Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-22 / 165. (1499.) szám
1927 július 22, pánitok MAGYAR KULTÚRA, CSEH KULTÚRA Előre kell bocsátanom, hogy az, aki e soraikat irja, rövidebb megszakításokkal idestova hat évig él a cseh fővárosban, sőt két évig az itteni egyetemre járt és nyári vasárnapjain beutazta csaknem egész Csehországot és Morvaországot. Hossz akarattal, vagy az objektivitás hiányával senki se vádolja: sok olyat talált a cseh népben, ami tiszteletreméltó, sőt csodálatos. Mint minden sűrű lakosságú, kiaszott földü ipari ország, a lakosság itt is bámulatramóltóan szorgalmas és igénytelen. Ismerek prágai hivatalnokokat, akik havi 1200—1500 korona fizetésből három-négy év alatt annyit félre tettek, hogy motorbioiklit vásároltak tiz—tizenötezer koronáért és most va-> sárnaponkint vigan, egészségesen, gondtalanul járják — a szócius ülésen kis leányismerőslikkel f— a dombos cseh mezők, pompás országutjait. Néha megkap az a primitív demokrácia, amely- lyel itt uton-utfélen találkozunk: a pincér kezet ad a vendégnek a vendéglőben, ebéd után a szakácsnő leül a háziasszony mellé az ebédlőben és együtt, játszanak valami ártatlan kártyajátékot, csupa jó és szép szokás — a pátriárkák korára emlékeztető. Itt mindez elképzelhető, — hisz a pincér nem oly déklassé-ember, mint nálunk, az ur nem él oly mesterségesen felfújt felsőbb régiókban, mint nálunk, a szakásznőnek négy polgárija van, a háziasszonynak ugyanannyi és semmi több, — itt nincsenek oly áthidalhatatlan különbségek, mint mifelénk. — De a bukoiikus és primitív társadalmi berendezés dacára az ember fejébe szökik a vér, ha egyes cseh — többnyire hivatalos és kitartott, nem is cseh nyelvű — orgánumok rém nagy képpel, a biztonság és a győzelem aranyos ködébe burkolva oktatni indulnak a „.magyar kultúrát”' —■ a magasabbrendü szellemi műveltséget is — és bizonyos lenéző vállveregeféssel nyiltkoznak Budapestből és a magyar civilizációról. A Cehoslowakische Korrespondenz egyik legújabb vezércikkében valamely lefizetett ismeretlen ur, aki valószínűleg soha életében nem látott élő magyart és egy kukkot sem ért a magyar szellemi produkciók nyelvén, a sorok közt egyszerűen le bal kán ózza Magyarországot és ilyen kitételeket használ: „még sokat kellene tenni a műveltségért", „nem propagandával, hanem szellemi alkotásokkal és gazdasági teljesítményekkel kellene rangját demonstrálni" stb. Hát szellemi teljesítmények. A közgazdaságot most hagyjuk, ámbár Bethlen gróf csodálatos szanálása a pengő, a kiviteli mérleg, az évrol- évre növekvő termelés,- az ipari lendület, a xendbehozott ország, a kezdődő jólét, az átmázolt Budapest, a külfölddel való konkurrenciaképesség, azt hisszük kiállna az összehasonlítást tegyük föl Szlovenszkő elnémított és düledező gyáraival, de erről ne beszéljünk. Vegyük a szellemi teljesítményeket. Az egyetemek? Mennyiben volnának különbek az itteni cseh egyetemek? Nevesebb profeszorok vannak? Legföljebb a német egyetemen, például az orvosi fakultáson, amelynek kitűnő orvosaihoz még a cseh páciensek is szívesen ellátogatnak. A tudomány? Istenem, nem kell mást tenni, csak Klebelsberg programját összehasonlítani Hodzsa programjával. A mérnökök? Hol az a csehszlovák építész, aki megnyerte a genfi népszövetségi palota pályázatának egyik első diját, mint a magyar Vágói, hol az az elektrotechnikus, aki a Páris—vierzoni villamosvasút nagynemzetközi pályázatán olyan diadalt aratott, mint a pesti Ganz gyár mérnöke a világ leggyorsabb, legszolidabb é9 legjobbrendszerü elektrolokomobiljával? Tudom, hogy ezek egyes, véletlen sikerek, e nem tulajdonítok nekik túlzott jelentőséget. 'Amihez a legjobban értek, az a művészet, színház és irodalom. Nos, ezekben a „szellemi termékekben" a balkáni Budapest valóban versenyre kelhet a nyugat európai Prágával. Nem hivatkozom Jules Romain politikai cikkére, melyben ditirambusokat zeng a magyar színészet erejéről és a magyar intellektuellek műveltségéről, •— minek is volna az. Azt az egyszerű tényt szeretném megállapítani, hogy Budapesten van önálló, eredeti és nagyfokú irodalmi, művészeti élet, itt pedig nem annyira. Prága irodalmának nincs önálló nemzeti karaktere. Az irók két részre oszlanak: vagy öregebbek, s ekkor a Hei- matkunst legsekélyebb vizein eveznek, csókolni- valóan primitívek, mesélő bácsik és nénik, akik a legelragadóbb provincializmus mitsecnsejtésé- ben faragják versikéiket á la Pősa Lajos. A má- sodi rész, a fiatalabbik, hű kópiája Franciaországnak, szolgai, értelmetlen kópiája mindig megkésve vagy öt-hat évvel és az eredeti tendenciákat szivszorongatóan összezavarva. Finom papira, szépbetüs folyóiratok állnak e másosolók rendelkezésére; aki két hónapig Parisban volt, már Kulfurtragemek számit. Csupa fiatal, lelkes iró, aki később eltűnik egy-egy bank rengetegében, — ez sem az igazi! Ami pedig a Ieg- szomorubb: az állam és az intézmények pusztán nemzeti propaganda célból hallatlan pénzösszegekkel tömik ezeket a jólfésült vagy parancs szerint elhanyagolt külsejű fiatal titánokat. Nincs könyv, amely szubvenciót ne kapna, az irodalmi ösztöndíjak csak úgy röpködnek a légben, a propagandáról gondoskodva van „színes élhi- rekből" összeállított könyvecskék irodalmi eseményszámba mennek — és japán merített papíron nyomatnak, államköltségen. Hiányzik az önkritika, az az építő cinizmus és szigor, amely annyira jellemzi a budapesti irodalmi kávéházakaf. Ott mindegyik szapulja kollégájának alkotásait, ahol csal^ éri, itt tömjé- nezí és ünnepli mint a Legnagyobbat. Nem a nagy Írókra ériem, mert kétségtelen, hogy itt is 3 vannak kiváló, sőt európai rangú irók, — csak a Sveitz Írójára, vagy Csapekre, Brezinára, Bez- rucsra, Volkerre kell gondolnunk, — hanem az általános iodalmi atmoszférára, amely egyedül számit, s amelyről Pélhetünk. Bezzeg Budapest! Ott önálló, európai, protetcionalizmus nélküli (sőt éppen ellenkezőleg: megvetett) irodalom nő belső kényszerből, csupa komondor, tűz- és vízálló, nem pedig selyempmesi a szalonok szőnyegén. Itt hiányzik az az alkotó Megveteftség, alkotó Nyomor, amely a költő igazi tűzkeresztsége még manapság is, mert állami ösztönd jakkal nem leire' irodaimat küzdeni, legföljebb folytatni, s a már objektivált zseni csirát kifejleszteni. Amíg az.irodalmi élet nem önálló, csak mesterségesen, propagandáé él okra táplált, s vagy primitívség, vagv snobizmus, addig nem lehet szellemi légkörről beszélni, s akkor dic-érni azt az itt-oit rosszul fésült, kaotikus, szörnyű budapesti kulturéletet, melyben — mindhiába — csű’ástul, gyökerestül uj pompában kelt ki a nyugati kultúra rózsája, s nem importálódon egyszerűen, lenyesve, vázába és preparálva, mint itt. . Az uj bécsi polgárőrség kényes helyzete A Jobboldal a lefegyverzést követeli — Honnan valók a pompás fegyverek — SeáSs megbetegedett Becs, julius 21. Minit ismeretes. Seitz bécsi polgármester a bécsi forradalom utolsó napján úgynevezett „községi véderőt" létesített. amelynek tagjai kizárólag szocialisták közül rekrutálódnak. Ezt az ni véderőt a városházán íelífegyvereztiék és csaknem ugyanazokkal a jogokkal ruházták fel. mint az álla,rnreud őrséget. Ezt az uj polgárőrséget egyre nagyobb elégedetlenséggel szemlélik a jobboldali pártok. Seitz polgármester megbetegedett s helyet,te Breitner meg Tündiéi’ városatyák feleltek tegnap az újságírók kérdéseire, akik elsősorban ennek a>z ni őrségnek helyzetéről kértek felvilágosítást. A kormány álláspontja szerint az őrséget, csak a veszedelem napjaira szervezték meg s amint a baj elmúlt, az őrségre nincs többé szükség. A kancellár egy érdekes nyilatkozatában kifejti, hogy a forradalom napján csak 180 darab öreg kardot utalhatott ki az uj helyőrségnek és fogalma sincs, hogy Seifz emberei honnan vették pompás fegyvereiket. Az anyagi kár Becs, julius 21. Hivatalos jelentés szerint a lerombolt igazságügyi palota értéke 30 millió shilling. Az újjáépítési munkálatok körülbelül 20 millió shillinget, fognak felemészteni. Ehhez járul még az elveszett okiratok pótlásával iáró költség. A tűzvész tehát körülbelül 30 millió shilling kárt okozott Becs városának. A századik halott Becs, julius 21. A forradalom halottainak száma ma reggel százra emelkedett. A kórházak vezetőorvosai kijelentették, hogy a kezelésük alatt levő sebesültek egyikénél sem kell már katasztrófától tartani. A jobboldali pártok, a keresztényszocia- listák és a parasztszövetség tegnap több határozatot hoztak, amelyben elítélik a kommunisták agitációját. a szociáldemokraták tehetetlenségé* és köszönetét szavaznak a kormánynak, elsősorban Sei- pel kancellárnak, aki páratlan energiával megmentette Németausztriát. A paraszt- szövetség felhívásában kijelenti, hogyha a pénteki forradalom megismétlődne, a falvak parasztsága készséggel sietne a kormány segítségére, hogy leverje a bécsi mobot és az idegen betolakodottakat. A pozsonyi magyar klr. konzulátus augusztus elsején kezd! meg működését A FereneleMere 5. szám alatti palotás bérelték ks a konsuláf us számára Pozsony, julius 21. (Saját tudósítónktól.) Julius 25.-én lép életbe a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés, amelynek égjük fontos és Szloven- szkót igen közelről érdeklő intézkedése van: magyar konzulátusi kap Pozsony. Már a pozsonyi magyar konzul személyére is megtörtént a döntés: Bartók László dr., a prágai magj’ar királyi követség volt titkára lesz a konzul, aki a múlt héten néhány napot Pozsonyban töltőit, hogy a konzulátus számára helyiség sk után nézzen. Sikerült is megállapodnia a Ferenciek- tere 5-ös izám'n palota tulajdonosn:’>- I lével, (gróf) Walterskirchen Fülöpnével, aki a huszonhárom szobából álló kétemeletes palotáját bérbe adta a konzulátusnak. Az első emelet kilenc szobájában lesz a konzulátus hivatali helyisége, a második emeleten pedig a konzul és a tisztviselőkar lakosztályai lesznek. A palota első emeletét augusztus else jéig kell szabaddá tenni, mert 1927 augusztus elsején a konzulátus már megkezdi működését, elsősorban az útlevelek láttamo zását. A palota második emeletét október 1-ig kell Szabaddá tenni. A barnássz/ürke, vasrács oskapus csinos főúri palotában, amelyben augusztus elsejétől tehát már a magyar királyi konzulátus nyer elhelyezést, ma már eleven, mozgalmas az élet. Ahogy a kapun benyitunk, bútorokkal találjuk magunkat szemben. A palota kapusa költözködik kétszobás lakásából, hogy átadója lakását a magyar konzulátus kapusának. A pozsonyiak érthető érdeklődéssel várják a magyar konzulátus működésének megkezdését már csak az útlevél vízumok miatt is, amelyért nem kell ezentúl Prágába fordulni. Bartók László dr., aki hivatalos ügyben visszautazott Budapestre, a jövő héten jön ismét Pozsonyba. A magyarság szervezett felvonulása a jugoszláv választási harcban A magyar párt a hivatalos terror leküzdésére választási paktumokkal operál — üt-hat magyar mandátumra számítanak — Liberálisok és demokraták versenyfutása a kisebbségi szavazatokért hatalmas szcrblakta területeket csatoltak a magyar választási kerületekhez. ugv hogy’ a magyarság teljesen kisebbségben maradt, lgv például Zenta és Óbácska szinmagvar területeit hozzácsatolták az ó- szerbiai belgrádi választási kerülethez. A hatóságoknak minden erőszakoskodása azonban megtört a magyarság szivós-i- gán. A jugoszláviai magyarság lassanként erőre kapott s a mostani választások előtt már szépen előrehaladt, a szervezés munkája s remény van rá. hogy öt-hat magyar képviselő bekerül a belgrádi szkupstinába. Igaz. hogy az előbb említett okokból kifolyólag a magvars<íg választási paktumokkal operált. Zomborban a magyarság Dávid ovics Juba demokrata pártja vnví kötött választási paktumotItt ugyan a demokrata párt. jelöltje áll a lista élén. de cserébe ezért a bácskai kerületben. ahol ugyancsak a demokratákkal egvütt megy a választási küzdelembe a magyarság. a magyar jelöltek kerültek a lista élére. Szabadkán viszont a helyzet ugv áll. hogv a magyar párt valószínűleg Vuki- csevics miniszterolnök liberális pártjával közösen fog választani. Furcsán hangzik kissé, hogy az egyik helyen a kormánnyal, a másik helyen viszont az ellenzékkel megy a magyarság, de a jugoszláviai magyar párt kipróbált, vezetői bizonyára okát tudják adni ilyen intézkedéseiknek. Arra lehet számítani, hogy a leghevesebb választási küzdelem az elcsatolt Bácskában. Bánátban és Baranya területén lesz. mert hiszen ÓSzerbiában n radikálisoknak és demokratáknak. Horvátországban a Rádiós-pártnak és a horvát föd éra listáknak, Boszniában a muzulmán. Szí övén iában pedig a szlovén néppártnak amusrvis meglesz a többsége. Az elcsatolt területeken ellenben ádáz küzdelem fog folyni a liberálisok és demokraták között, hogy melyikük tudja a maga javára elhódítani a magyarság és németség szavazatait Megemlíthetjük még, hogv a németség, amely, bár nincsen olyan nagy számmal Jugoszláviában, mint a magyarság. sokkal lobban van megszervezve a magyaroknál és önálló német listával indul a választási harcba. (D. B. L.) Változások a kassai s pozsonyi rendőrigazgatóságon Prága, julius 21. Szlaviosek dr. pozsonyi rendőrigazgatóvá való kineve zésével kapcsolatosan értesülésünk szerint. Kassáról Pozsonyba helyezik át Pongrác rendőrtanáosost, a közbiztonsági osztály főnökét is. helyébe Gairay pozsonyi rendőrtanácsos kerül. A két rendőrigazgatóság politikai osztályainak főnökei ugyancsak helyet cserélnek. Sírnék dr. Pozsonyba, Benda dr. pedig Kassára kerül. Leégett a diószegi cukorgyár kétszázholdas árpatermése Pozsony, julius 21. (Pozsonyi tudósítónk >telefonjelentése.) Galánta és Diószeg között tegnap este az arra haladó vonat mozdonyából kipattant. sáLia felgyújtotta a pályatest mentén elterülő s a diószegi cukorgyár tulajdonát képező hetven holdas árpát érmését. Csak két holdat sikerült, megmenteni. A cukorgyár kára meghaladja a kétszázezer koronát. Ugyanakkor kigyulladt a pályatest másik oldalán fekvő 140 holdas árpatermés is, amely ugyancsak a diószegi cukorgyáré s szintén teljesen leégett. A 'kár itt négyszáz- ezer korona, ugv hogy a diószegi cukorgyárat egy éjszaka alatt hatszázezer koronás kár érte árpaföldjének, elpusztulásával. Magánemberek csak néhány ezer korona kárt szenvedtek. Szabadka, julius 21. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az utódállamok magyarságának érdeklődése most a már kibontakozó jugoszláv választási küzdelmek felé fordul. A jugoszláv nemzetgyűlési választások ugyan még csak szeptember 7-én zajlanak le, de a kortestoedés és a különféle választási harcok már néhány hete folyamatban vannak egész Jugoszlávia területén. A konvencionális bevezető verekedések, zavargások és pán villongás ok Ószerbiában épp úgy beköszöntöt- tefc már, mint Dalmáciában vagy Horvátországban. de nem kevésbé a magyarlakta területeken is. Nem érdektelen a választási harcoknak figyelemmel való kisérése a magyarságra nézve már csak azért sem, mert Jugoszláviában a választások sok százezer magvar harcát jelentik a parlamentbe való bejutásért. Meg kell jegyezni, hogy ... I eddig a jugoszláviai magyarságnak egyetlen egy képviselője sem volt a szkupsti- nában. ami pedig a trianoni békeszerződés után kilenc évvel elég csodálatosnak, szinte hihetetlennek hangzik. Ennek oka az. hogv a szerb közigazgatás a legkíméletlenebbül viszi keresztül akaratát. A szerb hatóságok még Basics életében, aki hírhedt volt mu- gyargyülöletéről. jóelőre már arról gondoskodtak. hogv a magyarságnak a jelöléseket se sikerüljön keresztülvinni. A hatóságoknak segédkezett, a szerb nacionalista érzelmű ifjúság Orjuna szervezete, amely állandó rettegésben tartotta a magyar választó polgárságot s igv akarta csirájában elfojtani a magyarság mozgalmát a parlamenti képviseletért. Később azután olyan kerületi beosztással operáltak, hogv ........ Sz ánté Zoltánék ügyével ma foglalkozott a budapesti törvényszék vádtanácsa Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelentébe.) Oifctrubay Dezső elnök vezetése mellett ma délelőtt tiz óraikor ült össze a budapesti törvényszék vádtanácsa, hogy Szántó Zoltán és társai kommunista összeesküvőik bűnügyében a vádlottaknak a vádirat eben beadott felfolyamodását megtárgyalja. Szántó és társait, mint, ismeretes, statáriális biróság vonta először felelősségre, de az illetékességét leszállította és az ügyet rendes biróság elé utalta. Minthogy valamennyi vádlott, a vádirat ellen kifogást emelt, ezért került az ügy a vádtanács elé. A tárgyalások zárt, ajtók mögött folynak s azokról eddig semmi sem szerte- gott ki a nyilvánosságra. xx Vidám és megható történetek, bájos leírások tárháza az „Ifjúsági könyvtár". Az első kötet már megjelent. Ára 12 korona.
