Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-22 / 165. (1499.) szám
Beszélgetés Niemzovics sakkmesterrel, aki Capablancával akar mérkőzni a sakk világbajnokságáért ziiciájátékban bámulatos következetességgel nyerni, így telte ezt velem Newyorkiban kétszer is... S ilyeoikor aztán hiába vagyok — mint a magyar lapok írták rólam Kecskeméten — „ezermester"} akii a legbonyolultabb játékban vagyok a legin- venciózusabb, ha C-apahlanea a játékot úgy irányítja, hegy csali színtelen variánsokra kerül a sor, akkor az ő kilátásai mindenképpen nagy obbak. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti riportja — Miért rendeztek Kecskeméten nemzetközi mestervers*** rt? Érsekújvár, julius 21. Az Érsekújvárt Sakkor meghívására szombaton este szimullánjátékot rendezett itt A. Niemzovics nagymester, a mai kor egyik legnagyobb sakkozója. A szimultánon harmincán vettek részt, akik közül csak kelten tudták győzelemre, vinni partijukat a nagymester ellen, hárman pedig remist értek el. A többi 25 játszmát Niemzovics nyerte meg. A nagymester az este 9 órakor megkezdődött s hajnali 4 utánig tartó, több, mint hét- órás nehéz szellemi munkát nagy frisses éggel, egyetlen perc megszakítás nélkül végezte el s a nagyjában erős játékosok ellen elért imponáló eredmény a legnagyobb teljesítmény, amit eddig Érsekújváron produkáltak. A győztesek Tatamik Emil és Lőrincz József, míg Gláser Ernő, Frank Árpád dr. és Kossá Ferenc remisáltak. * Szombat délután alkalmam volt hosszabb beszélgetést folytatnom a kiváló mesterrel. A r ék- kéné hőségben ingujjra vetkőződve ült egyik kávéház teraszán s néhány lelkes sakkrajongónak bravúros sakkpartiekat elemzett s magyarázott. Niemzovics, a „modern sakkozás &tyja“ a rigai származású, de a felfordulás következtében Dániába menekült s ottani állampolgárságot felvett nagymester közel két évtizede tartozik a világ sakkozóinak eliígárdájához. De az ő jelentősége nagyobb annál, hogy kora egyik legjobb s legeredményesebb játékosa. Niemzovics nevéhez a modern sakk játék renaissance-a kapcsolódik, öt tartják a neoromantikus, a modern sakkozás „atyjának", mert ő volt az, aki annak idején támadásoknak, gúnynak s megvetésnek kitéve magát, a sakkozás uj szempontjait hirdetni kezdte. A sok támadás dacára hamarosan igazolódott Niemzovlos újszerű szempontjainak nagyobb része s ma már ezt az iskolát az idő fejleszti tökéletesedés felé. Az utóbbi években Niemzovics ismét visszanyerte régi nagy formáját s a most rendezésre kerülő versenyeken mindig igen előkelő helyezést ért el. Most is Érsekújvárra Kecskemétről, az ottani sakkversenyről érkezett, ahol a tüneményesen szereplő ifjú magyar mesterrel, Steiner Lajossal együttesen foglalta el a győztes csoport 2—(3. helyét, mindössze félegységgel a győztes Aljecihin mögött. Első kérdésünk az volt, mi a véleménye az alig 24 éves fiatal magyar mesterről? Az uj magyar sakkcsillagról — Egy siker alapján nem lehet egy ilyen fiatal játékosról véglegesen véleményt alkotni. Kétségtelenül tehetséges, de én mégis nagy frisseségének, eneidigségének, nagyszerű idegeinek tulajdonítom inkább a sikereit, mint mélységének, üj ideákat nem igen láttam tőle, mély, rejtett, originális kombinációkkal nem lepett meg bennünket. Azonban imponálóan jó idegzetű. A legmenthetetlenebb pozíciókban sem adja fel a reményét s nem veszti el a fejét. Ahues ellen például egy fiatalosan könnyelmű lépés után olyan szituációba került, hogy ebben a vigasztalan helyzetben más már feladta volna a partit. Ő hidegvé- rüen folytatta s szívósságának s ellenfele gyenge játékának segítségével sikerült remist kierőszakolnia ... Mi a legfontosabb a sakknál? — És ez mindenesetre kvalitást jelent. Tud harcolni. Mert a sakknál ez a legfontosabb. Teória, finomság, mélység, szépség, mindez másodrendű a sakknál. Az első — a lendület. A harci készség, a vadság, az átütőerő, a győzelmi éhség, a kíméletlenség. A nagy sakkozónak kell, hogy meg legyenek ezek a tulajdonságai. Föl kell ismerni tudni, ki kell használni tudni az ellenfél minden pillanatnyi gyengeségét. Akár pozícióban, akár pszichológiailag, akár időben. S ilyen alkalmas pszichológiai pillanatban kell igyekzni a döntő csapást reámérni... — Ilyen játékos Lasiker, aki még mindig a legnagyobb a megítélésem szerint a mai kor sakkozói között. Az egyediüli, aki egyenlő esélyekkel vehetné fel a küzdelmet Capablanca ellen a világbajnokságért. Sajnos azonban, erre személyes okok miatt nem igen kerülhet a sor s így a közel jövőben Aljechin, azután pedig én fogom felvenni a küzdelmet a mai Világ-mesterrel. Aljeohin és Capablanca találkozásáról — Nem kétséges, hogy Aljeohin és Capablanca szeptemberben, Argentínában megrendezésre kerülő párosversenyén az egész világ Aljeohin vereségére számit. Aljechin azonban nagyon bizakodik s magam is azt hiszem, hogy ha sikerűi a Kecskeméten is tapasztalt nagy idegességét kihevernie, ha a nagy találkozásig megfelelően pihenni és sportolni fog, úgy, ha győzni nem iis fog tudni, imponáló eredményt elérhet a tüneményes tehetségű vílágmester ellen.' 3íiben rejlik Capablanca sikereinek titka? — Mert Capablanca nem zseni 6 mégis tüneményes játékos. Az ő művészete az egyszerűség. Egyszerű húzások, amelyeknek jelentőségét mások pillanatnyilag alig tudnák felismerni, mert a különös jelentőségük a lépések preventiv-voltáhap van. .Spielmann mondotta cgyszeT róla, nem minden csodálat nélkül, hogy hogyan lehet eredményesen játszani egy olyan ellenfél ellen, aki a lépésével egy 17 lépés múlva sorra kerülő kombinációt akadályoz meg? ... — És mégsem lehet zseninek nevezni Capu- blancát, mert a safckmüvészetet semmivel sem vitte előbbre. Csak valami nagyszerű, mély megérzés van benne', az eljövendő kombinációknak előrevaló mély megérzése, amihez még tüneményes technika járni. Az ő esélyei Capablancával szemben... Azt kérdeztem: — A mester milyen reményekkel menne bele egy párosmérkőzésbe Capablanca elen, amiről már hosszabb idő óta szó van? — ügy érzem, nem becsülöm tol önmagamat, ha azt állítom, hogy tisztán sakkilag, tehát a technikától eltekintve, melyben Capablanca engem is messze felülmúl, 'tehát sakkilag nemcsak egyenrangú vagyok vele, hanem talán bizonyos szempontokból felül is múlom őt. így történhetett, hogy Newyorkban könnyű partikban sikerült őt igen kényelmetlen helyzetbe hoznom, mert egy- egy meglepő, modern folytatásomra nem tudott egykönnyen reagálni. Persze azért rendkívül fé- lemetes ellenfél volna az én számomra is, mert senki sem érti azt úgy. mint ő: az állást le egyszerűsít eni e ebben az általa jólismert, tipikus po— Mik most a tervei? — kérdeztem. — Most egy kicsit pihenek, bár a kecskeméti verseny egyáltalán nem volt megerőltető. Jól éltünk, ott strandoltunk, szórakoztunksköziben sakkoztunk is. A városnak a sakkélete igen csekély, valóban meglepő, hogy ennek dacára ilyen nagy áldozatra volt képes a város maga s a közönsége is. Érdeklődtem is, mi késztette, hogy ezt a sok- ezerdolláros áldozatot meghozzák s nagyon, érdekes magyarázatát adta egy vezető városi ur. Azt mesélte, hogy Kecskemét városának nagyon fájt az, hogy az ellenforradalmi kilengések idején az •egész világsajtót nagyon rossz hírekkel árasztották el Kecskemét városát illetőleg. Az Orgoványban, Izsákon s egyebütt elkövetett „kilengéseket" s „atrocitásokat" mind Kecskemét terhére Írták. A város polgársága már régóta óhajtja azt, hogy a város neve valami más, nagy esemény révén. kerüljön rendszeresen a világsajtóba, amely jobb fényt vet a városra s elhomálycsitju azt a rossz hirt, amelyet az 1019-es és 20-a.s események okoztak. így volt csak lehetséges a városi magát s egész polgárságát erre a rendkívüli áldozatra megnyerni, csak azért, hogy Kecskemét neve heteken keresztül szerepeljen napról-napra — egy kulturális világeseménnyel kapós ólat osan a világsajtóban... (s. d.) Százötvenmiüó karát kémiai utón előállított drágakő kerül évente forgalomba Egy sváfei vegyész család két generáción keresztül dolgozott a drágakövek „élett£ikának“ felfedezésén — India a legnagyobb vásárlója a mesterségesen előállított drágaköveknek — A mesterséges brlllsáns két fokkal keményebb a természetesnél, de amíg az drágább, a többi vegyi kövek olcsóbbak és tartósabbak Monthy, julius 18. Alkimisták, zsenik vagy őrültek már régen verekszenek a legnemesebb fémnek, az aranynak élettitkával. Századokon keresztül folyik a harc hol ujult, hol lankadt erővel és a sárga fémbe belelehelt titok mégis titok maradt. Nagy pörtevésiink a természettel és örök titkaival tart, talán addig, amig ember lesz a földön. De a természet pajkoskodó nagy játékában élete titkának boritó ajtóit néha nagylelkűen megnyitja és megengedi, hogy az ember csak egy milliomod pillanatra betekintsen. A kövek életének titkába legelőször 1837-ben Verneuil francia mérnök tekintett be. Vegyi utón rubintot állított elő. Felfedezésének titkát elvitte a túlvilágra. Jöttek utána mások és-1900- ban egy svájci származású, ugyancsak vegyészmérnök Fanoni, egy párisi laboratóriumban két- évtizedes munka után újra megtalálta a titkot. Azután csöndben nagy titkának birtokában hazajött ide Svájcba, Locarnóban uj laboratóriumot nyitott és ami Verneuilnek nem egészen sikerült, 6 kémiai utón olyan rubintól állított elő, amely keményebb, pirosabb és jobb a természetesnél. & Talán Fanomra is megharagudott, a nagy litoktartó, hogy titkának publikálója lett. Néhány százezer svájci frankkal Locarnóban gyárat alapított, ahol 2400 fokos hőfok mellett, primitív technikai eszközökkel már ipari célokra a svájci órákban levő természetes rubinok helyettesitőjét, a kémiai rubint gyártották. De egy szép napon kialudt a különböző vegyi porokat vérvörös, vasnál keményebb kövekbe parancsoló kemencék 2400 fokos melege. Már egyik fia ott állt, ahonnan ő elindult. A párisi Sorbonne-ről a megdöbbentő hírre hazajött, az égetőkemencéket leszedte, a laboratórium kulcsát magához vette és furcsa csomagjával elindult Mouthy-ba. Miért idei, a kérdésre ő sem tud válaszolni. A titok azonban csak titok marad, a Monthy-ban újra felállított égetőkemen- cókben újra feltorkosodott a láng, az áthordott laboratórium lombikjai, górcsövei, a lisztnél finomabb tapintású, különböző szinü őrzött porai között csak a fiatal Fanom találhatta meg apja titkos kutatásainak eredményét, a többi drágakövek kémiai utón való előállításának módját. J2r Most füstöl a gyár kéménye, füstje arra száll a Monl-Blanc felé. Ti' ikzatos sejtéseket visznek a levegőben eloszló füstkarikák. A szürke épületekben a munka halk ritmusa sz^jl, amely az ember a természettel vívott harcánák itt alig hall1 Nereskovszkyj aj regénye A MESSIÁS 2 kötet \ Lionardo szerzőjének uj regénye — Az 2 egyiptomi fáraó és a görög táncosnő ’S megható regénye — Ara: Ke 35.80 ható kisérő zenéje. A szürke épületek tömegében, mint egy földbe vert gyökerű mokánytörzsü fa, vagy egy egész vidéket uraló, minden hatalommal verekedő, dacoló lovagi vár, áll a laboratórium. Fanoni nagyobb erőkkel harcod innen, mint az emberi erők, a Természettel, a lombikok aljában meghúzódó, a kövek színét folyadékokkal, a tégelyekbe rakott porokkal, amelyek a hőben kővé lesznek, már győztese a természet apró parányának. A monfhy-i gyárban minden drágakövet elő tudnak állítani. Hogyan? — Bocsásson meg uram, ez titok, a mi titkunk, a család titka. önökön kívül tehát senki sem csinálja ezt már az egész világon? — Nem, ezt nem mondhatom. Franciaországban van kettő, Németországban három és rajtunk kívül Svájcban az apám gyári helyén egy uj gyár, amelyek elő tudnak állítani drágaköveket, de produkcióik mások, nem érik el azt a kemény- ségi fokot, mint mi. — Tehát a drágakövek előállításának a titka nemcsak az önök titka? — De igen, ahogyan mi csináljuk, az a mienk és a többi gyárak nem tudnak csak néhány drágakövet előállítani. Valami ösztönös kíváncsiság kényszeríti ki ezt a kérdést. — Megtekinthetjük a laboratóriumot? — Bocsásson meg uram, de rajtam kivül senki más be nem léphet. — De hiszen én nem vagyok vegyész. — Mindegy. Ez az apám öröksége, az én fiam is igy fogja majd tovább vinni. Dolgozólaboratóriumába senki sem léphet majd be. — ö is ezt fogja majd csinálni. — Ezt, mert a brilliáns előállítása még nem tökéletes. A kémiai keményebb ugyan a természetesnél, de a fénye tompább és jóval többe kerül. gr Hatalmas üvegtetővel borított munkaterem. A kinyitott fedőn talán a Mont-Blanc jéghegyeinek eddig futó hűvössége elvész a terem pokoli hő'ségben. A hosszú sorban felállított égő testek úgy néznek ki, mint a kaszárnyák folyosóján csövükkil földre néző fegyverek. Négy ilyen hosszú sor van. Ezekben a fegyverszeril égő testekben 2400 fokos hő ég, a felső részükről egy hajszálnyi vékony csövön a laboratóriumból kikerülő különböző kémiai anyagokat tattal mázó porok hullanak egy tégelyszerüen kiugró részbe. A 2400 fokos bő ezeket a tégelyeket hevíti mindaddig, amig a beléjük hulló porból szőlő szemnagysága rubin, topáz, opál és nem tudom hány fajta, színű, keménységű kő nem lesz. Egy másik teremben, ahol gépóriások cseppfolyós levegőt gyártanak, mintha Szibéria hófu- vásos, negyven-ötven fokos klímáját plántálták volna ide. Te-mek, gépek, emberek, akik fáradhatatlan keménységgel, de már eredménnyel harcol-, nak a titkát hiába tartogató természet ellen. Egy negyed- vagy félórái séta a zúzógépek zakatoló zajában, a hideg-meleg két végzete közölt váltakozó levegőben megéri a fáradságot. Talán a huszadik teremben vagyunk. 1927 julius 22, péntek rtmsasíKMMmaaBaMewwímroeeBe Fűrészporos táblákon elénk csillan a színek minden fantáziájának gazdagabb orgiája. Egy külön asztalon, mert a többinél becsesebb valami, sárgás cj rózsaszínbe játszó cseresznye-szem kerekségii kövek szerénykednek. — Mi ez? — kérdezzük Fanonit. — Ez egy egészen uj dolog, most kerül majd forgalomba; alexandriette. Ezt azután rajtunk kivül eddig senki sem tudta előállítani. Az eredetije a cári család ékszergyűjteményében volt. Legelőször Nagy Péter idejében találták az XJralhegyságben, azóta még nagyon kevés kerüli napvilágra. Az a néhány darab mindig a cári család birtokába került. Ennek a kőnek az a tulajdonsága, hogy nappali világítás mellett rózsaszínű, az estinél pedig sárga. Most már ezt is elő tudjuk állítani. — Legfontosabb cikkünk a rubin, mert abból van a legnagyobb kérésié-. India a legjobb vásárlónk, évente csak mi nyolcvanmillió karátot szállítunk Bombay-be és Kalkut' . De India a legnagyobb vásárlója a többi kémiai drágaköveknek. — És a többi országok? A többi országok a rubint illetőleg, ahol csiszolják, ékszerekbe helyezik, kvantum tekintetében igy következnek: Franciaország a saját termelésén kivül évente 40,000.000, Németország 30.000. 000 karátot vesz át. A többi államok, mint közvetlen átvevő, jobban mondva vásárlók, nem jönnek számításba, mert csak kicsiszolt, kidolgozott anyagot vesznek. — Mennyi a világ egész évi fogyasztása? — A hozzávetőleges számítás szerint 150.000. 000 karát, de ebbe nem lehet beleszámítani a svájci óragyárak rubinfogyasztását. Amint ismeretes, ma már az órák szerkezetébe egyetlenegy gyár sem rak természetes rubint. — Miért? — Azért, mert a kémiai jobb, keményebb, időállóbb és ami még fontosabb, olcsóbb. — És a többi kövek? — Ezeknek ugyanaz a tulajdonsága, kivéve a brilliánst. Valami kétkedés fog el. Fanoni leolvassa az arcomról. Egyik tábláról levesz egy purpur sa- firt. Lehelyezi a földre. Kér, hogy lépjek rá. Mély, élő piros szine visszarettent, sajnálnám, ha mindez porba zúzódnék vissza. Nem merek rálépni. Fanoni egy súlyos kalapácsot vesz a kezébe. Egyet-kettőt rásujt a kőre. Keménysége dacol a rá’-ulló csapásokkal. Lehajlok érte, örülök, érintetlen. Mégis egy szép asszony nyakát fogja díszíteni. Több próbát teszünk. A kövek kerülnek ki győztesen. Keménységük nem törik meg, tehát elindulhatnak életük útjára. — Ha igy van, hogy a kémiai utón előállítót kövek keményebbek, fényük, színük szebb a természetesnél, akkor r ;ért vásárolják a drágább, puhább és rosszab fényű természetes köveket. — A szokások, előítéletek kérdése az egész. Azután a természetes kő ma má” nem ékszer, hanem tőke, amit, kérdezze csak meg az amerikai nőket, már nem hordanak, hanem bankok safejei tartanak. Ékszerül, diszül most már a kémiai utón előállított kövek szolgálnak, mert ha azt at el is lopják, vagy elvesztik, a veszteség nem súlyos. Ma már az a helyzet, hogy tiz nagyszerűen, csodálatosan íelókszerezeít nő közül, tar Ián csak három hord természetes drágaköveket. A természettel mégsem lehet büntetlenül verekedni. Nézem a munkások arcát, ujjnyi vastagságú ráncok barázdálják meg. — Ez ellen nem tudunk egyelőre semmit sem tenni, mondja Fanoni, ezekben a porokban van valami, ami a velük dolgozók arcának simaságát, a pórusokat megtámadja, ráncokba szakítja. Gy. I. — A Nyugat julius hó 16-\ száma különösen érdekes tartalommal jelent meg. ftilakkai püspök Ady-köuyve ellen Szász Károly cikket irt. Erre felel most a Nyugatban Móricz Zsigmond és Kuncz Aladár, utóbbi Kolozsvárról. A vitában résztvesz Fenyő Miksa is, aki Nyugat-beli cikkében Zsilinszky Fmdre támadására adja meg a választ. Az uj Nyugatszám gazdag tartalmából ki kell még emelni Móricz Zsigmond' egyfelvonásos játékát, Kassák Lajos önéletrajzát Schöpflin Aladár, Zsigray Julianna, Simon R-ezsö és Iíosáry- Réz Lola novelláit, továbbá Nagy Zoltán, Sándor Imre és Reichard Piroska verseit, Kassák Lajos tanulmányát Gellert Oszkár költészetéről, Ter- sánszlcy J. Jenő cikkét Móricz Zsigmondról, He- vessy Iván filmcikkét Németh László, Fenyő László és Lazicius Gyula irodaim] kritikáit. A szám ára 10 KS. Negyedévi előfizetés 55 Ke- Főbizományos: Lipa, Bratislava, Haffnerová 10. Aki a Nyugatra f. hó l-étől előfizet rendkívül kedvezményben részesül, melyekből az uj szám nyújt tájékoztatót. .......— 4™
