Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-04 / 128. (1462.) szám

Az űszjf községi választások Prága, juoiimiis 8. Az ez év őszi politikai ólet a községi választá­sok hatása alatt fog állani. A választást az állam legtöbb községeiben kiírják, ahol a képviselőtestü­letek négy év óta megszakítás nélkül működnek. S ebből az alkalomból szükséges már jóelőre föl­hívni a községek és városok polgárait arra, hogy jól fontolják meg, kinek adják kezébe négy évre ' község sorsát. Szükséges, hogy az őslakosság minden község­ben alaposan előkészüljön a választásra. Az eLső kötelesség, ami minden polgárra hárul az, hogy a választásokon aktive részt vegyen. A forradalom utáni idők elég mementót nyújtanak arra nézve, hogy megismerhessék a községek polgárai, mire vezetnek a párlbontások és pártszakadások és vi­szont más helyütt milyen eredményes munkát tu­dott a városi, községi testület végezni, ha az ősla- k?'ok egységesen jártak el. Már ma tanúi vagyunk a különböző agitációnak és agitációs előkészüle­teknek Szlo enszkó és Ruszinszkó községeiben, már ma látjuk, hogy uj pártok vannak alakuló­ban, amelyeknek más céljuk nincsen, mint az ősla­kosok egységét felborítani. A készülő közigazgatási reform és az adóre­form is a községek önkormányzatának sírját ássák meg, éppen ezért szükséges, hogy minden szloven­szkói és ruszinszkői község magyar és német la­kosa egység'' a tömörüljön, hogy az önkormányzat­nak utolsó szikráját megvédhessék. A közigazga­tási reform szükségessé teszi a szlovenszkói és ru- szinszkói őslakos magyarok és németek együttmű­ködését, mert hiszen a járásokban, az országos kép­viselőtestületben a magyarság é a szlovenszkói németség aránylag gyenge képviselethez jut. A magyar és német községek tehát csak úgy ment­hetik meg önállóságukat, ha a választások alkal­mával egys^-cs frontba tömörülve, mennél több képviselőtestületi tagot küldenek a község képvise­lőtestületébe. Ha netán felkészületlenül mennénk a választásokba, úgy a magyarság és németség ke­zéből még az utolsó önkormányzati lehetőséget is kiveszik és a magyar- és németlakta községek gaz­dálkodása a bevándoroltak kénye-kedvének esik áldozatául. Ne felejtsük el, hogy az októberi köz­ségi választásokon a katonák és csendőrök már nem szavaznak, igy a döntő szerep a község ősla­kosaira jut és csak tőlük függ, hogy a községek vezetését megszerzik-e vagy sem. Ezért a községi választások egyetlen választási agitációs jelszava legyen: Yiribus unitis! (—per.) ■ A vasútiéi miniszter a minisztertanács határozatábóS marad távol a pozsonyi konferenciától Prága, junius 3. Tegnapi vezércikkünkben foglalkoztunk a szlovenszkói gazdasági konferenciával kapcsolatosan azzal a kérdéssel is. hogy ezen a konferencián Na.imán vas- utügyi miniszter nem vesz részt A vasutügvi minisztérium most ezen híradásra azt je­lenti. hogy a pozsonyi tanácskozás programját és az egyes miniszterek részvételét a mi­nisztertanács állapította meg. Ez a hivatalos kommüniké azt bizonyara, hogy Szlovenszkó legégetőbb problémájának a tarifa kérdésének megoldását maga a kormány nem tart­ja szükségesnek. Csodálkozunk azon, hogy a minisztertanács, melyben értesülésünk sze­rint a néppárti, miniszterek kimondottan kívánták a vasúti tarifakérdés elintézésének tárgyalását, ennek dacára még som tartotta szükségesnek a vasutügvi minisztert Po­zsonyba kiküldeni. : ­A ciahizlováklal kommunista párt ■suivos válság elölt A belsöorienSácIófy mosskvaeESsnas rcaérséfcelt szárny Skálával az énén harcot kezei a mindenható párlkózpent ellen — „Sok száz év eltelik még addig, amíg elérkezik a viiágforradaSom" Kincsek között koldus iki vakon megy el Gárdonyi Írásai mellett. Most jelent meg Gárdonyi Géza hátrahagyott munkája: KRISZTUS BANKÓJA . . . 82.50 K Prága, juaiiue 3. A csehszlovákiai kíotmimiuniista párt, mely eddig már két habon éd.t át pártszaka*- dást, most uj;abb nehéz válság előtt. áll. A mostani annyiban küüöniböziik az előbbiektől, hogy azok helyi tüneteknek voltak minősíthetők, mig a mostani csehszlovákiai krízis a kommuniz­mus világválságának organikus és szükség- szerű folyománya. Akii a kommunista pártban, miint például Tmockij, a hivatalos központ felfogásától eltérő né­zeteket vall, arra kérlelhetetlenül rásujt a kom­munista szervezet giilotinja: a Polii-tbüro, amely minden országiban egyforma diitótátorkodással és megfellabbe zhetetlenül nyakaz. A szovjetorosz hivatalos külpolitika az utóbbi időben jobbfelé terelődött s a régi orosz kül­politika tradícióin halad. Ugyanekkor a III. internaeiomálé végreha.jtóbizottsága, a komin- tern, az egyes országok kommunista pártjai­nak igen radikális, kockázatos forradalmi tak­tikát ir elő. Ennek következtében az egyes országok vezető kommunistái gyakran ellentétbe kerülnek a kom­in! em diktátumaival szemben és vonakodnak a munkásságot fejjel! a fáinak, vagy a szurouyoiknak vezetni. Az orosz diktátumok természetesen nem a helyi kommunista párt, hanem kimondottan az orosz diplomácia 'érdekei! szolgálják. Ma már nyíl! titok, hogy az orosz érdek túlságos érvényesülése óniia'tt tekintélyes nyugateurópai kommunista ve­zérek a konrintem hatáskörének megszonitáisát 'követelik, mert nem akarnak vak eszközei lenni az orosz diplomáciának. Ebben az oroszellenes ál­I láspontban gyökerezik elsősorban a kommunista '.párt mostani egyetemes válsága. A nemzeti vonatkozás fokozatos előtérbenyo­mulása helyenként antiszemita mellókszineze- tet nyer. Ez a jelenség Oroszországban a leg­erősebb és látható feje a kérlelhetetlen és eröskezü Sztálin, Csehszlovákiában a főanti­szemita kommunista pedig maga Smeral. Ebből a szempontból ítélendő meg a csehszlo­vákiai kommunista párt legújabb belső válsága is, amely Skála városatya, Prága helyettes polgár- mestere kizárásával robbant ki. Skála a cseh munkásmozgalomnak egyik érté­kes vezetője már huszonöt esztendő óba. Skála közben az agitátort munka mellet! magánjukra sor­ra elvégezte a középiskolát és a jogi egyetem év­folyamai!, úgy, hogy három hónappal ezelőtt doc- tar juris lett. Mint ügyes szervező, párttitkár, újságíró és Prága helyettes polgármestere, Smeral legbi­zalmasabb köréhez tartozott. Skála mindig kritizálta a moszkvai diktátumokat és emiatt gyakran összetűzésbe jutott Hakenmel, a moszlovai parancsok vak végrehajtójával. Minit a „lokálpatrióta" irányzat szóvivője, a csehszlovákiai kommunista párt tavaszi prágai országos kon­gresszusán a következő frappáns formában szöve­gese meg oroszellenes, belsőorientádóju politiká­ját: — Az ingem közelebb esik szivemhez, mint a kabátom. Nagy feltűnést keltet! az a kijelentése is, menyei a világíorradalma! napról-napra Ígérgető kazáTdpolitikát elítélte, mondván: 1927 junius 4, szombat. — Sok száz év eltelik még addig, amíg a vi­lágforradalom megérkezik! Skála mérsékelt szárnyát természetesen egy­előre elnémították a iiazá rdforradalunárok. Beszé­dének ezen szakaszairól a kommunista sajtó teljes hallgatásba burkolózott. Amikor Moszkva értesült az uj pártellenzékről, Skála sorsa meg volt pe­csételve. Kizárták anélkül, hogy egyszer is kihallgatták volna. Az ürügy az volt, hogy mint Prága alpolgármes­tere nemcsak a kommunisták által követet! agditá- oíós várospolitikát folytatta, hanem a pozitív mun­kában ig részivett. Skála kizárásának komoly következményei le­hetnek. A kizárt kommunista vezér ugyanis nagy népszerűségnek örvend és a pártban levő intelli­gencia is rokonszenvez vele. A pArtbonfó plakát aláírói közül Vanek a leg­kiválóbb cseh kommunista újságíró, Boucsek orvos pedig ugyancsak tehetséges iró. Skála sorozatos népgyülésekon készül leleplezni a munkástömegek előtt a moszkvai diktátumo­kat és a prágai politbiiro diktatúráját. A kassai városi gazdálkodásban és a pozsonyi útilevélpanamálkban kompromittál! kommunista pártnak Skála akciója kemény dió lesz. Volosin nyíltan állást foglalt a nemzeti tanács ellen Ungvár, junius 3. (Ruszinszkői szerkeszt ősegünk tői.) A Ruszin Nemzeti Tanács gyűlése előtt végre sikerült a prágai kormánynak Volosin és Stépán képviselők segítségével a Nemzeti Tanács körül olyan parázs harcot indíttatni, amely — bár semmi reális alapja nincs — károsan befolyásolhatja a tanács további munkálkodását. A Nemzeti Tanács újjászervezését és ki­egészítését előkészítő bizottság ugyanis nagy taktikai hibát követett el, amikor a tanácsi választásokba a pártokat is belevonta. A Nemzeti Tanács ezzel azt érte el, hogy az egyes kormánypártok éppen a kormány ér­dekében, egyesek pedig elvi okokból mond­tak ellent a tanács intencióinak. így például Volosin Ágoston nemzet- gyűlési képviselő hosszú kertelés után végre kijelentette, hogy nem vesz részt a tanácsban. Kijelentése, bár nem nagy fontosságú, mégis azt a látszatot kelti, hogy a tanács ügyében a ruszin nép nem egységes. Ez a látszat pe­dig a külföld előtt mégis csak csökkenti a tanács akcióképességébe vetett hitet- Külö­nösen az amerikai ruszinságra hathat ez le­hangolóan. ^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem Stegény így például elmondta, hogy a kikötő­város valamelyik kávéházának tornászán még aznap este egy spanyol hölgynek tette volna a szépet. Állítólag. Ez az állítása any- nyiban problematikus kissé, mert a donna addig talán hírét se hallotta a magyaroknak, Kánya viszont egy kukkot <$e tudott spanyo­lul, csak hónapok múlva akadt rá valami is­meret, de az is legföljebb harminc főnévre s néhány prepozícióra terjedt ki. Hogy mer­re és mennyit hányódhatott, csak sejti az ember. Többször tette tiszteletét az osztrák- magyar követségen is és ha jól értettem, ugyanez a követség utalta ki neki végül az útiköltséget is. Gyanítom ebből, hogy haza- zsuppolták. Amikor kiszállt a keleti pálya­udvaron, december volt már s a verebek dideregtek a fákon- Kánya persze úgy érke­zett mieg szalimakalapban és porcellán-nad- rágban. Cipőjét papirossal bélelte ki, mivel­hogy két nagy lyuk ásított a két talpon... Azóta fanatikus propagálója a spanyol-ma­gyar kapcsolatok ki mélyítésének. Azalatt a gazdasági udvarba értünk föl. Megálltunk keveset. Most már tudni szeret­tem volna egyebet is: — S ezidőszeriut miből él? Nem értem ugyanis, mit csinál itt vidéken? — Mit csinál? Nagyon jó dolga van. De vissza kell térnem az elejére -.. Abban a pillanatban csengő hang ütött meg a kert felől. Odanéztünk mindaketten­Jöjjenek csak, jöjjenek! A kedves ven­dégünknek mutatok valamit! Hedvig-asszony állt a gyümölcsöskert közepén, a főutacskán. Csak aranyvilágos haját láttuk a lioeumsövény fölött. — Menj osak át hozzá — szólt a férj, — én is ittleszek azonnal. Egy-két szót váltok a gazdával, — s az istálló felé indult el sietve. Én megkerültem a házat s a kiskapun át benyitottam a kertbe. A fiatalasszony vala­mivel messzebb állt, karcsú-omló ruhájában s valamit tarthatott a tenyerében, mert egy­más fölé fogta őket. S egymásrahajtott két tenyerét babusgatva tartotta oda az arcához. Gondoltam mindjárt, valami madárkát fogott meg s azzal akar most meglepni- Szinte za­vartan várt. Mint egy kislány. — Kezét csókolom, — lengettem meg a kalapomat. — Megállapítom, hogy a ház úr­nőjét az utóbbi időben egyre-rttkábban van szerencsém 'látni! — Tévedés, — mosolygott fel kissé köte­kedve, de valami alig-érezhető szomorúság is volt a hangjában. — Ma délelőtt is magok bújtak el valahová. Szép dolog igy magam rá­hagyni! Akkor értem hozzá. Kezet akartam cső- kölni, de nem engedte: — Vigyázzon, mert kiugrik! A felül tartott tenyerét fölemelte keve­set s kislányos örömmel kérdezte: — Látja? Istenem, de aranyos! — Hedvig-asszony, — mondtam elcso­dálkozva, — maga most is egy tízéves gye­rek. De osak maradjon mindig ilyennek! Pirinyő levelibékát tartott a két tenyere között. A csöpp teremtés ijedten pihegett s aranyszegélyü szemével kíváncsian nézett rám- Egyszerre pattant egyet s a két tenyér keskeny résén át egy köszmétebokorba zör- rent. A fiatalasszony meglepetve nézett utána: — Né, hát nem itthagyott ez a kis ha­szontalan is? Megértettem váratlanul, hogy mintha valaki más is elhagyta volna ... Még mindig a köszmét eb ökrön felejtette magát. Aztán elsimitotta -a haját s lángoló arccal fordult felém: — Merre jártak? S zavartan tette hozzá nyomban: — Persze csak úgy, ha nem követek el indiszkréciót.,. — A nádas körül kóvályogtunk, — s ne­vetnem kellett. — Sok-mindenről beszélget­tünk a világon. — Engemet is magukkalvihettek volna... Mindig megszöknek tőlem ... Egyszerre észrevettem, hogy nagyon ko­molyan beszél. Azzal igyekeztem megnyug­tatni, hogy igazán véletlenül, minden külö­nösebb terv nélkül indultunk el a nádas irá­nyába- Elmondtam neki, milyen eredeti is­meretségre tettem szert. És hogy micsoda- egy alak ez a Kánya ... * _ Igen ... Hallottam már róla, — vála­szolt kedvetlenül s elhallgatott. Továbbmentünk aztán a kert utacskáján s csak itt-ott ha ejtettünk egy szót- Nem akartam terhére lenni. Egyszer megkérdezte még: —Hol marad Lóránt ilyen sokáig? Azóta bizony félóra is elmúlt már. Az volt az érzésem, hogy szándékosan kerüli a feleségét. De a feleség is az urát. Nem is ke­rült elő, csak az ebédnél. Megint feltűnt, hogy bármennyire udvariaskodnak is egy­mással, valami baj van kettejük között. Azon a napon, vacsora után, a fiatalasz- szony hamar elbuosuzott tőlünk. Azzal ment el, hogy lefekszik, mert fáradt. A férje elő lépett, csókra nyújtotta a száját: — Sokáig marad fenn? — Elbeszélgetünk még kevesor, — megcsókolta- — Jóéjt, kedves! Némán vonult el az asszony. Még az aj­tóból sem nézett vissza, ami máskor szokása volt. Olyankor összemosolyogtak mégegyszer. Ahogy kettőn maradtunk, barátom bort töltött először, koccintottunk s a kandalló mellé telepedtünk le. Még fütöttek estén- kint,. mert olyankor tavaszi párák gőzölögtek fel a tájékon s hűvös lett volna a szobákban. Késő volt már, riasztó csend mindenfelé s mi kettem voltunk megint. A tüzet néztük és hallgattunk. Mintha egyikünk sem akarta volna fölzavarni a másikat. Egyszer aztán megszólalt a barátom. Olyan hangon, mintha akkor ébredt volna magára. Messziről jött minden szava: — Régi dolgokról mondok el egyet- mást. Azt hiszem, érdekelni fog . Szótlanul bólintottam. (Folytatjuk.) gajjti&ítj.'at'tituNieuxn Érelmeszesedés, neurastitérala golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind­azon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-Sósffürdok indikáltak. CyermeBteksióI specifikum! Csizi J6d-Br6m Fürdő Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a FURDOIGAZGATŐSAG CSIZFÜRDŐN (Őizkűpele, z. XVIII.) mim— ...............iiimiii ■mi——WMaBHM I VŐ­* és fiirelőkerak, fény későié s, otthoni kúrák. EB 2___

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom