Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-28 / 170. (1504.) szám

1927 juliu« 28, csütörtök Prága, julius 27. Hliufca kassai hadüzenete ^'énk visszhangra talált a cseh sajtóiban. A Národni Poliifrika Hlinka beszédén kívül idézi még a Slo- vrnsky Denniket is, mely többek között ezeket Sírja: Háború (nélkül nem mehetne végbe az, aimit lord Rothermere a magyaroknak akar adni. Az a föld, amelyet lord Rothermere a magyaroknak akar ajándékozni, a mi földünk, amelyet nekünk seanki seim ajándékozott. Lehetséges, hogy lord Rothermere nem volt ott, de ott voltak az angol katonák és a mi katonáink, ahol a mi részünkre kiharcolták ezt a földet. Ennek a harcnak az ered­ménye a mi szabadságunk és a 'trianoni béke. Lord Rothermere nem vett részt ebben s éppen ezért nem is sejti, milyen volt ez a harc. A Národni Politika ehhez a cikkhez a követ­kező kommentárt fűzi: Ezek az energikus és telje­sen világos feleletek Szlovenszkó részéről föléb- resztették Pestet álmából és a Pester Lloyd, mely a külföld részére Íródik, teljesen megfeledkezik európai maszkjáról, amikor élesen támadja a Slo- vensky Denniket. Mesének mondja azt, hogy az angol katonák mellé állítják a csehszlovák katoná­kat, mert hiszen ezek a háborúban egyáltalán nem harcoltak. A történelem ilyen meghamisításából levonhatja Rotke-rmere a következtetéseket. Báty­ja, lord Nortíbcü'itff, nagy megértéssel viselkedett a csehszlovák légiókkal szemben, amelyekről a Pes- ter Lloyd azt meri állítani, hogy a háborúiban egy­él talán nem léteztek. A félhivatalos dicsőíti Hiirakát A félhivatalos Ceskoslovemská Republika óriási fontosságot tulajdonit a szlovákok válaszának. Fontos tény az — mondja —, hogy azokban a na­pokban, amikor a magyar propaganda győzelmét jelentik, Szloveniszkón egyhngutag az egész szlo­vák közvélemény tiltakozott szomszédunk ilyen propagandája ellen. A magyar közvélemény nálunk is és a határon kívül is valószínűleg meglepődött azon az ön­tudatos hangon, amelyen HMnfca András beszélt. Bliinka és az egész szlovák néppárt a köztársaság mellé állottak s ennek belpolitikai szempontból úgy Szlovenszkó, mint az állam részére rendkívül nagy jelentősége van. Aki eddig kételkedett azon az átalakuláson, amelyen a szlovák néppárt keresztülment, ma meggyőződhet erről. Klinika nyíltan a szlovén- szik ói magyarok ellen is fordult és megkérdezi őket, hogy miért panaszkodnak, amikor meg­van a lehetőségük arra, hogy teljes egyenjo­gúsággal élhessenek, amikor nem egészen há- romnogyedrnillió magyarságnak nép-, közép- és szakiskoláik vannak. (Klinikának erre a kérdésére vezércikkünkben fe­lelünk. Szerk.) Ez a beszéd nagy figyelmet érde­mel a cseh sajtóban is. De azért még nem lehet állítani, hogy minden rendben van s hogy a cse­hek és a szlovákok között a jó viszony is helyre- állott, sőt ellenkezőleg azt látjuk, hogy a cseh sajtó nem tulajdonított elég nagy fontosságot Klinika beszédének, tehát még mindig nem fordít nagy gondot a szlovénnak ói viszonyokra. Svéhla miniszterelnök lapja, a Venkov, azt árja, hogy a magyarok irredenta veszélye egyesit! a két szláv testvért, ők tévedtek, ha azt hitték, hogy terveikkel növelik az egyenétlenkedést a csehek és szlovákok között. Most bebizonyosodott, hogy a régi autonómista, ellenzéki Klinika az egy­séges köztársaság és Szlovenszkó integritása mel­lett foglal állást é6 kassai beszédében élesen el­ítélte a keletszlovenszíkói papság magyarositó 'ténykedését, valamint Rothermere propagandáját ás. A lap biztosra veszi, hogy a magyarok nem fogják világgá kürtőim! Hlinfca férfias megnyilat­kozását, mint ahogy ezt tették Rötlbermererel és egy tucat teljesen jelentéktelen ember nyilatko­zatával. Jehlicska Londonban A pilseni Nová Dóba bécsi tudósítójának ér­tesülése szerint Jehlicska tanár, a szlovák irredentizmus ve­zére, aki jelenleg Bécsben tartózkodik, meg­hívást kapott Londonba, hogy magával hozza a Szlovenszíkóról összegyűjtött anyagát. A lap szerint Jehlicska tanár a felhívásnak eleget itet't és Londonba utazott, ahol a magyar propagan­da Jehlicska anyagát a londoni parlamenti körök­ben fél fogja használtatni. A Nová Dóba azonkívül még azt is állítja, hogy a magyar irredentizmus Szlovenszkón egy magámnépszámláiást akar végre­hajtatni, amelynek eredménye alapján a magyar követelés a.mai Szlovenszkó nagyobbik felére fog irányulni. A Slovák párhuzama A Slovak hosszai cikket ir a magyarországi szlovák kisebbségek helyzetéről és Rothermere akciójáról. A lap szerint nem elegendő, ha Rotber- mere csak Budapesten szerezte meg információit- A lordnak tovább kellett volna mennie, meg kel­lett volna látogatnia a szlovák kisebbséget s ott kellett volna informáltatnia magát, hogy megy a soruk, keresnie kellett volna a szlovák szakiskolá­kat, sőt csak a népiskolákat is. Kérdeznie keltett volna tőlük, hogy hány képviselőjük van a parla­mentben és bán v uisámuk van a szlovákoknak Ma­gyarországon s azután jöhetett volna informáltatni magát a mi ügyeinkről is. Az itteni magyar ki­sebbségekről igen sokat Írnak a külföldi nagy la­pok is, azonban a magyarországi szlovák kisebb­ségekről a világ semmit sem tud a számbeli kü­lönbség a két kisebbség között nem is olyan nagy. Nálunk az utolsó népszámlálás szerint körülbelül 7&4.000 magyar lakik, vagyis az összlakosságnak 5.57 százaléka. A 780.000 magyar léleknek van tiz képviselője és hat szenátora, hozzájuk nem szá­mítva a magyar kommunistákat. 635.000 magyar polgár 14 járásbíróságnál anyanyelvén intézheti el a hivatalos ügyeket és kilenc járásban az állam nyelvén és magyarul. Tehát csak 110.000 magyar kénytelen a hivatalokhoz az államnyelven fordulni. A magyarországi szlovák kisebbségnek szám­aránya szerint legalább annyit kellene kapnia, amennyi az itteni magyarság iskoláinak és jogai­nak az egykanmadát teszi ki.. És mit kaptak? Any- nyiuk van, amennyi az összes szlovákoknak a prevrat előtt volt. Egyetlen középiskolájuk sin­csen, egyetlen szlovák képviselőjük és egyetlen szlovák újságuk sincsen. Nem tudjuk, hogy mit szólnának a mi magyarjaink, ha a reciprocitás rendszerét bevezetnénk. A magyarok hozzá voltak ■szokva az idegen kultúra megsem/mis Réséhez. A hatalom volt náluk a törvény, a kultúra és min­den. A kulturrablás most megbosszulta magát. Hanem, ha most annyira hivatkoznak az igazság­érzetre, miért nem említik azt, hogy a magyar kultuszminiszter magyar katonát küldött a Ka­tica épületébe, hogy volt ez az igazság.rzet, ami­kor oktalanul és indokolatlanul üldözték a szlovák iskolát, a szlovák diákokat és tanárokat? Egyet­len becsületes szlovákot sem találunk, aki vissza- kivámná a régi időt. Mi a magyaroknak nem hi­szünk. Becsaptak bennünket a magyar miniszte­rek, becsapott bennünket a magyar király és be­csapnának bennünket ma is. Sémim: sem vonz ben­nünket a magyarokhoz. A sajtókampányból, amely az'utolsó időben annyira elterjedt, csak a mi kül- ügyminnsztériu,nTim!k gyengeségét látjuk Elsősor­ban a szlovák kérdések azok, amelyek miniszte­rünk lábait elvágták. Fejnélküli C9eh soviniszta politikát folytattak Szlovenszkón a külföldi ellen­ségeink javára. Szlovenszkó gazdasági élete meggyengült, en­nek következménye, hogy nagy számban ván­doroltak ki a szlovákok Szlovenszkóból és csak úgy özönlöttek be a cseh hivatalnokok. A külföldi propagandában csak a cseh ékről volt szó. Szlovenszkót mindig kihagyták. A külügyminisztériumban úgyszólván nincs is szlovák. A két és félmillió szlovákról semmit sem tudtak, így dolgozott a mi külföldi propagandánk közvet­ve a magyar propaganda javára. Az „igazságos" magyarok megnyugtatására csak egy leckénk volna — fejezi be a Slovák — és ez a reciprocitás bevezetésié. Ez lesz az egyedüli lecke az ő forró fejükre. Külügyminisztériumunk­nak pedig feladata volna a világ figyelmét a ma­gyarországi szlovákokra terelni. . Magyarország gyászhódolata Csernobil ravatalánál Szlovenszkéból is tömegesen zarándokolnak a hívek Esztergomba Esztergom, julius 27. A magyar Sión a gyász hatása alatt áll. A ikávéházakban és mulatókban nyolc napra betiltották a zenét, a moziéi eladások is szünetelnek. Majdnem mii'-’--- ablakiban ott látható a hercegprimás fényképe gvászfátvollal bevonva. A harangok óránként megszólalnak, hogy elsirassák az el hunyt e gvh ázíed ©delim e t. Már kora reszel megindult a zarándok­lás nagy csoportokban a magasba emel­kedő bazilika felé. ahol óriási fekete pompáin katafalkon van felravatalozva az elhunyt, pnűmás. Két díszbe öltözött rendőr áll őrt a bazilika nagykapu­jánál s a templomban a káptalan tagijai vég­zik officiumukat Az aranytól ékes fehér ku­pola alatt emelkedik a fekete fcatafalk. Ba- bérpálma borostyán zöldje próbálja enyhíte­ni a nagy feketeséget. A feketéivel bevont magas emelvényen nyugszik a koporsó, félig letakarva skarlát térítővel. Egészen jól lát­ni a halott prímás vdaszsárga arcát, össze­kulcsolt kezét és lila misemondó ruháját,. A koporsó lábánál hatalmas biíborboitiaival ott nyugszik a biborosi kalap. Hat rendőr áll diszőrséget a kat.afalk körül, amelyre óriási fekete mennyezet borul, középen nagy febé.- kereszttel. A főoltár lépcsői is feketével van­nak bevonva és fekete posztó födi a nagy hajó ősi padsorait. Apácák, papok a hívők imádkoznak lehajtott fővel, amerre csak a szem tekint. A katafalk előtt és oldalt, bíbor- párnás imazsámolyok. A koporsó lábánál há­rem biborpárna: ezeken az elhunyt, prímás ki­tüntetései és érdemrendjei nyugszanak. Leg­elői a magyar érdemkereszt zöld szalagja vi­rít. Nagy villamos kandelláberek és magas szál villanvgyertvák világítanak a nagy gvászpiompára. A prímás feje alatt, a koporsó alatt a prímásnak fekete posztóra hímzett, címere. A címerben két magvar tulipán és a zölden virító bárom hegy: a Tátra. Fátra és a Mátra. A címeren a prímás jelmondata. Tegnap bevonták a bazilika külső főbe­járatának nagy oszlopait is ikarimasimnal és elkészült a fekete gvászkapu is a főkapu fölé. Egyre nagyobb csoport,ok jönnek. Autók érkeznek budapestiekkel és a párkánvnánai hídon is tömegesen jön­nek át a szlovenszkói hívők, hogy a nagy halottól búcsút vehessenek. Az érseki iroda Íróasztalán egyre gyűl­nek a részvéttávirátok. Légiéiül József főher­ceg, majd gróf Bethlen Istváné, a pápai nun- ciusé. Klebelsberg kultuszminiszteré. Her­maun Miksáé, Zsitvav Tiboré. Mikes. Glatt- felder. Rótt, virágh és Feftscher püspököké, valamint Szüllő Géza dr.-é, a csehszlovákiai országos kereszt,énvszocialásta párt elnökéé. Szüllő Géza részvéttávlrata Szüllő Géza dr. a következő táviratot küldte az esztergomi székeskáptalánhoz: — A törvény szerinti egyházfejedelmünk elvesztőt együtt siratjuk a méltóságos kápta­lannal. A ravatalra letesszük hitünk tövisko- szoruját, szeretetünk lángoló szivét s remé­nyünk örök horgonyát. A Párkányba áthang- zó harangszó zúgásában ott fog búgni a mi gyászunk, szeretetünk és a feltámadásba ve­tett hitünk, együttérző szivünk. Szüllő Géza dr., csehszlovákiai nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt elnöke. Székelyfölden Internállak a magyarság vezetőit Ferdinánd halála napján „biztonsági" intézkedésként egy csomó magyart letartóztattak — A bukaresti kamara a trónörököskérdés rendezésére készül Csíkszereda, julius 27. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A román hatóságok túlka­pásai a kisebbségekkel szemben úgy látszik, nem szűntek meg a választások lezajlásával, hanem az elmúlt napokban, különösen Ferdi­nánd király halála alkalmából, az országos gyász ellenére is ujult erővel még fokozód­tak. A gyász napjait különösen Háromszék­éé Csikmegyében zavarták meg súlyos in­cidensekkel a hatóságok s ezzel a magyarság lelkében a gyász napjain talán elcsendesedett elégedetlenséget a leg­nagyobb elkeseredéssé fokozta. Julius 20-án, amikor a távíró szerteröp­pentette az ország minden részébe a király haláláról szóló hirt, felfűzött szuronvu csendőrök és rendőrök járták be a székelylakta vidékeket s a magyarság vezetőembereit a lakásukból egyszerűen elhurcolták és letartóztatásba helyezték. A fogságban megmotozták őket, nincsen-e ná­luk holmi lőfegyver, revolver, kés vagy egyéb I öldöklő szerszám, azután összeterelték őket egy-egy szűk cellába s elzárták. A letartózta­tottak száma a király temetése napján már 21-re emelkedett. Köztük számos ügyvéd, ke­reskedő, mérnök s a magyar párt néhány funkcionáriusa. A letartóztatottak névsorán szerepelt Páll Gábor dr., Kovács Károly dr., Tauber Jó­zsef, Erős3 Péter, Balogh Lajos, Ábrahám József, Csíkszeredái ügyvédek neve, Ador­ján Imre a magyar párt titkára, továbbá Dóczy János kereskedő, Erőss Péter volt szolgabiró és még többen mások. Akármerre érdeklődtek a letartóztatot­tak hozzátartozói, akár a prefekturán, akár a xzigurancián, sehol sem tudták magyarázatát adni ezeknek a hatósági intézkedéseknek, vagy egyáltalában feleletet sem adtak a kér­désekre, vagy pedig olyan válaszokat, hogy azokban nem tudtak a hozzátartozók eliga­zodni. Érthető, hogy ezek a letartóztatások rendkívül nagy izgalmat keltettek a Székely- iföld lakosságában, amely alig ocsúdott fel a DK W előnyös részletre Kérjen árjegyzéket Ke. I elyeg ellenében Eladási igazgatóság: II Jungmannovo n. *'•! M 22 IX. választás alatt elkövetett hallatlan terror nyo­másából. Igaz, hogy a letartóztatottak előtt kijelentették, hogy a minisztérium rendeletéből történtek ezek az intézkedések, és nem letartóztatásról van szó, hanem pusz- tán biztonsági intézkedésről, de mindez nem változtatott a sérelmen, mert máris átszállí­tották az őrizetbe vett magyarokat a katona­ság fogházaiba. Csak a katolikus papokat en­gedték szabadon, mert rendelet érkezett, hogy a király halálára gyászmisét kell mon- daniok. 1 I I A lakosság körében észlelhető nagy el­keseredés ugy látszik azonban megdöbben­tette a hatóságokat is, mert két napi letar­tóztatás után már szabadon bocsátottak újból néhányat a letartóztatottak közül és a többi 'letartóztatási parancsot sem hajtották mind végre. A jogtalanul meghurcolt emberek között most akkora az elkeseredés, hogy elhatároz­ták, hogy minden rendelkezésre álló eszköz­zel eljárást indíttatnak személyes szabadsá­guknak ily súlyos megsértése miatt. Nem haj­landók tovább tűrni, hogy békés életükben bármikor is rájuk ménesztbetik a csendőrö­ket és egyszerűen megfosztják szabadságuk­tól, anélkül, hogy bármit is elkövettek volna. Még az erdélyi románság körében is az a vé­lemény alakult ki, hogy egyáltalában nem ak­tuális a gyászt ilyen hatósági túlkapásokkal megzavarni. A ma reggeli román sajtó szenzációs hirt közöl arról, hogy a kamara legközelebbi ülésén állítólag foglalkozni fog a, trónörökös kérdésével. Mihály király uralomra jutása óta ugyanis nincsen hivatalos trónörökös. A román sajtó ugy tudja, hogy a kamarában előkészítik Miklós királyi hercegnek trónörökössé való kinevezését. Október 23. a községi választások napja? Prága, julius 27, A Národni Politika tel­jesen megbízható helyről nyert értesülés szerint azt írja. hogy a községi választások terminusát illetékes helyen már véglegesen megállapították. A választások eszerint ok­tóber 23-án lesznek. A hivatalok már erről értesitést és egyúttal felszólítást is kaptak az előkészületi munkálatok megtételére. «*———n—1 * A jövő hét: az éceánrepiilők nagyboté Páris, julius 27. Drouhin francia pilóta Hevine Columbia gépén és Givon a Fahrmann kétfedelűn a jövő hét elején akarja megvaló­sítani a régóta tervezett és nagy érdeklődés­sel várt Páris—newyorki utat. Minkét gép valószínűleg ugyanaz nap startol. Sőt az Exel- sior szerint ugyanabban az órában is. Drou­hin egy újabb benzintankot épített a Colum­biába. A Petit Párisién azt ajánlja Drouhin- nak, hogy Levine helyett, aki fölösleges és használhatatlan utas, inkább újabb 500 liter benzint vigyen magával. Drouhin e hét végén teljes megterheléssel Northinghamba röpül s vasárnap ismét vissza Párisba, hogy igy is ki­próbálja gépét- Costes, a harmadik francia óceánrepülőjelölt, egyelőre nem kapta meg a kormánytól a hivatalos startengedélyt. Ellentétes hírek Moszkvából Peking, julius 27. Az United Press han- kaui jelentése szerint Borodin orosz megbí­zott társaival együtt a közeli napokban vég­leg elhagyja Kínát és Moszkvába utazik. A hankaui kormány végérvényesen szakított a szovjetpolitikával és minden tekintetben Csankajszek idegenellenes, de nem szovjetba­rát politikáját követi. London, julius 27. Shanghai jelentések Szerint Csankajszek tábornok helyzete nap- ról-napra rosszabbodik. Szunsuang csapatai állandóan előnyomulnak s már Nankingtól északra száztíz mérföidnyire állnak. Az északi csapatok keleten szintén előnyomulnak és Shanghaitól alig vannak százhatvan méríföld- nyire. Ugyanekkor a Sengsej parancsnoksága alatt álló csapatok is előnyomulnak a Cse- kiang tartomány nyugati határán. A cseh sajté Hlinka állás­foglalásának jelentőségéről 3 1T8BOT-7VyMS6SR-HIRtti!CB ■——mm—■——»

Next

/
Oldalképek
Tartalom