Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-21 / 164. (1498.) szám

selíb miniszter vezette a tanácskozásokat. A min is zt er tanács on a kamara és a szenátus elnökei is resztvettek. A parlamentnek ma délelőttre hirdetett ülése elmaradt, helyette a két kamara tanácsa délután közös ülést tart. amelyen a résenstauács tasiai leteszik a hivatalos esküt, amelynek szövésé azonos a király esküjével. Az eskü* a moldvai met- ropoíita. Plimen fogja a résenstanács tanai­tól kivenni. A résenstanács, amelynek tasiai Mihály herceg. Miron Cristen pátriárka és Buzdo- gám, a legfelsőbb törvényszék elnöke, az al­kotmányra teszi le az esküt és átveszi a ki­rályi hatalom gyakorlását Mihály nagykorú­ságának bekövetkezéséig. Valamennyi katonai helyőrség parancsot kapott, hogy a katonák még a mai nap fo­lyamán tegyék le az eskü* Mihály királynak. A főváros képe teljesen nyusodt. na­gyobb csoportosulás és rendzavarás nem for­dult elő. Ziahais a lei! Budapest, julius 20. (Budapesti szer­kesztőségünk telefooiielenltésie.) A román ki­rály halála hírére Budapesten a lej 18 pont­tal esett. Zürich, jiüiuis 20. A lej a zürichi tőzsdén ma három ponttal esett. szúg a politikájába, sőt egyúttal a nemzetközi politikába is. Románia 1916 augusztus 27-én hadat üzent a monarchiának. A központi ha­talmak hadseregei mélyen benyomultak az or­szágba s arra késztették Romániát, hogy Oroszország összeroppanása után 1918 május 7.-én külön békét kössön. Ferdinánd király ebben az időben Jassyban székelt és csak a központi hatalmak háboruvesztése után tért vissza Bukarestbe. A békeszerződésben Romá­nia bekebelezte Erdélyt, Bukovinát, Bessz- arábiát, a Bánságot és Dobrudzsát. Románia fegyveres erővel beavatkozott a magyar bol- sevizmusba i®. 1922 október 15-én Ferdinán- dot Gyulaíehérvárott Nagyrománia királyává koronázták­1927 julius 21, csütörtök Ferdinándot felesége öt gyermekkel aján­dékozta meg. A legidősebb, Károly herceg, 1893 október 3-án született, de 1926 január 4-én lemondott a trónról, aminek következ­tében a tórnörökös fia, Mihály herceg, Ferdi­nánd unokája lett. Mihály herceg 1921 októ­ber 5-én született. Ferdinánd legidősebb leánya, az 1894-ben született Erzsébet her­cegnő, György görög király felesége lett, de György, mint ismeretes, lemondott trónjáról. Ferdinánd második leánya, az 1899-ben Szü­letett Mária, 1922 junius 8.-án férjhez ment Sándor jugoszláv királyhoz. Ferdinánd negye­dik gyermeke, Miklós herceg, 1903-ban szü­letett, mig az ötödik, Illeana hercegnő, 1908-ban. Csizi iód-Brúm gyógyfürdő Ajánlva : érelmeszesedés-, ideg--, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódiürdök hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ívé- és füsdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele Az eliismyt: király életrajza Ferdinánd Viktor Albert, Románia kirá­lya, 1865 augusztus 24-én Született, mint Ho- henzollern Lipót herceg második fia. Fiatal­korában a Hohenzollern-Sigimaringen nevet v-i selte. A katonatiszti pályára készült és a pots­dami első gárdaezred hadnagya volt. Később a tübingeni és a gcttingai egyetemeken ta­nult. 24 éves volt, amikor Romániában, ahol nagybátyja, Károly uralkodott, rendezték a trónörckösödési krédót s ekkor került szóba az ő neve is. Először bátyját, Vilmost szemelték ki román trónörökösnek, de mivel ez nem fo­gadta el a meghívást, Ferdinándot hívták meg, aki eleget is tett a fölszólitásnak. 1889- ben egy román parlamenti határozat román herceggé avatta, Röviddel azután Ferdinánd Romániába utazott, ahol Bukarestben ünne­pélyesen fogadták. Belépett a román hadse­regbe, majd 1893 junius 10.-én feleségül vet­te Alfréd szá®z-kóburg-gótai herceg legidő­sebb leányát, Máriát, Nagybrit tárna és Íror­szág, valamint Szászország hercegnőjét, aki 1875-ben Született Catswell-Parkban. A her­cegnő anyja az 1920-ban Zürichben elhunyt Mária orosz nagyhercegnő volt. Atyja közeli rokonságban állt az angol királyi családdal, VII. Eduárd Mária nagybátyja volt. Ferdinánd Károly király életében Szigo­rúan tartózkodott a politikától. Amikor azon-ii bán Károly röviddel a háború kitörése után,: 1914 október 14.-én, meghalt, Ferdinánd lei- j. rály aktivan is kénytelen volt beleszólni or-i iafer is Hanreich képviselőket nem fosztiiatják meg mandátumuktól A strlbroy-eset Iskolapéldát tersfsitetit, amelyen a választási bíróság teheti taa magái — A Rémet iparospÉFt haSSgs- fó9a<§ S$®§y@sll Eskart eljárását, aki a szavazást©! Prága, julius 20. Mayter József képviselő, aki jelenleg Marieubadban gyógykezeltéli ma­gát, a Bund dér Landwirteből való kizárásá­nak ügyéről hosszabban nyilatkozott az Egeren Z edtung munkatá rsánták. —A Bund dér Landwirte országos párt­vezetőségének julius 14-iki határozata, amely­nek értelmében engem kizárnak a pártból, érthető feltűnést keltett, jóllehet én nem vár­tam egyebet. A pártban évek óta hasztalanul harcol­tam azon rendszer ellen, amely teljes el­lentétben állott a parlamentáris becsüle­tesség vezérelvével és sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a jóhiszemű körö­ket sem lehetett erről az útról eltéríteni. A Bund kormányba való belépése után telje­sen átvette a cseh parlamenti körök szokásait és tulajdonságait is. Ahelyett, hogy jótékony befolyást gyakoroltak volna a politikai életre, teljesein magukévá tették a cseh politika szo­kásait. Kiáltó példa erre a sokszor emlegetett szénszállítás! engedélyek, amelyeket mia már csakis a koalíció pártagitációs céljaira használ­nak fel. Természetes, hogy ezek után a párt nem tehetett mást., minthogy eltávolítsa azo­kat az embereket, akik ezt az erkölcstelensé­get elitélték. Jellemző, hogy a Bund dér Land- wirtenek országos pártvezetősége határozatát a cseh agrárpárt klubhelyiségében hozta meg. ügy látszik, hogy ott sajátította el azt a szelle­met is, amely a kizáratásra vezetett. Svehlia ur rámutathatott német szövetségesei előtt arra a dicsőséges harcra, amelyet elten feliévé1!, Pra- sekkel vívott és amely Praseknek mandátum­, | vesztésével végződött. A Bund dér Landwirfe­nek klubvezetősége ellenünk is igénybe fogja venni az összes eszközöket, amelyekkel Pra- seiket megfosztották mandátumától, csakhogy itt a dolog egészen másképpen áll. Prasek programjával jutott ellentétbe saját pártjának felfogásával. Én ugyan pártom vezetőségével és képvi­selőivel éles ellentétbe jutottam, de nem az alapelvekkel és a statútumokkal és az uraknak nem lesz könnyű a tárgyilagos és pártatlan bírók előtt vádjuk igazát 'bizonyí­tani. Amikor Prasek a parlament feloszlatása után újból jelöltette magát, Svehla hatalmát kitünően használta ki ellene, sőt a választási törvényt is Praisek miatt változtatta meg, hogy Prasek és más becsületesen gondolkozó cseh férfiak ne juthassanak be a parlamentbe. A petíció benyújtása az uraknak egye­lőre még nagy gondot okoz, mert a törvény megkívánja mindazon szövetséges pártok alá­írásait, amelyek a választáson együtthaladtak és hogyha a szövetséges pártok egyike az alá­írást megtagadja, úgy a petíció benyújtása nem lehetséges. Stribrny harca erről már ta­núbizonyságot tett. Mindenesetere Hahnreich dr. és az én mandátumom elvesztése más kö­röket is érdekel, miég pedig a cseh táborban levőket s igy nem lehet csodálkozni azon, ha ezek üdv-özlik k Bund dér Landwirte lépését. Ha Hahnreichet és engem a német politiku­sok és német pártok kivánságára fosztanak meg mandátumunktól, úgy ez egészen más­képpen hat a külföldön, mintha a cseh pár­tok határozták volna el magukat erre a lé­t pésre. Egyelőre még sok nehézségbe ütközik- a dolog és Mayr-IJarfing igazságügyinini szter- ugyancsak töprenghet Marienöadban afölött, , miképpen egyengethetné barátjainak útját, hogy azok elérjék céljukat. Sajnos, a Stribrny-eset már iskolapéldát statuált, amelyet nem lehet megváltoztatni s igy nehezen képzelhető eh hegy a Hahnreich —Mayer esetben a törvényt másképpen értelmezzék. A német iparospárt és a Éneid Prága, julius 20. A közigazgatási reform parlamenti tárgyalása alkalmával Eckert ré­met iparospárti tüntetőleg eltávozott a szava­zás elől az ülésteremből. Az eset érthető fel­tűnést keltett és mindenki azt várta, hogy az iparospárt éppúgy retorzióval fog élni Eckert- tei szemben, mint a Bund dér Landwirte Hahnreichékkal szemben. Ez azonban nem történt meg. A német iparospárt parlamenti klubja mégcsak fegyelmit sem indított Eckert ellen. Vasárnap Marienbadban tartott párt- ülést a német Iparospárt s azon Fokiért a po­litikai helyzetről referált. A gyűlésen kitudó­dott, hogy az iparospárt parlamenti klubja beleegye­zett abba, hogy Eckert a közigazgatási re­form megszavazásától tartózkodjék. A marienhadi ülésen elfogadott határozati ja­vaslatban a párt a közigazgtási reform ellen számos kifogást hozott fel, de tekintettel az iparosság gazdasági helyzetére és a készülő szociális biztosítási módosításra, nem lép fel erélyesebben. A német iparospárt maríenbadi határoza­titól kitűnik, hogy a párt Eckert eljárását helyesli s tisztán csak taktikai okokból nem akar most eré­lyesebben fellépni, mivel az iparosság sürgeti a szociális biztosí­tás módosítását s a módosítások előkészítésé­ben a néniét iparospárt is részt akar venni. Spináék erőszakos klubpolitikáját a német iparospárt sem helyesli s ha a Bund dér Land­wirte továbbra is folytatja eddigi behódoló politikáját, úgy őszre könnyen bekövetkezhe- tik a német iparospártnak a közös klubból való kiválása. Msgnvílt az i*J onnan épült ESPLA^á^S LUXUSHOTEL Siadtpark, Wilson pályaudvarral szembea 5ZnHTÓ SY0R5Y fÜRTR HPjRS RE5ÉHY (3) És a törzs táncolt, a fiuk, leányok, nők és férfiak táncát mutatták be a fehérruhás ven­dégnek, hogy fejében magával vigye őket. Testük aranybronza ragyogott a napban. Szűk selyemingük szorosan feszült rájuk és megóvta őket a szertelenségtől. Csak hajla­doztak, mint az orchideák, ezer szinü szirmai­kat lassan lendítve ide-oda a fényben, csak hajiad óztak mint a pálmák, derekukat rin­gatva a széliben. A lábuk vonala nyugodt ma­radt, csak a felsőtestük élt és karjaik csodála­tosan vibráltak felfelé, amint helyhezkötötten, állva, ülve vagy guggolva teremtettek ütemet a térben. Most már tudta Van dér Huysen, hogy a táncot magával kell vinnie, mert ez a sziget lelke. — Mi az ára a kisebbik leányodnak? — kérdezte a törzsfőnököt. — Mát a Karinak tizenhét bivaly, tizenkét emberhossznyi selyem és négy füzér anami- gyöngy az ára. Láthatod, hogy tizenhat évé­vel ő a legmagasabb a leányok között és tánc- vezető. Van dér Huysen igy vitte magával Jáva szigetét. 3. A nyolcezer tonnás Batávia fedélzetén, az étteremben és a szalonban mindenki Maita Hárít nézte. — Barmok — mormogta Van dér Huysen, — a szigeten nem látta volna meg senki és most majd kiesik a szemüli. Igaza volt. Hiszen a hajón legnagyobb­részt ültetvényesek, hivatalnokok, a gyarmati közegészségszolgálat és hadsereg orvosai, ke­reskedők és tisztek tartották ./vissza Holtan­^ ^ rva!í.u öAfJuí.’/ .a. ifc. diáiba, akik nem először tették meg ezt az utat és éveket töltöttek a Szundákon. Mind­nyájan megizleltéik a bronztestü nőket és most mégis úgy bámultak erre a suclárnövésü le­ányra, mintha életükben először láttak volna javán nőt. De ebben a környezetben Mata Hari valóban esemény volt, mert a javánok sohasem hagyják el a szigetet. Mata Hari nem lett kereszténnyé a misz- szió iskolájában. Gyermekésszel is fantáziája az istenek és démonok töménytelen sokaságát kívánta és meg is kapta azt a hegyoldal nap­fényes és holdfényes templom romjai közt. De a holland és angol nyelvet tökéletesen meg­tanulta a nagypocaku van Hoogh tisztelendő úrtól és ezért szabadon úszott fehér shautung- ruháiábam az utasok emberhullámai közt. Van dér Huysennel nem sokat törődött, mint ahogy senkivel sem. A hozzáintézett szavakra ille­delmes komolysággal felelt, de egyúttal olyan fölényesen és értelmesen, hogy mindenkit meglepett és egyúttal távol is tartott magá­tól. Hangjában öntudat csengett, mely még a közeledés kilátásait is elvette. Van de’r Huysen már az első éjszakán megtudta, hogy ez a leány soha sem lesz az övié.' Öleléseiben benne volt az öregedő férfi minden mohósága, de ez csak a fiatalság rossz utánzata volt és a tizenhatéves tökéletes test kikezdhetetlen, hideg, sima bronzszobor maradt a kétségbeesetten ölelő karok között. Van dér Huysen szürke szemei megnedvesed- tek, most búcsúzott örökre a fény szigetétől. Érezte, hogy gyűlölni kellene ezt ate- ányt, mint egy rossz árut, amellyel a keres­kedő becsapta. De ő nem tudott gyűlölni. Ta­lán titkon remélt is még, határozatlanul ült öntudata alatt a gondolat: a leány lelkén át a testéhez jutni. Talán mégegyszer fóliázik a sziget ebben a testben, csak türelmesen kell várni. Elhatározta, hogy várni fog. Hiszen egyéb vár ni valója nincs. Nem féltékegykedett., Eleinte bosszantották a bámész tekintetek, másnap már mosolygott rajtuk. Harmadnap már idegesít ette, hogy a tekintetek kezdenek elmaradozni. A kabinok tűrhetetlenül fülledtek voltak. Mindenki a fedélzeten tanyázott. Legtöbben az éjszakát kint is töltöttték. Nagy nyüzsgő vásár volt, amelynek egészséges hömpölygését csak az első s másodosztályú utasok közé vont kor­lát vágta ketté. Fehér vásznak és selymek li­begtek mint albatroszok rajta, finom pipado­hányok. nagy sötét szivarok és ópiummal ita­tott cigaretták füstje nagyszerű egzotikus par­fümfelhőkkel vegyülve szállt a langyos mon­szunba. Selyemharisnyák villantak karcsú bo­kákon, ápolt kezek gyűrűi és körmei csillog­tak, mosolygás bugyborékolt elő festett női ajkak ivei közül és győzelemhez szokott fér­fiak torkából nevetés harsant. De a fedélköz utasai, rongyokbaburkolt, mocskos, ráncokkal barázdált, zilált sorsú, ti­tokzatos szenvedésü emberek, fásultan mered­tek a padló szegeire, vagy dühösen pislogat- tak a szép javán leányra, aki hosszasan fi­gyelte őket. — Nem jó közéjük menni — mondotta Dixhaven doktor, akit Van dér Huysennel együtt váltottak' le. — A kikötőd vizsgálatok nem megbízhatóak. TJsak a késeléseket és a kiütéseket veszik észre, de a leprát nem min­dig. Mit is néz rajtuk Mata Hari? — A szemüket. A szem nyitott könyv. A kiéit sárga, feketevörös szélű kémény füstje feldohogott az égbolt l'ilás ultramarinja fellé. Delfinek tompa, felcsavarodott orra bu- ■ kőit ki a gyöngyházlfényü hullámok fehéren szikrázó taréjából. A láthatár peremén indigó i sáv szélesedett. : — Az adeni part, — mondta a doktor. Azután ,a pontok nagyobbodtak. Az utasok i binőklijai odaszegeződtek. Füstoszlopok. Két- 1 tő, három, négy, hat. < — A harmadik britt flotta, szólt az egyik ( , tengerésztiszt. Az Abukir, a Cressy, az Inden- > ftible, a Suffolk, a Donegal. Nem értem. Miért : futottak ki? És olyan furcsán manővereznek. Már szabad szemmel is lehetett látni a . fekete hajótesteket és a füstokádó roppant ; kürtőket, a fehér páncél tornyokat és parancs- ■ noki hidat, a csillogó acél árbóctornyokat és ; bronz ágyucsöveket, amelyeknek méretei kö­zött hangyákká zsugorodlak a fedélzetien jár­káló matrózok. A liátsóárbócok zászlórúd jón kibontakozott .a hadilobogók fehér foltja, ame­lyet a Szent-György-kereszt két vörös vonala metszette át. A kötélzeten egymásután szalad­tak fel és le a tarka jelzőzászlócskák, a hajó­had kibontakozott egész félelmetes szépségé­ben. A csatahajók és cirkálók előtt kis fekete szörnyetegek, négykémé nyes torpedórombo- lók, destroyersek vágtattak, haragosfekete füst sávokat vonva a légbe és fehér tajtéksávo- kat huzva a viz sötétzöld hátára. Most szirénsivitás hasítja át a tereket. A Batávia vésztjelző harangja megszólal, a Írét kémény gőzdudája felbug, a hajó oldala mel­lett valami sziporkázik a napban és egy acél­cső hasítja végig a hullámokat, ékalakban ösz- szefutó kettős fehér csikót hagyva maga után. A fedélzeten zűrzavaros kiáltások, vezény­szavak. Aztán csend. — Mi volt eiz? — kérdezte a doktor. A Batávia árbocaira is jelzőzászlók sza­ladnak fel. A flotta szabályos félkörformációja percek alatt felbomlik és a páncélóriások oldalaikkal egyenesbe fordulnak. A torpedórombolók eszeveszetten száguldoznak a Batávia körül. Mennydörgés a felhőtlen ég alatt. És az egyik cirkáló helyén rettenetes lángoszlop, amelyekben pillanatra felbukkan az élével függőlegesen felfelé álló hajót est. Mint egy haláibaágaskodó paripa. Aztán kavargó viz- tölcsér, a huTiámsirba visszazuhanó hajóroo- esok. tátongó örvény és csend, borzalmas csend. ~ ~ ......(Folytatjuk-) 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom