Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-23 / 142. (1476.) szám

'PPACAItZ V VVGrtíAR'HIRIiAI> 1927 junius 28, csütörtök. KöZfiAZPA^áfiT' . A motorkocsik uj megadóztatása Az utak karbantartásáról szóló törvényjavaslat uj alakban a szenátus elölt — Az autobusz-személyforgalom megdrágul, mert bevezetik a forgalmi illetéket — Az illeték megegyezik a vasutakéval Prága, junius 22. A kormány a szenátus tegnapi ülése folyamán beterjesztette az utak karbantartásáról szóló törvényjavaslatát. A javaslattal a mai nap folyamán foglalkozott a koalíció tizenhatos bizottsága. Általános a vélemény, hogy a javaslatot a nemze tervül é s mindkét háza még iulius közepe előtt le­tárgyalja. A 'javaslat szerint az utak karbantar­tásihoz szükséges alapot részint folyó bevé­telekből. részint, pedig kölcsönből szerzik meg. A folyó bevételek közé sorolják a motor­kocsik és a szállító eszközök adóját. Azonkívül az ásványolaj beviteli enge­dély-illetékek és a vámok felét, végül a / jmeumatik és gummikerekekből befolyó vám jöved elmet. A központi szociális biztosító intézet erre az alapra tízévi időtartamra egvmilliárd koronáig terjedő hitelt ad és pedig egv szá­zalékkal magasabb kamatláb mellett, mint ahogy a szociális biztosítási törvény 185. pa­ragrafusa ezt előírja, de a kamat, 5 százalék­nál kisebb nem lehet A szociális biztosítási alap hat hónapra felmondhatia a kölcsönt. A kölcsönt 69 félévi részletben amorti­zálják. A kamatokat és az amortizációs részleteket a folyó bevételekből fedezik s ha ez nem volna elegendő, ugv az ál­lam kiegészíti az összeget a folyó állami bevételekből. A kormány által benyújtott, de közben megváltoztatott törvényjavaslat, szerint, a mo­toros forgalmi eszközök megadóz,tatásainak a tételei a következők: Belföldi kocsikra: motorkerékpár, kosár­ral varar kosár nélkül s háromkerekű kocsik 200 korona, személyautó (kivéve az autóbu­szokat), a cvlindertartalom szerint egv lite­rig 400 korona, 1—134 literig 600 korona s igv tovább egészen 7 literig, ahol az adó 7500 korona, villanyerővel hajtott személy­szállító kocsik 100 kilógnám súly után 50 ko­rona. autóbuszok és más mótonsaállitési ko­csik. amelyek tömegszemélvszállitást, szolgál­nak. traktorok 100 kilóg,rabonként 50 koro­na. teherautomobilok és más teherszállítási kocsik, amelyeket gvuitó motorok, villanverő vagy gőz hajt 100 kilogramonkénti sulv és 100 kilopnám ónként jiehenképesség után 35 korona. Külföldi szállítási eszközökre, amelyek ideiglenesen a belföldöm vannak: motorke­rékpár 15 napi belföldi tartózkodásra 20 ko­rona, 30 napra 40 korona, 60 napra 80 koro­na, az automobilokra az illeték a tartózko­dás ideje szerint 40—480 korona. Az adóéit,itkoMsit kihágásnak tekintik és az előirt adó öt-huszszorosával büntetik. Más kihágásokat, 10—2000 koronáig ter­jedhető pénzbírsággal suitarnak. Azonkívül az autóbusz személyszállítási forgalom­ban minden utazási iegy után ugyan­olyan illetéket szednek, mint a vasutak­nál. Ezeket az illetékeket pausalirozni is lehet. A munkás- és gyermekjegyeket mentesitik az illeték alól. Az autó bús zf orgalom drágítása tulajdon­képpen azt a célt szolgálta, hogy az állam­vasutak eme veszélyes kon,kurrensét, meg- hendikepeliék s igv az államvasutak jövedel­mez őségét, mesterségesen biztosítsák. Árvizek és vizszabályozások Irta: Bodor Gábor A kopárok Összeírása stb. Miután as irányelvekre nézve megállapod­tunk, kezdettük meg az érdekelt birtokosok jelen étében és meghallgatásával az összeírásokat. Elsősorban úgy a természetben, mint a térképen is pontosan megjelöltük a kopárterü­leteket. a veszélyesség szempontjából osztályoz­tuk, megállapítottuk a munkálatok sorrendjét, a készítendő egyszerű és kettős iszapfogó gátak szár- mát, egymástól való távolságát és hosszát. Ki­számítottuk a szükséges anyagok mennyiségét és értékét, az ültetéshez felhasználandó csemeték fa­ját, darabszámát és árát és az ültetéseknél és gátolásoknál alkalmazandó munkások számát és munkabérét. Meghatároztuk a birtokosok és az állam hozzájárulásának arányát és a munkálatok befejezésének határidejét. Meghallgattuk a birto­kosok kívánságait és észrevételeit és megtettük rá a fel világositó észrevételeket. Törekvésünk az volt, hogy ezen munkálatok­ból a birtokosokra nagy terhek ne háruljanak, éppen ezért, a legtöbb esetben, azt javasoltuk, hogy a birtokosok csak az iszapfogó gátakhoz szükséges faanyagot adják, termeljék és fuvaroz­zák ki a helyszínére, az összes többi anyagokat, csemetéket és a munkát fedezze az állam. Indokolt esetekben még a faanyagok terme­lési é3 fuvarozási költségeinek megtérítését is javaslatba hoztuk. Azt azonban megköveteltük, hogy a karót és rozsét a birtokosok természetben szolgáltassák ki, mert mig a faanyagok kiszol­gáltatása a birtokosoknak alig okozott megter­helést: azok beszerzése a munkálatoknál kelle­metlenségeket és akadályokat okozhatott volna. Mindezeket jegyzőkönyvbe foglaltuk és a jelenlevő főszolgabíró azonnal ki is mondotta a határozatot. A 15 napi felebbezési határidő leteltével az iratok a közigazgatási bizottsághoz terjesztettek be, az a határozatoka' Il-od fökulag megerősí­tette és jóváhagyás végett a földmivelésügyi mi- nisztéreiumhoz terjesztette fel. A földművelésügyi minisztérium pedig ezen összeírásokat és terveket nemcsak jóváhagyta, de mintaképpen megkiildötte az összes várme­gyéknek és törvényha'ósági joggal felruházott városoknak. Ezen b'ottság azonban csakis az Ondava és Tapoly folyók fővölgyében, 40 község határán, közvetlen a fővölgyben elterülő kopárokat és vízmosásokat irta össze. A mellékvölgyekben az összeírásokat és a tervek elkészítését később az állami erdőhivatal, illetve a járá.si erdőgondnok­ságok csinálták. Az Ondava és Tapoly menti ko- pár víz mosás területeken a gáto1ási és ültetési munkálatok már 1900. év tavaszán megkezdődtek. A zemplénmegyei kopár meT'ötési munkála­tokra a földművelésügyi minisztérium átlag éven­te mintegy 50.000—60.000 koronát utalványozott ki, mely összegért évente körülbelül 1500—2000 drb. iszapfogó gátat és hosszfonást készítettünk és 100—150 kát. hold kopárt ültettünk be. A munkálatok 1914. évig megszakítás nélkül fo'ylak és egyidejűleg a régibb gátolásokban és ültetésekben mutatkozó hiányok is pótoltattak. Voltak esetek, hogy egyes izgatok a népet félre­vezették, ellenállásra biztatták és a munkásokat a munkából elkergették. Ilyen helyeken a mun­kát a csendőrség igénybevételével folytattuk. Mihelyt híre ment, hogy egyik vagy másik köz­ségbe nagyobb csendőr őrjárat telepedett le: min- ’den ellenállás megszűnt és a munkálatokat fenn­akadás nélkül lehetett folyatni. 1915. évben a munkálatok szüneteltek és mi­vel Zemplén vármegye felső része hoszabb ideig hadiszintér volt, az oroszok és a mi katonáink a kopár gátolásokban és ültetésekben igen sok kárt csináltak. Ahogy az oroszok és a mi katonaságunk el­vonultak, — dacára a háborúnak, — 1916. évben már újból folytattuk a kopár gátolási és megkö­tési munkálatokat, kijavítottuk a megrongált gá­takat és ültetéseket és újabb területek megköté­sét és beerdösitését is munkába vettük. Úgy, hogy az uj államalakulatkor alig volt Zemplénvárme- gyében olyan számottevő I. és II. osztályú ko- pár-vizmosásos terület}, mely még nem volt megköt­ve és beerdösitve. Valóságos öröm és gyönyörű­ség volt nézni a megkötött területeken a fák fej­lődését, a talaj begyepesedését, az iszapfogó gá­tok működését, a gátak körül, a mély iszapban fejlődő buja növényzetet és azt, hogy az árvíz- veszély miként csökken ... De jött a prevrat... Minket a több évtizedes állami szolgálatból szélnek eresztettek, munkánk folytatását pedig a járási legelőbizottságok vették át, mely bizott­ságoknak tagjai és szakértői ipari- és gyári mun­kásokból, kisiparosokból és kisgazdákból kerül­tek ki. Ezen járási legelőbisott súgok pedig tekintettel arra, hogy a megkötött kopár-vizmo- sásos területek túlnyomó uagyrésze a kataszter­ben és teiekkönyvben közlegelőnek van minősít­ve, továbbá, hogy a megkötött területek egyes ré­szén már szép fü nőtt: a szlovenszkói miniszter 1919. évi április 11-én kelt 2944/a prez. és 1919. évi május 15-én kelt 2708/sem. számú rendeletéi­re való hivatkozással, a már megkötött és beül­tetett kopárterületeket legeltetésre visszaadták a birtokosságoknak és megengedték, hogy a legel­tetést akadályozó iszapfogó gátakat és ültetése­ket megsemmisítsék, az összeírás előtti állapoto­kat viszaállitsák és ezzel az árvizek elzárt kapuit kinyissák, az árvizveszedelmeket és árvízkárokat még fokozottabb mértékben szabadítsák rá a köz­ségek és városok lakosaira. És most ennek a helytelen gazdálkodásnak itt vannak a káros, végzetes és szomorú eredmé­nyei, a nap-nap mellett megújuló árvizek és hovatovább mind nagyobb mérveket öltő árvízká­rok alakjában. iulius elseje efőtt kihirdetik az adóreformtiirvényt Prága, junius 22. Az egyenes adó reform- iára vonatkozó törvénvt aláírás' végett a köz­társasági elnök elé terjesztették. Az elnök aláiré*" után a törvényt azonnal publikálják és pedig vagv még e hét végén vagy pedig a iövő hét eleién, de mindenesetre még iulius elseje előtt. A belga, hivatalos diszkontot 534 száza­lékról leszállították 5 százalékra. Meghosszabbították a német—csehszlo­vák szénegyezményt. Berlinből jelentik: A csehszlovák—német szénegvezményre vonat­kozó tárgyalások, amelyeket csehszlovák részről Fischer dr. osztályfőnök, német, rész­ről pedig Tutz titkos tanácsos folytatott. Ber­linben. arra az eredményre vezettek, hogy az eddigi egyezményt minden változtatás nélkül iulius 1-től december 31-ig meghosz- szabb.it iák. A magvar nemzeti párt vetésdijazásai a kassai körzetben. A magyar nemzeti párt, szepsi járási mezőgazdasági osztálya junius 19-én tartotta meg Tornán ezévi első szak­osztályi értekezletét. Körössy Dániel járási párt,vezetőségi elnök üdvözlése után Solc Imre párti,ifkár beszámolt a szakosztály egy­évi eredményes működéséről. Az értekezlet Körössy elnök indítván vára egyhangúlag el­határozta, hogy ez évbeap a vetésdiiazásokat junius 29-én Somodi községben és julius 3-án Torna-Újfaluban rendezi meg. Ezekre az ün­nepi a1’Misokra Szabó István gazdasági szak­osztályi igazgató is kiszáll és az ő közremű­ködésével az alábbi bírálóbizottság ejti meg a vetési díjazást: Somodi bán: Domonkos Mi­hály. Papp Sándor. Sz. Bartók József. Martba József és Elek István. Torna-Újfaluban: Adorján Lajos, Üveges Sándor, Körössy Dá­niel. Prokop János és Kurczv András. Az értekezlet, után az őszi műtrágya közös be­szerzéséinek kérdését tárgyalta és elfogadta Solc titkár azon indítványát, hogy a szakosz­tály a gazdák részére nagyobbszabásu tanul­mányi kirándulást rendez a Hernád—szent- istváni műtrágyagyárba. Megbeszélés tárgyát képezte még a járási terményért,ékesítő szö­vetkezet, felállításának kérdése, amelynek gyakorlati keresztülvitelével a körzeti titkár­ságot, bízták meg. Végül az elnökség indítvá­nyára elhatározta az értekezlet, hogy Szent,- Ivánv József pártvezért, Szilassy Béla dr. or­szágos ügyvezető elnököt, a mezőgazdasági szakosztály elnökét táviratilag üdv özük. ed­digi munkásságuk elismerése mellett, ragasz­kodásukról biztosítják és őszinte köszönet,ü- ket nyilvánítják. Luhacsovice Fürdő r.-t. 5. százalékos osztalékot fizet. Luhacsovice Fürdő r.-t,. teg­nap tartotta meg évi közgyűlését a brünni kereskedelmi kamara épületében. A közgyű­lés ióvábaevta a mérleget, és az üzlet, évi je­lentését,. Elhatározták, hogy a 145.000 koro­na tiszta nyereségből 5 százalékos osztalékot •fizetnek. A német kereskedelmi és iparkamara közgyűlése Hamburgban. Hamburgból jelen­tik: A kereskedelmi kamara Mendelssons Ferenc elnökletével ma tartotta meg 47. köz­gyűlését, amelyen Curtius dr. birodalmi gaz­dasági miniszter a kormány üdvözletét tol­mácsolta. Vögele Vilmos mannheimi vasgyá­ros a német, ipar helyzetével foglalkozva rá­mutatott arra. hogy Németország a szükséges nyersanyagokat, és élelmiszereket kénytelen a készáru kivitelével megfizetni. Sarburg Max ezután a kereskedelmi és állami élet hiteléről beszélve hangsúlyozta, hogy Német­ország gazdasági kapcsolatai mindaddig rend­be nem jöhetnek, amíg a valutaviszonvok Olaszországban. Franciaországban és Len­gyelországban rendezve nincsenek. Az ügynökök és kereskedelmi utazók nemzetközi kongresszusa Budapesten. Buda­pestről jelentik: Az ipari vállalkozások kép­viselőinek szövetsége a iövő évben fogja megünnepelni húszéves fennállását. A jubi­leumot. egybekapcsol iák az ügynökök és kép­viselők nemzetközi kongresszusával A kon­gresszusra már szétküidték a meghívókat, a társegyesül etekhez és pedig' Csehszlovákiába, Franciaországba, Németországba, Ausztriába és Olaszországba. Szakkörökben remélik, hogy ez a nemzetközi kongresszus a keres­kedelmi utazók és ügynökök jogi helyzetét nemzetközi]eg rendezni fogja. A takarmánytengeri vámkedvezményes behozatala. Az országos mezőgazdasági taná­csok állandó bizottságának mai ülésén tár­gyalják a takarmánytengeri vámkedvézmé- nyes behozatalának végrehajtási rendeletét. Értesülésünk szerint a rendeletet már a kö­zéli napokban végrehajtják. Fakivitelünk Németországba. Németor­szág április hónapban Csehszlovákiából 120.794 tonna fát szállított, vagyis 8 ezer ton­nával kevesebbet, mint márciusban. A kivi­tel főleg bányaifában csökkent és pedig 1761 tonnával, gömbfában 5934 tonnával, uszályfá­ban 7596 tonnával. Ezzel szemben a vágott fa 6953 tonnával emelkedett. Kényszeregyezségek. A csehszlovák hi- telegvesület közlése szerint, kénvszeregyezsé- get kértek Markovics József textilárus Füs­tin a, Klein Ignác és felesége született Bürger Szeréna órás Ungvár, Bokemia. Ceskosloven- ská zahpanicni banka (likvidálás alatt) Prá­ga . Pozemková banka (likvidálás alatt) Prága. Lengyelország 40—50 milliós belföldi kölcsönt akar felvenni. Varsóból jelentik: A lengyel kormány építkezési célokból 40—50 millió zlotv összegben belföldi kölcsönt akar az. aratások után felvenni. Az emisszió ősz­szel meg fog történni. A vasútépítésekre kü- 1 lön külföldi kölcsönt akar még szerezni. Az első amerikai kölcsön tárgyalásai már be" 1 fejeződtek s az egyezményt e hét végén fog­ják aláírni. ——■ .......... ■ .. 1M A biztosítási képviselők és kültisztvise- lők szervezetbe tömörülnek. A biztosítási képviselők és kül tiszt viselők eddig még nem voltak egyesületbe szervezve. Most, egv elő­készítő bizottság alakult, amely az ui egye­sület alakuló közgyűlését, iunius 29-én, szer­dán délelőtt 11 órára hívta egvbe a pozsonyi kereskedelmi grémium helyiségében (Ven- tur-utca 3. sz.). Az egyesület célja és pro­gramja röviden összefoglalva a Következő: A kari öntudat ápolása és fejlesztése, a gazda­sági érdekek biztosítása, a iutalékiövedelem igazságtalan megadóztatásának elhárítása, a vagyontalan kar társak anyagi segélyezése. Az ui egyesület nem irányul a biztosi tó tár­saságok érdekei ellen. Az alakuló közgyűlés­re írásbeli jelentkezések Tauber Árpád dr. ügyvéd, Pozsony. Kórház-utca 12. címre esz­közöljél ők. Állampapírok kisorsolása. Az 1923. évi 6%-os kisorsolható államkölcsön hatodik sorshúzása julius elsején fog megtörténni. Kisorsolásra kerül összesen 26.4 millió koro­na értékű címlet. A honorálás a húzás után három hónappal fog megtörténni. Ugyanaz nap kisorsolják az 1923. évi 6%-os beruházá­si kölcsönt is. Kisorsolásra kerül 12.5 millió korona névértékű címlet. A honorálás ugyan­csak három hónapra esedékes. + Nem egységes a prágai tőzsde. Nyitáskor barátságos hangulat, uralkodott, később azonban az irányzat ellanyhult. Zárlat felé egyes értékek újból visszaszerezték veszteségeiket, úgyhogy az átlagos áringadozások csak szűk keretek közt maradtak. Az iparpiacon emelkedtek a Bud- weisi Sör 40, Zetiitzi 25, Északcseh Szén 30, Sellier 17, Nestomitzi Első Brünni Sör és Berg- Hütfen 10, Kolini Szén 8, Horvát Cukor, Aussigi Vegyi, Ringhoffer, Tejipar 8 koronával. — Gyengültek: Nyugatcseh Schamotte és Svetovar 30, Marsner és Északi Vasút 20, C?.eh Morva, Dux-Bodenbachi 11, Cseh Cukor. Kolini Műtrá­gya és Cseh Kereskedelmi 10 koronával. — A bankpiacon a Korona 20, Cseh Union 4, Cseh Eskompt 3 koronával emelkedtek, mig az Oszt­rák Hitel és a Bankverein 1 koronával gyöngül­tek. — A beruházási piacon az alacsonyabban kamatozott tételek gyöngültek, az egyéb tifrek élénk keresletnek, örvendenek, — Exótákban cse­kély üzlet folyt. Az építészeti sorsjegyek kissé emelkedtek. + A prágai devizr/píacon tartót irányzat uiriail- íkiodoit. Brüsszeli 0.75, Milánó 1.425 ponttal javult és az északi valutáik is tártották. + A prágai cukorpiac ma gyengült. Nyers- cukor jegyzés Aussig loko és kikötő per október 182.50. + A briiami terménytőzsdén az irányzat baa> tolt. A, mai om t erméfcek olcsóbbodtak. A legköze­lebbi mmáe Péter Pál ünn epe mii alt juníus 30jáa lesz. A következő árukat jegyezték: Morva búza ,250—254, szilovenszkóá 236—239, szlovenszkói rozs 227—300, zab 193—198, aflsőtlsílatvidiékL tengeri ab Pozsony 116—117, aprószemü tengeri a(b Petro- vúce 114—115, búzadara 380—383, OGG-buza f.-zt 37—37.50, OH-ás búzaliszt 358—363. Egyéb áru változatlan. + A piilseni giaiboníripiacoai nyugodt üzlet, mii- nimáliis forgalom volt. Cseh búza 245—252, rozs 230—232, árpa 180—135, zab 188—192, búzadara 407—415, buzasütőliiszt OGiG 305—400, 1. sz. buza- ifőzőliszt 345—350, Viktor la-borsó 445—500. sárga borsó 250—275, lenese 425—560, nyári bükköny 170—175, téli 550—600, fehér bab ab Szlovensrihő 160—170, lóib’ab 180—190, jugoszláv tengeri ab Pozsony határ 142—144, aiprőszemü romániai ab Oderfoerg 133—135, korpa 130—132, édes laza szí­ná 40—45, préssel t 45—50, laza talkarim'ányszM nva 28—32, alomszalma 20—24, sze niedkávé 340—360, áimerifcai1 serté-szsir 13.75—14. + A budapesti értéktőzsdén váilteZfitíSbin roij$ az irányzat. Csak a spekulációk áltál favorizált papírok mutáltak kurzusom elkedért így elsősor­ban szilárd voilt a Magyar- Biiztteiüóánitszseü és a Fegyver. A forgalom a fáVoirzált papíroknál élénk vollt, különben nyugodt. Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem fogOáilt értékek közül a M'oktár 85, Pestszentlőrinci 50, Réiszvénysör 133.50 pengőis árfolyamot ért'el. + Lanyha a budapestit terménytőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenül telefonon: A miatt terménytőzsde továbbra is lanyha volt. A követ­kező árakat jegyezték: Tisza vid éki buzla 32—32.20, dunántúli 31—31.20, rozs 28—28.40, takarmány* árpa 25.50—26. tengeri 22.40—22.50, Zab 25.50— 25.60, korpa 20.20—20.40 pengő.-f- Kedv t elein volt. a berlini érték tőzsde. A külföld és a banfcvevőköaömiaég részvétellé csekély volt. Az értékek lényegesen nem is változtak. Egyedüli a müselyemgyárak részvényei körül volt nagyobb forgalom. Curtius dr. birodalmi gazda­sági miniszternek a hamburgi kereskedelmi ka­mara ülésén elmondott beszéde nagy Visszhangra talált és az üzl eti előírási kedvezőtlen befolyásol­na1. A devizapiacon 86.25-üel ismét szilárd volt a Iára. + A boriim terményiörsijén 'tartózkodó irány­zat uralkodott. Pomerániai búza 297.50—296, biro­dalmi rozs 277—279, árpa 271—275, zab 254—260, tengeri ab Hamburg 169—191, búzaliszt 37.25— 39.25, rozsliszt 35.50—37.30, húztak orpta 15, rozs- korpa 17.25, Viki őri -ib orsó 43—55, kis ehető borsó 27—30, 1 akármánybofrsó 22—23, pertuidra 20—22, rtób'nb 21—23, bükköny 22—22.50, mroepogáo.sa 15.80, len pogácsa 19.60—19.90, szárazszjelet 12.60— 13.20, bu rgonya szelet 38.50-34 márka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom