Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-04 / 128. (1462.) szám

P^tÍi Hal siámimk 1© ©fcRal ^Mt ^ ia6' Slám * *"*B**>a* ° 1927 '*UnÍUS 4 jflQwhtaftfl gVé J.»u|lWKSi)ufcM.g!í2]i^ r r ‘~i ír r r t,,—fTTMir—- "—^- r-am^'-oti *mn0 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre, 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikoí 72CLpilctpjCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FÖRGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága 1)., Panská uiice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praba Nyilatkozat B@nes a vádlottak padién Kedden tárgyalják a prágai törvényszéken HSavacsek becsület- sértés! pőrét Benes külügyminiszter ellen A Pi 3.7?,i Magyar Hírlap 1926. január 16-án kelt 12. számában „Az uszítás célja‘‘ címen cikk ielent meg, amely tartalmában a csehszlovák kormányt azzal vádolta meg, hogv tudomása volt. a cseh szlovák állam je­gyek hamisításáról s ezt önző célból, szándé­kosan elhallgatta, tehát eljárása becstelen, és erkölcstelen, esetleg büntetendő volt. A szerkesztőség meggyőződött arról, A népszövetségi ligák berlini kongresszusán Szüllő Géza mondotta, hogy a megszervezett kisebbségek nagyha­talmat jelentenek Európában. Negyven mil­lió ember, diiasporában élve ugyan, de a kö­zös cél és a közös gond jegyében összietfüggő, kemény láncot alkotva, valóban jelentős té­nyező a civilizált Európa háromszáz millió lakosa között. Negyven millió kielégítetlen és jogtalan, micsoda dinamit ez a kontinens nyomasztó atmoszférájában, ahol még hozzá villámok cikkáznak és napról-napra uj há­borús 'komplikációk ijesztő fároszai mered­nek a reszketve várakozókra. Amióta ezer- kilencszázlizenkilenc beállította ezt a lő- poros hordót a világ parádés termébe, Euró­pába, azóta nincs ember, nincs 'kormányzat, nincs pacifista, aki hinne a „Nie wiedier Krveg“ csábos jelszavában. Neon is lehet béke és megnyugvás ott, ahol háromszáz millió között negyven millió állandóan fész- kelődni kénytelen, mert nem találja helyét, mert jobbról és balról szór itták, mert elszip­pantják a levegőt a tüdeje elől és éhezik és szomjuzik és alacsonyabbréndü lényként ke­zelik. Ha a valágliáboru előtti Európában akut háborús veszedelmek divatoztak, úgy most valami krónikus háborús lappangás van a dolgok hátterében- Keleten Kína, délen az olasz-jugoszláv feszültség, északon az angol- orosz viszály, tagadhatatlan, hogy nem kell sok az első szákra kipattantásához. Egyben pedig csodálatosan megegyezik az európai közvélemény: ha ma valahol kitör a háború, akármilyen fiók-háború, ici-pici háború is, az nem maradhat lokalizálva és a lavina megindul, miég szörnyűbb, még általánosabb lavina, mint ezerkilencszáztizennégyben. Ezt tudjuk és érezzük. S a hatalmon lévők is tudják meg érzik, hogy ennek a megfertőzött hangulatnak, háborús pszichózisnak egyik fő- oka a kisebbségek természetszerű elégedet­lensége. Szívbaj ez a kisebbségi kérdés, Európa komoly szívbaja — s mi kisebbségek még saját egyéni érdekeinken ' kívül, vala­hogy az általános európai békehelyzet szem­pontjából is örülünk, ha látjuk, hogy -egyre növekszik azoknak a száma, akik őszintén és meggyőződésesen segíteni akarnak e be­tegségén. A népszövetségi ligák berlini kongresz- szusa egyike volt az európai kisebbség­betegség leghatásosabb demonstrálásainak. A világ szine-java gyűlt össze a vendégszere­tő német fővárosban s az előkelő politikus közönség előtt sok hivatott demonstrátor mu­tatott rá a kisebbségek megaldatlaii problé­májára, minit az európai bonyodalmak egyik legfőbb kutforrására. Stresemann Berlinje ugyancsak kitett magáért: pazar fogadtatásra pazar fogadtatás következett s a népszövet­ségi ligák uniójának ez az ülésszaka már külső fénye miatt is felejthetetlen esemény- nyé vált. De minket, kisebbségeket, elsősor­ban az a politikai tea -érdekel, amelyet Szüllő Géza, Josip. Wilfan, Medinger és Mar- gulies hívott össze az Esptanade szálló ter­meibe, hogy tanúságot tegyenek a kisebbségi ligáik egyre növekvő és egyre jelentősebbé hogv nem vádolhatja meg sem a csehszlovák köztársaság kormányát, sem pedig annak va­lamelyik funkcionáriusát valami ilyen becs­telen és erkölcstelen, s még kevésbé bünte­tendő cselekménnyel, a Ciliket csakis politi­kai okokból közölte s ezért a cikkben fog­da lf állításokat, mint a valóságnak meg nem felelőket, teljes terjedelmükben visz- szavonia. A szerkesztőség. I váló szolidaritása mellett- Magukon a plená­ris üléseken nem sikerült elérni a kisebbsé­geket elsősorban érdeklő nagy célt: a nép­szövetség kisebbségi eljárásának reformjára irányuló egységes állásfoglalást, de ezen a teán már lássan-lassan kibontakozott a negy­venmilliós európai kisebbség egysége, mely idővel kétségtől énül súlyos politikát faktorrá fog válni a kontinensen. És éppen ebben rejlik ezeknek a kongresszusoknak a jelen­tősége: a szétszakított, apró és egyedül gyenge kisebbségek érintkezésbe lépnek legymással, közös frontba tömörülnek, min­denfelé közös erővel lépnek föl — és negy­ven millió ember szava mégis csak más, mint mondjuk egy-egy különálló millióé. Idővel — ezt meggyőződéssel várjuk ezektől a kon­gresszusoktól — a negyvenmilliós kisebbség valami közös vezetés alatt álló láthatatlan, de egységes szervezetet teremt, valami olyat, mint az Egyház vagy az Internacdonále s bizonyos, hogy ennek az uj nemzetközi szervezetnek is olyasféle ereje lesz, mint a két említett meglevőnek. A viribus unitis elve nagy elv s láttuk, hogy most, Berlinben, jelentős lépés történt a kisebbségek „viri­bus unitis“-a felé. Ugyanakkor, amikor ezzel a tömörülés­sel Berlinben megvetették a későbbi ered­ményes munka alapjait, az egyes kisebbsé­gek képviselői nem mulasztották el az alkal­mat, hogy a plénum előtt cáfolhatatlan bizo­nyítékokkal ne mutassanak rá a szűnni soha­sem akaró elnyomatásokra. Tráfonoff bolgár delegátus általános szörnyüködés között mondotta el a dobrudzsai bolgárok staro- seloi tragédiáját. Nagy feltűnést keltett Kel­te r csehszlovák német szociáldemokrata sze­nátor átirata, melyben fölvilágositotta a köz­véleményt, hogy két német politikus prágai miniszterségét szemfényvesztésszerüen úgy állítják a világ elé, mintha ezzel a csehszlo­vákiai német kisebbség kérdése elintézett dolog lenne, pedig az összes sérelem még mindig fönnáll! Mély benyomást keltett, mi­kor Szüllő Géza elmondotta az ősz Palkovich Viktor kálváriáját és vázolta azt a fonák helyzetet, amely az állampolgársági kérdés általános rendezetlenségéből ered! Ha csak ebből a két szempontból ítélünk — abból, hogy Berlinben további lépés tör­tént a nemzeti kisebbségek egységesítése felé és abból, hogy a világ közvéleményét is­mét fölvilágosították a kisebbségek élnyo* mafásáról — már akkor is megelégedéssel kell tekintenünk a népszövetségi ligák ber­lini kongresszusának eredményeire. A jövő hétre elkészül a szociális biztosítás módosítása Prága, juinius 3. Srámek népjóléti mi­niszter a jövő hét folyamán a koalíció bi- zottsáeának bemutatja a szociális biztosítás törvén vének módosításáról szóló javaslatát. Parlamenti körökben azt a hirt, terjesztik, hogv a javaslat bizottsági tárgyalása még a nyári szünet előtt, lezajlik, azonban a ház a módosítást, már csak ősszel fogja tárgvalni. Prága, junius 3. Junius 7-én. kedden délelőtt a prágai törvényszéken nem min­dennapi esemény fog lezaljani. A vádlottak padján Csehszlovákia jelenlegi külügymi­nisztere, Benes dr. fog helyet, foglalni. Mint ismeretes, a múlt év tavaszán lezajlott he­ves politikai harcok folyamán Hlavacsek nemzeti demokrata főtitkár népffVüléséken és különböző újságcikkekben azzal vádolta meg Benes külügyminisztert, hogy állam- csinvtervekkel foglalkozott. Hlavacsek egy­úttal fölszólította Benest. hogv ezen kijelen­téséiért, állítsa a biróság eilé. Benes azonban többszörös fölszólít,ás után sem pörölte be Hlavacseket. csupán tavaly augusztusban kö­Prága, junius 3. A képvis-előház alkot­mányjogi bizottsága ma folytatta a közigaz­gatási reformjavaslat általános vitáját. Az első szónok KeibI dr. német nemzeti­párti képviselő volt. A kormány eredetileg — kezdte KeibI — a megyetörvényt vette a közigazgatási reform alapjául, most ellenben a megyetörvény módosítása abból fog állami, hogy ennek a törvénynek minden egyes pontját megváltoztatják. A kormány tehát nyíltan a megvetör- rény eltörlését és egy teljesen uj köz­igazgatási törvény életbeléptetését java­solhatná. A szónok részletesen ‘foglalkozik a passzív választójog kérdésével. A legélesebben ál­lást foglal a képviselőtestületi tagok egy ré­szének kinevezése ellen. A reformot a leg­nagyobb bizalmatlansággal fogadja­Hrusovsky cseh nemzeti szocialista kép­viselő: Valamennyi parlamenti államban az a szokás, hogy a kormány a Háznak csak olyan javaslatokat terjeszt be, melyeket a többség legföljebb jelentéktelen módosítá­sokkal, de mindenképpen elfogad. Csehszlo­vákiában egészen más a helyzet. A bizott­sági tárgyalásokat több hétre fölfüggesztik s a kormányszó,nokok utólag bejelentik, hogy a Ház teljes ülésén egészen mást fognak el­fogadni, mint amit a kormány benyújtott. S az ellenzéket minderről előzőleg nem is ér­tesítik. A közigazgatási reform alapja és in­da tóoka tulajdonképpen az volt, hogy a cseh kormánypártok a szlovák néppárt kívánságát zöltétef.f, a baloldali sajtóorgánumokban egy nyilatkozatot, amelyben azt írja. hogv ezeket a „buta és perfid állításokat hi­vatásos csalók és rágalmazók4' müvének tekinti. Hlavacsek erre nyílt levélben kérdést inté­zett Beneshez, hogy a sértő kifejezéseket őreá vonatkoztatta-e. Benes erre sem vála­szolt. igv Hlavacsek becsiilefsértési port indított a külügyminiszter ellen s a pör tárgyalását a prágai törvényszék saitóbirósága keddre tűzte ki. A tárgyalás iránt, ugv jogászi, mint politikai körökben nagy az érdeklődés. akarják teljesáteni. Azok, akik a csehszlovák egység eszmé­jét hirdetik, ezzel a törvénnyel elárulták az egység zászlaját. Szlovenszkó auto­nómiája egyértelmű a szeparatizmussal. Szlovénszkónak történelmi országgá való átalakítása veszélyes s államjogi szem­pontból Szlovenszkó szeparációja Cseh­szlovákia államiságának veszélyeztetésé­re vezet. Akik a szeparatizmust propa­gálják, azok mind a régi Magyarország visszaállításán dolgoznak- Szlovenszkó sohasem volt történelmi egység. A tar­tományi rendszer bevezetésével most uj országot létesítenek a régi magyar ál­lam határai alapján. Ezzel a határral végérvényesen kettészakítják a szloven­szkói és morvaországi szlovákságot. Pedig a mai idők nem föderalizmust, ha­nem csak unifikáeiót kívánnak meg. Középút nincs. öhlinger . ném et ke re sztényszociali sta klubja nevében kijelenti, hogy7 az általános vitáról a részletesre való áttérés mellett fog szavazná, de azzal a kikötéssel, hogy azokat a módosításokat, melyekről az előadó refe­rált, valóban keresztül is viszik. Bejelenti, hogy a részletes vita folyamán, ha majd a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezé­seket ismerni fogja, módosító javaslóto­kat fog benyújtani. Lapzártakor Dérer szociáldemokrata képviselő beszéL Az egész világ Moszkva ellen fordul s Benes a szovjet elismerése mellett nyilatkozik Prága, junius 3. Benes külügyminiszter tegnap fogadta a fémmunkások küldöttsé­gét, amelyet Stastny és Hampl cseh szociáldemokrata törvényhozók veatettek eléje. A küldöttség a gazdasági helyzetre való hivatk ozással Szovjetoroszország kormányának el­ismerését kívánta és a külügymiuis^.ér eziráuyu akcióját kérte. Bene» kijelentette, hegy a maga részéröl mindig a de jure elismerés híve volt és ma is az. Az elismerés ténye tulajdonképp csak a kedvező pillanat elérkezésén múlik. A nyilatkozat politikai körökben kínos föltiinést keltett. • A prágai polgári körök általános véleménye szerint a szovjetbarát nyilatkozat a legkevésbé volt időszerű és még kevésbé taktikus egy diplomata szájából akkor, amidőn az angol kormány épp megszakí­totta az összeköttetést Moszkvával s a szövetséges francia kormány a szakítás gondolatá­val foglalkozik. Benes elszólásában az angol diplomáciai körök aligha fognak barátságos lépést látni. — A nemzeti demokrata Národ ma esti száma élesen elitéli Benes szovjet- barát tüntetését s abban nyílt provokációt lát a csehszlovák nemzet többségével szemben­„Szlovenszkó átalakulása történelmi országgá — szeparációra vezet” Hrusovszky képviselő kirohanása az autonómista törekvések ellen az alkotmányjogi bizottság mai ülésén — „Szlovenszkó sohasem volt történelmi egység1'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom