Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-22 / 165. (1499.) szám
1927 juTius 22, pórtele 5 iSS MAX LIEBERMANN ű németek ma élő legnagyobb festője nyolcvan esztendős. A magyarokat Liebermann különösen érdekli, mert hiszen Munkácsy Mihály volt. az, aki Liebermannak a, festészet mű-velőséhez az első lökést adta. Munkácsy csak három évnél volt idősebb Liebénámnál, s mikor mindketten még fiatalemberek voltak, Liebermann már akkor is Munkácsy hatása alatt állott. Később útjaik elváltak és Meier-Gráfé, a nagy német esztéta, téved, amikor ezt a szellemi rokonságot faji jelleggel akarja magyarázni és Liebermannról a legnagyobb tisztelet hangját, de mint a „berlini zsidó“-ról és Munkácsyról, szintén a legnagyobb •tisztelet hangján, de mint a „magyar zsidó“-ról ir. Liebermann mindég mosolygott azon, hogy .egyes németek erőnek erejével zsidóvá akprják megtenni és ellcnsulyotzásul életéből ő malga mesélt el minden ilyen alkdlommal egy jetemző adomát: Mikor akadémiai tanárrá akarták kine- nevezni, megsúgták neki, hogy Icsreszteflk'edjen ki. Erre ő igy felelt: „Egy tanári állásért nem teszem meg, ele ha garantálják, hogy az áttérés által jobban fogok festeni, akkor — Isten nevében áttérekAzóta, bár még mindig „zsidó“, évtizedek óta a berlini képzőművészeti főiskola tanára, sőt doktor honoris causa. Most nyolcvan éves lesz és úgy a belföldé, mint a külföldi művészi jkörök és akadémiák elhalmozzák szerencsét kívánó levelekkel, sürgönyükkel, kitüntetésekkel. „Minek nevezhetném még ki, kedves Moltke“, kérdezte nagy tábornokát Vilmok császár, mikor az öreg már minden volt. „Ön ma már tábornok, •gróf, főrendházi tag, dúsgazdag ember, és én szerelnék Önnek egy kis örömet okozni11. „Hadnagy szeretnék még egyszer lenni“, mondotta erre Moltke, akit a nagy hallgató melléknévvel illettek. Ha Liebermann,tói ma megkérdeznék, hogy mi akar lenni, valószínűleg azt mondaná, hogy hadnagy akar lenni, vagyis az a fiatal piktor, aki húszéves fejjel ugrott bele a művészet- nagy harcába. Liebermann kezdetben Munká- csyval együtt dől gázolt, majd Courbet hatása alá került, de mindig arfa törekedett, hagy minden !hatástól szabadulva megtalálja önmagát. Évtizedekig tartó küzdelemben a konzervatív körök ellen harcolt, hogy diadalra vigye a fiattal festészet ügyét. Vilmos császár haragudott rá, mert ő mint akadémiai tanár a szecessziót, a kiválást nemcsak, hogy megteremtette, de minden eszlcöz- izel elősegítette. Ö sohasem elégedett meg a védekezéssel, hanem mindig egyszersmind támadott iis. Később az expresszionizmus és az auióexpresz- sziomzmus lépett sorompóba és arra törekedtek, hogy Liebermannt dej'fenzivába szorítsák. Ő nem engedett. Az akarat és a tudás egyöntetű egysébe volt az ö vezérlő gondolata. Neki mellékes vo\Ij, hogy milyen stílusban festenek a fiatal generációk, ő mindent elfogadott, csak egyet nem, azt, ka valaki technikailag nem volt felkészülve és nem voü elég tudása akaratának keresztülvitelére. •Az impresszioniszíikus festészet tulajdonképpen xi tudás és a látszat közti kettősség küzdelme: ■látszat és valóság küzdenek egymás ellen. Lehetetlen küzdelem tehát, mert amit valóságnak nevezünk, az elvont filozófiában, az mint látszat ikerül az öntudatba. Az impresszionista Liebermann tehát a látszatot, azt, amit ő olyannak látott, mint amilyennek látta és azt elgondolta, az elvontM igyekezett összhangba hozni. Ez volt a pártküzdelmek mellett életéinek igazi nagy főküzdelme. És Liebermannak éppen ez sikerült, tehát a művészet legnagyobb és legnehezebb fellő datál teljesitetle. A festő meglátása küzd az anyagi világ sokaságéval, — akarata, amely az egységre, minden dolgok ősforrásaik, irányul, ezért az egységért, az egység mejrjvalós itásáért |küzd a látszattal és a sokasággal. Ez az ut vezet az igaz festészethez, — az igaz szó csak annyit jelent, hogy az önmagával, a festő jellemével adekvált festészethez. Már évekkel ezelőtt lélekharangot kongattak az impresszionizmus fölött. JJgy volt, hogy az impresszionizmus már Cézan- nevel végétért. Liebermann impresszionizmusát a koránlemelők, a művészet sírásói nem tudták még éleiében eltemetni. Liebermann széles ecsetje olyan föltétlenül mondott igent az élethez, hogy az élet szárnyaira vette az alkotót és művészetét, és végtelen magasságban a lélekha- ranghongatók feje fölött elvitte őt abba az örökkévalóságba, amelyben nem hal meg semmi. Az expresszionizmus és az autóexpr esszionizmus meghalt. Nem segít rajtuk, hogy még ma is akad, •aki műveli őket: meghaltak, felemésztették önmagukat és utánuk nem maradt más, mint égy elszánt törekvés, az uj akarása. És itt Liebermann jelszava győzött: az expresszionizmus akarása és a rendelkezésére álló tudás nem esett egybe, nem képezett egységet. Liebermann művészete abszolút őszinte. Ez az 6 győzelme. A pillanatot festi, mint a mvM és a jövő közti hidat. A Liebermann pillanata utórezgés és előiitem. A pillanat nála mozdulat, a mozdulat pedig az élet legbensőbb értelme: változás. Aki a változást úgy tudja festeni, hogy a pillanat állandósulást nyer, az művész. És ezért művész Liebermann, ezért élte ő túl saját nyolcvanéves élete pillanatát olymódon, hogy festészete az időn diadalmaskodik. Az ő festészetében a véletlen szeszélyei pillanata átalakul' az alkotás pozitív értékévé. Képei a természet, egyszerűek és ncmesivelésüek, és minden technikai ragyogás és szinpompa csak részlet ,amely a képek totalitását szolgálja. Liebermann valóban a hcrakleitoszi örök mozgást, a Pantha rheit festette, tehát a természet legben- sőbb titkát. És a festészet, az akadémiai, az ate- lierszagtól szabadult festészet a mozgás visszaadására törekszik, mer! tudja, hogy célja nem lehet az, hogy, az örökké mozgó természetet a szilárd formák és az előirt szinkeverékek pMkmsz- teszágyába szorítja és ily módon meynypmoj’iksa. Liebermann minden .képén a mozgás színei zenélnek. Pillanatképeket fest, de a pillanatban az Örökkévalót látja meg. A mozdulat múló és mégis ez a múló és múlandó fejezi ki a létezőt és a változatlant. Spinoza tanítja ezt és azt mondja: a szubsztancia, az örökmagánvaló, a változatlan és egységesen egy isteni az ember számára mint mozgás jelentkezik az érzékek világában. De az ut nemcsak Istentől a természeten ál az emberhez vezet, hanem visszafelé is az embertől a természet sokszerüségén át az isteni egységig. Ezt az utóbbi utat mutatja meg Liebermann minden i képe azoknak, akit látni tudnak. Liebenmnnra is sokan halottak: Courbet, Millet, Leibl, Munkácsy, Israels és Degas. Sokan hatottak rá, de 6 a hatást megezerszyezte. Ha kölcsönkért, százszorosán visszaadta. Nem maradi adós sem embernek, sem a természetnek, sem annak a tehetségnek, amit magával hozott. Mögötte, a széles- vállu, hatalmas erős egyéniség mögött a fiatal generációk raja sorakozik fel. Nyolcvanadik születésnapján az egész kuiturvilág mint a modern festészet egyik legnagyobbjál ünnepli Liebermannt. a. p. Kigyulladt Ungvár gőzfürdőié Tüzveszedeiem az ungvári Varga-soron — A rendőrpalotát is fenyegeti a tűz — Nagyarányu tűzvész pusztított Magymihályon is Ungvár, július 21. (A P. M. H. ifjudősiftójának telefonjelentése.) Ma délben iélegv órakor, eddig ki nem derített okokból lángra gyulladt Ulégvárnak a Varga-soron épült gőzfürdője. A tüzveszedeiem olyan váratlanul következett be. hogy a fürdő vendégei már nem értek rá kabinjukba menni és ott felöltözködni, hanem úgy. ahogy voltak, fürdőkosztiimben menekültek ki a lángokban lobogó épületből az utcára. Miután nagy szélvész uralkodott, a lángok rövidesen átcsaptak a fürdővel szomszédos faépítményre-, amely azonnal kigyulladt. A kivonult tűzoltóság önmagában elégtelennek bizonyult a tüzveszedeiem leküzdésére és ezért katonaság érkezett segítségül és egyesült erővel igyekeznek az elem pusztításainak gátat vetni. Az a veszedelem is fenyeget, hogy a lángok átcsapnak a Ma- saryk-téren közelben levő rendőrpalotára, is és igy most minden igyekezet arra irányul, hogy a tűz terjedését ebben az irányban megakadályozzák. Tel efon jelentésünk közlésekor az elemeken még nem sikerült úrrá lenni. Leégett a isagymiliályi . szappangyár Nagymihály. julius 21. (Saját tudósi tónktól.') Az elmúlt éjszaka éjféltájban a fő-utcai ítéli inger-féle szappan gyárban tűz ütött ki. A t.üz rohamosan térjedft. percek alatt, az egész épület lángokban állott, ugv hogy a gyár teljes felszerelése, az egész szappankészlet. valamint a szappangyár raktárhelyiségében leraktározott nagyineny- nyiségii gabona a lángok martaléka lett. A tüzet egy cirkáló csendőr őrjárat vette észre. A kivezényelt katonaság és a tűzoltóság csak nagynehezen tudta a tüzet lokalizálni, mert az éjszaka folyamán óriási szélvihar volt, amelynek következtében a Fő-utca. valamint a szomszédos Török-utca tüzve- szedelemben forgott. A tüzriadalom hírére a város egész lakossága talpon volt. a legnagyobb izgalmat az okozta, hogv a tiiz átcsaphat a gvár közvetlen közelében levő. Rosen- berg Ödön tulajdonát képező benzin raktárra. Csak a reggeli órákban sikerült a tüzet, teljesen eloltani. A gvár a tűz kitörésekor nem volt üzemben és igv nem lehetetlen, hogy felgyújtották. A osendőrség miegiuditotta a legerélye- sebb nyomozást annak ki dóriié sere. terhel-e valakit a tűzvész ed e 1 emér t felelősség. A gyárat Sdhwiarttz Lajos bérelt^. A kár meghaladja a 150.000 koronát, ennek egyré- sze megtérül biztosítás utján. Egy idegbeteg főjegyző merényletet kísérelt meg Vass József miniszter ellen A miniszter nem ismeri merénylőjét — Amikor autójából kiszállt, a főjegyző bottal támadt rá Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk tedefoujelentése.) Tegnap este kevéssel tiz óra után egy nyugalmazott főjegyző merényletet kísérelt meg Vass József dr. helyettes miniszterelnök ellen, amikor autójával éppen a Ráday-utcai Szent Imre kollégiumban levő lakása elé ért. Vass József-dr. népjóléti miniszter és helyettes miniszterelnök, aki egykor a Ráday- utcai Szent Imre koHéglumnák volt az igazgatója, ma is a kollégiumban berendezett egykori igazgatói lakásában lakik. A kollégium portása tegnap este tiz órakor szokása szerint bezárta a kaput, de még jó ideig a kapu előtt álldogá'llt, mert a miniszterelnökhelyettes tiz óra utánra jelentette érkezését. A portás eleinte semmi különöset nem vett észre, csak amikor a toronyóra a tizet elütötte, tűnt fel neki egy jólöltözött fekete angolbajuszois úriember, aki izgatottan járt fel-alá a kollégium kapuja előtt. A férfinak bot volt a kezében s láthatóan izgatottan viselkedett. Néhány perccel tiz óra után gördült a kollégium vasrácsa elé a miniszter autója, amelyben a miniszteren kívül személyi titkára, F-er- ry Tibor és Sebestyén József miniszteri osztálytanácsos foglalt helyet. Amikor az autó a kapu előtt megállott, a portás eléugrott s kisegítette az autó utasait. Előbb Ferry Tibor titkár lépett ki, majd utána a miniszter s végül Sebestyén. Amikor a miniszter kilépett a gépkocsiból, az idegesen viselkedő férfi hirtelen a miniszter elé ugrott. — Nem bírom tovább, — kiáltotta felin- dultan és szempillantás alatt felemelte botját, hogy azzal a miniszterre sújtson. A két titkár a támadónak ugrott s feltartották az ütést, majd lefogták a dühöngő embert. Ferry titkár kicsavarta a támadó kezéből a botot s a közelben őrt álló rendőrre kiáltott, aki hamarosan elősietett s a miniszter merénylőjét lőfegyver ez te. Vass miniszter, aki mindvégig megtartotta nyugodtságát s lélekjelenlétét, odalépettt « merénylőhöz és szelíden kérdezte tőle; — Ugyan, mit akar, kérem. Mi baja van? A merénylő azonban nem válaszolt, erre Vass miniszter felment lakására, a merénylőt pedig előállították a főkapitányságon. Kihallgatása során zavartan viselkedett, csak annyit sikerült megtudni, hogy Szegedy Ernő dr. nyugalmazott főjegyző az illető, aki a vidékről jött fel tegnap Budapestre. A főkapitányság a legnagyobb titokzatossággal kezeli az ügyet. Csak szűkszavú hivatalos jelentést ad ott ki, am ely szerint a támadót kihallgatása után orvosi vizsgálatnak vetették alá. A merénylő közelebbi személyi adatait és az orvosi vizsgálat eredményét azonban a jelentés nem tartalmazza. Megbízható helyről nyert értesülésünk szerint Vass miniszter a támadót sohasem látta, egyáltalában nem ismeri s fogalma sincsen arról, hogy mi késztette eljárására. A miniszterhez közel álló személyeknek az a felfogása, hogy a támadó alkalmasint nincsen elfhatár oz óképességén ek b i rtokáb an. A merénylő vallomása A Vass miniszter ellen tegnap este megkísérelt merényiét részletei és a merénylő vallomása csak ma délután került nyilvánosságra. Szegedy Ernő dr. rákoskeresztúri volt főjegyző vallomásában kijelentette, hogy tettét előre megfontolt szándékkal követte el s a támadás nem is annyira Vass miniszter személye ellén irányult, mint inkább Bethlen miniszterelnök ellen, akivel szemben még ezentúl is fentartja támadó szándékát, amint azt a vallomásban kijelentette. Szegedy egy alkalommal a Dunaparton megszólította az ott sétáló Bethlen miniszterelnököt s agresszíve követelte, hogy vegye át kérvényét, amelyben > hárommilliárd értékű vagyonának elvesztése miatt a kormányt okolja s ezért erélyesen követeli kárának megtérítését. A merénylő hányatott életet élt és sehol sem tudott hosszabb ideig egy állásban maradni. 1913-ban választották meg első ízben főjegyzőnek Rákoskereszturon1 de kisebb szabálytalanságok miatt elvesztette ezt az állását. Később a Nemzeti Hitelintézet egyik fiókjának volt a vezetője, de itt sem maradhatott sokáig, úgyhogy csaknem egész eddigi életét azzal töltötte el, hogy állandóan kérvényezett különböző állásokért. Mint nyugdíjas főjegyző mindössze félmilló korona nyugdijat kapott s vallomása szerint ez is annyira elkeseritetl', hogy elhatározta, hogy merényletet követ el a kormány feje ellen. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy Szegedy exaltált ugyan, de beszámítható és bizonyos, hogy cselekedetének súlyával teljesen tisztában volt. Mára kiderült, hogy Vass miniszter a merénylett alkalmával könnyebben meg is sérült, amennyiben a merénylő botja a miniszter balkarját érte s könnyebb zuzódást okozott rajta. Az ügyészség a cselekményt valószínűleg hatósági személy ellen elkövetett erőszak bűntettének fogja minősíteni, mert Szegedy dr. vallomása szerint Vass József dr.-t miniszteri minőségében akarta inzultálni. A merénylőt Angyalföldre szállították Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) láss József dr. helyettes miniszterelnök merénylőjét ma délután újabb rendőrorvosi vizsgálatnak vetették alá, amely megállapította, hogy Szegedy dr. beszámíthatatlan, ön és közveszélyes őrült A merénylőt ezután beszállították az angyalföldi tébolydába. A londoni sakkoümpiász negyedik fordulója Magyarország: megverte FranciaorSzgágot, egyenlő pontszámúnál áll Angim ellen ■ London, julius 21. A sakkolimpiád negyedik fordulója a következő eredményekkel végződött,: Csehszlovákia—Svájc „2A'1A Magyarország—Anglia 1 Löl % (1) Argentína—Német ország 2 A : 1 'A Ausztria—-Jugoszlávia 3:1 Belgium—Svédország 2V :1 A Hollandia-Itália 314: A Franciaország—Spanyolország 3:1 Dánia—Finnország 2 A: A A késő esti órákban az előbbi fordulók függő játszmáit fejeztek be: Svédország—Csehszlovákia 3:1 Magy a r ország—Fra ne i a or szag 3:1 Jugoszlávia—Spanyolország 3:1 • Argentína—B elgium 3:1 Olaszország—Svájc 2AAA Anglia—F innország Dánia—Németország 2:1 (1) Ausztria—Hollandia 1A A A (1) Állás: Magyarország 11A (1), Argentína 11, Anglia 9A (1), Csehszlovákia 9A, Dánia 9 (2), Ausztria 8 (2), Svédország 7 A (1), Itália, Franciaország, Jugoszlávia 7A, Hollandia 7 (1), Németország QA (1), Belgium 6, Svájc 5Rí, Spanyolország 4A, Finnország 4 (1). A budapesti hatóságok erélyes intézkedései a drágaság letörésére Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefoniéientése.) A hatóságoknak drágaságellenes akciója és a már több izlben tartott árrazziák eredményeképpen ma az ügyészség közel háromszáz esetben indított bűnügyi eljárásit árdrágítás miatt. Száz árdrágitási ügynek az aktái már a törvényszék elnökéhez kerültek. A bíráknak 80 százaléka azonban éppen szabadságon van. úgy hogy a törvényszék elnöke kénytelen volt a szabadságon levő bírák közül hatot visszarendelni, hogy belőlük alakítsa meg az uzso- rabir óságot,. ___ Toldy törvényszéki bírót és társait a vizsgálóbíró szabadlábra helyezte Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentóse.) Földv Andor dr. vizsgálóbíró ma délelőtt a Mankó-utcai fogházból elővezettette Toldv Zoltán dr. le- bartózjatott törvényszéki bírót, és társait, Gecső Lajos, Wertheimer Aladár, valamint Berger István ügyvédeket s elrendelte sza- badlábrahelvezésüket, mivel a rendőri nyomozás és a vizsgálóbírói vizsgálat nem produkált ellenük nyomatékos terhelő adatokat, amelyek indokolttá tennék további fcgvaíar- tásukat. Az ügyészség döntéséig azonban a vádlottak még fogva maradnak. Értesülésünk szerint Baróthv főügyész felfolvamodással fog élni a vizsgálóbíró végzése ellen - nem lehetetlen, hogv a vád tanács további fogvatartá- sukat fogja elrendelni. /
