Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-23 / 166. (1500.) szám
A karinthiai szlovének iskolai autonómiája (fi.) _ július 22. ftarmmraban, ebben a szép osztrák tartományban a legtulzottabb becslések Szerint harmincötezer szlovén él. akik a háború után e területen elrendelt népszavazás alkalmával nem a fajrokonaik lakta Jugoszláviát, hanem Ausztriát választották hazájuknak. Az auisz-j triad szlovén kisebbség Száma ezek szerint legfeljebb egy huszonötöd részét teszi ki a csehszlovákiai magyarság számának. Az osztrák hatóságok dicséretére válik, hogy már eddig is mintaszerűen rendezték ennek a kis minoritásnak a helyzetét és olyan bánásmódban részesítették azt, amely ritkaságszámba megy egy nemzetiségi államban. A klagenfurti tartománygyülós e napokban még egy lépéssel tovább ment és teljes iskolai önkormányzatot adott a karinthiai szlovéneknek. Törvényt fogadott el, amelynek érteiméiben mindenütt, ahol negyven szlovén iskolaköteles gyermek él, szlovén elemi iskolát kell létesíteni, még pedig tekintet nélkül arra, hogy az illető községben van-e már elemi iskola, vagy sem. Azonkívül természetesen jogában áll a szlovén kisebbségnek-, hogy saját költségén bárhol magániskolákat nyisson. A szlovén iskolák ügyét a. Klagen furtban székeld „Szlovén nemzeti tanács4 fogja Igazgatni, amelyet demokratikus válasz tás utján mindazok a szlovének választanak meg, akik életük huszadik évét betöltötték. A választókat egy nemzeti kataszterben tartják! nyilván, melyet minden évben ki fognak egé-l sziteni azok nevével, akik magukat szlovén nemzetiségűnek vallják, de eddigelé e nemzeti lajstromba bevezetve nem voltak. A szlovén nemzeti tanács hatásköre a törvény szerint igen tág. így hozzátartozik a tanítói állások megüresedése esetén a véleményadás és az iskolaügyi hatóságok kötve van nak a nemzeti tanács javaslatához. Dióhéjban körülbelül ez a tartalma az ausztriai szlovének most megszavazott iskolai autonómiájának. A karinthiai németek Észtország híres törvényét vették mintául és aj legnagyobb elismerést érdemlő liberalizmussal biztosították szlovén honfitársaik jogait a kulturális életben és az iskolaügyi igazga-l fásban. Karinthia gyönyörű ország. Égbenyuló hegyek és kies tavak váltogatják egymást,! amerre az utas halad. Keresve sem lehet szebb helyet találni a nyaralásra a Wörthi tó környékénél- Ha nem ismerné? szives figyelmébe ajánljuk Iiodzsa Milán iskolaügyi miniszter urnák, aki nyári szabadságideje alatt nagyszerűen összeköthetné a kellemest a hasznossal, ha Karinthia valamely fürdőhelyén telepednék le néhány hétre és közbe- közbe Klagenfurtba is elmenne, hogy ott megtekintse azokat az előkészületeket, amelyek j folyamatban vannak, hogy a szlovén iskolai önkormányzat már Szeptemberben megvalósuljon. Hiszen állítólag ő is azon töri a fejét, hogy miképpen lehetne Csehszlovákia lakossága és nemzeti kisebbségei Számára az iskolai önkormányzat áldásait biztosítani és ezért kívánatos volna, ha a helyszínen tanulmányozná a karinthiai iskolai autonómia életbe- 1 épteté&ének m ódj át. A közigazgatási reform elfogadása után a kulturális autonómia kérdése nyomult előtérbe. A kormány állitólag e probléma kielégítő megoldásával akarja viszonozni a német kormánypártok ama nagy szívességét, hogy a közigazgatási javaslatokat megszavazták és Hodzsa Milán újból Ígéretet tett, hogy az őszi ülésszak folyamán a parlament elé viszi az iskolaügyi önkormányzatot. Itt az ideje, hogy e Baldwin Ismond, 1 Chamberlain angol premierminiszter? A beteg Baldwsnft mosSis&hasroberBain helyettesíts. CtaurehátlB reseSSőssse London, juiius 22. A Manchester Quardian azt az értesülését közli, hogy Baldwin szabadsága alatt Chamberlaint nevezik ki helyettes miniszterelnöknek. Mivel Angliában eddig mindig az volt a szokás, hogy a premierminiszter távozása alkalmával a miniszterelnöki teendőket a kincstári kancellár látta el. Chamberlain mostani megbízatását mindenütt úgy fogják fel, mint Churchill kancellár mellőzését és a konzervatív párt szél- i sőségesen jobboldali tagjai hatalmának megtörését. Beavatott körök szerint Angliában rájöttek arra. hogy a szélsőségesen konzervatív politika nem rokonszenves a nép előtt 9 i jónak látják a szélsőséges irányt leépíteni. Ugyancsak a Manchester Quardian közli, I hogy Baldwin ősszel lemond premierminiszteri állásáról és átadja helyét Chamberlain- nak, akiben nemcsak a konzervatívok nagy része, hanem a liberálisok és a mérsékelt munkáspártok is megbíznak. Baldwin egészsége nem viseli el a miniszterelnökséggel járó óriási megterheltetést. „Károly román király” A román axti’ón&rökös környezetének első kommünikéjie a Mafinban — Ferdénánd két végrendelete — NeginduEt a trónkőuefe&ék munkája Bukarest, juiius 22. Tegnapi számunkban | röviden említettük, hogy a román igazság- ügyminh-úer a sinajM: kastélyban Ferdinánd király ravatala mellett felbontotta a király végrendeletét. Ferdinánd király tulajdonképpen két végrendeletet irt. Az eisőt 1925 június 2-án, amikor még Károly volt a trónörökös, a másodikat pedig 1926 január 11-én, azaz néhány nappal Károly trónörökös trónfosztásának bejelentése után. Az első végrendelet még Károlynak hagyományozza a trónt és egyúttal azokat a birtokokat és kastélyokat, melyek Romániában mindig a király tulajdonai. Többi gyermekeiről fejedelmi módon gondoskodik Ferdinánd, mindegyik néhány kastélyt, rengeteg földet és nagyobb pénzösz- szeget kap s még azok a király leány ok is, akik külföldi uralkodókhoz mentek nőül s igy nem kaphatnak Romániában állami birtokokat, szintén nagy pénzösszegeket örökölnek. Ezenkívül 50 millió leit jótékonysági intézményeknek hagyományozott a király. — A másik végrendelet igen rezignált és fájdalmas hangú s Károlyt megfosztja minden rendkívüli javadalmától. Egyedül tetemes pénzösszeget utal ki a legidősebb fiúnak, mig a királyt megillető birtokokat Mihály örökli azzal, hogy nagykorúságáig azokat Mária királyné kezelje. E második végrendelet végén Ferdinánd kijelenti, hogy megbocsát engedetlen fiának és a jó Isten áldását kéri reá, hogy azt az utat, amelyet önként választott, boldogan és elégedetten tehesse meg. A párisi főhadiszállás Közben a román trónváltozással kapcsolatos érdeklődés Romániából Paris mellé, Neuillybe terelődött, ahol Károly ex- trónörökös él. Otthon, Romániában Braíia- nu vasfegyelemmel tartja a remiéi g minden ellentállást már csirájában elfojt. Belülről tehát nem igen lehet megingatni Mihály király uralmát s az európai érdeklődés éppen ezért a külső akcióra s Károly trónörökösre koncentrálódik. A helyzet íz, hogy maga Károly, aki éppen olyan polgári és csendes természetű ember, mint édesapja volt, nem igen törődik a trónnal és szívesen venné a franciaországi száműzetést, ahol nyugodt, polgári jólétben élhetné le életét a neki megfelelő környezetben, — de Románia elégedetlenekkel van teli, ;* ik Károlyban látják vezérüket s máris minden vonalon '"cgkörnyékezik, hogy a nyugalmas és békés herceget, — aki azonban könnyen enged minden befolyásnak — trónkövetelővé tegyék meg és rábírják trónja visszaszerzésére. A neuilly villát napok óta ostro-.—ár alatt tartják a legkiválóbb párisi riporterek. Minden áron meg akarják tudni, miként vélekedik Károly a trónváltozásról és nem akar-e hamarosan visszatérni Romániába. A herceg azonban nem nyilatkozik. Annyi bizonyos, hogy apjának halálát nagyon szivére vette s azt is tudja, hogy e halál számos komplikációt okozhat. Károly mintegy előre retteg már a következményektől. Egyedül néhány román bizalmi embere érintkezik vele, viszont ezek a bizalmasok mindent elkövetnek, hogy Károlyt döntő lépésekre késztessék. Az első icpes már meg is történt és az a kommüniké jelzi, amely rendkívül fontos tervhez a közvélemény és a szakemberek hozzászóljanak, azt minden oldaláról megvitassák és értékesitsék azokat a tapasztalatokat, amelyeket e téren más államokban már leszűrtek. Az észt és a lett törvény, a1 morvaországi lex Perek és most a karinthiai törvény mind megannyi értékes példa, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha valóban jó és alapos munkát kívánnak végezni. De Hodzsa miniszter ur — sajnos — vajmi kevés súlyt helyez nemcsak a közvélemény és a szakemberek, de még a politikusok véleményére is. Mikor néhány nappal azelőtt a német koalíciós és ellenzéki pártok közös is- j kóla-ügyi bizottsága nála tisztelgett és át j akarta neki nyújtani a kulturális önkormány- ! z.atra vonatkozó emlékiratát, a miniszter ur brüszk módon megtagadta a memorandum átvételét. Ezzel a minden parlamenti szokást megcáfoló magatartásával az iskolaügyi miniszter ur jelezni akarta, hogy ő legkevésbé sem törődik a kisebbségi törvényhozók véleményével és kívánságaival, nem törődik velük még akkor sem, ha netalán kormánypárti képviselők ■ is a magukévá tették azokat, hanem nyílegyenesen halad a maga utján és úgy csinálja meg a javaslatot, amint neki és a cseheknek legjobban megfelel. Ne is várjunk hát valami nagyot egy igy készülő javaslattól! Ha már a javaslat előkészítésébe sem engednek beleszólni, elképzelhetjük. hogy az iskolaügy irányítására és intézésére mennyi befolyásunk lesz! Hodzsa Milán miniszter ur máris elszólta magát. A Bohemiániak adóit interjújában kijelentette, hogy először Szlovenszkó iskolaügyi önkorMária özvegy királyné ma az összes francia lapokban megjelent s amely Károlyt nem hercegnek, hanem királynak nevezi, ami szintén mutatja, hogy az extrónörökös környezete el van tökéivé terveinek végrehajtására. A kommüniké szóról szóra igy szól: „Károly román király sajnálja, de pillanatnyilag semmilyen felvilágosítást nem adhat a sajtónak. Atyja halála meggátolja abban, hogy megtegye azt a nyilatkozatot, amelyet az uj helyzet követel. Tegnap a román királyi családnak kifejezte azt az óhaját, hogy részt szeretne venni atyjának temetésén, de táviratára mindeddig nem érkezett válasz.4*' A Matin ezzel a nyilatkozattal kapcsol atban megjegyzi, hogy Károly extrénörökös- nek föltett szándéka jogait megvédelmezni és a trónt visszaszerezni. — A párisi román követség közlése szerint szombaton Parisban két román istentisztelet lesz az elhunyt király lelki üdvéért, az egyik fél 12 órakor a diplomáciai testület, délután 3 órakor pedig a párisi román kolónia számára. Beavatott körök szerint az extrónörökös mindkét istentiszteleten részt vesz. i.—uraifHTTTriMHP l> Ti inir Dörögnek a szovjetágyuk!... Moszkva, juiius 22. A balti flotta- ma kifutott Kroustadtból, hogy a finn tengeröbölben nagy hadgyakorlatot tartson. Az, ágyudörgést egész a finn partokig hallani. A „Marav“ dreadnought most vesz először részt hadgya,korlaton. Ez a hajó a tengernagyi hajó is és a gyakorla'ok alatt fedélzetén tartózkodik Vorosilov hadügyi é? ten- gerészetügyi népbiztos, valamint a forradalmi hadi tanács és a balti flotta parancsnoka is. mányzatát akarja megvalósítani, hogy azután a történelmi országokban lakó németek iskolai autonómiáját hozza tető aiá. Emitt egy nemzetiségről beszél, amott ellenben egy területről szól. Ha jól értettük meg a miniszter ur nyilatkozatát, úgy ez azt ■ jelenti, hogy a szudétanémeteknek meg akarja adni az iskolaügyi autonómiát, a szolvenszkói magyaroknak ellenben nem. E terv ellen már most is a leghatározottabban tiltakoznunk kell. Elvégre lehetetlenség, hogy ugyanazokból a jogokból, amiket a németeknek', és lengyeleknek megadnak, a magyarokat egyszerűen kizárják. A „divide et impera“ kora lejárt és mi nem iür- ( hetjük, hogy bennünket tizenötöd rendű állam- : polgárok gyanánt kezeljenek. A miniszter ur ! téved, ha azt hiszi, hogy* velünk büntetlenül 1 csúfot lehet űzni! i Nal számunk 10 oldal a^ésr *= év.„te 3“0'fé!évre. 150- A szlovenszköi es rmzinszkói ellenzéki pártok negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: . •? • 12, II. eme.et. leleron. tviooo évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOtltlrCGLl TlCLpiLttpiCL Felelős szerkesztő: hivatali Prága II., Panská ul Hl. >ehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGACII GÜZA lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha
