Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-28 / 146. (1480.) szám

1927 június 28, kedd. Az orosz belviüongások Moszkva, junius 27. Az orosz kommu- ■ nista párt központi szervezete végre meg­hozta régóta várt döntő határozatát a párt- ellenzék, azaz Troekij és Zinovjev ellen. A vasárnap hozott párthatározat értel­mében Zinovjevet és Trockijt a július közepén összeülő plénum ki fogja zárni a pártból. JA kizárást bejelentő bizottsági nyilatkozat szerint Troekij és Zinovjev bűne annál sú­lyosabb, mert a kát vezér éppen akkor tá­madta meg a pártot, amikor Kínáiban nem kisérte szerencse a szovjetpolitikát, Anglia megszakította a diplomáciai viszonyt és a világreakció szovjetellenes akciója föltűnően érezhetővé vált. A nyilatkozat említést tesz arról az el­lenzéki tüntetésről is, amelyről eddig csak homályos részletek szivárogtak ki s amely a moszkvai főpályaudvaron tör­tént akkor, amikor Ssmilgát, az egyik el­lenzéki vezért, Szibériába deportálták. Smilga elszállításakor többezer ellenzéki munkás gyűlt a pályaudvarra és tüntetett a központi kormány ellen. Ez alkalommal * Troekij nagy uszitóbeszédet mondott. A Pravda bejelenti, hogy a kormány ezentúl a lehető legnagyobb eréllyel fordul a párt- ellenzék ellen. A francia szocialisták jóváhagyták a párt politikáját Paris, junius 27. A szocialista párt kép­viselői hétfő hajnali öt óráig tárgyaltak s rend­kívül viharos ülés után 2992 Szavazattal 208 ellenében jóváhagyták a párt eddigi politiká­ját. A határozat ellen csak a párt legszélsőbb balszárnya szavazott, de a döntő többség az utolsó pillanatban jött létre. Előbb a párt nagy része — főleg Paul Boncour népszövetségi működése miatt — megtámadta a vezetőséget s osak Paul Faure főtitkár közbelépésére vál­toztatta meg álláspontját. Paul Faure, a párt legkedveltebb embere, lemondással fenyege­tőzött abban az esetben, ba a párt nem szavaz bizalmat a vezetőségnek. A harmadik hadikolcsöispaia&mapör vádirata mindannak, aki helyesen ápolja azt. A haj csak akkor szép kerete az arcnak, ha selymes, dús és természetes fényű. Elida sampontól csodásán lágy, dús, hullámos és rendkívül kellemes illatú lesz a haja. Bő habja alaposan tisztítja a fejbőrt, megakadályozza a korpa képződési és a hajhullást. Semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz. Haja ápolásához legjobb az ELIDA SAMPON. Prága, junius 26. Trost dr. államügyész a mai napon adta át vádiratát a harmadik hadi- köle sönpanamában megvádolt tizennyolc nem­zeti szocialista párti ember ellen. A vádirat 110 • oldal terjedelmű. Az eddig letartóztatottak kö­zül szabadlábra helyezték Matusek privorskii pénzintézeti igazgatót, aki három hónapig ült a fogházban. Vanek Jaromir betegpénztári igazgató továbbra is vizsgálati fogságban marad. Stribrnyék püzeni gyűlését fő oszlatták Pilsen, junius 27. Stribrny képviselő uj Szláv nemzeti szocialista pártja vasárnap Pil- zenben népgyülést akart tartani, amelyen azonban Klofács pártemberei olyan nagy számban jelentek meg, hogy Stribrny népgyü- lését mindjárt az elején megzavarták. A rend­őrség az óriási tumultus miatt kénytelen volt a népgyülést feloszlatni. Állampolgársági hajsza egy kassai sportklub ellen Kassa, junius 27. Tudósítónk jelenti tele­fonon: Mint ismeretes, a kassai rendőrség nemrégiben felszólította Kassának legrégibb magyar sportegyesületét, a KAC-ot, hogy mindazokat, akik idegen állampolgársággal rendelkeznek, töröljék a tagok sorából. Ez az intézkedés exisztenoiájában rendítené meg a derék magyar sport egyesületet, amelynek ilyen módon mintegy 250 rendes tagját kelle­ne törölnie tagok névsorából. Az alapszabá­lyok 3. §-a lehetővé teszi az egyesületnek, hogy kebelében hatósági engedéllyel idegen állampolgárokat is szerepeltessen s ennek a paragrafusnak alapján most a KAC elnöksé­ge interveniált a rendőrfőnöknél és memo­randumot nyújtott át, melyben arra kéri, hogy ezt a nagyérdemű s a politikától távol álló egyesületet ne bénítsák meg kényszerintéz­kedésekkel. A börtönből kiszabadított Daudet-nek nyoma veszett Franciaországban Amin ma egész P-áris kacag — A rendőrség lázas, de eredmény­telen tevékenysége — A camelot-k romantikus csinyje — s*Seg akarták mérgezni Daudet-t T — A nevetségesség meg togja buk­tatni a kormányt? Magyar, román uílevélvizumok megszer­zését, valamint idegen állampolgárok le­járó útleveleinek meghosszabbítását t. elő­fizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala Paris, junius 27. A francia fővárost va­sárnap reggel óta kacagtató, de a francia vi­szonyokra végtelenül jellemző „kellemetlen" affér tartja izgalomban. Az elmúlt hetek fo­lyamán többször beszámoltunk azokról a komplikációkról, melyeket a francia köz­életben Daudet rojalista vezér állandó don- kizsottériájával okozott s amelyek úgy vég­ződtek, hogy Daudet-t elítélték és az Action Francaise szerkesztőségében romantikus kö­rülmények között letartóztatták. Ez a múlt héten történt s azóta a rojalista vezér a pá­risi Santé-börtönben „mártiromoskodott". Ez a vértanuság persze rendkívül vi-’ szonylagos volt, mert Daudet a fogság­ban majdnem teljes szabadságot élve­zett: nagyszerűen élt, minden nap meg­írta a kormányt becsmérlő dörgedelmes cikkét s különben is állandó érintkezést tartott fönn híveivel. A francia rojalisták, az úgynevezett camelots du roi, nőm nyugodtak és mindenáron ki akarták szabadítani vezérüket. Szombaton tervük sikerült is. A Santé-fegyház igazgatója fölült a roja­listák misztifikációjának és egy a bel­ügyminisztériumból kapott álteleion- beszélgetés után szabadon engedte foglyát. $ Az Action Francaise vasárnapi száma részle­tesen leírja ezt az ügyes manővert, amellyel sikerült a fegyház igazgatóját lépre csalni. Az egyik camelot befurakodott a belügy­minisztériumba, mig más tizenkét rojalista állandóan fölhívta a belügyminisztérium többi telefonvonalát, úgy hogy csak az az egy vonal volt szabad, amely mellett a camelot ült. Ez fölhívta a Santé igazgatóját és megparan­csolta, hogy Daudet-t, Deleste-t, az Action Francaise ugyancsak letartóztatott igazgató­ját és a több évre elitéit Semard kommunis­ta pártvezért (ez utóbbit valószinüleg azért, hogy a dolog ne legyen föltűnő) azonnal bo­csássák szabadon. A fegyházigazgató kezdet­ben nem hitt a telefonbeszélgetésnek s busz perc múlva ismét felhívta a belügyminiszté­riumot, hogy meggyőződjék a parancs auten- tikusságáról. Mivel a város különböző részén elhelyezett rojalisták az összes telefonvona­lakat megszállották, a fegyházigazgató ismét csak azzal a vonallal léphetett érintkezésbe, amelynél a camelot ült. Magától értetődik, ingerült hangon azt válaszolták neki, hogy parancs az parancs, Daudet-t tényleg szaba­don kell bocsátani és az igazgató egy pilla­natig se késlekedjék! Mivel az utóbbi időben Franciaország­ban több egyént bocsátottak szabadon egyszerű telefonparancsra, az igazgató azt hitte, hogy most is ily hirtelen pa­rancsról van szó és hanyat-homlok ki­adta a rend el etet Daudet szabadó nbocsá- tására. A „mártír** éppen gépbe diktálta legújabb kormányellenes cikkét, miközben pezsgővel és osztrigákkal enyhítette fogságának kín­jait. A szabadonbocsátás hírét nagy meg­lepetéssel, de örömmel fogadta, nyakába bo­rult a fegyházigazgatónak, régi szokásához híven mindenkit megölelt és megcsókolt, aki csak a kezeügyébe került, a pezsgőt, az éte­leket, a könyveket szétosztotta a fegyházőrök és a hivatalnokok között, pénzt is hagyott ott a szegény foglyok fölsegelyezésére, majd fel­emelt fővel elhagyta a fegyház kitárt kapu­ját. Autóba iilt — s ezzel nyoma veszett. A szerencsétlen fegyházigazgató csak ké­sőbb tudta meg, hogy súlyos misztifikációnak lett áldozata. Felhívta Chiappe rendőrfőnö­köt és beiefönitAtiho n^vn-xT «■. hajtotta. Itt tudta meg a megrökönyödött rendőrfőnöktől, hogy a parancsból egyetlen szó sem igaz. Roham a francia közigazgatás ellen A nagy regényíró fia, akinek alakját az iró Tarínrin figurájában már régen megálmodta., ismét az érdeklődés közép- ' pontjába került. A szabadulás humoros volt s ámbár Páris közvéleménye nem igen rokonszenvez a hör- csögíermészetü Daudet-vel, ez alkalommal mégis a kormányon nevetett. Az azonnal összeülő minisztertanács már nem segíthe­tett: Daudet eltűnt. A rendőrség mozgósítot­ta teljes létszámát és átkutatta Páris minden zugát, de a szöktetést oly nagyszerűen készí­tették elő és a camelot-k oly széleskörű apa- rátussal dolgoztak, hogy a rojalista vezér úgy eltűnhetett, mint a kámfor. A Santé-fegyház igazgatója ellen azonnal fegyelmit indítottak és miáig már el is mozdították állásából. A lapok az ügy burleszk oldala mellett nem feledkeznek meg a romantikus kiszaba­dítás árnyoldalairól sem. Fidélis, középkori és balkáni állapotok, hogy hosszú időre el­itéit foglyokat egyszerű telefonbeszélgetésre és Írásbeli parancs nélkül könnyelműen sza­badon lehet engedni! A külföld a francia közigazgatásról nem éppen előnyös képet nyer, ha ilyesféle dolgok lehetségesek. Min­denki a köpenicki kapitány esetének meg­ismétlődéséről beszél. Az Action Francaise úgy állítja be a szöktetést, mint a rojalisták • egyik nagyszerű hőstettét, amellyel kigu- nyolták a francia, köztársasági államberen- desést és bemutatták hatalmukat. A kor­mány vélemény© szerint nemcsak camelot-k követték el a tettet, hanem a telefonközpont egyik fontos hivatalnoka is okvetlenül bele van keverve. Ebhez hasonló eset 1912-ben történt utoljára, amikor Briand igazságügyminisz­tersége alatt egy rojalistát ugyanilyen körül­mények között szabadítottak ki a börtönből. Az Action Francaise-ban a szöktetést az­zal indokolják meg, hogy Daudet-t a bör­tönben meg akarták mérgezni. Beavatott körök szerint a rojalista vezért a julius 14-iki nemzeti ünnepen úgyis szaba­don akarták bocsátani, de persze most erről az amnesztiáról sző sem lehet. A parlamentben a szocialisták és a roja­listák erélyes interpellációt intéznek a kormányhoz s nem lehetetlen, hogy a baloldal a közigazgatás gyarlósága miatt ismét egybeforr s esetleg megdönti Poincaré kormányát. A perpignani rojalistagyülés Páris, junius 27. Franciaország minden rendőri hatósága parancsot kapott, hogy ku­tasson Léon Daudet és az Action Francaise igazgatója után. Amint a szökevényeket meg­találják, ismét börtönbe vetik őket. Az or­szág határait szigorúan őrzik, mert lehetsé­ges, hogy a rojalista vezér a külföldre mene­kül. Hétfőig Daudetnek nem akadtak nyomá­ra. A rendőrség azt hitte, hogy Daudet meg­jelenik a rojalisták vasárnapi nagy perpigna- ni népgyiilésén, mert ezt még a börtönben bejelentette, de Daudet ez alkalommal nem váltotta be a szavát s hiába várták öt a rend­őrök Perpignanban. A jelek azt mutatják, hogy Daudet a főváros közelében tartózko­dik. mert a rendőrség nagy dühére az Action Francaise napi Daudeí-cikkei most sem ma­radtak el, sőt írójuk rejtekhelyéről alaposan gúnyolja is a kormányt. Beavatott körök sze­rint a vezér tegnap fogadta hires munkatár­sát, Charles Maurrast, akinek fontos utasítá­sokat adott. A bírói vizsgálat A rendőri vizsgálat mellett az ügy bírói vizsgálata is tovább folyik. A vizsgálóbíró rögtön megkezdte működését s már tegnap egész sor tanút hallgatott ki, köztük Francé Pujot, az Action Francaise főszerkesztőjét. Azután a belügyminisztérium telefontisztjeit hallgatta ki, akiknek vallomásából kiderült, hogy a fogház igazgatója tényleg telefonált, hogy a fogházak legfelsőbb vezetőségétől nyerjen értesülést Daudet szabadonbocsáíá- sának rendeletéről. Össze is kapcsolták a fogházak legfőbb vezetőségével, miután azonban ebben az időben, fél egy és egy óra között, senki sem volt a hivatalban, feltétele* zik, hogy vagy a Camelots du Romák egyik tagja tudott belopózni a helyiségekbe, vagy pedig az Action Francaise vezérkara egy az összeesküvésbe beleavatolt telefontisztviselő segítségével bekapcsolódott a vezetékbe. A camelot-któl megszabadított Semal kommu­nista vezértitkár azonnal jelentkezett a rend­őrségen, ahol azt az utasítást kapta, hogy tíz nap múlva újból kezdje meg foglházfoün­3 Gsodás a

Next

/
Oldalképek
Tartalom