Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-27 / 169. (1503.) szám
4 'maOTvA'^toRHTRME <£S—11,1 .7*™ ték Rcthermeret és sértegetik a püspököket. Nagyobb blaszfemiáf még nem engedtek meg maguknak politikusok. Épületes papi. szavak a püspöki kar „Kancsukáfáról" A mi püspökeink pásztor útjaikon a magyarokkal magyarul beszélnek, a szlovákokkal szlovákul és a németekkel németül. Bubnics püspök már panaszkodott is, hogy mennyire fáj a szive, ha szlovák vidékeken magyar beszédet kell hallania. A szlovák nyelv nekik idegen nyelv. A papok a templomokban még most is engedik, hogy magyarul énekeljen a szlovák nép. A püspökök pásztorlevele megsértette a magyar Fedort, Dobránszkyt, Ricli táré síkot, — folytatja Hlinka — és nekünk el kellett viselni Bubies, Szmrecsányi, Radniai, Párvy és az egész magyar püspöki kar kancsukáját. Hány képviselője van a háromszázezer lélekszámú szlovákságnak Magyarországon s hány iskolájuk, hány gimnáziumuk van a szlovákoknak Magyarországon? Egyetlen egy sem. A forradalom előtt bezárták bárom gimnáziumunkat és .Turigának a parlamentben kultúra és iskola helyett akasztói át ígértek. „Mindenkinek el kell puszlulra aki nem szlovák!!!“ — Szétterpeszkednek Kassa, Zsolna, Nagyszombat, Rózsahegy utcáin, a zsidók és renegátok kihívóan magyarul beszélnek és mi ezt tűrjük. Itt van hivatva az ifjúság talpára állna és széjjelverni a szlovák ország és szlovák nemzet ellenségeinek fészkeit. A szlovákok fölépítették hazájukat és ebből egy mákszemnyit sem adnak senki-’ nek. Nem adnak sem a keletről, sem a nyugatról jövő ellen ségnek. Szlovén szkon ak szlováknak kell lennie és Szlovenszkón mindenkinek el kell pusztulnia, aki a magyar Fáraók húsos fazekából ettek. Jönnie kell egy uj generációnak, egy uj ifjúságnak uj kultúrával, amely a szlovák határokról elkergeti Rothermereéket és Bethleneket. Itt egy uj embernek kell jönnie, erős csontokkal és erős érzésekkel. A szlovákoknak elég volt ezer éven át a magyar kultúrából, most legalább ezer évig akarják a saját kultúrájukat élvezni. A szlovák nemzeten egyedül a keresztény-katolikus nacionalizmus segít, — fejezte be uszító beszédét Hlinka András. Tribuna: Csak fegyverrel! A Tribuna ugyancsak vezércikkben foglalkozik Rothermere aki céljával és idézi a Pesti Hírlapot, amely többek között ezeket mondja: A történelem bebizonyította, 'hogy már sokkal jobb szerződéseket is elejtettek s a történelem folyása ma sokkal gyorsabb, mint a múltban volt. A Tribuna igazat ad a Pesti Hírlapnak, mert hiszen a szerződések nem tárgyilagosak. Azonban ha a Pesti Hírlap azt hiszi, hogy egy ujságakcióval sikerül a köztársaságtól Szloven- szkót elszakítani, úgy tévedésben van. A csehek nagyon jól tudják, hogy mikor lord Rothermere csehszlovák területen levő magyarokat említ a szlovákokra gondol. Nagyon gyanús ez az akció az itt élő magyarok érdekében, akiknek területére stratégiai és főleg gazdasági okokból szükségünk van. Jó volna már tudomást szerezni arról, hogy ilyen "dolgokkal nem lehet tréfálni. Mi védekezni fogunk a végtelenségig. Sohasem engedjük meg, hogy Szlovákjaink magyar elnyomatás alá kerüljenek. Kivéve, ha fegyverrel kényszerítenek bennünket erre. Igaz, hogy objektíve minden szerződés ideiglenesnek és megváltoztathatónak tekinthető. A politika azonban nem számol a tárgyilagossággal, hanem a realitással. Reális az, hogy a magyarok a németekkel elvesztették a háborút és elvesztették igényüket arra a területre, amely szlovák vagy elmagyarosodott. Lord Rothermere védekezik az ellen, hogy ö háborút akarna előidézni. A valóságban azonban magyar barátai körében megvan az akarat ennek előidézésére. Valószínű az is, högy a békeszerződések megváltoztatása újabb világháborút jelentene. Lord Rothermere hivatkozik a köztársaság területén élő hatszázezer magyarra, akik az összes politikai jogokat és a kulturális egyenjogúságot megkapták. A Tribuna vissautasitja lord Rothermere azon fenyegetését, hogy Csehszlováikát pénzügyileg bojkottálják, mert Szerinte Csehszlovákiának nincsen szüksége gazdasági kegyelemre, vele eddig mindenki csak haszonra kereskedett. Nincs kizárva, hogy lord Roller merőnek sikerül a magyar kérdést az angol parlament elé hozni. De jó lenne az angol parlamentnek egy parallel képet beterjeszteni arról, hogy miképpen bánnak Magyarországon is a kisebbségekkel és milyen a magyar kisebbség helyzete a demokratikus köztársaságban. Nálunk mindent megtesznek — írja a Tribuna — hogy a magyarokat bántódás ne érje. Nálunk a magyarok megkapták a maximumot. Mindezekből látható, hogy lord Rothermere nem hadakozik a magyar népért, hanem a magyar nemességért, nem harcol az igazságtalan elnyomás ellen, hanem a demokratikusan berendezett világ ellen. Nemcsak az elszakított magyar területekért harcol, hanem a Szlovákokért is, nem annyira a nemzeti önrendelkezés barátja, mint inkább a nemességé és ellensége a földreformnak. A Národni Politika kardcsörtetése A Národni Politika azt írja, hogy az akció, amely a határok korrektúrájára vonatkozott, Páris, júliusban. Most az jött rájuk, hogy széles kalapot hordanak. De egyidejűleg az is rájuk jött, hogy egészen kis, fejhez álló kalapokat hordanak, sima toliakkal a halánték mellett. Ezáltal madárfejet kapnak a hölgyek. Gyakran úgy hatnak, a kék és zöld és szürke sima toliakkal a fülük mellett, mint az ingatag ten-i geri madarak, siráiyszerüek és megbízhatatlanok az ilyen kalapokban, alig telepedtek le a kezedbe egy pillanatra az élet vihros tengerén, az az impressziód, hogy rögtön megunják és továbbrepülnek. Hogy milyen ruhát hordanak mostanában, arra nem emlékszem, nem tűnt még föl nekem. Nyilván mindenféle ruhákat hordanak. Hordják a kígyó bőrét ezzel szemben, ezt már régebben észrevettem és a markomba nevettem, mert már régen előrelátható volt, hogy a Nő vissza fogja adni a kígyónak egyszer a kölcsönt, azt a bizonyos paradicsomi kölcsönt. Most úgy lenyúzzák a kígyó bőrét, hogy öröm nézni- Ami csúszik és mászik ezen a földön, ami repül a végtelen levegőben, azt mind hordják. Sőt azt hordják, ami még az anyja méhében pihent, ami se nem mászik, se nem csúszik, hordják a meg nem született boci bőrét, táskának, kabátnak és kalapnak, ügy hordják ezt a bocibőrt, mintha reájuk szabták volna. Van valami végtelen néma az ilyen meg nem született bocinak a bőrében, látni rajta, hogy az ilyen Teremtmény nem bégetett még egyet sem rövid életében, némán jelent meg a földön és némán szerepel tovább itt közöttünk. A lábukon kigyóbőr van, a kezükben bocibőr, a kalapjukon Sirálytól!. A vállukon majomszőr. Állatbarát csak egy van ma a hölgyek között Parisban, a Josephine Backer, aki a saját bőrét hordja s más nincsen is rajta, csak az ülőkéjébe tiiz időnként egy straccMlat. Ez nála koncesszió, a civilizáció kedvéért. Házassághoz revolvert hordanak. Az élő férjhez hosszú, barna spanyol és argentínai fiukat hordanak ezen a nyáron. Ezeket a fiukat külön gyártják Dél-Amerikában, elég drágák és törékenyek. Ezzel Szemben praktikusak, mert apró házi munkára jól lehet Őket használni, tudnak autót vezetni, vívni, golfozni és táncolni. Sötét, tüzes szemük van, kis fekete bajuszuk és ápolt hosszú körmeik. Rendszeresen kell etetni őket és nagyon kell vigyázni, hogy az idegen klímában meg ne hűljenek. Autóhoz drótszőrü Szürke kutyát hordanak és golf ruhához nyitott kis amerikai autókat hordanak. Fürdéshez Mau- rioe Dekobrát hordanak. Lefekvéshez is Maumost már a magyarok részéről a trianoni béke revízióját célozza. Egyelőre ugyan csak papiroson. A mi. álláspontunk — Írja a lap — a következő: Ne engedje magát befolyásolni a közvélemény és a sajtó a magyar propagandától, mintha az állam egységének a veszélyéről volna Szó, vagy rendkívül fontos dologról. Angliában ilyen bizottság már volt nem egyszer, ilyen volt az örmény, a görög, a bolgár bizottság, nekünk nincs okunk a nyugtalan- kodásra azért sem, ha most egy magyar bizottság alakul. A propagandánk feladata ellensúlyozni a magyar propagandát. De nem dolga a csehszlovák külügyminiszternek, hogy polémiába bocsátkozzék egyes emberek ma- gánvállakozásaiban, még hogyha ezek az emberek angolok is. Csehszlovákia Szempontjából fontos az angol kormány álláspontja. Ha az angol kormány a béke szerződs revíziójának álláspontjára helyezkedik, akkor időszerű lesz, hogy a csehszlovák kormány is megtegye a szükséges intézkedéseket, esetleg a szövetségesekkel és a kis- antant államaival együtt. Az úgynevezett „lovaglás magyar nemzteneklí tudomására kell adni, hogy a régi Magyarország feldarabolása katonai veszteségének következménye volt és visszaállitá\sa is újabb háborúban való katonai győzőimé nélkül ki van zárva. Az állam határait nem a papirospropagandák állapítják meg, hanem a háború. A „lovagias nemzet" sem érheti el másképpen célját, csakis háborús érdemekkel. riee Dekobrát hordanak. Az Akadémia gyászul ereihez fekete ' ba ngk ok-s z aí m a aa lap oka t hordanak. Utcára, kutya és táska helyett rendkívül praktikus mü-kutyákat hordanak, feketében, Szürkében és fehérben, teljes életnagyságban, pamutból és szőrből. Ez most a legújabb és nagy sikere van. Ezek a kutyák elég nagyok, mindegyik megvan akkora, mint egy jó fox terrier, ezt hordják izzadva és nyögve sétára és korzóra s azt állítják, hogy nagyon praktikus, mert pótolja a kutyát és a reticült. Ha az ember ezt kívülről nézi, egy kicsit Szokatlannak tűnik föl az első percben s köny- nyen azt lehet hinni, hogy ez valami nagy marhaság; de ha megmagyarázzák, hogy milyen praktikus, akkor persze rájön a praktikumra maga is az ember és örül velük. Szerelemhez jóindulatú és érdeklődő arcot hordanak. Ez most a legújabb, a nil admi- rari ideje elmúlt, s az a divat- hogy a hölgyek megint kellemesen meglepett arccal fogadják az udvarlást és úgy tesznek, mintha eminensen szórakoztatná őket a dolog. Este tizenegy után cilinderbe és cutavayba öltözött fiatal lányokat hordanak a tánchoz, láttam már ilyen fiatal lányt ferenejózsefkahátban is. Általában a sikkes hölgy tánchoz csak ilyen fiatal lányt hord, ilyen mü-fiukat, á la1 mü-kutya és mü-reticül; erről is azt állítják, hogy nagyon praktikusak. Irodalomban most Paul Morand-t és Y. Kesselt hordják, de a legnagyobb divat pillanatnyilag mégis Paul Valéry, ezt még egy lélek közülük nem olvasta. Noailles grófnő és költőnő versei helyett most inkább az illusztris költőnő pasztellképeit hordják, mert a művésznő rájött, hogy tulajdonképpen nem is költő, hanem festő. Negyven évig tartott, amíg ezt megtudta. A képeinek nagy sikere van. Politikában León Daudet-et hordják. Páris legszívesebben az amerikaiakat hordaná megint, de ebben az évben kevesebben vannak. Nagy divat ebben az évben megint a „mellett". Van, aki Deauville mellett nyaral, van, aki Biarritz mellett nyaral. Szóval baj van, rosszul mennek az üzletek. Hitelesen tudok olyan párisiről is, aki Siófokra ment ez- idén nyaralni. Nem magyar. Francia. Vannak helyek, amiknek vonzereje nem ismeri a távolság akadályait. A hölgyek ebben az évben gyilkolnak, futballoznak és rengeteg könyvet Írnak. Ezenfelül a választójogot is- akarják. Azt állítják, hogy már megérettek rá. Valószinü, hogy jövőre meg is fogják kapni. I 192? Juhos 27, s&erfci Ötszázéves kincslelet a tarkeöi vár tövében Napok óta misztikus kincsleletről suttog a sárosmegyei Iiéthárs-Lipianykörnyékén a nép. A cserneki ■ és tarkeöi Dessewffy család egykori ősi fészkében, a csonka romjaival égnek meredő tarkeöi vár tövében a KV. é'ts XVI. századból származó ériékes kincsre bukkant egy hétéves tarkeöi parasztgyerek. Héthársról a lengyel határ felé vezető pompás országúton kocsin sietünk Tarkeő felé, hogy idejekorán, mielőtt még a falusi nép szétszedné, talán szét is szórná a kincset, a helyszínén tar nulmányozzulc, állapítsuk meg eredetét, , származási idejét, s mely körülmén-ek között kerülhetett legtöbb valószínűség szerint a kincs a földbe. Ma’hia Endre tarkeöi esperes-plébános szakszerű vezetése mellett kerestük fel a kincs-lelet helyét, s ott a helyszínén, a telektulajdonostól, Csuha Tamás gazdától 'udjuk meg a következőket: — Múlt vasárnap udvarom kutjára jött vizÓTt a szomszédék Jarkója. Szobám ablakából láttam, a kis fiú egy kiálló vaslemezbe botlott, melyet félretolva pénzdarabokkal telt különös formájú és szokatlan vastagságú edényt igyekezett helyéből kiemelni. Mire feleségemmel hozzásiettünk, a fiú sapkáját nagy halom pénzdarabbal megtöltötte, s elrohant. Kiáltozásunkra a szomszédok is odagyültek, s ki-ki egy marék pénzt felszedve szétszéledt, hogy a nagy hirt faluszerte elmesélje. A földbe szorult edényt csak széttördelve, da- rabonkint tudtuk kiszedni. Egy hét óta katonaságot szállásoltak el a faluban, a legtöbb pénzdarabot a katonák vásárolták meg 2—3—4—5 koronákért a falubeliektől. — Egyesek Héthársra siettek s ott kávét, fűszert s egyebeket szereztek be a talált pénzeken. — Az edény alját, egyes cserepeit a biró tartotta magánál, vette őrizetbe. • Mathia plébános ur szomorúan jegyezte meg közbe: — Sajnos, én már későn értesültem a dologról, különben nem engedtem volna, hogy ily barbár módon Összelő) jék a sok százéves érdekes edényt, s szertehordják a pénzdarabokat. A héthársi csendőrség tegnap délután bejárta a falut, s úgy a katonáktól, mint a néptől összeszedte, amit össze lehetett szedni, s illetékes helyre fogja szállítani a kincset. A falu bírája az erdőben dolgozott, s csak felesége adott szűkszavú felvilágosítást. — Igen, az edény épen maradt alsó része, s néhány cserepe tegnap estig nálunk volt, a csendőrök azonban mindent magukkal vittek. Még sohasem láttam ilyen különös edényt. Mintegy két ujjnyi vaslagságig falán apró lyukakat láttunk. Belül valami furcsa fehér mázzal, kívül színes cseréppel volt bevonva. Legalább az edénynek egy töredékét, cserépdarabját szerettük volna megszerezni, hogy anyagából, formájából következtethessünk eredetére, sajnos a legkisebb cseréprészt is lehetetlen volt már ott a helyszi* uén látnunk. Egy parasztasszony megjegyezte: — Az edény egy része hozzám került, de mivel azzal ijjeszlettek, hogy talán egy rég elhaltnak lelke szorult bele, s majd éjjel meg fog mellettem jelenni, a bíró udvarára vittem, s odacsaptam, engem ugyan ne látogasson meg semmiféle kisértet. Mathia plébános tovább magyarázza: — Gyönyörű pénzdarabok voltak. 1434-ből, 1500-ból és 1600-ből számlázottak. Volt közöttük akkora is, mint egy nagy 5 koronás. Véleményem szerint úgy került napfényre a kincs, hogy a mélyen elás: ít edény fölött évszázadok óta mosta a meredek szikláról aláömlő esőtömeg a földet, mig aztán a múlt hetek bőséges esőzése teljesen lehordta a földkérget, s láthatóvá tette az edény fedelét. — Mivel igen sok régi lengyel pénz is volt az edényben, valószínűnek tartom, hogy a vár alatt elvonuló lengyel kereskedőktől kaptáié, vagy szedték el az egykori várniuk a kincset. — S van-e kilátás, — kérdeztem, — hogy még több kincs fekszik-e itt valahol a földben? — Annak idején, — 1914. julius hó első felében — a vár tetején mélységes pinceféle üregre találtunk. Leszedetteni a templomtorony harangjainak köteleit, s úgy bocsátottunk le egy embert a mélybe. Különös oldalnyilásra, mélydöngésü befalazott ajtókra -bukkantunk, melyek felbontását azonban nem vállaltam, azonban sürgősen bejelentettem Budapestre. Egy hét múlva kiütött a világháború, s így választ többé nem kaptam, s a dolog ma "s olyan állapotban van, mint annak idején volt. Pedig meggyőződésem, hogy ezek az érdekes történelmi múlttal rendelkező várromok még sok értékes titkot rejtnek. Talán a mai kincslelet a hatóság figyelmét feléje fordítja. Mint b^rongós bús emlékoszlop magaslik fölüttünk a csonkára fogyott régi* nép idők ragyogó korára emlékeztető tarkeöi várrom. „Letört tornya vércsék és baglyok tanyája, a magyar nemesség eltűnt hatalmának gyászos árnyalata". Hling árkus Via tor. DIVAT LEVÉL Irta MARAI SÁNDOR i ..I ii i in mii ii n ii ii ni i mi mii iiiiinirTirTrr-n'TnmiTiínn iííi i i ii i mii iiiii ii min i i i m iiiiim min minin mi n iiiíttt in mn inim m miwm í—1111111111 pub—■iiiuhiiimiii—in ni 1 ö pozsonyi magyar királyi konzulátus (Pozsony, Fereneiek-tere 5) évi augusztus 16-án kezdi meg működését. Ez időponttól kezdve a SzlovenssRsö és Russiissskéban lakó egyének kizárólag e Hivatalnál, — tehát nem a prágai magyar kir. követségnél — nyújthatják ke vizűm, magyar útlevél elnyerése, valamint egyéb konzuli hatáskörbe tartozó eljárások iránti kérelmüket. I A köztársaság többi részén lakó közönség hasonló kérelmeit azonban a konzulátus elintézni nem Fogja, mert ezekre vonatkozólag továbbra Is a prágai magyar királyi követség illetékes*
