Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-27 / 169. (1503.) szám
1927 július 27, szerda ^l^GAItA^G^AR-HTRIiAP A 8@tiiefisier®-ais«í#fa HBInka' MiieiieSteS véi®fi©i a misg^irságiNik HSinka hassaa beszédében magyarüldözésre hívta fe3 a szlovák Ifjúságot — „Szét kell verni a szisvákok eSSeaségeinek fészkeit11 — Egy olasz egyetemi tanár szSmpátianyiEat- kozafa Magyarország melietf — Rethermere Szent-lstvsn napfán Budapesten lesz? iH €s@fa iap@ii sieirsüi a revíziót esah újabb hálára ^érciíssi^eíné ki Prága, julius 26. A Rothermere-akció az egész európa saijfcó osztatlan érdeklődését váltja ki és teT tmészeteisen két táborba osztotta a vétiemé ínyeket. Roth&rmer© lord minden kertelő anélküli vetette M a problémát,s rámutatott középeairóp'ai kérdések megoldásának el odázthatatlan fontosságára. Akciójának világ politikai jelentőségei abban áll, hogy a Daily Mail kétmilliós publicitását vonultatta fel a revízió frontján s ez az első eset, hogy egy hatalmas sajtóorgánum nemzetközi kampányt kezdeményezett a revízió eszméjének propagálására. Volt már mindenféle eszmének sajtóhadiára ta. A dunai konfederáció, az osztrák csatlakozási mozgalom, a középen répa i államok vám- szövetsége, egységes valutája, a PáneurópE mozgalom stb. mind hatalmas sajtópropagan- dával lépett fel, a revizió gondolatát azonban idáig egyetlen világlap sem merte a zászlajára irni, különösen nem az ántántállamok- foan. Bizonyos dolog, hogy sok idő fog eltelni, míg a revízió gondolata az egész európai közvéleményt át fogja hatni. Isten malmai lassan őrölnek. Rotlhermere akciójának azonban az a nagy jelentősége van, hogy a revizió problémája most már soha többé le nem kerül a világsajtó napirendjéről s ennek következtében bevonul az európai nagypolitikában is. Hogy milyen erkölcsi erőt jelent Rothiermere lord fellépése, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a reviziőellenes sajtó is kénytelen beismerni, begy a békekötések megalkotásában nagy igazságtalanságok, végzetes tévedések történtek íés a revíziós törekvéseknek csak azt az érvet tudja szembeszegezni, hogy bárminő, még a legcsekélyebb területi változás is, az európai egyensúly végzetes megzavarásával járhat. Ez az álláspontja a természetszerűleg anii- revizionista cseh sajtónak is. Ezzel szemben Ro'thermere lord a revizionisták élén éppen arra mutat rá, hogy a mostani állapotok fentartása rejti magában az általános európai konfliktus veszélyét. fA gazdasági élet nem tűid stabilizálódni, a termelés rendje nem állhat helyre, az egymástól örökösen rettegő államok esztelen fegyverkezésre kényszerülnek, ami állandó háborús veszélyt jelent, a kisebbségi kérdés rendezetlensége örökös gyujtóanyagot halmoz Ni a szomszédos államok között. A revíziót — Rothermere szerint is — békés utón, a nemzeti közvélemények állandó felvilágosításával s meggyőzésével kell végrehajtani, úgyhogy egyik állam nemzeti és gazdasági létét se fenyegesse veszedelem és Európában végre stabilizálódjanak a viszonyok. A revizió tábora kétségtelenül egyre növekszik. Államférfiak, diplomaták, aktív politikusok, tudósok, közgazdák, irók, művészek sorban nyilatkoznak meg a revízió szükségessége mellett. Mindenesetre korai volt a Prager Pressének három héttel ezelőtt megkockáztatott állítása, amikor Roth-ermere fiaskójáról beszélt. annak a viharnak, amely előbb-utóbb kitör. Hogy mikor és milyen körülmények között, azt nem lehet élőre megjósolni. A tudomány csak annyit mond, hogy a háború s a béke ritmusa örökös, miként a szép és a rossz idő változása. „A népszövetség a beérkezett nemzetek biztosító intézete" — A népszövetség tulajdonképpen nem más, mint a „beérkezett", győztes nemzetek biztositó intézete a legyőzőttekkel szemben. Amikor a népszövetséget Wilson megalapi- totta, azzal hizelgett önmagának, hogy olyan jogrendet állított fel a nemzetek között, amelyik jogrend az egyének között is megállja a helyét. Sajnos, az. észokokon felül vannak vak erők és homályos indokok is, amelyek taszítanak és magukkal vonszolnak bennünket. A népek s az államok ma békéről'és testvériségről beszélnek, ugyanakkor azonban egoizmusuk falait, gazdasági él öemograíikus sáncaikat építik jobban, mint valaha. Ha Genfben valóban igazságot akarnának szolgáltatni, azon kellene kezdeni, hogy általános revizió alá vegyék a nemzetközi helyzet minden részletét, amit a háború teremtett. Ezzel szemben az egész genfi jogrendszer a békeszerződések tiszteletén alapszik. Eltekintve azonban attól, hogy a békeszerződések csak epizódok a népek életében s nem végleges, visszavonhatatlan tények, még valamit figyelőmbe kelll venni. Még a magám jogban is csak akkor érvényes valamely megállapodás, ha a felek önként fogadták el, nem pedig, ha erőszakaki kényszeritették rájuk. Már pedig ? a versaillesi szerződés éppen úgy. mint a trianoni szerződés, nem jelent egyebet. mint a győző államok akaratát. A legyőzött, államok masukra vállalták a szerződéseket, de nem fogadták el azokat jószántukból. „Magyarország nem gondol háborúra" „A békeszerződések csupán epizódok a népek életében" Nagyon érdekes az az interjú, amelyet Amerigo Nomias, a római egyetem tudós tanára, Mussolini bizalmasa tett egy magyar lap római munkatársának. Az olasz tudós, aki évek óta dolgozik a magyar—olasz barátság megalapozásán, ősszel Budapestre is ellátogat s ott előadássorozatot tart a magyar külügyi körök felkérésére. A professzor nyilatkozatának lényege á következő: — A nemzetközi helyzet ismeretlen erőkitől terhes. Az angol—orosz viszony megszakítása, a kínai polgárháború s annak visszahatása, a jugoszláv—albán incidens és végül a l>écsi kommunista lázongás csak előző jelei — Genfben tehát az erőszak uralkodik most is és nem az igazság. Mi megértjük Magyarország helyzetét s jobban rokonszenvezünk velük, mint, akármid ven más néppel. Magyarországot a trianoni szerződés területének s lakosságának kétharmadától fosztotta meg. Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy erről meggyőződjünk. Nincsen egyetlen része egykori alakjának. mely sértetlen maradt volna. Lehetséges-e tehát, hogy a magyar nép. amelv injaidig erős és harcos nép volt, és méltán lehet, büszke múltjára, értekének s kultúrájának tudatában passzív módon belenyugodjon sorsába? Bizonyos, hogv Magyarország ma nem gondol háborúra, de ha bármikor kitör a háború — és néha jelentéktelen incidens elég arra, hogv felidézze, mint 'ahogyan egv szikra elégséges, hogv a puskaporos hordót, felrobbantsa — Magyarország sem vonhatja ki magát ebből a háborúból. Lehet az ember pacifista, de vannak olyan helyzetek, amelyekből lehetetlen kimenekülni. / Napról-napra bővül az angol parlament magyar bizottsága London, julius 26. Lord Rothermerenek Magyarországról Írott cikke óta a Daily Mail hasábjain csaknem mindennap szó esik Magyarország ügyéről. Az a parlament,közi bizottság, amely ■az angol lordok háza és a képviselöházban alakult, hogv a magyar—román—jugoszláv- kérdést tanulmányozza, napról-napra több tagot foglal magában. A bizottság tagjai között most osztják szét az információs anyagot, amelv Ro- thermere cikkén kívül magában foglalja mindazt, ami a trianoni szerződés által teremtett helyzetre vonatkozik. Ez a bizottság — írja a Daily Mail — addig nem fog érdemleges munkát végezni, amig a parlament, ősszel össze nem ül. Az egész kérdést, egyébként Genfben annak a jelentésnek a nyomán fogiák megtárgyalni, amelyet Sir Austen Chamberlain készít, aki tudvalévőén a népszövetség megbízásából az estes z kérdést tanulmányozza. A Dailv Mail közli olasz lapoknak a vé- leménvét, lord Ro-flaermere cikkével kapcsolatban. Az Impere egvik legutóbbi számában a következőket, irta: — Itáliának rokon szeaivvei kell tekinteni Magyarország felé. mert Középeurópá- ban az egyedüli ország, amelv a rend biztosítéka. Az II terrere. amelv rendszerint az olasz külügyminiszter álláspontiát. képviseli, a következőket iria: — Ha elérkezik az a nap. amidőn Kö- zépeurópában lielvreaílitiák azt a nemzetközi egyensúlyt, amelv nem a történelem és a föld rajz helytelen ismeretét nvuitiák, hanem az igazságot, az első ország, amelv ennek hasznát, veszi, kétségtelenül Magyar- ország lesz. Rofhermere lordot Szent-ístván napjára várják Budapestre Budapest, julius 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj el entése.) A társadalmi élet több vezető tényezője vasárnap fontos tanácskozást tartott a Rothermere-akcióval kapcsolaban. Nagy lelkesedéssel üdvözölték azt a gondolatot, liogv a magyarság legnagyobb ünnepére, Szent István.-in apjára meghívják lord Rothermeret Budapestre. ■ahol az egész magyar társadalom őszinte ■meleg ünneplésben fogja részesíteni. Az ünneplésben nem csupán a társadalmi egyesületek vennének részt, hanem a vármegyék és a gazdasági szervezetek is. továbbá az ország minden részéből összesereglő közönség. A budai református egyházközség vezetői elhatározták, hogy templomaikban a szószékről fogiák előmozdítani azt a társadalmi megmozdulást, amelyre lord Rothermere akciójának támogatására szükség van. Vasár-1 nap a Szilágyi Dezső-téri templomban Széles I Sándor lelkész a rendes vasárnapi prédikáció keretében Rothermere lord magyarbarát mozgalmáról szólott és imában kérte Isten támogatását. — A trianoni békét követő ?~o’«oru évek után — mondotta a lelkész prédikáció- lábain — végre akadt egv angol államférfim aki a magyar igazság mellett foglalt állást és propagandát, indított.. A nemes lord Ro- therniere nemrég azt üzente, hogv a magyar társadalom állion melléje és támogassa őt azokkal az eszközökkel, amelyek segítségéve1 ő folytatni fogia a megindított küzdelmet. Most. nagv társadalmi liga fog alakulni a mozgalom támogatására. Mi. reformátusok alakítsuk meg az imúdkozók ligáját. — Amikor Varsót a vörös veszedelem fenyegette, a lengyelek elhatározták, hogy minden délben öt percre abbahagyják a munkát és Istenhez fohászkodnak, hogv segítse meg Lengyel országot. Nem volnánk keresztények, ha nem mondanánk naponta rövid imádságot a magyar igazságért. Törjön elő szivünkből a fohász és ostromolja az eget,! Áldunk téged. Istenünk, hogv más nemzetek körében is munkálkodsz érettünk. Könyörgiink hozzád: támogass minden nemes igyekezetét és törekvést, amelv a magvar iigvot szolgálja. Baltazár püspök nyilatkozata Igen érdekes nyilatkozatot tett Baltazár Dezső püspök, a magyar protestantizmus vezéralakja a lord Rothermere-akcióval kapcsolatban. — Igazán banalitás volna Rotlierme-re akciójáról azt mondani, hogv alig van egy számottevő tényező a világon, aki ezt az akciót egv angol lord különben iellegzet.es különcködésének minősítené. Hiszen ugv mi, há'ára kövezettek, mint az érdekeikben erősen megbáboritotit utódállamok kivétel nélkül tisztában lehetünk azzal, hogv Rothermere lord csak hangadója annak a belátásnak, amelv a háború hangulatainak elmúltával lett, úrrá úgy a hivatalos, mint a társadalmi angolság lelke felett. — A mi bátorságunk és áldozatunk tüze nemcsak a magunk hasznának és érdekének oltárán égett, ezer esztendőn által, hanem ■azon az oltáron is. amelv Nvugateuróna nagv népeivel a magasabb keresztény kultúra érdekeinek szolgálata folytán közös volt. Kétségtelen azonban, hogv Rothermere lordot nem szentimentaliz- mus, hanem nemzetének pszichéje szerint az okos belátás parancsa vezérli. — Anglia in agyon iái tudta, liogv Köziép- európa egv keletről jövő komplikáció esetén vérré és tüzzé válnék. Rothermere akciójának eredményeképpen azt várjuk, hogy nem a vérontás borzasztó utián valamikor, hanem a belátás és béke utján nemsokára megnyerhetjük az igazságot. Hlinka kassal hadüzenete Prága, julius 26. Lord Rothermere akciójára másfélhét,es csönd után most. kezd komolvan felfigyelni a cseh és szlovák közvélemény és sajtója. A cseh és szlovák sajtó ugyanis az első napokban lekicsinyelte a lord akcióját, és nem foglalkozott azzal részletesebben. Most azonban, miután ez az akció az európai közvélemény érdeklődésének középpontiába került s a lord cikkeit, táviratait az összes világlapok közük, sőt, az angol parlamentben egv magvar bizottság is alakult, a cseh és szlovák sajtó válaszképpen ismét a legélekebb támadásokat intézi Magyarország ellen. A szlovák politikusok közül elsőnek Hlinka András szólalt meg ebben az ügyben és egv kassai gyűlésen tartott beszédében hadat üzent a magyarságnak. A keresztényszocialisták ellen Hlinka András, a szlovák néppárt vezére a szlovák katolikus ifjúság vasárai api kassai gyűlésén többek között a következőket mondotta: — A mai ünnepség nagv és izgalmas idők közepette folyik le. Négv évvel ezelőtt ugyancsak a Schalk-káznak ebben a termében agyon akarták ütni Hlinkát, Durcsán- szikyt, Labavt, és Houdeket. Az ajtókat döngették és itt ütötték agyon Hanusovszkv Jánost. Itt akkor megaláztak bennünket, el voltunk nyomva és az utcára kergettek ki csendőri asszisztencia mellett.. Azóta elmúlt négv esztendő. A szlovák nép egv lépéssel előrehaladt,. Keresi jogait s azt meg is találja. mert meg keli találnia. Az ifjúság Kassát, választotta hatodik kongresszusának székhelyéül. Ezt. a veszélyeztetett. Kassát. Elegendő csak egv féWre visszatekinteni Szlo- venszkó történetében és már eleget tudunk. Válasz a kér. szoc. párt eperjesi gyűlésére Télen Kurtyákék veszélyeztették Szlo- venszkó egységét, ma pedig Sziillöék. Dob- ránszkyék aknázzák alá a szlovákságot. A magyar propaganda nem ismer határt. 4 lapok részére felbérelte Rothermeret Nem találunk elég éles és elitélő szót a pesti propaganda ellen. Julius 12-én eljöttek népünk közé a hazafiak; Szüllö Géza, Koncz Ödön nagysárosi plébános. Deák Lajos Mesterről. Znak József Szentgyörgyi öl és Bodnár Gyula Kapiról. Az utóbbiak valamennyien a szlovák nén papjai. Az eperjesi gyűlésen Dobránszky János sóvári esperes elnökölt s azon rajta kívül Fedor Miklós és Szüllö Géza beszélt, ügy beszéltek, hogy az minden egyes fajhü sz’ovák részére sértő. A sóvári pap. Dobránszky János elnöklete mellett megsértették a szlovenszkói püspöki kart és megsértették a katolicizmust. (?!) Ez a Dobránszky János. aki szlovák szülők gyermeke, aki egész életén át festestiil-lelkestül liberális volt. ina a szlovenszkói nüsnöki kart merészeli kritizálni a Cyril-Metod-napi pásztorlevél miatt. S ma a katolicizmus és a szocializmus maszkját veszi fel. hogv megerősítse a magyar sovinizmust. Hivatkoznak Ro- thermerere és hivatkoznak az olasz fasizmusra. Fölhasználják a ruszinokat, hogv a, népben az elégedetlenséget sziísák. A 70k az urak. akik nagvon jól tudják szlovákul leirni nevüket a kongruanyugtára és a fellebbezésekre. ma .,nagvsárosi“, ..szent- györgyi“, ,.földszéki“. .,budaméri“ plébánosok. A magyar kisebbség helyzete Hlinka hamis megvilágításában — Ezek hivatkoznak a. kisebbség elnyomására, amikor nyolc magyarnvelvii napilapjuk és tizennvolc magyarnvelvii hetilapjuk van. Ezek panaszkodnak elnyomatásról és segítségül hívják: az angol kapitalizmust. azt angol bizottságot, csak- hogv elégedetlenséget szítsanak a mi hazánkban. A statisztika szerint Szlovenszkó területén 740 ezer magvar él. A 740 ezer magyarnak Szlovenszkón 824 nép- és polgári iskolája van 1482 osztállyal. Ezeknek az elnyomott magyaroknak öt középiskolájuk van 99 osztállyal és 9 (!) magyar kereskedelmi iskolájuk van 16 fa holdban! szerk.) osztállyal. A szegény magyaroknak a prágai parlamentben tiz képviselőjük van. akik magvarul beszélnek. Írnak és olvasnak. S mindamellett mégis kiabálnak, hogv elnvomiák őket. A trianoni békeszerződést akarják revizió alá venni. Megnyer3
