Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-27 / 169. (1503.) szám
f%j4 X Mai számunk 1© oldal ^ *V^" sz®m * Szazda * 1927 juiius 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, Félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 ICc A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai TlCipÍlcip]Q Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Hünka válaszolt ■ (fg.) Az országos keresztényszoeialista párt Eperjesen tartott juiius 10.-1 gyűlése Szlo- veus/jkó közéletében két szempontból is messzeható hullámokat vert. Itt foglalta szavakba a párt vezére, Szüliő Géza, azt a fájdalmas tiltakozást, ami a szlovenszkói magyar és német katolikusok százezreinek lelkében már — idestova — évek óta ék tiltakozást íz egyházi élet terén a s/lovenszkói püspökök jóvoltából rendszeresített ebiemzetlenitési irányzat ellen, — és itt foglalt ünnepélyesen állást a keleti szlovákság iöbb hivatott vezére a Szlovák-magyar testvériség és a szlovák-magyar egymásrautaltság valósága mellett. Mindkét állásfoglalás a legjobb időben hangzott el s. mindkét állásfoglalásnak jelentőségét az a./óía1 bekövetkezett események még tovább fokozták.; Amint előrelátható volt, ugv Szüliő Géza! tiltakozására, mint Fedor Miklós és Dobrán-j Szky János beszédeire nem maradtak el aj szlovák és cseh kormánykörök részé'’ől a vá-j lasz-adások. így a cseh néppárti Lidővé Listy jul| 22.-i számában „Szüliő a szlovenszkói magya-j rok élén" cimmel vezetőhelye a foglalkozik a szlovenszkói magyar politika aj helyzetével és Szüliő Géza eperjesi beszédével. A cikkíró az elavult régi recept szerint Szüliő Géza politikájában az .,iírede«tizm«s*‘ .mumusát igyekszik fölfedezni ős bárgyú Kísérletet tesz az egymáshoz közeledő országos keresztényszo- cialista és magyar nemzeti párt.ok között az ellentétek magvát elhinteni. Ezekre; az unalmas, régi gyerekmesékre sajnáljuk már a nyomdafestéket s itt csakis arra utalunk, hogy a cikk az eperjesi beszédre hivatkozva Szüliő Gézát azzal vádolja, hogy ő igaztalanul támadta meg a szlovénekéi püspöki kart. A cikkíró továbbá Szomorúan állapítja meg, hogy a köztársaság fennállásának kilencedik évében még mindig vannak szlovákok, akik Szüliő Gézának „még felülnek". A legerősebb visszhang most vasárnap Kassáról jött! Kassán Hlinka András állott ki a Szlovák katolikus ifjúsági kongresszus elé és ítothermere akciója világsikerének árnyékában olyan szélsőséges, uszito hangú támadást, intézett a magyarság és a magyarsággal testvéri közösséget érző szlovákok elien, amely valóban méltatlan a papi reverendához és nehezen egyeztethető össze az igazi keresztény politika alapelveivel. A magyarok és a „renegátok" ellen pogromot hidető beszéd jelentős része tulajdonképpen válasz Szüliő eperjesi beszédére és &z eperjesi gyűlés >zlo-J vák megnyilatkozásaira. Szüliő Géza eperjesi beszédében kato-j likus egyházi Szempontból is olyan kétségen' felül álló súlyos igazságokat mondott, ame-! lyekre a haraggal túlfűtött sovinizmus IJiinka! Andrása érdemleges választ nem tudott adni.! Ő is csak arra az üres frá-Gra építette tárna-- dósának kártyavárát, hogy Szüliő Géza meg-' sértette a szlovenszkói püspököket sőt meg-! sértette a katolicizmust! Az élő szlovenszkói! püspökök valahogy csak elviselik Szüliő Géza' „támadását", de vájjon mit szólnak a szlo-| venszkói egyházmegyék régi nagy püspökei. — ha élnének — ahhoz a tényleges és nemte-j len támadáshoz, amelyet Hlinka András, a politikus és az apostoli protonotárius megkockáztatott az eddig mindenki által csak tisztelt nemes emlékükkel szemben?! Hlinka a régi püspökök „kancsukájá"-ról beszélt. Annikor ezt a Szót ki merészelte ejteni, bizonyára nem gondolt Kassa, halhatatlan emlékű, nagy püspökére, Fiscner-Colbrie Ágostonra, aki a szlovákoknak épp olyan szerető lelk.atyja volt, mint a magyaroknak, aki a'régi világban is minden Szlovák falu részére szlovák tan-! nyelvű hitoktatást biztosított s aki mindenkor,! minden körülmények Jíö/ött minden támadás-' sál és üldözéssel szemben védelmé re kelt szio-j Titokzatos kiildöfitséiürás Károly román extrén5rd§sö$iié§ Jorga tükára Pápistán — Maniu a pásjQnsek intézménye ellen — Avereseu páiforduüása — Bratianu eréSyt fiíírdf©# Bukarest, iulius 25. Tegnap délután a román kanvarában mentartof.ták azt a napok óta vári ülést, amelyen Bratianuppk és a többi párt megbízottadnak nasv beszédet kelleti mondán ick a trón változással kapcsolatos politikai helyzetről. Délelőtt, fiz órakor nvi.niisztertanács volt. amelyen a régeinsek is részt,vettek. Délután f'élháro.mkor a kamara óriási érdeklődés mellett, kezdte metr tárgyalását. A képviselők és a vendégek mind sötét ruhában jelentek meg. Az első szónok Bratianu miniszterelnök volt. aki hosszasan méltatta Ferdinánd király érdemeit. I. Károly király bölcsességrévei megalapította Romániában a nemzeti dinasztiát. I. Ferdinánd konszolidálta a helyzetet. I. Mihály király pedig a nemzeti élet vitathatatlan és megkerülhetetlen föltételeként egyszersmindenkorra meg fogja erősíteni a monarchia rendszerét. Bratianu beszédének ezen a részién tűzbe jött, öklé/vel többször az asztalra csapott « « ' •? «5T *‘.»t . I;.' iV 1 L. t !•” — Mihály Románia királya! Ez a tény elvitázhatatlau és megváltoahathtlam! A kamara többsége zajosam éltette a mini. szí e: re] nők öv és Mihály királyt. Bratianu után Maniu. a nemzeti paraszti)árt vezére emelkedett szólásra, aki beszédében alaposan lekötötte a Brutiamuv ünneplő kedélyeket. . Szerinte a nemzeti parasztpárt jól tudja. hogv Romániában nem az igazság és a lojalitás rendszere uralkodik. Épp ezért nem azonosítja magát a helyzettel. A nemzeti parasztpárt nem ismerheti el törvényesnek a régensségét és tudja, hogy a inai helyzet nem a nép akaratának megnyilvánulása. A kamarát erőszakosan és csalással választották meg és igy tarthatatlan. Maniu beszédében egyetlen szóval sem említette Mihály királyt. ami általános megrökönyödést keltett. A nemzeti parasztpárt szónoka után a kisebbségek szónokai beszéltek. magyar részről Bethlen György gróf. német részről pedig Ha ns Ottó Roth. Végiül a másiik — román — parasztpáTit nevében Lupu dür. nyilatkozott. Az ülés befejezése előtt Bratianu válaszolt Maniu nyilatkozatára. A miniszterelnök szerint ezen az első ülésen tulaj dcm - képpen nem szabadott volna politizálni, mert az pusztán a gyásznak volt szentélye, de Maliin provokálta a miniszterelnököt. Bratianu szerint a mai kamarát a nép választotta és a többség ..bizonyos személyes ambíciók clőtt‘‘ most sem fog visszavonulni. Szavainak befejezése után Bratianu miniszterelnök izgatottan fölragadta az előtte lek vő aktacsomót és gyors lépésekkel elhagyja a termet. Az elnök bezárta az ülést s a vák nemzetiségü papjainak. De Hlinka méltatlan és igazságtalan vádjával szemben más püspökökre is bátran hivatkozhatunk. Ha Hlinka a jövőben esetleg még haragosabb, még szélsőségesebb hangú támadásokkal is tudna a fórumra lépni, akkor sem lesz igaza, akkor is igazuk lesz a magyar katolikusoknak, akik nem fognak megszűnni tiltakozni minden olyan törekvés ellen, amely az egyházat az elnemzetlenités eszközévé akarja lealacsonyítani és akik a végsőkig ragaszkodni fognak a legtisztább katolikus egyházi elvnek az érvényesüléséhez, amely szerint Szlovén szkó püspökei nem lehetnek csak „Szlovák" püspökök. [ megjelentek mindenképpen bizonytalan lei- ki áll apóiban hagyták el a kamara lárgvaló- termét. Délután 5 órakor a szenátus tartott ülést. Itt ugyanazok a nyilatkozatok hangzottak elv de feltűnést keltett Ave- rescu volt miniszterelnök felszólalása. A tábornoktól, aki állásánál fogva tagja, a szenátusnak, mindenki éles kirohanásokat várt Bratianu és a régensség politikája ellen. Ehelyett azonban Áverésen naoy lelkesedéssel nyilatkozott Mihály királyról és hangsúlyozta a régenstauács törvényes alapjait. Beszéde általános feltűnést keltett. Szavai után Bratianu miniszterelnök a szónokhoz rohant s szívélyesen kezet szorított vele. A neuillyi villa rejtelmei Paris, július 26. A Petit Párisién ma szenzációs indiszkréciót közöl Károly román hercegről. A lap szerint tegnap réggé' félhétkor isaíét egy rGittán politikusak5,.. :>ló bizottság jelent meg Károly villájában. A román politikusok az orient-expresszen érkeztek és egyenesen Károlyhoz hajtattak. A bizottság vezetője Dra&io, Jorga bukaresti tanár titkára. Mint ismeretes. Jorga Károly herceg legenergikusabb híve. A látogatók délig maradtak Károlynál, majd egvenkint távoztak .hogy ne keltsenek feltűnést. Délután a legnagyobb titoktartás között ui konferenciát tartottak, amelyről azonban a Petit Párisién mégis tájékozódhatott. A lap munkatársa, meginterjúvolta Nicolescu tanárt. az egyik bukaresti ..összeesküvőt", aki kijelentette, hogy a herceg egyelőre nem akar a román kormánynak nehézségeket okozni. Károly föl van háborodva, hogv nem engedték Bukarestbe atyjának temetésére. Nicolescu szerint Károlyról a francia sajtó rosszul van tájékozva. A lapok mind azt gondollak. hogv a herceg életvidám férfiú, aki idejének nagy részét különböző mulatságokkal tölti el. Ez nem felel meg a valóságnak s Károlv a nap legnagyobb részét olvasással és tanulmányokkal tölti el. A jugoszláv-román barátság Bukarest, juiius 26. A jugoszláv delegáció tiszteletére adott reggelin Bratianu miniszterelnök fontos külpolitikád beszédet mondott. Romániának és Jugoszláviának szerinte továbbra d,s meg kell őriznie a balkáni békét. Mindenekelőtt békére van szükség, a mostani békére, azaz a jelenlegi állapotokon nem szabad változtatni. Minden más béke provokáció lenne, amielvet sem Jugoszlávia, sem Románia nem tűrhet. Bratianu beszédére Perics volt jugoszláv külügyminiszter válaszolt. aki szerint a kisunt,anf Xözépeurópa békéjének egyik záloga. Románia belső életének konszolidálása Jugoszlávia ysampontÉs Szüliő Gézának és a magyar katolikusoknak ehhez a jogos katolikus követeléséhez mindig csatlakozni fognak azok a katolikus szlovákok is, akiknek tisztánlátását nem zavarja meg az elvakult, az igazságtalan soviniz-! mus. Amint az évezredes békés együttéléssel j megalapozott szlovák-magyar testvériség érzését sem fogják megtagadni azok a Szlovákok,; akiket nem a „magyar Fáraók húsos fazekai"! fűztek a magyarsághoz, hanem a szívnek és az! értelemnek ércnél maradandóbb anyagú, e]-j Szikathatatlan láncai. Különben is azok a! szlovákok, akik csak a „húsos fazekakéért' szerették hajdan a magyarokat, már rég a prá ; -ai centralizmus arany fényében sütkéreznek iából j,s garancia arra nézve, hogv n békét, sehol senki meg nem fogja zavarni. Románia ellenzéke: Erdély London, juiius 26. A Manchester Quar- j dián bukaresti levelezője a lap ma1 ' számában hosszabb' cikkben foglalkozik a Braliar.u- j kormány úgynevezett szabad válasz'ásnival ős többek között a következőket trió: Bra+iapuék masnik som leli fűnek az eredménnyel i álságosa n megelégedve, mert az ellenzék majdnem tisztára er:lé- Sviekböl áll. Ahelyett, hogy Erdélyf az egységes nemzeti politikai szervezet keretei közé illesztették volna, annak lakosságát végérvényesen az elégedetlen kisebbségi csoportok táborába, kény szeritették. amelyeknek ma ugyanolyan a helyzetük, mint volt az osztrák-■magvar monarchia idején. Romániának pedig sürgős szüksége van az erdélyiekkel való együttműködésre, akik mind politikai, mind más tekintetben magasan fölötte állnak értelmiség dolgában a régi királyság és Besszarábia lakosságának. Nem valami okos politika, hogv az erdélyieket. ugv kezelik, mint meghódított ) néptörzset és okot szolgáltatnak arra, hogv ők ilyeneknek érezzék magukat. Rablógyilkosság a király temetésekor Bukarest, juiius 26. Ferdinánd kirűíjí temetésével kapcsolatos gyászüniinen-áspisét. amelvek rengeteg rendőrt vontak el a ■ szolgálatból, ismeretlen tettesek szenzációs rablógyilkosságra használták fel. Az egyik külső kerületben, ahol a temetés napján egyetlen rendőr sem volt. egy irodákrivbégben megfojtva találták Zolacolu bankárt. Bukarest egyik leggazdagabb emberét. A bank pénzfiárszskréinye fel volt törve és tar;alma, mintegy háromszázmillió lei eltűnt. A nyomozást megindító Dák. Boris király európai utazása Szófia, juiius 26. Boris király tegnap az őri ent-expr eszel elhagyta Bulgáriát és inkognitóba Becsbe utazott, ahol néhány napig fog tartózkodni, hogy7 Cyrill öccsével a csMúd számos anyagi ügyét rendezz-e. Boris Becsből Svájcba utazik, ahol számos gyógyfürdői ke- I rés fék Majd Franciaországba, Angliába és j Olaszországba megy, ahol tudományos tanulmányai metlett számos politikai tényezővel is érintkezésibe lép. Elutazása előtt Boris egy ukázt irt alá, amely a bolgár alkotmánynak megfelelően távolléte alatt a minisztertanácsot hatailmázzá fel a királyi teendők elvégzésével. Bororiin Hankauban London. juMus 26. Egy Reuter-jelentés szerint Borod in orosz megbízott visszatért Hankruba. Csen kantoni külügyminiszter kijelentette, hogy Borodin a közel jövőben végképpen elhagyja a déli kormány fővárosát. A nankingi bütügyminisz- ter egy memorandumot intézett a pekingi diplomáciai testülethez, amelyben kivon a fosán közli azt az uj vámtarifát, amelyet a nankingi kormány be' akar vezetni. A belső vámokat bét és fétezázalék-' kai fölemelik, a luxuscikkek vámját tizenöi-Iiuszon-. öí. százai ókkal, mig a dohányt és az alkoholt ez en-i túl ötvenkét és felszázalékkal .vámOlgáik el. Vasüti összeütkösés Spanyolországban Madrid, iulius 26. Majára állomásán egy Barcelonából jövő postavonat összeütközőit az állomáson veszteglő személy vonattal. A postavonat gépésze az utolsó pillanatban lefékezte a mozdonyt s igy elhárította a nagyobb katasztrófát. Mindennek deára az összeütközésnek több mint száz sebesültje van.
