Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-24 / 143. (1477.) szám

4 1927 junius 24, péntek. UJ KÖNYVEK Ti eh;/ Holmin: .4 néff y évszak. Színek, mo­solyok, könyvek. Voggeiireiter Verlag, Ber­lin, 270 1. Szlovenszkó és Rüszinsxk# magyar aiuonyaihoz és Bánijaihoz Kétségtelenül c* edd igeié a legszebb ki­állítású könyve a Voggenreiter-sorozatnak. A könyv címlapját cikluskezdő íusrajzait maga a szerző készítette, S ezek a beszédes, egyé­nien stilizált- finom allegorikus képek adják meg a kötet hangulatát. Ha az ember elöl-' vasta, a sok apró cikk, a Szín, mosoly ésJ könny egymásba olvad, de- ezek a képek éle-’ sen maradnak emlékezetünkben. Ijesztően J szép kompozíció az „Élet, sors, emberek"I cimü. A kötet fele apró hangulatkép, az al könnyed műfaj, mely alig két évtizede hme-amj elolt meg a napilapok hírrovatainak élén. a.z. úgynevezett ,-hlréli cikk" alakjában. A másik1 fele humoros elbeszélés és allegorikus mese. Itt-ott egy-egy szerelmi vers. Tichynek egészen kialakult jellegzetes lá­tásmódja és írás modora van. A szó legtipiku­sabb értelmében analizáló tehetség úgy meg-j látásaiban, mint stílusában. Főképp kiütközik ez a lírai hangulaieikkeiben. Megragad egy interieurt, egy csendélet-témát, egy-egy mo­solyra derítő frappáns jelenetet: pompásán látó szeme rögtön észrevesz benne oly aprój nüanszokat, ferde részleteket, bizarr és mesz- szire futó kapcsolatokat, hogy a miuiatürnyij témához mindig aránytalanul sok mondaniva­lója al<nd. Képzelete gazdagon dekorálja a tár­gyat, amit analizáló tekintete megragad. Ked­vesen, nyugodtan, bős^avuan elcseveg és szin­te iiozzáiiük ehhez a modorához) hogy lépten- nyomon első személyben évődik a kedves ol­Mai számunkban jelenik meg utoljára a „Nagyasszony" a Prágai Magyar Hírlap mellékleteként. A jövő hónaptól kezdve a „Nagyasszony" önálló folyóirat lesz, a szloven- szkói és ruszinszkói magyar nők fehérzászlós, nemes programú, magyar!elkii orgánuma. Mint „melléklet" másfél év alatt annyira megerősödött, annyira népszerű lett, hogy a reménység duzzadt vitorláival bátorságosan indulhat önálló útjára, bizton élheti a maga független, fejlődő életét. Mikor most búcsút veszünk laptestvériinktől, féltő szeretettel ajánljuk mégegyszer női olvasótáborunk jóindulatába. A Nagyasszony most válik igazán a szlovenszkói és ru­szinszkói magyar asszonyok-leányok sajátjává, nemcsak szellemben, hanem anyagilag is. Magyar Asszonyok, magyar Leányok! Szeressétek vagyaitoknak, álmaitoknak ezt a harcos fórumát. Nagyasszonyaink tradícióin haladva egyengessétek lapotokban a mo­dern magyar asszony uj útjait, a mai korhoz szükséges harcos ujj világnézetét. De ne csak szellemileg csoportosuljatok az uj zászló köré, hanem anyagilag is erős fellegvárral építsétek ki az uj folyóiratot. Ne hiányozzon a Nagyasszony egyetlenegy magyar Asszony és magyar Leány olvasó-asztaláról! A Nagyasszony kiadóhivatala most uj előfizetést hirdet, A húszoldalas, gyönyörű színes boríték!!, képes folyóirat előfizetési ára Cseh Szlovákiában egész évre 24, félévre 12 korona lesz. Pünkösdi előzetes bejelentésünkre .rögtön százával jelentkeztek az uj elő­fizetők; amikor már véglegesen búcsúzunk a Nagyasszonytól, amikor a Nagyasszony egy hónap maira uj köntösben megkezdi önálló pályáját: itt az ideje, hogy az előfizetők név­sorát az első szám részére végleg lezárjuk. Siessetek tehát, nehogy az első szám szétkül­déséről lekéssetek. A megrendelések a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala címén kül­dendők a Nagyasszony számára. Szlovenszkói és ruszinszkói magyar Asszonyok, Leányok: önmagátok s nemzetetek iránt teljesítsétek kötelességteket! Értékes és érdekes adatok Lieb Mihályröl, Munkácsy Mihály atyjáról a munkácsi levéltár 1848149-es irataiban vasóval, figyelmeztetve őt, hogy most, mikor ezt irja, ez és o- történik vele, avagy emezt- amazt gondolja. Tulbő lira ez- mely az ilyen hangulatvázlatókban éli ki legszabadabban magát. Az epikai elem csak másodrendű nála, az epikai vázat igen gazdag díszítéssel látja el. Emiatt sokszor nehéz olvasmány. A kép­zelet a lírai leírás apró lépteinek követésében könnyen elfárad. Sajátságos és nagyon értékes vonása a gyermeket és a művészeket jellemző naiv cso­dálkozás, az első átélés rácsodálkozása a dol­gok valóságára. Kár, hogy egy árnyalattal to­vább lendül a naiv lelkesedésben, ami pe­dig elhihetőség, az úgynevezett „lírai hitel" rovására megy. Ez olyankor van, amikor kis dolgokból tulnagy következtetéseket von le, tullelkesiilékenynek játssza magát. A meséknél azonban igazán elemében van festő-képzelete. Ez az ő erőssége. A dekoráló és allegorizáló hajlamát teljesen szabadjára eresztheti. Meséi ezért igen kellemes, tar­talmas, színes olvasmányok. A mesealkotás­ban, az előadásában szabadon keverheti a lí­rai színeket. Kár, hogy kissé az édes színeket részesíti előnyben. Élvezet azonban megfi­gyelni az Íróban a festőt: mindig élénken meg­rajzolt képeket állít elénk, akár mozgóik ez©k a képek, akár mozdulatlanok. Legtöbbre becsülöm azonban Tichyben látásának es stílusának finom humorát. Si­kerültén tudja beszéltetni sajóvölgyi tájszólás- ban beszélő parasztalakjait. Hőseiben finoman érezteti a komikus vonásokat. Derültséget keltenek sikerült hangutánzásai akár a kasza- fenést, akár a távoli zene ritmusát érzékelteti. Humorizáló hajlamától még sok értékes alko­tást várhatunk­Tichy nagyon hálás olvasóközönséget fog találni a — nőkben. A sok-sok érzelemmel te­lített apró megfigyelések, a kedves Urai váz­latok és a — persze felnőtteknek irt — mesék a női lelkekben keltik mindig a legnagyobb visszhangot. Mert maguk az írások nőiesek: finomak, lelkesedek, érzelmesek és csevegők* Tichy lehetőleg mindent elmond. Semmit sem hallgat el. Kiírja, „kifutja" témáit. S ezt a nő­olvasók szeretik. De ha több elhallgatás volna írásaiban, akkor azok súlyosabbak, értéke­sebbek és hatásosabbak lehetnének­Tichyvel a szlovenszkói irodalom egy ön­álló hanggal- uj Színnel gazdagodik. írói egyé­nisége már kialakult. Az én szememben csak egy lényeges vonás hiányzik még belőle: a la- konikusság. (—) — Kassa város tanácsülése. Kassa város tanácsa kedden tartott ülésében tárgyalás alá került az állami dohánygyárnak azon kérel­me, hogy a város a Nyár-utcában a városi tel­kekből dohánygyári tisztviselők és altisztek részére adjon el egy 308 négyszögöles építke­zési telket. A tanács a telek eladását megfele­lő áron a városi képviselőtestületnek javasol­ni fogja. • vx Nincs a magyar ifjúsági irodalomban még egy oiyan könyv, amely kitfllilás, tartalom és ár tokiul étében fel tudná venni a versenyt a Tapei- füles yu-zikávul. — A P. M. H. Munkács, junius 23. Mint ismertettük M unkács város kia­dásában Sas Antal dr. tanár Írásában érté­kes könyv jelent meg „Szabadalmas Munkács Város levéltára 1376—1850“ címmel. — A könyv sok értékes adatot tartalmas, amellett pedig rész­leteiben igen érdekes történelmi olvasmány, mely szinte történeti novella, történelmi regény rész­leteket tartalmaz. — Lapunk munkácsi munkatár­sa felhatalmazást kért, hogy a könyv egyes érde­kes, értékes részleteit leközöljük s igy elsőnek tegyük ismertté a könyvet részleteiben az olvasó- közönség és a tudományos világ előtt. Lieb Mihályröl, Munkácsy Mihály atyjáról a levéltár 1848/49-es adatai alapján a könyv a következő, eddig nem ismert dolgokat irja: „A városi levéltár írásaiból megtndunk egyet-mást Munkácsy Mihály apjának, Lieb Mi­hálynak szerepléséről 1848—149-ben. Magáról Mun­kácsy MihályróL, aki 1844-ben született városunk­ban, az általa itt eltöltött évekből a római kát. plébánia születési jegyzékében lévő feljegyzésen kívül emlék nem maradt szülővárosában. Négy­éves korában elkerült innen s a kora gyermek­kor benyomásai tudatosan nem irányították ké­sőbbi fejlődését, noha művészi és emberi lényé­nek első alapjai itt rakódtak le s a későbbi nagy festő szeme Munlcdcs egét és kontúrjait pillantotta még először ál elében. Apjáról, Lieb Mihályról a város levéltárában lé­vő 1818-as választói jegyzéknek,a Piac- és Szo­ros-utcai tizedről szóló része a 33. szám alatt meg­örökítette, hogy Soó Tisztség! pénztárnok volt évi 500 ft. fizetéssel. Lieb Mihályról nagy fiának élet­rajz írója, Malonyai Dezső azt jegyzi fel, hogy Munkácsról még a szabadságharc kitörése előtt áthelyezték Miskolcra. Itt azután az ellenség ke­zei közé került, elfogták s családja — 5 gyermek és az anya — az oroszok elől menekülni volt kénytelen *a Mátrába. Lieb Mihály 1850-ben meghalt s művész fia úgy nyilatkozott, hogy apját a szabad­ságharc viszontagságai közt cziVS-slt beteg­ség ölte meg. Miképp került az egyszerű tisztviselő, aki katona nem volt, politikai szerepet nem vitt, a forrada­lom viszontagságai közé, — arról Malonyai nem ad felvilágosítást. A munkácsi városi levéltár adatai azonban némi világosságot derítenek erre a kérdésre. Úgy látszik, hogy Munkácsy Mihály, aki megkapóan örökítette meg ecsetjével a kora­beli társadalom némely zord jelenségét, így az akasztöfa alá sodródott szegénylegényt, a zálog­házi áró kisexisztenciákat és a sztrájkoló mun­kásság nyomorát, olyan apától származott, aki a mozgalmas 1848-ik évben nem tagadta meg ro- konszeitfét a demokratikus törekvésektől. Elfo­gadta ugyanis Munkácson az 1848. május 12-én „a bel csend és rend fentartása tekinteliből" kiküldött bizottmánynak tagságát. E bizottság tag­jai naponként inspekciót tartottak a városházán s a felmerült kihágások eléjük kerültek. A bi­zottsági napló az ügyeletes tagok aláírásával és az általuk felvett téuyvázlatokkal megvan s ebben találjuk Lieb Mihálynak fia kézvonásával meglepően egyező aláírását 1848 május 20-áról s a következő sajátkezüleg aláirt feljegyzést: „1818-ki Május 12-kén Munkács városában tartotta Választmányi Ülés határozata következté­ben a. bel csend és rend fentartása tqkinteiiből kiküldött Bizottmánynak működési Naplója (4. oldal). Holnap: Máj. Nap: 20-ik. Bizottmány! tag neve: Lieb Mihály (eredeti aláírás). Tárgy: (Lieb Mihály felvette jegyzőkönyv). munkatársától — Polgár Társunk Maurer Fítep őrmester azon panaszt tette előttem, mi szerint Ries gyógyszerész által értésére esett volna, hogy 12 és 1 óra közt Balajti Josef Bainisch Gro háza előtt némely szi­dásokat magába mormogva menvén, — midőn azt említett ház tulajdonosa észre vette volna, — két cselédjével a házból kirohanván, az utón menőt azon ürügy alatt, mint ha ők azt a tett káromlá­sokért a Város fő birájához elvezetni kívánnák, — Maurer Vilmos, Kral Sigmond és több itten mostanig ismeretlen tanuk előtt megütögették. Eljárás: Miért is a bevádlottat kihallgatván, midőn ez, az elkövetett hibát nem tagadta és igy a tény, nagyobb lévén, mint sem hogy azt a biztos eldönthette volna, őtet a Városi Bíróságnak ál­tal adta". A közcsend-bizottságban a városnak legtekin­télyesebb polgárai ültek s a benne való tevékeny­ség ama lázas napokban mérséklő munkát jelen­tett céltalanul zavartkeltő törekvésekkel szemben, másrészt azonban mégis rokonszenvet a márciusi célkitűzésekkel. És ezt a tisztviselő Lieb Mihály­iéi, úgy látunk, később számonkérték. A mun­kácsi PŐhivatal vezetője, Maholányi Tamás, nagy szerepet, játszott pénzügyi téren 1849-ben: a vá­ros és a vár számára gyakran ö teremtette elő a szükséges financiális eszközöket. A hivatalfőnök példája szükségképp hatott az alantasakra, vagy legalább is árnyat vetett rájuk az 1849 őszén folyó igazoló eljárások vezetőinek szemében. A városi tanács hivatalos megkeresésére 1849 október 16-án igazolja a sóhivaíal alkalmazottainak a forradal­mi időszak alatt „elfoglalt helyzetéről", hogy „a munkácsi k. k. Só hivatal érdemes tisztjei, neve­zet ezerint Maholányi Tamás pénztárnok, Balta Mihály ellenőr, Farkas Károly mázsamester, Toborfy Antal mázsás és Czollner Károly pajtaőr világos tudományunk szerűit azon kívül, hogy az itt helyben tetemes katonai erő közreniunkálásá- val, — melynek száma tízezer főre is felhágott, működő teljes hatalmú kormány biztosi rendele­teket s utalványokat az ide e végre a sóházi hi­vatalhoz magyar bankjegyekben szállított pénzek­ből kifizetni kényszerülve valának —* a lefolyt magyar forradalomban — sem közvetve, sem köz­vetlenül semmi néven nevezendő részt nem vet­tek, sőt hivatalaikat a régi modorban lelkiismere­tes szigorúsággal folytatták s nem kevés kelle­metlenségnek valának kitétetve, nevezetesen a k. só perceptor Maholányi Tamás azért, hogy a történtek irányában nyilvánosan s kárhoztatőlag nyilatkozni bátorkodott, köz sajnálkozásra Ka­zinczy ezredes s hadtestparancsnok által elfoga­tott, a munkácsi várba fogságba kurcoltatott, hiva­talos és magán irományai, szállása és szekrényei felkutattattak, felette rögtön ítélő katonai tör­vényszék működött s életét egyedül a kifejlett körülményeknek köszönheti". — Pitényi Gyula Miskolcra helyezett só-tár őr részére bizonyítványt állitannak ki külön 1849 november 16-án, hogy 1848 tavaszától 1849 tavaszáig gyengélkedő egész­ségben volt, a forradalomban soha legkisebb részt nem vett, betegeskedése miatt egész idejét magá­nyos családi körben töltötte el s a felséges cs. kir- ház iránt folyvást hiv tisztelettel viseli etett. Mindezeket megelőzve már 1849. szeptember 27-én megjelenik Lieb Mihály, aki Malonyai sze­rint időközben fogságot szenvedett, a munkácsi tanács előtt s bizonyítványt kér politikai maga­tartásáról. Az egykorú tanácsi jegyzőkönyv erről Oláh Sámuel főjegyző kézírásával a következő fel­jegyzést tartalmazza: „1849-ki Szept. 27-én Gáthy Sámuel főbíró, Láng Vitus jelenlétükben tartott tanácsülésben: 13. Lieb Mihály jelenleg miskolczi lakos, ka­marai &ó pénztárnok aziránt keresvén meg sze­mélyesen a Tanácsot, hogy részére ittlakása alatt tanúsított politikai életéről s erkölcsi magavise­letéről hiteles alakban! bizonyíték átlátnék. A* kívánt bizonyíték szerkesztésével a* jegy­ző megbizatván, annak mi előbbi kiadatása el rendeltetett. 14. A jegyző jelentvén, hogy a fennebbi bizo­nyítékot elkészítvén, tartalma a következő: Mi Szabadalmas Munkács város főbírája* s tanács­noki adjuk tudtul, hogy midőn mai alul irt napon és idősebb hatósági dolgaink* s az városi polgár­ság ügyei intézkedésével foglalkozánk* s rendes tanácsülést tartunk, ugyanakkor személyesen megkeresvén bennünket Tettes Lieb Mihály ur és azon kérelemmel járult hozzánk, hogy itt lakása alatt tanúsítóit politikai életéről ‘s erkölcsi maga­viseletéről részére hiteles alakbani bizonyítékot adnánk: Mi ezen kérelemnek engedve ezennel bizo­nyítjuk, hogy mi T. Jneb Mihály urat, ki mint kamarai só pénztárnak több évekig lakott váro­sunkban oly egyénnek ismertük, kinek politikai egész életét hivatalos szigorú eljárás s szeplőtlen erkölcsű jellem bélyegezvén a közelebb tartott forradalmi viszonyokban nem csak, hogy soha legkissebb részt nem vett, sőt minden maga vi- viseletébol az uralkodó ház, a* felséges cs. és ki­rály iránti tántoríthatatlan mély tisztelet és job­bágyi hűség látszatott szembe tünőieg tündökieni. Miről is a megkereső urnák kérelmére ki­adtuk jelen bizonyítékunk városunk szokott pe­csétjével megerősítve. Kelt az 1849-k évi Szep­tember 17-k napján tartott tanácsülésünkből. Gáthy Sámuel rak. város főbírája. P. H- Oláh Sámuel mk. városi hfőjegyző. Tudomásul vétetik." (Szabadalmas Munkács város tanácsülést jegyző­könyve 1849. aug. 14-éíől 1850. dec, 31-ig.) E bizonyítvány lényege szerint kétségkívül megfelelt a való tényeknek s a munkácsi társa/- Ságban mindenkor kedvelt jókedélyü Lieb Mi­hály iránt va'ó rokonszenvről tesz tanúságot. De visszáját nézve a dolognak kiolvasható belőle, hogy egy üldözőbe vett ember jött el igazoló okmányért s az abszolutizmus legrideg\ehb napjaiban igen kétséges lehetett a jóin­dulatú irás hatása. Ha Lieb Mihályt rehabitálják, fia aligha mondta volna róla, hogy a forradalom megpróbált Másai vetették 1850-ben korai véget életének, ö nem az egyetlen tagja volt Munkácsy Mihály csaladjá­nak, aki az 1848-as eszmények iránt rokonszr n-et mutatott. Anyai nagybátyja, Reök István, aki az árva Munkácsy Mihályi gondjaiba, vette, egy pesti politikai egvesület, a Radikál Kör jegyzője volt". Rádióműsor. PÉNTEK PRÁGA: 12.10 és 17.00 Hangversenyek. — 18.15 Német küldés. — 20.10 Francia zene. — BRÜNN: 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Német küldés. — 19.00 Hangverseny. — POZSONY: 18.00 Hangverseny. — 19.30 Szlovák nyelvlecke németek részére. — KASSA: 20.00 Dalibor, Smetana operája. — BUDAPEST: 17.05 Katonahangverseny. — 20.30 Kamarahangver­seny. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 20.05 Hangversenyek. — BERLIN: 22.30 Klasszikus operettekből. — MÜNCHEN: 20.12 Hamlet, dán királyfi, Shakespeare tragédiája. — KÖNIGS- BERG: 16.30 Opera-délután. — 20.00 Hangver­seny. — FRANKFURT: 20.15 Hegedüszonáták, Róth Feri közreműködésével. — ZÜRICH: 20.30 Vig dalok. — 21.30 Operettest. — RÓMA: 17.45 és 21.10 Hangversenyek. — MILÁNÓ: 16.15 Jázzband. — 21.00 és 23.00 Hangversenyek. — VARSÓ: 18.00 és 20.30 Hangversenyek. — ZÁGRÁB: 20.30 Dal- és áriaest. SZOMBAT PRÁGA: 10.50, 12.10 és 17.00 Hangversenyek. — 16.00 Bábszínház. — 18.20 Német küldés. — 20.00 A brünni vakok énekkarának hangversenye. — 21.00 La serva padrona, Pergolese vigoperája. — 22.25 Tánczene. — BRÜNN: 12.15 és 19.00 Hangversenyek. — 17.35 Sajlóhirek német nyel­ven. — 17.45 Német küldés. — 20.45 Népdalok.— 21.00 Prágai műsor. — POZSONY: 18.00 Hang­verseny. — 20.00 Prágai műsor. — KASSA: 19.15 Sajtóhírek- — 19-20 Kamarazene. —- BUDAPEST: 11.00 Zongorahangverseny. — 18.00 Magyar me­sék és regék, zenekisérettel. — 20.00 Grafonola- hangverseny. — 21.00 Szimfónikus hangverseny. *— BÉCS: 11.00 és 16.00 Hangversenyek. —* 20.05 Szimfónikus hangverseny. — GRAZ: 11.00 és 19.45-től bécsi műsor. — ZÜRICH: 12.30, 16.00 és 21.20 Hangversenyek. — BERLIN: 20.00 Az elsülyedt harang. G. Rauptmann mesedrámája. — LEIPZIG: 20.15 Ninon de Lenclos, Ilardt drámá­ja és A kisvárosi nő, Turgenyev komédiája. — 22.15 Tánczene. — BRESLAU: 19.20 A megfiatalí­tás problémája, Thomalla dr. előadása. — HAM­BURG: Rigoletto, Verdi operája. — RÓMA: 21.10 Színházi előadás. — MILANO: 21.00 La Traviata, Verdi operája. — 22.45 Jazzband. — Athénben lelepleztek egy idegen kö­vetség ellen iTányulé összeesküvést. Athén­ből jelentik: Az athéni rendőrség letartózta­tott három férfit, akik ellen az. a gyanú me­rült föl, hogy egy idegen — valószínűleg az olasz vagy angol — követség épületét légbe akarták röpíteni. Egy egykori titkos rendőr házában tíz dintyuiHöltényt és más robban tó- anyagot talált a rendőrség. A leletet az ö-z- szeesküvétwl hozzák összefüggésbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom