Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-10 / 132. (1466.) szám
8 1927 június 10, péníejr. — A Nyugat pünkösdi száma egyszerre két irodalmi szenzációt nvu.it olvasóinak. Közli Móricz Zsigmondnak „Jul tanús barát útiraiza“ cimü írását, amely az író fedői va- só-körutia révén immár országos hírűvé vált s amelyben Móricz Zsigmond az elcsatolt területeken élő magyarság körében szerzett tapasztalatai ról számol be a költő hatalmas megfigyelő-képességével. — Andié Gide. a világhírű francia regényíró legszebb alkotását, az „Isabelle" cimü regényt Gyer- gyai Albert kitűnő fordításában egész terjedelmében közli a pünkösdi szám. — A szépirodalmi részben kapruk továbbá Kassák Latos regényes önéletrajzának ui. pompás humorú fejezeteit. „Lenin és Gandhi" címen Ignotus ir cikket. Az irodalmi rovatban Kosztolányi Dezső portréját találjuk Móricz Zsigmondról és M. Pogány Béla tanulmányát Móricz-ról a regényíróról, melyet Pogány az „Isten háta mögött" sajtó alatt, lévő francia kiadás elé irt. — Schöpflin Aladár a most kiadott Gyulai Pál kötetről ir. — A képzőművészeti rovatban Elek Artúr a belga művészekről ir tanulmányt. — Színházi és filmrovatok teszik teljessé a gazdag számot, amelynek 12.50 korona az ára. — Negyedévi előfizetési dij 55 korona. — Főbizományos: „Novina". Bratislava, Kapif.ulská 2; kapható minden könyvkereskedésben. — Gyermeküdülő 5—15 éves gyengén fejlett, vérszegény gyermekeknek (szülői kíséret nélkül), Harmónia klimatikus fürdőhelyen. a Kárpátokban (Pozsonytól egy órányira). Fekvő, hizókura. Szakpedagógiai felügyelet. Gyógytorna, sport, teninisztér. uszoda. Prospektust küld: Gyermekotthon. Harmo- nia-Modra. Szlovenszkó. 6696 — Helyreigazítás. „A P- M. H. junius elsejei száma egy ismertetést közölt Bán L. Ottó könyvéről. A kintika a müjőrajzzal kapcsolatban érintette a szerzőnek intellektuális ismereteit. A könyv újbóli tanulmányozásánál meggyőződhettem, hogy Bán Verescsagint teljesen helyesen mint csataképfestőt állította az olvasó elé. Az Írásban említett „Madonnáikén tehát semmiféle vonatkozásban nincs Ve- rescsaginnal. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy ezzel a helyreigazítással a kritika igazságának és a könyv szerzőjének elégtétellel szolgáljak. Egri Viktor" — Budapesti orvosok Ttemesómtepticen. Tren- csénfepild'öi tudóéit ónk jelenti: Pünkösd vasárnapján ötven budapesti orvos érkezett Treneséntepfbc- fiirdiő megtekintésére Lobma yer Géza dr., Dóczy dT. „és Temesváry dr. egyetemi orvoetanárok vezetése mellett. A fürdőigazgatóeág szívélyes fogadtatása után megtekintették a fürdőket e a gyönyörű parkokat. Lotmayer Géza dr. egyetemi tanár tu- dtőeitőnk előtt a kirámduláe célja felől kijelentette," hogy nem innen szervezett tanulmányúiról vari sző, hanem a két hónappal ezelőtt Budapesten megalakult Magyar Orvosok Turista egyesületének kirándulásáról', melynek ily kirándulások szervezésével az a célja, hogy a magyar orvosokkal közvetlenül megismertesse a klimatikus és egyéb gyógyhelyek bio- és fiziológiai 'hatását. Tudományos helyszíni előadásokkal akarják az orvosokkal szemléltetni a gyógyhelyek therapiai értékét. A turistaegyesület az ősz folyamán a Tátrába tervez újabb kirándulást. A vendégek elismeréssel emlékeztek meg fogadtatásukról és a fürdőhely szépségeiről, ahol ma igen élénk nyarulóélef folyik. xx „Prag>a“ hirdetési és ujságterjesztési vállaltat Prágában. Az ötven év óba fennálló „Praga“ hirdetési és ujságierjesZtő vállalat újból megnyitói ta helyiségeit az Uj Sramota-palotában, Prága, 1., 584. — Grabén 33. alatt. Ajánljuk valamennyi bel- és külföldi napi- és hetilapjainkat, továbbá képeslapokat, revüket és szakfolyóiratokat. Különösen a hölgyeket tesszük figyelmessé divaitliap- osztályunfcra, amely a bel- és külföldi divatlapok gazdag választékát ‘'tartalmazza. Úti szórakozüató olvasmányok, valamint turisztikai és utazási iro- dlalimi termékek bő választékban kaphat ók. — Üzletfeleink hirdetési megrendeléseiket ismiét a régi cimre: Prága, I., 584., uj teletonszám: 24870. alatt adhatják fel. — Ezen reprezentációs és el- árusíli'óhelyi'ségeinken kívüli, főüZietümk: Prága, 11., Haldia ökov>o nam. 33. szám alatt (Slavtila Biank épülete) továbbra is tenmarad, ahol valamennyi újság és folyóirat szűntem teljes számban kapható. Kívánatra hirdetési tarifát és ajánlatokat is küldünk. Felveszünk lapelőfizetláeeket az összes bel- és külföldi lapokra és folyóiratokra. CHARLIE IGAZI ÉLETE Irta: JIM TULLY KlV. . ? Sokáig ültünk azután még egymás melleit és egyre jobban összemeleged lünk, mindaddig, amíg Norma Talmadge be nem jött s rámkiáltott: — Halló Charlie!— s ezzel vége is volt a játéknak. A kis leány .megrezzent s nagyon zavart volt, dadogott is valamit, amikor Norma Talmadgenak bemutattam. Azután bocsánatot kért, hogy egy pillanatra eltávozik, de mindjárt vissza fog jönni. Charlie merengve nézett szét a vidám étteremben 8 hozzátette: — De nem tért vissza többé sohasem. Néhány pillanatnyi csend állt be ezután. Charlie az asztalon dobolt az ujjaival, majd felkelt helyéről s inkább önmagának mint nekem mondta: — Az ember sohasem tudhatja... E pillanatban Ellynor Glyn lépett be, sokszínű ruhájában. Charlie sokáig beszélt vele. Várakoztam. Ellynor Glyn már túl van a középkoron, jó alakú, nemzetközien hat, kitűnő modora van és jóindulatúan mosolygott a közönségre, mely megbámulta, amidőn Charlievel beszélgetett. — Különös asszony — mondta később Charlie —, nagyon mutatós valaki. Eszembe jutott az a történet, amit Hollywoodban széliében beszéllek a Charlie és a Madame Glyn első találkozásáról. Azt mondják, ez volt az első szava Charliehoz: — Hiszen maga félannyira sem kémikus, mint ahogy nekem mondták! — Chaplin gyorsan válaszolt: — De ön sem! „I G L O VI A“ KULMANN BÉLA SPISSKA NOVA VÉS Ablak, ajtó, láda és fürészgyár. Fekvőszékek darabja Ke 65.— — Rendkívüli aukció Slaitneméí. Az előrehaladott idén y ellenéire a Slafner müikereslkedés ée auíkciósház áli[!ai junius 11., 12. és 13-án rendezendő árverés műtárgyainak a kiállítása rendkívül nagy láíogaitoítaágnak örvend, ami amellett bizonyít, hogy a prágai közönség elsőrendű műtárgyakkal szemben nagy érdeklődést tanusiit. A külföldi sajtó és a szakin r>ok is jelentős mértékben mkéltíi tiiálk a prágai miivásár ezen eseményét. A kíáMiitás, amely XVI—XIX. századbeli kiváló mestereket, legjobb altwieni és meisseni porcel- ifámokaí fogflal magában, már csak péntek estig 'látható és szomb^'"on. 11-én már az aukció veszi kezdetét. Illusztrált katalógus ára 15 korona. Csaknem két óra volt éjfél után. mikor hazafelé tartottunk. Egy csomó ember nézte, amint autóba szálltunk és a limousine elindult velünk. Mikor a kocsiajtó bezárult mögöttünk, Charlie megjegyezte: — Jól öltözött madárijesztők vagyunk mi kelten, — mi? Válasz helyett fáradtan mosolyogtam. Apróságok Charlieről Eddie Sutherland, a helyettes igazgató azt állította, hogy ő már előre meg tudja mondani, milyen kedélyállapotban van Charlie, az öltözetről, amelyei visel. A sötétzöld ruha rossz kedvről tesz tanúságot. Legelőször erre hívta fel a figyelmemet Eddie. Két hónapon át figyeltem a dolgot. A jel sohasem csalt meg. Legmélyebb impresszióim Charlieről — igy látom őt, ha behunyom a szemem — az, amint sötétzöld öltözetében lehajtott fejjel sétál. Ha Charlie jókedvű volt, altkor mindig igen gyorsan járt, behajtott karral, kezei egy vonalban a mellével. Az ujjai ilyenkor folyton mozogtak. Ilyenkor volt a legkönnyebben megközelíthető. Világos ruhát nagyon ritkán viselt. Néha azonban fehér flanell-nadrágot láttam rajta. Láttam a szélsőségek találkozását, kedélyhullámzásaiban, a könnyektől a nevetésig, mialatt rendes öltözetét felcserélte ismert rojtos nadrágjával és derbykalapjával. ő nagyon aprólékos az öltözködésében. Néha tiz percig is igazgatja rövid kis bajuszát, melyet fölragaszt. Finom ujjai szinte becézően simogatják meg a bajusza hegyét. Ilyenkor mindig a nagy tükör előtt ül s komolyan, belehajolva figyeli magát egy darabig. Előbb a bal arcát fordítja a tükör felé s a bal szemöldökét igazítja utána. Azután veszi sorra a jobb szemöldökét. Se lelki, se testi fáradtság nem tántorítja el ettől. Királyok várhatnának reá az előszobában, mialatt a pantomim mestere az arcvonásait korrigálja. Mindig találtam valami ürügyet, hogy a közelében lehessek ilyenkor. Ez a procedúra soha se veszítette el érdekességét a szememben. A karaktere változott meg vele a szemem előtt. És aztán mialatt festette magát, gyakran igen érdekesen beszélt. Miután a külön neki készült nagy cipőit felhúzta, mindig az ajtó felé ment velük. Ott állt a botja és a kalapja. Fejének mindkét oldalán megsimitotta a haját s vigyázva tette fel reá a kalapot. A botot a karjára akasztotta, az ajtóban álló tükörben még egyszer megnézte magát és helyreigazította nyakkendőjét. így sétált ki a kaliforniai utcára, a társai felé. Egyik legmeghatóbb vonása a Charlie jellemének az az igyekezet, amellyel elzárkózik a világ elől, mely úgy szereti őt. De vájjon őt szeretik-e vagy a nagy nevet, amit ma már visel? Ezt kérdi egyre, mindig önmagától. Néha el-elmond olyan dolgokat, amikből nyilvánvaló, hogy azok is szeretik, akik nem tudják róla, hogy kicsoda. Leggyakrabban egy taxi-soffőrt emleget, aki rajongással beszélt neki Chaplinről, nem tudván, hogy őt viszi kocsiján. Mikor az aranyláz utolsó felvételeit csináltuk, egy csoportra esett a tekintetem, nőkre és férfiakra, akiket Chaplin táncolni tanított. — Nagyszerű csoportosítás ez, Charlie — mondtam neki, — úgy hat, mintha véletlenül verődtek volna össze, amikor te éppen erre jöttél a felvevőgépeddel. Botjával megveregette a lábszárát. — A művészetben sohasem szabad az erőlködésnek látszani — jegyezte meg. — Nem tudom — válaszoltam, — a művészet talán tényleg abban ált, hogy el kell róla felejteni, hogy — csak művészet. — Ez az — hagyta helyben s a zenészekre nézett. Hol van az a fickó, aki hegedül? — kérdezte az egyiket, — Rosszul van. nem jöhetett, Mr. Chaplin — felelte a kérdezett. — Pedig nagy művész, olyan szomorúan beszél a hegedű a kezében! — Charlie leeresztette botját a padlóra. — Van benne érzés. És érzés nélkül nincs művészet! Chaplin szereti a hegedüszót. Neki is van hegedűje. De ő balkézre játszik rajta s maga a hangszer is balkézre van csinálva. Egyszer Jascha Heifetz, a nagy orosz hegedűművész látogatta meg Charliet. A kis komédiás nagyszerűen mulatott azon, hogy a hegedű lángeszű művésze hogyan erőlködött, hogy az ő hangszerén játszani tudjon. Az, aki meg tudta ügyelni, mikor van Chaplin jókedvében, lett légyen a legegyszerűbb ember is, bátran megszólíthatta őt. Sokszor megesett, hogy az egy napra szerződtetett statisztákkal óraszámra elbeszélgetett. Egyszer, vitatkozás közben az egyik szőke statisztaleány igy szólt a másikhoz: — Minden filozófia becsapás. Ha erre nem jöttél rá harmincéves korod előtt, akkor mondj le mindén reményről. Chaplin meghallotta ezt a megjegyzést s azonnal beleegyedett a vitatkozásba. Olyan kérdéseket tett fel, amelyekre gúnyos feleleteket kapott. A szőke, kékszemü statisztaleány nem hagyta magát. Charlie nagyon szerette az olyan embereket, akiket nem vett le a lábukról az ő nagy hírneve. Amíg vele voltam, egy időben volt egy fiatal barátnője: Hotsy Toísy. Soha ennek a leánynak más nevét nem hallottam. Egy este meglátogatta őt szerény otthonában és meghívta ebédre. Mikor becsengetett, hallotta a leány hangját, amint az anyjának kiáltotta: — Bocsásd be. anyám. Aztán újra szólt: — Egy pillanat alatt lent leszek, Charlie. Az anya visszatért a konyhába, ahol egy férfivel beszélgetett, Charlie hallotta a férfihang mormolását. ő maga a nappali szobában várt. A leány csaknem azonnal jött. — Na, Kiddo, kész vagyok az evésre! — mondta nevetve. — Tudja az anyja, hogy ki vagyok? — kérdezte tőle OhaTlie. — Biztosan kitalálták, Kiddo. Mondtam neki, hogy maga jönni fog és hogy bocsássa be. ö nagyon ritkán jön előre, a nappali szobába, hátul szokott ülni az apámnál. Minek az orrukra kötni, hogy ki jár hozzám? Én jól neveltem őket s ők nem kiváncsiak. Hotsy-Totsy sokáig maradt a kis komédiás barátnője. Chaplin soha sem iszik erős szeszes italokat. Néha el-elsziv egy Jó cigarettát, de ezt is minden lelkesedés nélkül cselekszi. De mindent megeszik. És rriégis fizikailag nagyszerű kondícióban van. A teste karcsú, kemény é« acélos. Magam is atléta voltam valamikor és hozzászoktam a kemény életmódhoz, mégis Charlie nem egyszer kifárasztott a szaladásban, a homokban, az Óceán partján. Energiája is igen nagy. Az agya meg folyvást dolgozik. Az életszikra hevesen lángol benne. Vannak idők, amikor csaknem felemészti őt. Egy dolog van, amit Charlie szörnyen un Hollywoodban s ez az ostobaságé Szinte fáradhatatlan a butaság üldözésében. De ha bárhol egy érdekes szót ejtenek el, akkor Charfie már csupa fül. Az irodai ~mmal furcsán van Charlie. Természetétől fogva a színpadhoz tartozik s többet tud Garrickról, mint Sámuel JohnsonrÓl. De az irók életmódja nagyon érdekli, főleg, ha drámai részek vanak benne vagy szegénység. Egyik kedvence Olivér Goldsmith. Mikor elmondtam nieki, hogy Goldsmith egyszer a nagybátyjától pénzt kapott, hogy eljuthasson Dublinbe s hogy ennek a pénznek nagy részét arra költötte, liogy nagybátyjának hálából valami ajándékot vegyen s aztán gyalog volt kénytelen Dublinbe menni, felkiáltott: — Oh be nagyszerű! — És még azután is sokáig nevetett rajta. Ezen a napon tetszett neki az élet. Egy ízben alkalmam volt a Chaplin nagy szivéről meggyőződést szerezni. Dacára annak, hogy olyan korban él, amikor a regényesség szinte tabu, mégis sok benne a szentimentalizmus és önsajnálat. Például, az ő nagy alakítása is tele van önszánalommal. De Charlieben ezenkívül is van szánalom és könyörületesség mások iránt is, habár gyakran kinevet, ha ezt mondom neki és igyekszik még önmaga előtt is rejtegetni a jó szivét. Chaplin annyira emberismerő, hogy ez szinte már divináció számba megy. Ifjúkori életmódja megtanította reá, hogyan olvasson az emberek lelkében. De csak kevesen ismerik ezt a tehetségét. Az is lehetséges, hogy különben közönséges emberek, az ő magnetikus kisugárzása alatt állva érnek el sikereket. Erről a tények beszélnek a legvilágosabban. Annak idején, mikor bátorságom lámpája, mint iróé, már csak alig-alig pislogott, sokszor felvillanyozott a biztatásaival. (Folytatjuk.) — Oseh és szlovák állami tisztviselőK összetűzése. Losonci tudósit ónk jelenti: Az áliámi tisztviselők betegségéiyzőegyesületé- nek (Liecebny Fond) losonci csoportja a napokban tartotta évi közgyűlését. Az egyesület vezetése ellen felhangzó panaszoknak különösen Pázmán Antal szlovák néppárti képviselő adott kifejezést, aki mint állami tanító szintén tagja az egyesületnek. Pázmán képviselő csaknem egyórás beszédben ostorozta az egyesület cseh vezetőségét s rendkívül szenvedélyes hangon kelt ki a cseh' direkció ellen. — A csehek az egyesületi választásoknál is becsaptak bennünket — kiáltotta a cseh állami tisztviselők felé. — Az elnök minden fáradozása, hogy a szlovák néppárti képviselő csehellenes kifakadásait mérsékelje, hiábavalónak bizonyult, mire a cseh tisztviselők tüntetőleg elhagyták a közgyűlési termet és a szomszédos teremben külön folytatták tanácskozásaikat. A szét- rebbentett közgyűlés ilymódon érdémleges határozatokat nem hozhatott. — Nagy lopás Szliácsíürdőn. Zólyomból jelentik: SzHácefürdőn az egyik állami szállodában egy előkelő fürdővendóg egy kényelmi helyiségben felejtette retiküll'lét, amelyben több száz dolláron, (kivid egy igen értékes igazgyöngysor is volt; mire egy-két perc múlva visszasietett a táskáért, csak hűlt helyét találta. A csendőreiéig megindította a nyomozást, de a* tei'rsnek egyelőre nyoma veszett. — Ne sírj, Édesem! Szeplőid ée arcodat csúfító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. Pollók féle Mary Cremet használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi legyen! Megrendelheted dr. Poílák gyógyszertárából, Picáfany-ból. ..SzinHtoZEraiE. A POZSONYI MOZIK FEDOUTE: Veilchenfresser. ADLON: Cigánybáró. URÁNIA: Huszárszerelem. TÁTRA: Egy kitűnő alak. 1 ELITE: Huszárszerelem. MŰSORA: AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Pénteken: Az ezredes ur három leánya. Szombaton: A vadon úrnője. Vasárnap: A vadon úrnője. Hétfőn: Buffaló hercegnő. Kedden: Cirkusz Coicboy. Rádióműsor. PÉNTEK — Marok Antal elbeszéléskötete. Losoncról jelentik: Marék Antal fiatal szlovenszkói iró. akinek első Írásai a P. M. H. hasábjain jelentek meg. elbeszéléskötetet rendezett sajtó alá. A kötet, junius elején jelenik meg „Emberek az Óceánon" címmel. A 8—10 íves kötet előfizetési ára 15 korona. Megrendelhető lapunk utján vagy á szerzőnél. Losonc. Tugór-tér 6. PRÁGA: 12.15, 17.00 és 20.10 Hangversenyek. — 18.15 Német előadás. — BRÜNN: 12.15, 19.00 és 20.00 Hangversenyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven.— 17.45 Német előadás. — POZSONY: 17.15 Hangverseny. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 20.00 Rusalka, Dvorák operája. — BUDAPEST: 19.00 Szimfőnikus hangverseny. — 20.30 Magyar regék, zenekisérettel. — 22.00 Hangverseny. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.10 és 19.30 Hangversenyek. — BERLIN: 20.30 Szimfonikus hangverseny. — 22.30 Keringők. — LEIPZIG: 20.15 Szimfőnikus hangverseny. — 22.15 Tánczene. — MÜNSTER: 20.30 Minna von Barnhelm, Lessing vigjátéka. — ZÜRICH: 20.30 Hangverseny. — 21.30 Tánczene. — RÓMA: 21.10 Hangverseny. — MILÁNÓ: 20.45 Hangverseny. — 22.45 íazzband. — ZÁGRÁB: 19.15 Operaelőadás. SZOMBAT PRÁGA: 12.15 és 17.00 Hangversenyek. — 18.20 Német előadás. — 20.10 Passionémant, operett. — BRÜNN: 12.15, 1900 és 21.45 Hangversenyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Német előadás. — 19.30 R. U. R., Capek drámája. — POZSONY: 18.00 Jazzband a Savoy- ból. — 19.30 Brünni műsor. — KASSA: 19.20 Kamarazene. — BUDAPEST: 11.00 Zongorahangverseny. — 16.45 Kamarazene. — 18.40 Sportelőadás. — 19.00 Katonazene. — 20.15 Négy egy- felvonásos. — BÉCS: 11.00, 16.00, 19.00 és 21.00 Hangversenyek. — BERLIN: 20.30 Két boldog nap, KadeFourg és Schönthan vigjátéka. ,— 22.30 Tánczene. — HAMBURG: 19.25 Carmen, Bizet operája. — MÜNSTER: 23.00 Tánczene a Denevérből. — ZÜRICH: 17.20, 20.00 és 22.20 Hangversenyek. — RÓMA: 21.10 Színház' előadás. — MILÁNÓ: 20.45 Carmen, Bizet operája. — 22.15 Jazzband %
