Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-21 / 164. (1498.) szám
Mai számunk tO oldal ^ ^ Í64" ^498^SZ6m" ^l0>Ört6k"1927 ÍUHUS 21 ... .. . . . . '■ ; ■ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja DZURANY1 LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, U. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ferdsssánd laalálára (*) Boldog az az ország, ahol a király halála uíán a h erőid kiálthat a palota erkélyére, a kürtjébe fújhat és messzebangzó hangon kinyilváníthatja az éjszakai csöndben szomorúan és áh italosán váró alattvaló-tömegnek: „meghalt a király, éljen a király!“ — Románia nem ez az ország. Ferdinánd meghalt, de nincs herold, aki ki merné jelenteni, hogy éljen a király, mert ha Mihályt mond, a hadsereg tisztikara, Erdély és a kisebbségek elégedetlenül horkannak fel, ha pedig Károlyt, Brali a<mi és Mária azonmód megfojtják. Tejjal- onézzel folyó Kánaán ez a Románia, van síkja és bérce, gabonája és petróleuma, fája és kőszene. aranya és tengere, a földje jó, a legelőjén a fii kövér — csak éppen, mint ama nagyszerű Arany-vers mondja — a népe hallgat, miként a sir. Románia monarchia, de a monarchia legnagyobb áldását: a konstansságot, a trón öröklés rendezettségének előnyét, a meghal yga thatatlan kontinuitását, nem élvezheti. Az uralkodóházak legnagyobb raison d'étre- je az, hogy a korona, a rend é* a nyugalom szimbóluma, zökkenő nélkül kerül át az egyik fejről'a másikra és nem szabadulnak ki a változásokkor mindig esedékes gonosz emberi fúriák, — nos. Nagyrománia hatalmas állam, de ezt a zökkenőt Ferdinánd halálakor aligha fogja kikerülhetni. A romániai helyzet a körűim én vekhez képest eléggé isimé rétes. Ferdinánd' ereiben nagybátyjának, Károly királynak vére csörgedezett, Hohenzollern-vér ugyan, de német szolidságul, német nyugalmú s ez az uralkodó, akit uj hazájának történelme — niilv paradoxon! — kétségtelenül „nagy“-na'k fog nevezni, mert megháromszorozta az ország területét. világéletében a csöndéi, a nyugalmat hirtette, talán néha a nénitörődömságet és a polgári élvezetek keresését is. Neki nem volt szívügye Nagyrománia. ellenben szerette alattvalóit, mint a kényur, a német bübárurak kései utóda. a népét, faj, ambíció, vallás és gazdasági különbség nélkül. Mellette azonban nagy vágyak érlelődtek. A regát bojárjai, a fel cseperedett és titkos m ah ináci ókkal irtózatosan meggazdagodott Bratianu-dinaszitia, Mária, az angol nevelésű kóburg-góthai hercegnő. aki mindenáron „nagy királynő" akart lenni, nem engedték a pa isi bit is életei és Ferdinándnak bizony el kellett hagynia Károly király útiját, hogy fénnyel, hatalommal övezve, eleget tehessen környezete kívánságainak. Ferdinánd engedett Máriának, de fia, Károly herceg, akiben apjának polgári allűrjei hatványozott erővel érvényesültek, nem került az udvari klikk uralnia alá. Máriával szemben nem akart spanyol ceremóniákat játszani és polgárleányokat szeretett, a bojárokkal kapcsolatban nem akart kapitalista és feudális igényeket érvényre juttatni és demokrata. volt, Bratianuékkai viszont nem követett gyilkosán sorén politikát, hanem szerette Erdélyt, a kisebbségeket. A bukaresti udvari klikk — Romániában a klikkek mindenhatók — elsöpörte a renitenskedek Ferdinánd, aki már beteg volt, beleegyezett fia száműzetésébe, de a nép — Erdély népe — és a haladó szellemű tisztikar, nem. Amíg Ferdinánd élt, az elégedetlenség nem tört ki, de mi lesz most? Bratianu, Mária, a bojárok és a regát a régen ??ég mellett vannak, Erdély, a tisztikar, a kisebbségek és a proletárság a Franciaországba száműzött Carol. mellett. Bratianu kétségtelenül jelentős .politikus. Amikor érezte, hogy Ferdinánd meg fog halni, egyetlen brutális gesztussal elsöpörte Avaremit, a j régi parlamentet,.kérlelhetetlenül letiporta a ; választók tömegeit s finisre bejött a hatalom-) ba: éppen hogy leigazolták a képiiselőket, aj 'Meghalt FerdlnáiMl ronthat király Ostromállapotot remsieltek ©1 se országban — Délután négy órakor a nemzetgyűlés királlyá proklamálta Mihály tréra8r®kiást — Zuhan a lei — Minden elővigyázatossági intézkedést megtettek mmmma résensfanács «a» Bőig rád, ju-lius 20. Ferdinánd román király ina hajnali 2 óra lő perekor meghalt. A király tegnap este óta essméleíienül feküdt, úgyhogy a halál beálltát környezete alig vette észre. Károly herceget kivéve, a királyi család minden tagja a betegágy mellett virrasztóit. Bratianu miniszterelnököt tegnap este Simájába rendelték, úgyhogy a miniszterelnök a király halálakor szintén a kastélyban volt. A román parlament tegnap estig verifikálta a legtöbb képviselő mandátumát, s így az alkotmányos életben semmi föimakadás nem történik. A parlament ma meghozza a halálesettel kapcsolatban szükségessé vált törvényeket. A Belgrácl és Bukarest közti telefont kizárólag az udvar céljaira foglalták le. A halál Bukarest, iulius 20. Ferdinánd király halálának körül menyiéiről még a következőket sikerült megtudni: Félórával a király halála előtt, Manuéla, a a király kezelő orvosa, értesítette a királyi csatáid tagién, hogy a katasztrófát nem lehet ■elhárítani s az rövid időn belül okvetlenül be fog következni. A kezelőorvosnak erre a jelentésére megjeleniek a betegszobában a király ágya mellett Mária királyné, leánya, a jugoszláv királyné, Erzsébet volt .görög királyné a férjével, a volt görög királlyal és Miklós herceg. Két óra tizenöt perckor a király mindén haláltusa nélkül utolsót lélekzett. Mihelyt a kezelőorvos a már régebben eszméletlenül fekvő király halálát megállapította, azonnal értesítették a kormánynak Bukarestben időző tagjait. Hajnali négy órakor Bratianu miniszterelnök és Popéscu igazságügyin iniszter Si- najáiha érkeztek, mert az alkotmány értelmében az volt a feladatuk, hogy a király elhunv- tával kapcsolatban bizonyos megállapításokat tegyenek. Elsősorban nekik is meg kellett állapi- taniok, hogy a király elköltözött az élők sorából. Ez a hivatalos megállapítás, amelyről külön jegyzőkönyvet vettek fel, a betegszobában történt Mária román királyné, a miniszterelnök, az igazságügyminiszter, az állapii pecsétőr és a kezelő orvos jelenlétében. Súlyos megpróbáltatások előtt Belgrád, július 20. A román kormány a király halála esetére már előre elhatározott intézkedésképpen elzárta az ország határait és az egész ország területére nézve elrendelte az ostromállapotot. Minden gyülekezés tilos, a sajtót a legszigorúbb cenzúra alá vetik. Bár jelenleg még megközelítő képet sem lehet alkotni a király halála folytán bekövetkezhető eseményekről, mégis félő, hogy Románia a legsúlyosabb megpróbáltatások előtt áll. A király ugyanis a legnagyobb fejetlenség és általános pártviílongá- sok közepette hunyta le a szemét Halálára ugyan már régen számítottak, hiszen a király betegsége hosszú hónapokon át húzódott s már több alkalommal került a 2 .súlyosabb válságba, de a legnagyobb erőfeszítéssé! sem sikerült rendet teremter^. Isme retes, hogy Románia két legnagyobb pártja éppen a trón öröklés kérdésében állandóan a legnagyobb ellentétben állott egymással. A liberális párt Bratianu vezetésével a királyné és Mihály trónörökös, Károly extrón- örökös fia mögött áll, viszont a másik oldalon a parasztpárt és a nacionalisták törhetetlen hívei Károly exírónörökösnek és visz- szahivását a legerélyesebben követelik. Emellett Károly extrónörökös kétségtelenül bírja az egész román ifjúság bizalmát s a hadsereg nagyrésze is mögötte áll. valamint nagy népszerűségnek örvend az erdélyi románság körében is. Minis sztertanács a gyászoló Bukarestben Bukarest, július 20. Éjfélkor feladlak az uralkodóira az utolsó kenetet. A király néhány pillanatra eszméletre tért s láthatólag szeuve- diés nélkül szenderült el. Ma reggel a román lapok gyászkeretesen jelentek' meg. A fővárosiban és az országban egyelőre a legnagyobb nyugalom uralkodik. Bukarestben majd minden házon gyászlobogó leng. Reggel nyolc órakor Bratianu kormánya minisztertanácsra gyűlt egybe, hogy megállapítsák a temetés részleteit. Bukarest, julius 20. Ma reggel 5 órakor Minovics bukaresti egyetemi tanár egyik asszisztensével Sinajába érkezett a király halottas ágyához- hogy bebalzsamozza a király holttestét. Holnap reggel hat órakor király holttestét Bukarestbe szállítják, ahol a cotrocenii kastélyban fogják felravatalozni, mivel Bukarest főutcáján levő királyi palota reprezentációs termet a múlt év decemberében tűzvésznek estek áldozatul. Szombatig a király holtteste a cotrocenii kastélyban marad, ahonnan a Curtea de Arges-i kolostorba viszik s a román királyok sírboltjában helyezik örök nyugalomra. A kormány a szinielőadásokat, hangversenyeket, mozielőadásokat s egyáltalában az összes szórakozásokat és nyilvános mulatságokat az országos gyászra való tekintettel betiltotta. A román lapok különkiadásban számolnak be a király haláláról. Beérkezett jelentések Szerint egész Romániában nyugalom és rend van. mivel a kormány már régebben megtett minden intézkedést a rendzavarás megakadályozására. Ma délután 4 órakor összeül a nemzetgyűlés. amelven megjelenik a királyi család minden tagja, élén a kis Mihály trónörökössel. akit ünnepélyesen Románia királyává kiáltanak ki. A régenstanáes akcióba lépett Bukarest, julius 20. A ma réggé’ összeiid minisztertanács a király halálának körülményeivel és a trónöröklés kérdésének rendezésével foglalkozott. Miután Bratianu miniszterelnök Si na iába n tartózkodott, a legidőkormányt éppen, hogy beiktatták a hatalomba! Bratianu kijelentette, hogy tizenkét évig marad uralmon, addig, amig Mihály nagykorú lesz, nehogy az államot „zökkenő" érje. Szép szándék s aki ismeri Bratianu brutális energiáját, hihetne is benne, ha nem volna egy haj: a hadsereg Károly-párti! Márpedig egy modern államban, különösen az olyan beren- dezettségü államban- mint Románia, a hadsereg óriáisi hatalmat jelent és jaj annak, aki ellene van! A praetmriánus lázadás nem lehetetlen és az. sem volna váratlan, ha a lakosság, a kiszipolyozott, a megkorbácsolt és semmibe sem vett nép, nem tűrné még Mária asz-. Szony parádés uralmát, hanem egyetlen erős felbuzdulásban visszakövetelné Károly herceget. a demokratát, a rokonszenves vivőr fiatalembert és elkergetné Bukarestből a Parisnál is párisiasabban élő udvaroncokat. Középeurópa békéjét itt is ott is szivbé- nitó veszedelmek fenyegetik. Villámok cikkáznak. Most nyugaton robbant, a legbéké- sebb helyen. Becsben, most keleten csapott be a villám: meghalt Románia békéjének legnagyobb záloga. Ferdinánd király. A román nép nem érett arra a nagy hatalomra, mely a háború után ölébe hullott, nem tud mihez kezdeni óriási országával s vezetői aj legszívesebben még azt a kis balkáni játékot játszanak, amit hajdanában. Pedig tizenöt mil- Uó lakossal, (háromszázezer négyzetkilométerrel, már nem lehet büntetlenül játszaui s ha személyes passziók fogják továbbra is intézői ennek a nagyhatalmi mezben tetszelgő országnak a sorsát, akkor a katasztrófa kikerülhetetlen. Számunkra már ennek a katasztrófának az előszele is baljóslatú s azért nem szűnünk meg hangoztatni azt, amit váltig hangoztattunk: tetemes átalakításokra van még szükség Középeurópában, amig mind im es mindenki megtalálja méltó helyét és végre megindulhat az általános épRőmunka! Hfiliályt Románia Mlrátfálfé Isiáttlák ifi
