Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-21 / 164. (1498.) szám
xx Prága rohamosan fejlődik a világváros felé. Hatalmas lépéssel lendítette előre az uíanniáin megnyílt-, pompás Esplanade luxiisszálló. 6948 — Bátorkcszin több ház leégett. Párkányi tud ősit ónk jelenti: Az elmúlt éjszaka ismeretlen okból keletkezett tűzvész elpusztította Bátor kész in Keller Ernő, Radvánszki Juliánná és Novak Erzsébet lakóházait és gazdaságii épületeit. A kár nagy része biztosítás utján megtérül. Raszputin meggyilkolásával kezdődött a „vértelen forradalom” A több sebből vérző Raszputin még élt, amikor a folyóba dobták I l^■l■llllIlii I '«■ IWW „A Romanovok fénykora és bukása'* Irta: A. A. Vyruhova — Ne sírj, Édesem! Szépiáid és arcodat csúfító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. P óul aktáié Mary Creniet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi legyen! Megrendelheted dr. Pollák gyógyszertárából, Piest’any-ból. — Újabb szerencsétlenséget okozott Párkány község bikája. Párkányi tudósítónk jelenti: Rövid időn belül már a második súlyos szerencsétlenséget okozta Párkányiban a község megvadult bikája. Alig két hete, hogy az egyik hetivásáron veszedelmesen megsebesített egy idősebb nőt. aki még most sem heverte lei sebeit. Hétfőn este, midőn a tehéncsorda a legelőről hazatért, a bika ismét megvadult és fel öklei] te Teichmann Károlynál egv postaálkalm azott. másállapotban levő feleségét, akit eszméletlen állapotban szállítottak lakására. A hatóságok szigorú óvintézkedéseket tesznek hasonló balesetek meagátlására. ^sr@s,reseig§s©®$iSi 280.—, 320.— és 430.— korona árban kaphatók áruházában, Rimavská Sohota, Masaiyk tér. Kérjen árjegyzéket! JSZTOH&Z«ZEHE . AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök: A szerelem korbácsa. Bánky Vilma és Rónáid Colman második ideji filmje. Péntek: A cirkusz ördöge. Rádióműsor. Csütörtök PRÁGA: 10.50 Hanglemezhangverseny. — 11.35 és 18.45 Mezőgazdásági hírek. — 12.10 A rádiójournal hangversenye. — 13.15 Iparikereskedelmi hirek. — 13.30 és 16.45 Tőzsdehírek. — 17.00 A prágai háziezred hangversenye. — 18.15 Német előadás. — 20.10 Tarka est. — 22.20 Tánczene a weinbergi vigadóból. — POZSONY: 10.00 Term mytőzsdei hirek. — 17.45 Hangverseny. — 20.10—22.20 Prágai kapcsolás. — KASSA: 19.20 Kamarazene. — BRÜNN: 12.15 A rádiójournal hangversenye. — 17.45 Német előadás (Goethe és az asszonyok). — 19.00 Orosz est. — 21.00 A 43. gyalogezred zenekarának hangversenye. — BÉCS: 11.00 és 16.15 Zene- hangverseny. — 18.45 Orvosi előadás az izmok működéséről. — 19.30 Esperantokurzus kezdők részére. — 21.10 Aitwien zeneestély. — BUDAPEST: 11.00 Graphonola-hangverseny. — 17.15 és 22.10 Cigányzene. — 19.00 Diákdalok. — 21.00 Szimfonikus hangverseny. Péntek PRÁGA: 10.50 A Rádiójournál zenekarának hangversenye. — 11.35 és 18.45 Mezőgazdasági hirek. — 12.10 Hanglemezkoncert. — 13.15 Ipari és kereskedelmi hirek. — 13.30 és 16.45 Tőzsdehírek és a komlópiac jelentése. — 17.00 A Rádiójournál kamarazenekarának hangversenye. — 18.20 Német előadás. — 20.00 Időjárásjelentés.— 20.10 A sürgöny, — Pfleger-Moravsky egyfel- vonásos vigjátéka. — 21.00 és 22.20 Zene. — POZSONY: 18.10 Szlovák dalok. — 18.30 A Rádiójournál szalonkvartettjének hangversenye. — 19.30 Szlovák nyelvtanfolyam németek számára. —- 19.45 Nevaril mérnök előadása a trágyázásról. — 20.00-fól prágai műsor. — KASSA: 19.20 Szólisták hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Zene. — 17.35 Német előadás. — 18.00 Mezőgazdasági hirek. — 19.00 A Rádiójournal zenekarának hangversenye. — BUDAPEST: 18.00 Katonazene. — 19.30 Klasszikus drámák. — 21.00 Szimfonikus hangverseny. — 22.10 Cigányzene. — BÉCS: 11.00 és 16.15 Zene. — 20,05 Népszerű zene. 20. Két nappal Novgorodból való visszatérésünk után — és pedig december 17-én — megkezdődött a „vértelen forPadkilom" Raszputin meggyilkol ácsával. Előtte való nap elküldött hozzá a császárné, hogy egy Novgorodból hozott szentképet adjak át neki. Nem volt semmiképpen sem kedvemre, hogy a lakásán keressem föl, mert tudtam, hogy látogatásaimat a rágalmazók félremagyarázzák. Mintegy tizenöt percig tartózkodtam nála s eközben elmondta nekem, hogy késő este Juszu- povhoz akar menni, hogy megismerkedjék annak a feleségével, Iréné Alexandrával. Tudtam ugyan, hogy Raszputin sünien találkozik Félix Juszupovval, de mégis feltűnt nekem, hogy olyan késön még hozzá akar menni. Ö azonban azt mondotta, Juszupov nem akarja, hogy szülei megtudják látogatását. Mikor elbúcsúztam, Raszputin még utánam kiáltott: — Ami egyébre még szükséged volna tőlem, előre is megígérem ... Ezen a kijelentésen sokat gondolkoztam. Este elmondottam a császárnénak, hogy Raszputin Juszupovhoz akar memv, megismerkedni annak a feleségével v — Ebben valami félreértés lehet, — feleire a császárné — hiszen Iréné Krimiában van. Juszupov szülei pedig a városon kívül laknak. Mi történt Juszupov házában? Ezután másról kezdtünk beszélgetni. December 17-én kora reggel telefonhoz kéretett Raszputin egyik leánya, aki apjánál élt Petersburgban. A leány, bizonyos izgalommal hangjában, közölte velem, hogy atyja, aki késő este Juszupovhoz kocsizott, még nem tért haza. E"en a közlésen elcsodálkoztam ugyan, de egyelőre nem tulajdonítottam neki nagyobb fontosságot. A császárné is, akit kevéssel azután fölkerestem s akinek elmondtam a telefonbeszélgetést, elcsodálkozott Raszputin kimaradásán. Két óra eltelt s még mindig nem érkezett hozzánk további híradás. Ekkor fölhívtuk telefonon Protopopov belügyminisztert, aki közölte velünk, hogy az a rendőr, aki Juszupov herceg lakása előtt őrködött, éjszaka lövést hallott, mire ő a kapuhoz sietett és bezörgetett. Ekkor Puriskievics ittas állapotban odaszaladt, kaput nyitott és közölte a rendőrrel, hogy Raszputint meggyilkolták. A rendőr pár perccel azután látta, hogy egy kioltott lámpáju katonai gépkocsi elszáguldott a Juszupov-féle palota elől. A császárné magához hivatott engem és egyik barátnőmet, egy tengerésztiszt feleségét. Közben bementünk a császárné dolgozószobájába és nagy izgalommal vártunk a további hírekre. Elsőnek Dimitri Pav- lovics íagyherceg jelentkezett, aki engedélyt kért arra,, hegy a császárnénál ötórai teára jelentkezhessél A császárné, aki sápadt és dúlt arcú volt, elutasította. Ez után a jelenet után Félix Juszupov kérte a telefonhoz a császárnét s engedélyt kért arra, hogy a palotájába jöhessen és magyarázatokat adhasson, — azután velem akart beszélni, majd ismét a császárnéval. Juszupov magyarázkodni akar Engem is néhányszor a telefonhoz kéretett. | Csali 14 napig! Alkalmi könyvvásár 11 könyv 1300 oldal olvasni való ára K6 160.— helyett a portóval együtt csak K£ 58.— A tizenegy raO: Észak rengetegeiben. Jack London regénye. Salamon csillaga. Kuprin regénye. Borgia Lucrézia. Forró Pál regénye. Szenvedély, amely öl. Marés regénye. Az élet törvénye. Jack London regénye. Szerelmek városa. G. Dávic Margit regénye. Tudor Erzsébet. Forró Pál regénye. Materialista lélektan^ Gergő regénye. Keesh, a Keesh fia. Jack & London regénye. Semiramis. Forró Pál regénye. Moloch. Kuprin regénye. Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában Praiia, Panská 12 III. ^ A császárné azonban közölte vele, hagy nincs mit mondania nekem s magyarázatait adja át írásban. Estére megkapta a császárné Félix Juszupov híres írását, amelyben az a Juszupov-család nevében eskü alatt kijelentette hogy Raszputin azon az estén nem volt nála. Látta ugyan néhányszor Raszputint, néhányszor beszélt is vele, de nem azon az estén. Tegnap szentelték fel a házat, minek örömére meglehetősen ittak is és bucsuzkodás közben Dimitrij Pavlovics az udvarban lelőtt egy kutyát. Ezt az írást a császárné azonnal átküldte az igazságügym'niszternek. Ezenfelül Protopopov tovább vezettette a nyomozást s magához hivatta Beljajev tábornok hadügyminisztert — akit később meggyilkoltak a bolsevikiek és hosszasan tanácskozott vele. Másnap a császárné és csekélységem az úrvacsorához járult az Alexander-palotában s azután liturgikus istentisztelet volt. Egész nap és egész éjjel a palotában maradtam, 'mert a császárné nem akart elengedni DK W előnyös részletre Kérjen árjegyzéket [2 Kő. t élyeg ellenében Eladási igazgatóság: DKW. Praha II., JTK0M"' 1927 julins 21, csütörtök Megtalálják Raszputin holttestét Kínos lassúsággal teltek a napok, 19-én reggel Protopopov közölte a nyilvánossággal, hogy megtalálták Raszprüin boltiestét. A rendőrség a gyilkosság után való reggelen a Juszupov-házban nagyobb vérnyomot talált, amely végighúzódott a lépcsőn és a" udvaron. Akadtak egyéb nyomok is, amelyek arra vallottak, hogy a házban valami szokatlan dolog történt. Az udvaron csakugyan megtalálták az agyonlőtt kutyát, fejsebe azonban olyan kicsi volt, hogy abból nem folyhatott ilyen tömérdek vér. Petersburg egész rendőrségét mozgósították. Először a Kresztovszki-hidon megtalálták Raszputin egyik gummicipőjét s a viz alá_ küldött búvárok nyomban ráakadtak Raszputin holttestére. Keze és lába össze volt kötözve. Jobb karját láthatóan csak az utolsó pillanatban tudta kisza- I baditani. A holttestet a Csezmenszki-meuhelybe vitték boncolás végett. Raszputin akkor, amikor a vízbe vetették, lőtt sebei és a baloldalán talált széles szúrás ellenére is élt, mert tüdőszárnyai tele voltak vízzel. A KAC megóvta a pozsonyi bajnoki döntő mérkőzést Kassa, julius 20. (Tudósítónk távirati jelentése.) A Kassai Atlétikai Club futballszakosztálya rendkívüli ülésén elhatározta,, hogy a KAC- Rgpid bajnoki mérkőzést az abnormális időjárás, az irreális pálya és a lehetetlen, párloiskodó bíráskodás miatt megfellebbezi. A KAC már el is küldötte a pozsonyi központnak óvását, amelyben kéri az uj mérkőzés elrendelését, amelyet sémieggs pályán, más szövetségbeli bíróval kíván megtartatni. Az óvás indokolását egész sereg pozsonyi tanúval kívánja bizonyilYtni. Az óvást lélektanilag megértjük. Objektív beszámolónkban mi is rámutattunk azokra a körülményekre, amelyek a mérkőzés realitását csökkentették. Az időjárás valóban alkalmatlan volt mérkőzés megtartására, mert hiszen a me- terologiai jelentések szerint is a mérkőzés idején az egész köztársaságban épen Pozsonyban volt a legnagyobb eső. Az sem volt helyes, hogy a biró megszakította a mérkőzést egy olyan periódusra, amikor az eső nem volt tulheves és visszarendelte a csapatokat, amikor záporrá változott. Megfelel a ténynek az is, hogy a biró több súlyos hibát követett el, amelyek történetesen legérzékenyebben a KAC-ot handikapelték meg. Megértjük a kassaiak elkeseredését, de épen az objektivitás kedvéért meg kell állapítanunk, hogy a bírót nem lehet pártoskodással vádolni, mert igen gyakran a KAC részéről elkövetett faulokot sem vette észre, KAC-handseket nem fütyült le. Egyszerűen rossz napja volt. A KAC szerencsétlensége volt, hogy míg a biró az első félidőben javára nem adott meg egy tizenegyest, mert falán nem akarta ilyen módon eldönteni a sorsdöntő mérkőzést, addig a második félidőben kissé könnyelműen és a pozsonyi lapok szerint is indokolatlanul adott tizenegyest a KAC ellen és ezzel az irreális pályán elvette a kiegyenlítés lehetőségét. Mindezt koncedáljuk. Azonban épen az oljekti vitás szempontjából le kell szögeznünk azt, hogy a Rapidra vonatkozásban a pálya szintén irreális volt és ezen a p'lyán a Rapid egy klasszissal jobb volt ellenfelénél, tehát a győzelmet megérdemelte. Nem vagyunk barátai annak, hogy mérkőzések sorsáról a zöld asztal mellett döntsenek és épen azért sajnáljuk, hogy épen a bajnoki döntő kelt ilyen disszonáns utóhatásokat. A meccs és az óvás tanulságai intésül szolgálhatnak a s-^vetség részére is, hogy a jövőben a bajnoki döntőt ne az érdekelt kerületből való bir,' . val vezettessék le, mert akkor mindig rekrimim.- ciók fognak elhangzani. A .szövetség ítéletének nem akarunk prejudi- kálni, de nem tartanok kívánatosnak, ha ez a sajnálatos tény megzavarná a MLSz belső életét, amelynek nyugalomra és konszolidációra van szüksége. Beszélgetés Bárány Istvánnal Egy ikaarniiér (története — Az egri uszósporbról A vasárnap Kassán szerepelt Bárány Istvánnal munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni, aki karrierjéről, fejlődéséről, az egri uszósportról a következőket mondotta: — Még fiatal vagyok. 1907. december 20-án születtem. Első versenyem 1920. május 15-én volt, amikor az egri MOVE házi versenyen starthoz álltam a 33V3 gyerek mellversenyben és ha jól emlékszem, a hatodik helyen végeztem. 1921 évben csak két versenyen indultam. 1922-ben középiskolai versenyeken indultam. Ekkor nyertem első alkalommal érmet, mert a 70 m-es kezdő gyorsban — 51.2 mp-es idővel — második lettem. — 1923 évben cserkész voltam és nem igen volt alkalmam úszni, így tehát ez az esztendő pihenés volt számomra. — 1924 év, az olimpiász esztendeje már mozgalmas volt. Először a középiskolai versenyen indultam és a 70 m-en 42 mp-el első voltam. Majd elindultam junius elején egy 100 m-es versenyen is. Az időm — meglepetésemre — 1.04 mp. volt. Mivel ezt órával mérték, nem akartuk elhinni, hogy ennyire képes lehetek. De egy későbbi versenyen stopperrel mérve, közeli időt úsztam ki és ekkor megerősödött bennem a bizalom, hogy sprintelni tudok. Erre hamar próba is adódott, mert beneveztek a MAC versenyére, ahol Turnovszkyval találkoztam. A MAC fő- versenyzőt sikerült is 1.05.6 mp-es idővel legyőzni. A siker rendes tréningre, munkára késztetett. Mint fiatal úszót kivittek a párisi olim- piászra, mely rám nézve tanulás szempontjából nagy előnnyel járt. Itt azonban azt tapasztaltam; hogy a magyar vezetők nem fektettek nagy súlyt a kondícióra, azért nem érhettek el sem a versenyzők, sem a vizipólósok olyan eredményeket, melyekre képesek lehettek volna. — Első nagy sikereimet ez év augusztus 20-án megtartott német-magyar országos viadalon arattam. A 100 m-t 1.02.4 mp-el megnyertem. — A négy staféta közül pedig háromban az én jó úszásom révén győztünk. Az 1925, 1926, 1927. évi eredményeimet nagyon jól ismerik. Számszerint e'dig 193-szor startoltam (egyéni és staféta) és az egyéni versenyben 102-szo>r győztem; kb. 15- ször kaptam ki. Ez is azonban 1924-re esett, mert 1924 év augusztus 24 óta egyéni versenyben még vereséget nem szenvedtem. — Magamról még csak annyit, hogy az úszásra, a rendes stílusra a Kassán szerepelt Bitskey Zoltán tanított engem, akinek tiz éves aktiv versenyzői jubileumát nemrégen ünnepeltük. Bits- keynek lelkes segítőtársa volt Szigric is. Rövid ideig Egerben tartózkodott Eperjessy Béla is, akinek Útmutatásai nagy hasznára voltak az egri úszókra. — A mi egyesületünk a MESE negyven aktív versenyzővel rendelkezik. A tréninget a meleg forrású vízben tartjuk egész télen. Természetesen januárig, februárig ez a tréning csak abból áll, hogy a vizb:n bumlizünk. A jobb idő beálltával, áprilisban kezdődik a komoly munka. — Amiéi a az egri úszók olyan eredményesen szerepelnek, Eger városa minden tekintetben segítségünkre van. Versenyeinkre vigalmi adót nem szab ki. Emellett nagyobb métingjeinkre tiszteletdijakat ajándékoz és nagyobb turnénkhoz pénzbeli segélyt ad. Áldozatkészségéért a legnagyobb dicséret illeti meg. (Itt eszembe jutott a mi városunk, ahol könyörtelenül behajtják 8
