Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-22 / 141. (1475.) szám
jgmV V Mai számunk 10 oldal VL évf. 141. (1475) szám « Szerda < 1927 junius 1't Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcU nCLpllopjCL Felelős szerkesztő: DZURAMY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II*, Panská ulice 12, II. emeleL Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Felháborodás (*) Megszoktuk, hogy az európai közvélemény bizonyos elégedetlenséggel és szkepszissel tekintsen Genfre, de az a felháborodás, amellyel a kontinens sajtója a mostani, júniusi tanácsülés eredménytelenségét fogadta, még ebben a megszokottan pesszimista hangversenyben is szokatlan. Az olaszok egyeuesen brutális kifejezésekkel Ítélik el a genfi „komédiát", Magyarország komolyan a kilépésre gondol. Németországban pedig még a baloldali sajtó is — sőt ez alkalommal elsősorban a baloldali — mélységes megbotránkozással utasítja vissza a nyegleségnek, a nagyképűségnek és a határozatlanságnak azokat a kifejezéseit, melyek szintjátszó köntösbe bujtatva hirdetik a világ előtt a fontoskodó genfi összejövetelből megmaradt óriási j semmit. Szó sincsen eredményekről. Németország uj katonai ellenőrzést kapott, igaz, de ez a „tett" alapos csapást mért arra a másik tettre, melyre Locarno után oly büszkék voltaink s amit német-francia közeledésnek neveztünk. A rajnai kiürítés „szóba sem került", de ha nem beszéltek róla, minek fáradt hét külügyminiszter a Lac Lémann partjára és minek tárgyalt, tárgyalt addig, amig Briand, a legagilisabb közöttük, belebetegedett? Azt hihetnék, hogy a nagy problémák elnapolása mellett legalább a kisebb kérdések elintézésére jutott idő, ámde sem a me- löieli kérdésben, sem az albán-jugoszláv konfliktusban, sem a dianzigd problémában, sem pedig a magyar-román birtokperben nem történt olyan, ami csak hozzávetőlegesen befejezésnek volna nevezhető. Talán csak egy pozitívum van, egy kis háborús pozitívum: a szovjetellenes front „megbeszélése", — ó nem megteremtése, ez sok volna egyszerre, csak megbeszélése: puhatolódzás, eszmecsere, lehetőségek és esetlegek latolgatása. Ilyen körülmények között nem csoda, ha még a népszövetségpárti központi francia sajtó is a felháborodás hangján ir, — holott a látszat olyan, mintha az összejövetel egyetlen díjazottja ismét Franciaország lenne. A tavaszi külpolitikai idény befejezéséhez közeledik. Mit hozott? A balkáni háború lidéroeit, az angol-olasz szakítás várható kellemetlenségeit, a csaknem megvalósult locar- nói német-francia közeledés alapos és mesterséges elfelejtését, — nem elég ez a föl- háborodásra? Európa közvéleménye uni- ftono Genf ellen fordul, mert érzi, hogy vajmi gyenge az a selyemszál, mely a kontinens törött lebegő kardot az éghez köti, s Genf, melynek hivatása e selyemszál szorgos erősítése lenne, nem fon újat, sőt rágja a régit, vagy legalább is nem kergeti el a kitartó rágcsálókat. Genf szomorú befejezése volt a nyári tespedéshe fűlő tavaszi politikának. Szomorú befejezése, melynek csattanóját Poincáré lunevillei gyűlölködő beszéde adta meg. De sokáig nem lehet a népek érzelmeivel játszani. Az olyan pillanatnyi mámorok, mint Lindbergh vagy Chamberlin ünneplései, senkit meg nem téveszthetnek, s a sportok. a színházak, a szenzációk narkotikumába lökött kontinensben még mindig van any- nyi józanság, vagy lelkiismeret, vagy félelem, hogy a cirkusz falai mögül' meghallja a tankok zaját, a bohóc mögött meglássa a tragédiát és fölismerjen oly nagyképü és veszedelmes játékokat, mint a genfi áltanácskozá- sok voltak. A júniusi tanácsülés utáni általános fölháborodás jellemző az ébredező európai öntudatra. A földrész elégedetlen, tárgyalás helyett eredményt akar. Nem tűri az idő kerekének visszagörditését, nem tűri, hogy játékos ellentétekből, mint amilyen például a Briand-Poincaré kontroverzia, veszedelmes visszaesések származzanak és Európa az amerikai prosperitás helyett a diplomaták Lázongások a francia hadseregben A forrongást a tartalékosok Indokolatlan behívása okozza — Rothadt szalmazsákra fektették a katonákat s nem adtak enni nekik Páris, junius 21. A kommunista Humanité szerint a francia hadseregben legújabban feltűnően sok lázadás és engedelmesség megtagadás észlelhető. A katonák nyugtalanságát az indokolatlan és hebe-hurgya tartalékbehivások okozták. A legtöbb bevonult tartalékosnak nem adtak szállási sőt az ellátásról is megfeledkeztek, úgy hogy a bevonultak között nagyfokú elkeseredés vett erőt. A legveszedelmesebb helyzet Bougeban volt. ahol a. katonák egy napig egyáltalán nem kaptak enni. Metzben a 11. és a 12. repülőezred legénysége azért lázadt fel. mert a tartalékosok több éjszakát félig elrothadt szalmazsákokon fekve töltöttek el. A hadvezetőség megkísérelte, hogy a lázadókat a chalonai gyakorlótérré hozza, de a veszedelmes jelenetek itt is megismétlődtek. Verdunbó! és Menehould- ból szintén zavargásokat jelentenek. A szovjet belátja, hogy az angol szakítás sok veszedelmet rejt magában Rakovsski párisi követ nyilatkozata —- A kivégzéseket szükségesnek mondta delegációnak tevékenységét. Máskor a kommüniké mindig a jóváhagyást is hangsúlyozza, most ez a passzus elmaradt. Beavatott körök ebből a tényből arra következtetnek, hogy a kormány magatartása nem volt egységes, azaz a német nemzeti miniszterek nem fogadták el fentartás nélkül Stresemann genfi politikáját. Az előjelek szerint a német nemzeti Dárt külpolitikai iTánva a közeli napokban meseváltozik. Eddig mindig Stresemann külügyminisztert támadták, most azonban egyenesen Franciaország ellen fordulnak s ebben az irány változásban Stresemann is hathatósan támogatni fogja a pártot. A külügyminiszter valószínűleg rendkívül éleshangu beszédet mond Poincáré ellen. A Kreutzzeitung. inelv mint ismeretes, Westaro gróf lapja, ma nagy cikkben foglalkozik Poincáré lunevillei beszédével. A lap szerint Poincáré beszéde uj fázist jelent a német—-francia viszony történetében. A beszéd halomra dönti Locarno, Thoirv eredményét. A német külpolitika számára nem marad más hátra, mint levonni a szükséges következtetéseket. Páris, junius 21. Rakovszki párisi orosz J nagykövet tegnap nyilatkozott a francia sajtó ( képviselőinek. A nagykövet elsősorban azokról a külpolitikai következményekről beszélt, amelyek az angol-orosz szakításból és a varsói követgyilkosságból származtak. A követ mindenekelőtt megcáfolta a sajtó azon híreit, amelyek egy Finnországnak küldött rendkívül erélyes hangú orosz jegyzékről tudnak. Az orosz-lengyel feszültségről elterjedt nyugtalanító híreket szintén megcáfolta Rakovszki. A két Varsóba küldött jegyzék egyáltalán nem zavarja a két állam jó szomszédi viszonyát. A moszkvai kivégzéseket illetően Ra- kovszjti megjegyezte, hogy — sajnos — azok az állam érdekei szempontjából feltétlenül szükségesek voltak. A félhivatalos Petit Párisién szerint Rakovszki nyilatkozatából már kiérezni. j hogy a bolsevista kormány észrevette az angol—orosz szakítás következményeit. A Maiin varsói tudósítója szerint a lengyel fővárosban nem veszik komolyan az os? fenyegetéseket. Katonailag Oroszország tehetetlen s nem árthatna Lengyelországnak. A lengyel politika alapjait a következő belátások alkotják: 1. Lengyelország nem akar orosz háborút. 2. Sem Lengyelország, sem Anglia nem tervezik a Fekete-tenger, vagy a Keleti-tenger blokádját. 3. Anglia és Lengyel- ország egyetlen államra sem gyakorolt hyo- mást Oroszország bekerítése érdekében. 4. A varsói angol követ semmiféle tervet nem mutatott be a lengyel államfőnek Oroszország széttöréséről. 5. Az a körülmény, hogy egy britt flotilla tisztelgett Pilsudski marsall kikötőjében, semmiféle oroszellenes tervvel nincs összefüggésben. 6. A varsói követgyilkosságot nem lehet angol machinációkra visz- sza vezetni. Viscount Rothemere a trianoni szerződés igazságtalanságáról London, janiim 21. Viscount hoíheonere « Daily Maiiban vezáröiMre* irt Magyarországról. Oikikének cáime: „Magyarország helyet követel a napfényben". Rotbecnere a középeurópai helyzet tanulmányozására hosszabb utat tett Középeurő- pában és az utódállamokban. A békeszerződéseik, amelyek sZétdarabolták Ausztriát és Magyarországot1, óriási elégedetlenséget teremtettek a középeurópai nemzeti klisébbségek között'. Ezekből az elégedetlenségekből könnyein uj világégés támadhat. A békeszerződések 1 égikegyetlenebb jc kétségtelenül a trianoni, ainiely a magyar nemzetitek csaknem egybarmadát idegen uralom alá kényszerűi. Itt az ideje, hogy a szövetségeseik az elmúlt hét év tapasztalatának fényénél átvizsgálják a trianoni szerződés intézkedéseit és megváltoztassák a határokat. Anglia bízhat Magyarországban, mert ez az ország a háborúban csak alárendelt szerepet játszott. Magyarország különben is teljesítette a1 Stresemann a birodalmi gyűlésen visszautasítja Poincáré vádjait A lunevillei beszéd következményei — Elmérgesedik a németfrancia helyzet — A német nemzeti i»árti miniszterek elégedetlenek Páris, jumius 21. A francia miniszteir&l- ök lunevillei beszéde nyomán támad* poli- kai hullámzás sem Franciaországban, sem kontinens többi államában nem ült el. Az Echo de Paris, amelyet szoros szálak fűznek Poincaréhoz, azt állítja, hogy Briand francia külügyminiszter előre tudott Poincáré beszédéről s igy meglepetésről vagy a Briand-féle külpolitika szánt-szándékos megtorpedózásáról szó sem lehetett. Briand és Poincáré a külügyminiszter enfi utazása előtt részletesen megtárgyalták genfi programot, a német—francia viszony .érdesét is és a lehető legjobb egyetértésen határozták el a követendő politika alapiveit. Poincáré LunevilHében alig mondott iiást. minthogy a franciaországi bolsevista ropaganda rendkívül nyugtalanítja és hogy izalm a liánul nézi a német—orosz barátságot- inglia példája azt mutatja, hogy a harmadik nternacionáléval lehetetlen együttműködni, mert ugyanaz az angol nagvkapitalizmus, amely néhány év előtt az orosz közeledést kierőszakolta, ma kénytelen volt megszakítani a viszonyt, mert orosz részről sohasem garantálhatták a kereskedelmi viszony nyugodt lebonyolitásáit. Ugyanezt, érzi Franciaország is s ha Páris bizalmatlanul néz Berlin felé. akkor ez csak azért történik, mert Berlin és Moszkva jő viszonyban vannak. Köszönet, de nem fóváhagyás Berlin, junius 21. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy Stresemann külügyminiszter a tegnap délutáni német minisztertanácson beszámolt a genfi tárgyalások eredményéről. Erről a minisztertanácsról olv szűkszavú kommünikéi adtak ki. hogv a sajtó és a közvélemény bizonyos nyugtalansággal kénytelen a tegnapi tanácskozás eredményére tekinteni. A kommüniké csak arról szól. hogy a birodalmi kormány megköszönte a genfi mindent agyonkomplikáló munkája révén a I rika eredményes heroldjait látta és mélysé- régi zavarba taszittassék. Ha akarjuk, szim-lges felháborodással ítélte el a genfi eredből u inként foghatjuk föl a következőt: Euró-j m én yt el enség<et, melyből a gonosz európai pa mámorosán ünnepelte az ooeáni repülő- j Vitatkozás rossz szellemeinek uj ébredezé- ket, akikben a szabadj boldog és békés Ame-1 sét olvasta ki. békeszerződés rend étkezéseit és soha nem okozott nehézségiét. A Foreigm Office feladata, hogy kinyújtsa karját Magyarország felé és arra a helyre emelje, amely ezt a sokat szenvedett államot megilleti. A német—magyar viszony niem a1 legjobb. — Rothemere ezután fölszólítja a londoni és a newyorloi bankházakat, hogy pénzükkel támogassák Magyar országo t. | Lényegesen módosítják a lengyel alkotmányt Varsó, junius 21. A szejm hosszabb vitában elfogadta a szocialista indítványt s elhatározta, hogy az alkotmány 26. cikkelyét annyiban módosítja, hogy ezentúl a parlamentet nemcsak az államfőnek, hanem magának a parlamentnek rendelkezésére is föloszlathatja. A második olvasás alkalmával a szavazáson összesen csak 214 képviselő vett részt, akik közül 197 a szocialista javaslat mellett és 17 a javaslat ellen foglalt állást. A képviselőknek több mint a fele távolmaradt. A harmadik olvasás alkalmával csak. nehezen lehetett 225 képviselőt, azaz a szükséges kétharmad többséget, megszerezni. Az óceánrepülők szerdán szállnak Pestre Budapest, junius 21. A Magyar Távirati Iroda jelentése Szerint Chamberlin és Levine szerdán reggel egynegyedtiz órakor érkeznek meg Becsből a mátyásföldi repülőtérre. A hatóságok minden intézkedést megtettek a repülők fogadására, akik már a kora délutáni órákban vissza is fognak repülni Becsbe.
