Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-29 / 147. (1481.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség:: Prága 1U, Panská uHce 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága n„ Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Minden mindegy! (#) Hétfőn kezdődött meg a parlamentben a közigazgatási reformjavaslat vitája Kramár dr., akinek nagy Szerepe volt ennek a konzervatív jellegű és a cseh bürokrácia hay ialmát megszilárdítani akaró törvény létreho zásában, pokoli zajban, zsivajban kezdette meg előadói jelentésének felolvasását, a,zon j bán a kommunisták rettenetes lármája arra kényszerült, hogy beszédét a gyorsírók fülébe diktálja. A csehszlovák parlamenti élet ismereté 1 ben nem tartjuk fontosnak arról a kérdésre'! vitatkozni, vájjon helyes és célravezető-e a mi parlamentünkben a technikai obstrukció egy ilyen nagyfontosságu javaslat tárgyalása j náj is; vagy pedig meg kellene hallgatni a szó j nokot és érveinek erejét ellenérvekkel keüe j ne legyöngiteni. Nem tartjuk lényegesnek ezt a! kérdést és nem tudjuk helyeselni, nem tud-: juk el se ítélni a technikai obstrukciónak azt a módszerét, amely autó-tülkökkel és fájdul j imas liangu jazz-bandi instrumentumokkal j operál. A parlamentarizmusnak valami fúr j esa értelmezése nyilatkozik meg már kilenc; esztendeje a csehszlovák államban, a minden kori többség kezes báránya a kormány parancsszavának, minden törvényjavaslatot ■megszavaz, minden módosítást elvet, igy hát1 a képviselők csak a szükséges statiszták sze-l repét játszók, a törvényhozásban, akik árra! valók, hogy mindenkor gondoskodjanak a: többség kialakulásáról és ha az elnök csen j göje végigberreg a folyosókon, meg a biiffék- ben, hesiessenek az ülésterembe a szavazás i <ra. Az egyik komoly cseh napilap még a meg ! boldogult nemzeti koalíció ideién humoros képet adott a többség munkájáról. Egy deszka ' lapra felszerelt, lefektethető és fel állítható játékbabák szimbolizálták a koalíciós képvi seiőket, akiket az elnök egy fogantyú segitsé gével állít fel, vagy fektet le, amikor szükség van rá. A helyzet most sem változott. Parlamentarizmusunk csaknem évtizedes történetében alig volt rá eset, hogy az ellenzék beterjesztette akár lényegbevágó, akár lényegtelen módosításokat honorálta volna a több ség. Ilyen parlamenti rendszer mellett az ellenzék szerepe nem érheti el azokat az éred menyeket, amiket helyesen értelmezett pair lamentarizmus mellett az ellenzékiség bíráló és korrigáló hivatása tölt be. Az ellenzéki' szónokok akár súlyos igazságokat mondanak j akár pedig l‘art pour Tart ellenzékieskednek, j kilátástalan és meddő harcot folytatnak gyak [ ran üres padsorok előtt. Hogy a parlamentarizmus látszatát meg mentsék, ezt a színjátékot mégis fentartják és megengedik, hogy az ellenzék szóhoz jus són. Az igaz, bogy ebben nincs sok köszönet. A közigazgatási reform vitájában például tiz percnyi beszédidőt engedélyeznek, tiz percet egy olyan mélyreható törvényjavaslat tárgyalásakor, amely közigazgatásunkat teljesen átformálja és különösen Szlovenszkón meg Ru- szinszkón egészen uj, az eddigivel merőben ellentétes fejlődést vezet be. Hogy ennyi idő alatt a javaslattal érdemben foglalkozni nem lehet, azt mindenkinek el kell ismernie. Kitűzött terminusra megy minden, négy-öt nap alatt el kell intézni egy törvényjavaslatot, hogy azután uj „alkotásira kerüljön a sor. Az egész parlament egy pompásan berendezett húsfeldolgozó üzemre emlékeztet amelynek órára megállapítva kell Szállítania a kitűzött kontingenst, a megfelelő menyiségti hurkát, szalámit és kolbászt. A finomságra, az örök- érvényésügre, a maradandó értékesre a nagyü/em nem sokat ad, csak a napi szükségletek kielégítésére gondol. Tisztában vagyunk vele, hogy a kommunisták technikai obstr ukoiója nem csupán A német kormánypártok a közigazgatási reform ellen fordulnak & paB9üiai&@nft asai ülésén Kurták a russs^ság nevében tiltakozott az autonómiafosztó közagsEgjatiási reform eBlen — iasriga ez autonómia lassú kiépülését reméli Prága, junius 28. Már a közigazgatási reformjavaslatnak a ház plénuma elé való terjesztésével egyidejűleg jelentette a P. M. H., hogy a német kormánypártok köreiben nagy az.elégedetlenség a javaslattal szemben. Most a vita folyamán, mondhatni az utolsó pillanatban egyre erősbödik a javaslat német ellenzéke. Különösen észlelhető ez a Bunil dér Landwiríenél, amely, mint ismeretes, külön bizottságot delegált a javaslat tanulmányozására. A párt követeléseit Zierhut képviselő ismertette hosszas tárgyalások keretében a belügyminiszterrel. Most a párt Zierhut képviselő helyett az ellenzéki frakció vezérét. Hahnáreich dr. képviselőt bízta meg a belügyminiszterrel való tárgyalások folytatásával. A német kormánypártok, különösen a Rund dér Landwirte uj nyelvjogi követeléseket állítottak fel. Habár a követeléseket nem ultimátumszerűén nyújtották át Csernynek, mégis erélyesen tudomására adták a kormánynak, hogy követeléseiknek nemteljesitése esetében nem érzik magukat kötve a koalíció fegyelme által, vagyis a közigazgatási javaslattá! szemben szabad kezet biztosítanak maguknak. Ma délelőtt a német kormánypártok részéről Luschka német keresztényszociaíista, Hahnreich és Halke német agrár és Eeker marien-buli iparospárti képviselő, akiről ugyancsak ismeretes, hogy ő is az ellenzéki álláspontot vallja, tárgyaltak Csernv belügyminiszterrel. A tárgyalások lezárásáig a német kormánypártok egyáltalán nem vesznek részt a közigazgatási reformjavaslat általános vitájában. A további fejlemények iránt a parlamenti körökben óriási az érdeklődés. ’JNb (:) Prágia, junius 28. A közigazgatási reform vitája, amelynek tegnapi nyitánya olyan viharos volt, ma már a teljes érdektelenség jegyében folyik. Az ellenzéki pártok ugyan felvonultatják nagy szónokaikat, azonban azokat csak a klubtársaik hallgatják meg, a kormánypártok képviselői még csak a terem felé sem néznek s Kramár előadó sem tartja érdemesnek az ellenzék érveléseit meghallgatni. A vitát négy napra tervezte az elnökség. azonban a többségi oldalon valósággal verbuválni kell a szónokokat, mert máskülönben könnyen megtörténhetne, hogy a tizenkét órás üléseket már a déli órákban be kellene rekeszidni. A német kormánypártok egyáltalában nem akarnak r észtven ni a vitában, ami az ellenzék körében azt a meggyőződést kelti, hogy a német kormánypártok nem tudják indokolni mostani álláspontjukat. Más oldalról viszont a tartózkodást azzal magyarázzák, hogy a németeknek Csernyvel folyó tárgyalásai még nem fejeződtek he. A koalícióban különben igen nyomott a hangulat s a pártvezérek szüntelenül tanácskoznak. Ha a vita továbbra is ilyen szürke marad, úgy esetleg már pénteken este szavazásra kerül a sor. Legkésőbb azonban szombat délután már letárgyalják a reformot s aztán julius 2-től 9-ig szünetel a parlamenti munka. Ezen idő közben a szenátus letárgyalja a kóboreigányokról és az utak karbantartásáról szoló törvényjavaslatokat. A vita Malypetr elnök délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg az ülést s a Ház folytatta a közigazgatási reform-, ra és a választási rendre vonatkozó javaslatok feletti általános vitát. Jung német nemzeti szocialista tiltakozik a mód és rendszer ellen, ahogy a Ház egy ilyen nagyfontosságn javaslatot letárgyal. A gyors tempó nagyon .gyanús. Kramár bizonyára attól tárt, hogy a német kormánypártok időközben ráeszmélnének, milyen keserű pilulát kell lenyelniük. A kormányjavaslat az állampolgári szabadság utolsó maradványának elkobzását jelenti. A javaslattól csak a legrosszabbat várhatjuk. Pártjának irányelvei a közigazgatási-reformnál a következők: 1. Egy nép tagjai álkmjogi értelemben vett nemzetet képeznek. 2. Minden nemzet zárt lakterülete külön ország. 3. Minden nemzet részére biztosítandó a kisebbségi védelem a zárt lakterületen kiviil is. 4. A közszolgálatban a kisebbség tagjai részére biztosítandó az elhelyezkedési lehetőség. A- javaslaton megejtett módosítások semmit sem változtatnak a javaslat szellemén és tartalmán. A szónok állást foglal a választók korhatárának felemelése s a képviselőtestületi tagok • kinevezése ellen. Ez utóbbi nemzetiségi szempontból nagyon is veszélyes. a közigazgatási reformjavaslatnak, hanem általában a polgári törvényhozásnak szól és ezért nem is vesszük komolyan. A koalíciós pártokat sem izgathatja ez az obstrukció, viszont azonban a német kormánypárti képviselőkre meglehetősen kényelmetlen az, hogy német ellenzéki polgári pártok és német szociáldemokraták veszik fel a javaslattal szemben az ellenállást, és mehetnek ki tömegeik közé azzal az agitáoiós eszközzel, hogy nőimet kormánypártokkal szemben nekik kotlett védelmükbe venniök a német érdekeket a közigazgatási reform tárgyalásában. Mert hogy ez a törvény is csupán a cseh érdekekéit szolgálja, az a kisebbségek előtt most már bizonyos. 'A szlovák néppártra is rá fogják olvasni a törvényjavaslat megszavazásának bűnét és a szlovák néppártnak ugyancsak nehéz heiyze te lesz, amikor a tömegek előtt szemére fogják vetni, hogy a Slovenská Krajina nevéért eladta az autonómiát. A magyar pártok képviselőinek komoly ellenzéki megnyilatkozásai hűen fogják kifejezésre juttatni azt a visszahatást, amelyet a közigazgatási' törvény antidemokratikus é* kisebbségellenes volta á magyarságban kivált. A technikai obstrukció fegyverei helyett a komoly ellenzéki munka útját választották képviselőink, természetesen a sikerre való kilátás .minden reménye nélkül. Ezért nem érdekel bennünket a.% hogy trombitálnak-e Prágában, vagy pedig komoly érvéket sorakoztatnak fel a vita folyamán, mert lényegében úgyis minden mindegy. A német kormánypártoknak most tudni ok keli, hogy ez a javaslat példa a jövőre nézve. Most mutassák meg és bizonyítsák be, hogy meg akarják valósítani programjukat, hogy a szndétanémetek tényleg egyenjogúak a csehekkel. Frázisokkal azonban már nem lehet a lakosságot ámitgatni. Végül több módosító javaslatot nyújt be, igy többek között javasolja a „Prügelpatent“ törlését. •• . i ! i' Patejdl cseh nemzeti szocialista rámutat arra, hogy mennyire téves az az állítás, hogy a javaslat csak a megyetörvény módosítását és kiegészítését jelenti. . A 21 megyéből 4 országot alakítanak s megcsonkítják a képviselőtestületek hatáskörét. A második javaslat a választójogot szűkíti meg s ezzel a többség azokat az elveket adja föl, amelyeket 1920-ban a forradalmi nemzetgyűlés elfogadott. A tartomány rendszer nem cseh eredetű, hanem a Habsburgok alkotása. Kun igaz Kramár azon állítása , sem-, hogy a sok zsupa élére- nem lehetne megfelelő- embereket -találni. . , • • . A javaslat Szlovenszkón nem vezethet konszolidációra. Mindkét javaslat ellen fog szavazni. Danek cseh néppárti a javaslatok mellett beszél. A megyerendszert a történelmi országokban nem lehetett bevezetni, meri a tradíció útjában állt eunek. A magyarok csak azért osztották fel a mai Szlovenszkót megyékre, hogy uralmukat a szlovákok fölött megszilárdíthassák. Ezután adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy az országos közigazgatás olcsóbb és könnyebb lesz, mint a megyei. De Witte német szociáldemokrata főleg a német kormánypártokat támadja, amelyek kifelé azt hirdetik, hogy a javaslat koalíciós módosításainál óriási eredményeket értek el. A tény ezzel szemben az, hogy a kormány kinevezési joga megmarad, a Prügel- patent nem tűnt el, sőt egyes módosítások még nagyobb hatalmat adnak a kormány és a hivatalnokok kezébe. Ezután élesen támadja a német kormánypártokat s, rámutat arra,"hogy Mayer és Hahnreich német agrárius képviselők a népgyűléseken állandóan- azt hangoztatják, hogy a közigazgatási reformjavaslat mai formájában elfogadhatatlan. Mayer: No és nincs igazam? Katz német szociáldemokrata: De mégis «neg fogja szavazni! Mayer: Még nem tudom, hogy ón megszavazom^! > V Német incidensek Közben megjelenik az ülésteremben Krumpedh német k-eresztényszocialista, akinek éles kontroverziája támad a német szociáldemokrata és német nemzeti szocialista képviselőkkel. A szóosata oly heves, hogy majdnem tettlegességre kerül a sor V-en acél német nemzeti szocialista és Krumpech kőzett. A két képviselőt csak nehezen választja szét KnirsCh német nemzeti szocialista, ősszeszólalkozásukban a legdurvább sértegetésekkel illetik egymást. De Witte a német ’kééeszténysr.oci '.lista pártot .Tudással hasonlítja össze és Sumpf- vaterekniek nevezi őket. aSfo i Mai »*mimk le oMal
