Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-26 / 168. (1502.) szám

fontos mezőgazdasági javaslatok kerülnek ősszel a parlament elé Prága, julius 25. A földművelésügyi mi­nisztérium a parlamenti őszi ülésszaka fo­lyamán a következő mezőgazdasági javasla­tokat fogja beterjeszteni: 1. A mezőgazdasági kamarákról, 2. az elemi károk elleni biztosí­tásról, 8. a telkek összevonásáról, 4. a fo­lyószabályozásokról, 5. a mezőgazdasági mun­kások és munkaadók viszonyának rendezésé­ről szóló javaslatokat, végül 6. az uj vadásztör­vény javaslatát. »• ■ -i. — n ■ .... Fö lbontják s gürög-jugoszláv szerződést Aliién, julius 25. A pártok kívánságára a kormány augusztus elején szóvá tes/i a ka­marában a Pangalos-féle görög-szerb szerző­dést, amelyet a kormány, a nép és a képvi­selők egyformán elutasítanak. Ez a szerződés az első Pangatos elleni vádirat s igy a kamara kénytelen lesz megsemmisíteni. Ugyanekkor azonban a pártok kifejezik, hogy a szerződés visszavonásával nem akarják megzavarni a görög-jugoszláv jóviszonyt. üi osztrák szódéi demokraták követelései VfssgáSai, amnesztia^ áBiaressagály, pörrevizió — A bécsi forrsdalORí fr&ésraeíorsságfi — Lemossdofít Hörsing kormányeinök Bécs, julius 25. A szociáldemokraták[ szász tartomány kormányelnöke, aki a köz­1927 julius 26, kedd A londoni sakkolimpiász nyolcadik fordulója A magyar csapat első veresége — Magyar- ország vezet London, július 25. A sakkolimpiászon szombaton a füsreő- iátsz mákat bonyolították le. szombaton este bizalmas pártkonferenciát tar­tottak, amelyen elhatározták, hogy erélyes vizsgálatot követelnek a julius lá.-i vérfürdő indiíóokaiiiak földerítésére. Ezenkívül köve­telik a julius 15-én és 16-án letartóztatottak amnesztiáját, államsegélyt az áldozatok hozzá­tartozóinak és a burgenlandi por revízióját. Máskülönben a pártkonferencia szabad kezet biztosított a pártvezetőségnek a politikai döntésekben. A szociáldemokrata párt egy fel­hívásában ,,a reakció hazugságai ellen“ fog fordulni. Magdeburg, julius 25. A bécsi véres na­pok most érdekes következményekkel jártak Poroszországban is. Hörsing, a poroszországi társasági véderő és a Reichsbamier elnöke is, lemondott kormányelnöki állásáról. Hörsing a bécsi lázadás leverése után egy nyilatkozatá­ban megtámadta a bécsi kormányt, amelyet te­hetetlennek és gyávának nevezett és kijelen­tette, hogy a teljes szerencsétlenséget egye­dül az osztrák testvéregyesület,., az osztrák köztársasági védelmi szövetség) gátolta meg. Az osztrák kormány sértve érezte magát a nyilatkozat által, interveniált Berlinben és Hörsingnek most le kellett mondama. Beava­tott körök szerint Hörsing utóda 'levering Szociáldemokrata képviselő, volt porosz bel­ügyminiszter, lesz­Ered mén vek: Anglia—Jugoszlávia 8/4: A Dánia—Magyarország 8:1 Jugoszlávia—Itália 2 A :1 >2 ‘Argentína—Finn ország 2:2 Svájc—Belgium 3X-. A Ausztria—Spanyolország 3:1 A nyolcadik forduló eredményei: Csehszlovákia—Jugoszlávia 2J4 :1 A Itália—Ausztria 2Vj:1A 'Németország—Svájc 3:1 Magyarország—Argentína 3:1- (Maróczv megverte Argentína bajnokát, Graiit, Steiner Palaut, a másik két, játszma remis).... i ■ „r á;,:/,.;. . Dánia—Franciaország : 3:1. Anglia—Spanyolország -v-2:0- , (.3) Hollandia—Belgium 2:1 (1) Svédország—Finnország 1:0 (3) Állás: Magyarország 22A, Dánia 20 (2), Ausztria 18, Németország 1714, Csehszlová­kia 17, Anglia 16A (4), Argentína 16A (1), Hollandia 16 (2), Olaszország 15, Jugoszlávia ISA (2), Franciaország 12 (2), Svájc 1114 (4), Belgium 11 (1). Svédország 10 (7), Sáanyol- ország 914 (3), Finnország 9 (3). A hétfői napon két forduló volt. Magyar - ország Belgiummal, maid Svédországgal ke­rült esvbe. kedden délelőtt Németországgal játszik erős mérkőzést. A listavezető Ma­róczv és Tarrasoh összecsapására mindenki kiváncsi. Eddig 18-szor mérkőztek 2 nvert, 2 vesztett s 9 remis arányban. Prága, julius 25. Az idők változnak és a németi adó Kramár, akinek sajtója még egy évvel ezelőtt azt irta: „A németek a kormány­ban, mi a forradalomban" — most már any- nyira megbarátkozott a német kormánypár­tokkal, hogy legújabban már nyilatkozik is a német lapoknak. A Reichenberger Zeitung munkatársa beszélgetést, folytatott Kramúrral, aki a németeknek korínányba 1 épésével Kap­csolatosán többek között ezeket mondotta: — Én mindig azt az álláspontot foglal­tam el, hogy mi nemzeti állam vagyunk, cseh nemzeti többséggel. A németeknek szeren­cséjük, hogy van egy hatalmas államuk, ahol megtudták mutatni, hogy mire képesek. Igaz­ságtalan volna részükről rossznéven venni tőlünk azt, hegy nekünk is meg van, ha ki­sebb; mértékben is, .ez az önző célunk; meg­mutatni a világnak,, hogy nemzetünk az önál­ló államiság terén mire-liépes. Ez azonban ■ nem jelenti részemröl azt, hogy a kisebb­ségeket nemzeti mivoltukban el kell nyomnunk. Ellenkezőleg, a mi állam politikánk értelme, ha már egyszer a demokrácia mellett dön­töttünk, arra irányul, hogy a kisebbségek — ha azok nyíltan, vagy titokban nem szállanak szembe az állammal és ha tényleg kulturális s gazdasági téren fejlődni akarnak — ne érezzék magukat elnyomottaknak ab­ban az államban, amelyben nem ők az urak. Sohasem titkoltam el azt, hogy a nemzeti ál­lampolitikában a tüszurások politikáját a ki­sebbségekkel szemben teljesen kizárom. Ami­kor a szociáldemokraták taktikai okokból, a kommunisták miatt, elhagyták a többséget és a nemzeti szocialisták versengés ókából, bár nem szívesen, követték őket, — s ennek kö­vetkeztében egy uj kormánytöbbséget kellett alakítani és ebbe a németeket is be kellett vonni, ez ellen semmiféle akadályt nem gördí­tettünk, dacára annak, hogy a pártunknak a kormányban jelenleg nincsen képviselője. Kramár ezután a kormány hely petéről nyilatkozott. Rámutatott arra, hogy a nemzeti szocialisták alig várják a pilla­natot, hogy ismét beléphessnek a kor­mányba és már a szociáldemokraták is megelégelték az ellenzélHeskbdési. -- ■■. '■ 2 e ■ .<■>.: e K í . s Nekik' 'most szociális követeléseik' nincsenek. A szociális programot nagyjában már megva­lósították s éppen ezért bízták meg Winter dr.-t, hogy uj programot állítson össze uj kö­vetelésekkel. Jóllehet nagyon befolyásos körök törekvése irá­nyul arra, hogy a szocialisták ismét be­lépjenek a kormányba, mégsem szabad elfelejteni azt, hogy a pol­gári többség hatalmas reformmüvekét, mint az adó- és közigazgatási reformot, hajtotta végre és oktalanság volna most ezt a többséget Szét­robbantani, különösen amikor egy harmadik nagy reform előtt, a szociális biztosítás re­Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg--, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jcdfürdők. hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele formja előtt állunk. De ha a többség már ezt is végrehajtja, teljesen érthetetlen volna, ha az ellenzék részére a kormánybalépés útját ezután is egyengetnék. A közigazgatási reformra szükség volt a né­metek szempontjából is — mondja Kramár — miután a németek sohasem kaphatták volna meg a két német megyét. A német ellenzékről azt mondja Kramár, hogy az teljesen utánozni akarja a cseheknek a régi Ausztriában kifejtett politikáját. De amellett elfelejtik, hogy a csehek nem az el­lenzékieskedéssel erősítették meg helyzetü­ket, hanem ellenkezőleg a kormánypolitikával szemben elfoglalt gyakori önmegtagadó maga­tartásukkal. Bécset nem szerették a csehek, de az elvi ellenzékeskedéssel felhagytak, ami­dőn látták, hogy ez az ellenfél és a centraliz­mus megerősítésére vezetne. A sovén nemze­tiségi politika szempontjából az állammal Szemben német elvi ellenzéket csak üdvösnek kell tekintenünk. Hiszen a prágai parlament­ben sohasem fogják eldönteni Északcsehor- szágnak Németországhoz való csatlakozásának kérdését, ha bármilyen hangos is lesz a né­met ellenzék- Elég erősek vagyunk ahhoz, — folytatja Kramár — hogy ezt mindig vissza­szorítsuk. Hogy m/inálunk a németek nenizetileg a többi németekkel egynek érzik magukat, ez természetes, azonban a nemzeti érzés még nem kényszerí­ti a kisebbséget arra, hogy államellenes lé­gyen. — Végül a köztársaságnak Szovjetoros/or- szághoz való viszonyáról nyilatkozott. Szent meggyőződése, hogy egy uj Oroszország fog kialakulni! Ez azonban ne riassza v ssza a németeket, mert minél bensőbb lesz a viszony a szláv államok között, annál többet nyer majd ’a néniéi kereskedelem és német ipar. .Kra­már meg van győződve arról, hogy a szegény orosz nép megváltásának ideje már nincsen nagyon messze. — A&quith nemzeti ajándékot kap. Lon­donból jelentik: Abból az alkalomból, hosv a liberálisok vezére betöltötte 75-iik életévet, barátai jegyzés utián naev összesei evüifőt­tek, amelyből Asquitih egy összegben 25.000 fontot és azután 2500 font évi járadékot fog kapui. Megnyílt az újonnan épült ESPL&^ADE LUXUSHOTEL Síadtpark, Wilson pályaudvarral szemben 5ZftHTÓ GYÖRGY ÍTIRTG HRRI RESÉHY (7) i 7. A Batavia egész kávérakománya Mr. Gross- tulajdonát képezte, Ez az ő kis saját melléküzlete volt a Gand-Mz rizsszállitalá­nya mellett. Mindkét árunak nagy keletje volt mos Marseilleben. A hadseregnek kellett. És a hadsereg fizetett. Mr. Gross kétszer oly ma­gas árakat remélt, mint aminőket San Fran­ciscóban el tudott volna érni. Csak egy-két tisztet kellett megkenni a főszámvevőségnél. Barátja, Ered FritsgeraM már Bostonban megadta neki a címeket. A kikötő nyüzsgőit a gyarmati csapatok­tól, amelyek Marokkóból. Algírból, Tunisból érkeztek csapatszállító hajók rajain. — Kávészinüek, — gondolta Mr. Gross. Az egyik hatezertonnás szenegálnégere­ket is hozott. A feketék már be volta költözve a poiluk kékesszürke egyenruhájába. Ma:ta Harí elnézte, hogyan villog ki szemük fehér­je és fogsoruk. Almikor a csap átszállító hajók végleg el­helyezkedtek, a kikötőparancsnokság a Batá- viának is engedélyezte a kikötést. A horgony- láncok csörömpöltek és Mafa Hari búcsúzott Van dér Huysentől. — Isten veled Jáva szigete, — mondta mosolyogva a szürkeszemü. Matu Hari ezt nem értette. Kifelé fordí­tott tenyérrel és könyökkel homlokára illesz­tette két kézét, ami az ő törzsüknél a legna­gyobb tiszteletadás jele volt. Aztán eltűnt Mr. Groesal és húgával a kikötő nyüzsgő forgata­gában. — Jöjjön doktor, búcsúzzunk a tropiku­soktól, — mondta Van dér Huysen. Tudok itt egynéhány jó őpiumtanyát, álomkereskedést. És a kéklámpás házakban Madagásoa-r, Fun- chal, Sarnoa szigeteinek ritka nőstényeire is rábukkanhatunk. — Egész bélyaggyüjtemény, — mondta a doktor nevetve, de Mata Karira gondolt ő is, aki ekkor már 'autóban ült, életében először. És az utcák gyors iramban vágtattak el mel­lette. ...................^ A Hotel Thermldorban szálltak meg. Mr. Gross Maiidra bízta Mata Harit és a busyness után látott. — A kikötőbe szeretnék menni, — mond­ta Mata Hari, miután megebédeltek a szálló dinning roomjában. Maiid maga is álmé lkod ott az öböl hegy­oldalainak szépségén, a tömeg ezecszinü tar­kaságán és kalandok lehetőségére szomjazva gépkocsit hozatott. Az elevátoroknál gyalogszerrel folytatták a- sétát. Zegzugos sikátorokban leánykereske­dők szemei mohón tapadlak reájuk, egy ré­szeg matróz eléjük térdelt a porba, gyarmati tisztek megemelték aranyzsinóros kieppijei- ket, sötét zuávok és spabik merészkedtek a nyomukba, kártyavető cigányaszonyok guggol­tak eléjük, fekélyes koldusok nyújtogatták un­dok, szennyes mancsaikat, a dohánygyárak le­ányai daloltak, Összefogódzkodva, mert a gyár- szirénák már !> elcsíp olt ak az öböl alkonyába. Jajgatás, röhögés, szitkok és dalok száll­tak, mint hajókémények szeszélyes füstje. Si­rályok szárnyai- csapkodtak a tenger fölé ereszkedő nap rőt tüzében rózsaszínűvé vál­va. Szelüőborzolta víztükör hullámocskáinak hegyén rubintok jelentek meg, a hegyoldalak szerpentinjei ka,balás fölfelé törtető jelekké váltak. És a főútvonalak fellé színes poilu osz­tagok folytak össze századokká, ezredekké, fejük felett aranyrojtos trikolor lebegett és a törzsőrmesterek .pálinkától rekedt' hangon, kaeskaringós káromkodások közben tanítot­ták őket egy dalra: — Allons enfants de la patrie! A korcsmákban a vér sötétje már össze­folyt az oportói és bordeaxi karminjával, dol­goztak a matrózkések és bajon ettek. Az őrjá­ratok úgy rajzoltak az öböl félkörében, mint körvadászaton a hajtők. Maud a sokaságban elvesztette Mata Harit. Hiába kereste riadta nagy szeme. Itt, a tö­megben oéltalan volt minden keresés. Egye­düllét félelme fogta el. Lihegve jutott az autó- állomásig és remegve mondta a sofíőrnek: — Hotel Tbermidor. Mata Hari ekkor már ett állott egv korcs­ma közepén és a vérszagu oportói sürii leve végigcsurgoft az asztalokon. — Táncolni akarok nektek, — mondta mosolyogva. Egy hadnagy, aki az afrikai vadászok egyenruháját viselte, felér ditott: — Csend legyen itt, táncolni akar nek- itekj — tette hozzá franciául megismételve a leány szavait. Az ivószoba 'elnémult.' A Republic csata­hajó matrózai, indékinai és anamita ti rali leü­lök, a kikötő apacsai, sárga ópiumcsempészek és szenegáliai feketék szemei szegődtek a szo­ba közepére. . A kartonfüggönyös ablakokon át rozsda­vörös sugarak estek Mata Harira. Lenge se­lyem-ruhájában, kasmirsálján át felizzott bronz- teste és bronzhaja fellfénylett, amint ledobta Maud kalapját, mint nevetséges semmiséget. Két matróz gitárja megpendült. De Mata Hari intett, az ütemek idegenek voltak szá­mára és a matrózok félretették a hangszere­ket. Mata Hari énekelt. Halkan, csak magá­nak. De énekéiben a monszun zúgott, a bam­buszbozót recsegett vadbivalyok és vadbölé- riyek léptei alatt. Párducok ugrottak nesztele­nül eltévedt zebukra, krátertavak terpeszked­tek neki a holdnak. Mert ezek a ritmusok csak innen jöttek és sehonnan sem jöhettek erről a földkerek­ségről, csak innen, a fény szigetéről. Senkisem látta még ezt a helyhez rögzi- tett táncot, ami előknszoti most a ritmusokból. Csak a d ereka hajladozott, mint pálmára szál- óén, csak karjai lendültek, ujjat vibráltak, mint orchidea-szirmok a fényben. Az este sok vér keveredett az oportóiba, mert Mata Hari a szén egálnégereknek tán­colt. 8. —. Úgy, a kis kaszinómat legalább haza­vittem. A pikkek és az ütések is nálam van­nak, öregeim. Egy kicsit kilbabráltam veled. Hogy lásd, hogy a káró tizes még nem min­den, hehe. — Kettő, négy, öt.... Hány vonásod van? Három? Nézd, itt van. az öt frankod és légy boldog vele. Ide, most én k eiverek, kramár nnem akarta” a kiséBfeságeket elaiea^i & psasnzeti érdekes n^siatkozats újság siáraára — ftiem tartja szykségesnsk 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom