — Tápé, az ősmagyar falu Szeged, julius hő. Ideien! már javában aratnak. Már két héttel azelőtt vágták a sárga rendet: sok helyütt fizet már a szikes talaj is, amit újabban nagy állami támogatással, számtalan kísérletező metódussal javítanak meg termőfölddé. A nagy-nagy távolságban fekvő nagyközségek között 100 és 100 apró fehér tanya mosolyog, egy gémeskuttál s néhány akácfával mindegyik, azután Szeged környéké11 megsürüsödnek máj a tanyák, külön kerületek képződtek belőlük s külön kapitányságok tartják fenn a szétdobált tanyák rendjét. Lovascsendőrök járják be a végeláthatatlan sik földet: ők a mozgást jelentik, az életet s a rendet. Meg a híreket, a postát. Mivelhogy ők a postások is. A tanyai kisvasút meg szorgalmasan hordozza a szegedi földek magyarjait. A szegedi Tiszahát tövében van a végállomása a nagyhírű kisvasúinak' mely Isten segítségével rövidesen a népdalokba is belejut már, akár ama híres villanypózna . . . Ezen mennek ki a fogadott munkások, az aratók s a kérgestenyerü kubikosok az AH® óvárosi tanyára, ami lassanként faluvá sűrűsödik doktorával, postájával, kocsmájával és rádióantennáival. Reggelenkint, mikor már döcögnek kifelé a városból a piacon őrletlen paprikával megrakott szekerek s a tiszai csónakdákban csak néhány frissenkelő urfi csapkodja a vizet, a. nagy homokhajókból már talicskázzák ki a finom tiszai fövényt a kubikosok és Szemben a Kultúrpalotával megállnak már a ,,köpködő sarki“-magyarok s nagy komótossággal várják, hogy munkába szólítsa valaki őket. Aki azonban okulni akar s a tanyai világban híres ásató Móra Ferenc muzeumigaz- gató és ásatási gyűjteményét látni akarja: felballag a Kultúrpalotába, ahol a híres Somogyi- könyvtár is szolgálatra áll, nemkülönben képtár és néprajzi gyűjtemény s megszemlélheti a népvándorlás korának számos emlékét, amit vagy Haal Pál Márton, vagy Pap Lógó Illés földjén találtak, mondjuk, a múlt tavaszi szántás közben. Érdekes gyűjtemény s nem ke- vésbbó érdekes módon szolgál mindennemű és korú népség okulására. Nem hideg Számok és megjelölések fekszenek papiroson a szekrényekben, hanem példának okáért egy öreg kard mellett ilyenfajta a felírás: ,,Ezt a kardot a magyarok akkor használták, mikor hazánkat elfoglalták, Árpád fejedelem idejében. Krisztus után kilenc- száz esztendővel. Vaskard volt. Találták Vas Nagy János csengelei Szőllejében, beszolgáltatta Csűrös MátéÁ Meg van azokon a felírásokon minden: a tanyai magyar formális régészeti tudással jut ki a szekrények közül, megbecsüli a földjében talált csip-csup tárgyakat s az emberi hiúságot is kellemesen érinti, ha minden ki’s fazék mellett odavan írva: ki fia-földjén találták. S ezek az ásatások állandóan folynak. Az Alföld lassankint újra előszolgáltat ja, amit gepidák- gótak, avarok, hunok, besenyők, magyarok, törökök és vasasnémetek valaha elrejtettek benne. Előadja szeretettel s a Tömörkény István múzeuma befogadja szeretettel. Tápé, kis alföldi falu ott. ahol a Maros betorkollik a szőke Tiszába s ahol egy híres tiszai komp járkálja utolsó útjait Ott árvul a komp, végítélet elölt kapaszkodik a vassodronyba még, de maholnap elvész a komp romantikája itt, vashid kerül a kanyargó Tisza fölé. Még utoljára jól meg kell nézni ezt a tájékot: Mészöly Géza régi festményei jutnak eszünkbe, Jókai irt még ■róluk virágkorukban. Manapság elvész, elpusztul ez is a régi alföldi rékvizitumokkal együtt, mint a szélmalom a pusztáról, öreg, pipás magyarok füstölögnek a himbálódzó . komp körül, tempósan, szótlanul, szekerek sorakoznak innen is, tulnan is, ezek az öregek itt már az utolsók a kompnál, különö- . sebb rendzavarás sincs manapság, hiába ül a kakastollas csöndér a parti - csónakban: ő is csak a nagy, lubickoló halakat nézegeti, a harcsát, ami az uszkáló libát is bekapja. A . Tiszám már régen motorosok járnak. A tápéi szélmoJom szárnyaszegett. Csak szürke kapja mered az égnek, érdekes kerek alkotmány, de belül már benzin hajtja < a malmot, motor forog a szél helyeit. Nem is találni járó szélmalmot errefelé, talán csak a dorozsmait. Az is megmarad emléknek, szép emléknek, mert a kultúra igen tolako- kedik már a poros utakon: a Tiszán motoros, j az utakon reccsenő autóbusz, a &zélmaloban j benzin s lovak helyett traktor. De igy van ez jól . . , Naplemente, a nap vérvörösen gurul a horizont Szélén, innen, a Tiszatöltésről végtelent lehet látni. Petőfi földje ez: egyhangú, mégsem unalmas. Lovak és tehenek a mezőkön. Aratók és terméshordó kocsik. Teherautók és csikókŐsrégi magyar falu ez a Tápé. Itt Szövik a gyékényt: gyékényt a szekérre, a mészárosnak frissen, ügyesen, apró gyerek s öreg néni. Zamatos, izes beszédüek. Tiszták, takarosak. S a kis házakban Rudolf trónörököst várják még most is! A Rudolf legenda ék buvik- szökik a kis ablakokon, a muskátlik között, az ünneplő szoba falán Rudolf színes képe függ szakállasán és vadászkalap osan: itt még várják, hívják Rudolfot, az első igazi, magyar Habsburg-királyfit, aki eltűnt titokzatosan, furfangosan, de egyszer visszajön bizony, mert szereti' a népét . . . Vecs&ra Mária arcképe is ott függ mellette ,őt is várják, királyfinak szép kedvesét, igy még . szebb a romantika, még szebb a várás . . . Kis müteremházban él itt Nyilassy Sándor, a híres alföldi festő, aki nem akart sem Párában maradni, sem Pestre menni tülekedni: visszajött az Alföld legbelsőbb szögébe s festi a népét. — Megtaláltam valahogy a nagy harmóniát, — mondja — sokmindent leszűr az ember, mig kiköt ebben a falucskában s elhatározza, hogy itt fog élni . . . Kifeszitjük a messzilátót s a Tiszatöltésről szétnézünk a tájon. Az üvegprizmában távoli fehér tornyok reszketnek. A Maros Romániából jön, a fehér templom Jugoszláviában van már s a mezőn, itt, csak vetnek, aratnak, hajlonganak s birkóznak a földdel. A Tiszában rajzik repked, csillog, fuldoklók és elvész a tiszavirág. Kék teste meg- megositlan, valahol csónalflk ^rándulástól zajos a .Maros-szöge, lapos, széles, alkonyi-ha-ngillatú minden amerre csak szem Iát, csak a Szegedi épülő fogadalmi-templom piros tornya mered kutatón a magasságba. S~om bathy Viklór. Szégyenében öngyilkossági szándékból üvegdarabokat nyelt le egy újpesti kereskedő sikkasztással vádolt fia Újpest, julius 9. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Weisz Béla, Weisz Simon Újpest egyik leggazdagabb és a város életében nagy szerepet játszó kereskedőjének fia ellen a napokban sikkasztás és váltó- manipulációk miatt feljelentés érkezett az újpesti rendőrségre. A rendőrség detektivjei a megtévedt fiatalembert tegnap elővezették az újpesti rendőrségre, ahol az ügyeletes tisztviselő a késő délutáni órákban hosszasan kihallgatta, majd kijelentette neki, hogy az éjszakát, a rendőrségen kell töltenie. Weisz Bélát az őrizetes cellában helyeznék el, ahol rajta kívül még három őrizetbe vett égvén tartózkodott. Kevéssel éjfél után a cellában levők és a rendőrőrszem is arra lettek figyelmesek, hogv a cella egyik sarkában valaki nagyokat dörömböl.-majd keservesen nyöszörög. A rendőrőrszem benézett a cellába s a lámpa fényénél meglátta Weisz Bélát, amint a földön fetrengett s körülötte üvegcserepk hevertek. Nyöszörögve mondta el. hogv szégyenében öngyilkosságot akart elkövetni s néhány üvegcserepet ie is nyelt, attól vannak iszonyú fájdalmai. A rendőrőrszem intézkedésére azonnal kivonult, az uipesti mentők egyik különít méllyé s beszállította a szerencsétlen fiatalembert. a.z újpesti Károlyi-kórházba. A kórház igazgatóorvosa azonban nem találta súlyosnak Weisz állapotát és nem akart garanciát vállalni arra vonatkozólag, hogy Weisz egy óvatlan pillanatban megszökik a kórházból. Weisz Bélát erre a budapesti mentők a rabkórházba szállították, ahol ma délután folytatják kihall gat ás áf. vSíii.czü püianalban az auío.nrvil, amely csaknem nyolcvan kilométeres sebo&ség- r/el haladt, nekiment egy utszé.i fának. .4z összeütközés borzalmas volt. Az autó 'felborult s utasai eszméletlenül terültek el az országúton. Néhány perc múlva a szerencsétlenség színhelyére érkezett a fürdőigazgahUág autója, amely az eszméletlenül fekvő embereket beszállította a bártfai közkórházba. Kevéssel 11 óra előtt hozták be a három sebesültet a kórházba, ahol Barís Béla clr. kórházi igazgató főorvos és Grossmann Dezső dr. főorvos azonnal megvizsgálták s kezelésbe vették őket. Az orvosi vizsgálat megalapította, hogy különösen Gönnerth táblabiró sérülése súlyos. Koponyáéi# ptörélst szenvedett, aro-i- kivül bal mellkasának három bordája betört és balkeze teljesen székfoncsőló- dotl. Springer Zoltán ár. sebesülése is súlyos, de nem életveszélyes. Lakására szállították, ott vették ápolás alá. A sof- főrnek jelentéktelen zuzódásokon kívül egyéb baja nem történi. Gönnerth Albert táblabiró állapota egyre válságosabbra fordult, s délután 2 órakor kínos szenvedés után meghall. A szerencsétlen ember tragikus sorsa nagy részvétet keltett a városban, ahol előzékeny modoráért és igazságszereteléárt általános kedvéltség- nek örvendett. Hét árva maradt utána. A szerencsétlenségről azonnal jelentés érkezett a rendőrségre is, amely a vizsgálato1 megindította és Kocli István soffört, aki a kassai Japán- kávéház tulajdonosának fia, előzetesen őrizetbe vette. A bustyaházai magyar erdészek szomorú évfordulóié „Hol van Kecskemétiig ?“ A nagy sikkasztó újabb nyári reprize — A híres banksikj-asztót állítólag Budapesten látták — Uj nyomozás az elavult ügyben Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kecskeméthynek, az egykor hírhedt banksikk a sztőn ak alakja még mindig kisért, jóllehet már jó néhány évtizede, hogy a sikkasztott összeggel eltűnt Magyarországról s állítólag Amerikába hajózott. Azóta sok mindenféle hir érkezett róla, de mindegyikről később kitudódott, hogy misztifikáció s Kecskeméthy nyomtalanul eltűnt a nyomozó hatóságok elől. Lehetséges, hogy ilyen misztifikáció a legújabb jelentés is, amely szerint egy Délamerikából nemrégiben visszavándorolt gazdag vendéglős a napokban jelentést tett a budapesti főkapitányságon, hogv a gödöllői villamoson feltűnt neki egy hatvan év körüli férfi, akiben hosszabb megfigyelés után határozottan felismerte Kecskeméthy Győzőt, az egykor hírhedt bank síkká sztót. Kecskernéthyt nagyon jól ismerté, mert vele Délamerikában gyakran találkozott régebben s már akkoriban panaszkód ott neki Kecskeméthy, hogy megunta a bujdosást, honvágyat érez, haza szeretne menni, hogy régi hazájában halhasson meg. Amikor most ■a villamoson felismerte őt s e tekintetben kérdést is intézett hozzája, az állítólagos Kecskeméthy családjával együtt hirtelen eltűnt a kocsiból. A főkapitányságon tudomásul vették a jelentést s meg is indították a nyomozást az állítólagos Kecskeméthy felkutatására s nem lehetetlen, hogy az éveken keresztül folytatóit eredménytelen nyomozásnak most, amikor Kecskeméthy sikkasztási ügye máiéi évült, mégis sikere lesz. Gönnerth kassai táhlabirót halálos autó" szerencsétlenség érte Bártfa közelében Uiitársa, Springer ügyvéd súlyosan sebesült ■A halálautót Siller Irén volt pesti soffőrje vezette Kassa, julius 9. (Munkatársunk telefonjelen- tése.) Ma délelőtt halálos autószerencsétlenség történt a bártfai országúton. Reggel 9 óra tájba:# Kemenczky Kálmán dr. kassai ügyvéd, Magyar János, az ügyvéd irodájának igazgatója, Gönnerth Albert dr. kassai Ítélőtáblái bíró, a. törvényszék negyedik tanácsának elnöke és Koch István sof- főr az ügyvéd Tatra-autóján Bártfára robogtak. Kemenczky ügyvédnek a pénzügyigazgatóság bártfai expozitufáján volt hivatalos dolga, a táblabiró pedig elkísérte ügyvéd barátját. Az autó szerencsésen megérkezett Bártfára, ahol Kemenczky és irodavezetője kiszálltak. Az autót ,az ügyvéd Koch István volt budapesti soffőrre bízza. A soffőmek, aki azelőtt Biller Irén sof- főrje volt, Csehszlovákiában nincsen még nosztri- íikálva autóvezetői vizsgája s nincs is vezetési engedélye. Kemenczky ügyvéd meg is hagyta a sofflőrnek, hogy amíg hivatalos dolgát a pénzügyi expozit urában elvégzi, addig várakozzék rá az autóval a kapu ellőtt és ne merjen a kocsival elhajtani. Gönnerth táblabiró az idő alatt sétára indult a községben. Útközben találkozott Springer Zoltán dr. kassai ügyvéd ismerősével és rábírta őt, hogy amig Kemenczkyék hivatalos ügyüket elintézik, tegyenek autóval kirándulást á közeli fürdőbe. Koch soffőr nem volt hajlandó az autóval menni, mórt hisz gazdája megtiltotta neki. A táblabiró azonban ráparancsolt és hamarosan el is indultak a fürdőbe. Rövid időt töltöttek csak a fürdőben, majd visszafordullak. Springer Zoltán ügyvéd a tapasztalatlan soíför- nek folytonosan utasításokat adott, úgyhogy a soffőr állandóan visszahajoít a kormánykerék mellől. Az egyik kanyarulőnál az autó nagyot zökkent, amikor Springer ügyvéd kissé megütötte a fejét. Az ügyvéd fejéhez kapott s eikiáltotln magát. A kiállásra a soffőr is figyelmes lelt, s háhnnézeU. hogy megnézze mi történd, A hálna forduló soffőr ekkor alighanem, elránthatta a komid mjk&)\ekp tt mert a köBustyaháza. julius 9. (Saját tudősitőnktóL) •Szomorú jubileumot -uinepelnek a bustyaházai állami erdőigazgatóság volt magyar alkalmazottal. Ugyanis julius 10-én van a hetedik évfordulója annak a reájuk nézve oly végzetes napnak, amikor egy miniszteriális bizottság a csehszlovák átír i nevében átvette a bustyaházai volt magyar királyi erdőhivatal kezelése alá tartózó!! közel 200.000 kát. holdra terjedő állami erdőket. Ez a bizotiság ugyanekkor felszólította a régi magyar alkalmazottakat, hogy lőjenek a csehszlovák állam szolgálatába. Ennek a íelsző’hasnak az alkalmazottak kevés kivétellel eleget is tettek és azonnal letelték a bizottság által követelt szolgálati esküt. , Megigárle a bizottság a volt magyar állami erdészeti alkaimczob.nknők változat- lan minőségükben leendő mielőbbi vég- leges átvételüket, amire a régi személyzet átvételi kérvényeit írásban, is. beterjesztette és megkezdte a háború, a forradalom és az egy évig tartott román megszállás' okoz1 a szétzilált erdőgazdaságnak rendbehozatalát. Azonban az igazgatóság élvéi e'ével egyidejűleg megkezdődött a cseh erdészek beözön- lése is. t A világ minden tájáról ide sereglett, megfelelő törvényes képzettség és kellő gyakorlat nélküli, első osztályú állampolgárok rohamosán kezdtek itt elhelyezkedni. Persze, ez a társaság a régi személyzet nélkül mozdulni sem tudott volna. Tartogatták tehát ígéretekkel és biztatásokkal a régi a!' lmazottakat, de hátuk mögött azonnal megindultak az intrika és a denunciálás. A régi, teljesen szakképzett és az itteni viszonyokat alaposan ismerő, fegyelmezett alkal- mazottak azonban hűségesen és odaadással végeztek szolgálatukat, folyíon remélve a már régen megígért végi ege 'lésüket. De hiába volt minden igyekezetük, hiába minden kérvényező' SÜl\, többszöri ígéret ellenére mai napig, — hét év múltán —- sincsenek véglegesítve, hanem mindig fejük felett lóg az elbocsátás vagy a leépít' Dr.mokles kardja. Mert hiszen köztudomású, hogy az itt már keresztülvitt leépítés' — amint azt Koriálh Endre dr. képviselő egy interpellációjában kimutatta — tisztán az itteni régi auiochton alkalmazottak ellen irányult. Már „leépitettek" egy sereg teljesen szolgálatképes régi alkalmazó Hal, de ugyanakkor a testi és szellemi fogyatkozásaik miatt hasnzaveheietlen elsÖoszUVyu honpolgárokat is megtartották állásukban. Hét év leforgása alatt a régi személyzet ismét a rendes kerékvágásba terelte, a háborús események következtében megzavart erdőüzemet, betanította a jövevényeket, most tehát már mehet, nincs többé szükség rá! Azonfelül kell a hely az „államalkotók** emberfeleslegénsk elhelyezésére és különben is megszokott dolog, hogy idevaló ruszin, német vagy pláne magyar — legyen bármilyen kiváló minősítésű — itt ebben a. önként csatlakozott „autonóm** Ruszinszkóban az állami erdészetnél alkalmazást nem kaphat! Az elbocsátás vagy a leépítés gondjai között ünnepelik meg tehát a bustyaházai volt magyar erdészeti alkalmazottak hét évi kifogástalan szolgálatuknak jubileumát! Syflüdcicse Dr. HCoSb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa B»irtós2J6«n Sí. 35 ű tcajá5im. Wnssormnun vizsgálati
