Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-19 / 139. (1473.) szám
%t Mai szamunk 16 eMal évf. 139, (1473) szám » Vasárnap * 1927 ^í Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára. 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nQ.pÍl(Xpjci Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kisebbségi biok (fi.) Prága, junius 18. Az európai nemzeti kisebbségek ezidei genfi kongresszusa — akár tetszik a Reggel hegyi remetéjének, akár nem — a többi között behatóan kiván foglalkozni azzal a kérdéssel, vájjon érdekében áil-e a kisebbségeknek, hogy azokban az államokban, ahol több minoritás lakik, politikai pártjaik az őket közösen érintő kérdésekben egységesen lépjenek föl és ily módon is kifejezésre juttassák szolidaritásukat. Bármennyire is csábító volna e kérdésre határozott és (félreérthetetlen igennel felelni, a válaszadás mégsem oly egyszerű, amint első pillanatban látszik. Európában annyiféle fajta kisebbség lakik, viszonyuk az egyes államokhoz és kormányaikhoz annyira különböző, hogy egy általános, minden minoritásra érvényes receptet adni nem lehet és ezért a kisebbségi biok célszerűségét és lehetőségét esetről esetre meg kell vizsgálni. Annyit azonban már a priori is meg lehet mondani, hogy ott, ahol az előföltételek megvannak, a kisebbségi íblok igenis nagy előnyöket rejt magában a kisebbségekre nézve, mert lehetővé teszi számukra, hogy a rendelkezésükre álé erőket koncentrálhassák a kisebbségi kérdés igazságos és méltányos megoldása érdekében. A tapasztalatok, amelyeket egyes államokban, igy Lengyelországban, Észtországban, Lettországban és Ifrémetországban a kisebbségi blokkal, szereztek, általában igen kedvezőknek bizonyultak. Lengyel- országban például az ottani nemzetiségek: az 'ukránok, a németek, a fehér oroszok, a zsidók és litvánok képviselői egységesen lépnek föl a parlamentben, sőt „Natio“ elmen Varsóban egy négynyelvü propagandarevüt adnak ki, amelynek utján a világ tudomására hozzák bajaikat. i í (Romániában, az Avarescu-kormány gyalázatos bukása után, most szintén megalakult a kisebbségi biok, amelynek zászlaja alatt a magyarok és németek egységesen veszik föl a (küzdelmet a román kormány magyar- és németellenes politikájával szemben. Igaz ugyan, hogy e biokban nem foglalnak helyet a bánsági szerbek, a dobrudzsai bolgárok és, amennyiben magukat külön nemzetiségnek tartják, a zsidók sem, mégis mivel a magyarok és németek a romániai kisebbségek zömét alkotják, nem túlzás a romániai kisebbségek blokjának megalakulásáról beszélni. A választási eredmények és a parlamenti együttműködés tapasztalatai fogják csak megmutatni, hogy a biok életképes-e, mi azonban már most sok sikert kívánunk ennek az uj alakulásnak, mely beszédes tanúbizonysága annak, hogy az erdélyi szászok, akik a forradalmi napokban oly könnyelműen felültek a románok ígéreteinek, ma már saját kárukon okulva belátták, hogy mégis csak többet ér a múltban annyiszor ócsárolt magyarok szava és barátsága. A romániai választásoknak ez a rendkívül jelentős eseménye mináluuk is aktuálissá teszi a kérdést, hogy miért nem alakul ki a csehszlovák köztársaságban is a kisebbségek egységes frontja, miért nem teremtjük meg mi ds a kisebbségi blokkot? Ez a kérdés annál jogusultabb, mert a csehszlovák állaimban, ahol a lakosság fele a minoritásokhoz tartozik, egy ilyen bioknak sorsdöntő jelentősége lehetne. Ha a kisebbségek egy kormányválság alkalmával egységesen lépnének Föl és parlamenti képviselőik magatartásukat szolidárisán a kisebbségi követelések teljesítésétől tennék függővé, úgy szavuk döntő súllyal esnék a latba és minden valószínűség szerint módjukban állana a teljes rendszerváltozást kikényszeríteni. A szlovák munkásság utia 1913 május 1°tö9 1927 Junlus 3-Ig Prága, iunius 18. (□) Ezerkilencszáztizennyolc május elsején a liptószentmiklósi szlovák munkásság történelmi jelentősé mi tüntetést rendezer,b A középeurópai ui konjunktúra felismerésében (igaz. egyébben sem) tehetségesnek bizonyult, Srobár Lőrinc akkoriban igyekezett a csehszlovák állam belső fundamentumait lerakni s egvik pillérül a liptói munkásságot szemelte ki. Lipiószeiifmiklós szlovák munkássága, amelv természetszerűleg hatása alatt állott a régi gyökerű pánszláv ideológiának. hallgatott az ui megváltóra és határozattá emelte a Srobár-fogalmazta javaslatot. amelv a csehszlovák nemzeti egvség megvalósításáról és a szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvényesítéséről szólott. Ez a mamifesztum nagy szerepet játszott az ui szlovák históriában nemcsak a csatlakozás tényének hanem igen jelentős feg - vert adott a centralisták kezébe, amennyiben Prága nem rjgj nden hatás nélkül szegezte a Szlovenszkö ^Lboaómiáiát biztositó pittsburgi szerződéssel szembe, dokumentálván, hogv a liptószentmiklósi munkásság, mint. az öntudatra ébredő nemzet, reprezentáns része, a szerződés megkötése előtt tizennyolc nappal, fentartás nélkül a csehszlovák egység alap- iára helyezkedett,. . A liptószentmiMósi határozat politikai jelerdőségét különben legjobban illusztrálta az a tény. hogv Masaryk is utal rá a világforradalomról írott könyvében. Az aktus jelentőségét is abban látja, hogy a szlovák nemzet ellsőizben ezzel adott kifejezést annak az akaratának, hogv jövőjét a csehszlovák köztársaság keretében fogja biztosítani. Hogy a liptószemtmiklósi munkásság miért követte Srobár próféciáját, és útmutatását. arra nagyon könnvü a felelet. Szemei előtt, lebegett Kollár tanítása, aki a szlovák nemzet boldogulását az összes szláv népek egyesítésének eszméiével hozta kapcsolatba. A liptószentmiklósi munkásság, mikor megnyílt az ui horizont, a szlovák problémát a csehszlovák egység megvalósításával vélte megoldani. Természetesnek gondolta, hogv a nemzeti probléma megoldása meghozza a több kenyeret is: arra. hogv a meglevő kein vér is megfogyatkozzék, pillanatig sem gondolt. Ez a megfontolás volt az oka annak, hogiy az előbbi parlamenti ciklus idején állandóan azt hangoztattuk, hogy a kisebbségeknek egy egységes frontot kell alakítani ok és közös erővel döngetniük a prágai vár kapuit. Az egységes front azonban nem alakult ki. Ennek oka egyfelől a német szociáldemokrata pártban, másfelől pedig a szlovák néppártban rejlett. A német szociáldemokratákat marxi dogmáinzmusuk és osztályharcos elfogultságuk i eltiltotta attól, hogy a német polgári pártok- ; kai egy utón haladjanak. IILinkáék pedig at- j tői féltek, hogy a németekkel és magyarokkal való szövetkezés kompromittálhatja őket ! és fölégetheti a kormányhoz vezető hidat. E ! két párt önzése hiúsította meg a nemzetiségi J blokkot, amely pedig sokkal nagyobb ered- 1 menyeket hozhatott volna, mint az erők szét- I forgácsolódása és a helyzet ama köveik ez- | menye, hogy a pártok saját szakállukra dolgoztak. Később a német polgáriak is összekülönböztek, a Deu tsob.parlamen tar iscfoer í Verbaud, amely kezdőiben összetartotta őket, Megalakult, a köztársaság, amelytől a felszabadult nemzeti erők teljes kifejlődését és kiviráffzását várta. Benne vagyunk a kilencedik esztendőben s lassan megtörténnek az előkészületek a tízéves fennállás megünneplésére. És most ünneprontó, disszonáns hang szól bele a decennium már-már összeálló or- chészterébe. Honnan iő ez a hang? Liptó- szentmiklósról. Arról a Liptószentmiklósról, amely 1918-ban elsőnek sietett a testvériesülésre. Ugyanaz a liptószentmiklósi szlovák munkásság, amelv kilenc esztendővel ezelőtt még Prágában látta a. maga Mekkáját és a >Surnává felől üdvözölte az ui nemzeti élet hajnalát. 1927 június 3-án újból tüntetést rendezett, de ez a tüntetés már nem az ébredő, hanem a felébredt szlovák nemzeti öntudat tragikus megnyilatkozása, halálaikéira volt. Mi okozta ezt, a változást a liptószentmik- lósi lelkekben? Miért, hogy az öntudatos, dolgozó nemzet, visszasírta a „rabszolgaságnak" bélyegzett sorsot, amelyből 1918-ban elsőnek igyekezett, kimenekülni? A felelet itt, is egyszerű. A liotószentmiklósi munkásság a fel- szabadulás mézeshetei elmúltával elvesztette a kenyerét. A liptói ipar kohói kihamvadtak és vádoló sorban csatlakoznak Szlovenszkő megfagyott gvárkéménveinek glédáiához. Nem lokális, hanem az egész nemzetet lenyűgöző csalódás és keserűség ez. És nemcsak a szenvedő nemzeté, hanem Amerika szlovákiaié is, akik kezdetben hittek a sorsváltozás megváltó ereiében és a veretike árán magasabb é^f,standardra emelkedett nemzetrész erkölcsi protektorátusának felelősségérzetével figyelték az old oountrv sorsát. És az amerikai szlovákság ítélete súlyosan marasztaló Prága-anyáoskára. Amerika szlovákiainak lelki rádiója jól felfogta a Liptószentmiklós leadta S. O. S. jelzést. És rádöbbenve a meztelen igazságra, tisztán látta, hogv a Szlovenszkő dezindusz- trializálásáról első látásra tetszetős magyarázat milv véres valóságot takar. Amikor Szlovenszkő keleti (részein kioltottak egy-egv kohót. Prága legyintett: beteljesedett a „magyarónok" sorsa. Amerika szlovákiai azonban a liptószentmiklósi események után megállapithat- ták. hogy itt nem a ..magyarónok", bakét frakcióra bomlott szét: az aktivista és negaíivista csoportra, amelyek heves pergőtüzet indítottak egymás ellen és ma is a legélesebb testvérharcban állanak. Ma, amikor a német pártok egy része a kormányban van, másik része pedig a kormány megbuktatására törekszik, egy kisebbségi biok megalakításáról szó sem lehet. A kisebbségi biok ugyanis azt jelenti, hogy ennek az államnak valamennyi nemzetisége: a német, a szlovák, a magyar, a ruszin és lengyel összefog és egymással karöltve, szolidárisán törekszik a nemzetiségi kérdés megoldását kikényszeríteni és az uralkodó rezsim megbuktatását előidézni. Mivel pedig ebben az államban a német a legnagyobb nemzetiség, mindaddig, amig a német pártok három front között oszlanak meg, nem is lehet beszélni arról, hogy közös biokban tömöri lsük a kisebbségeket. Ennek az ideje csak akkor következhetnék el újból, ha a németek egységes föllépésre tudnák magukat elhatározni és a többi nemzetiséget is meg tudnák nyerni nem a szlovák nemzet sorsa teljesedett be. És osak törvényszerűség volt. hogv kilenc esztendő múltán a mostoha csillagzatok után a szlovák égbolt, elsőrendű bolygóit, is elérje az ui univerzum sorsa. Szükség volt erre, hogv napvilágra kerüliön a hamisítatlan igazság. Hasztalan: az élet, nem tűri a hazugságot. és az ámi+ást. A Zlata Praha kényelmébe besüppedt, szlovák centralista politikusok szintién nem zárkózhattak el a kegyetlen t.énvek fölismerése elől és holmi gazdasági konferenciák alakjában igyekeztek remidiumot keresni a vérét vesztő Szlovenszkő meggyŐgvitására. Hodzsáék ezt a konferenciázást már szocialista baitársaikkal kezdték és jelenleg a szlovák néppárti noviciusokkal folytatják. Ez az elasztikus politika azonban nem egyéb, mint, önámitás. de főképpen ámítása a népnek! A szlovák nép és a szlovák politika keresi önmagát. Hol és mikor fognak találkozni? A kilenc éve megkezdett, útnak biztos célhoz kell vezetnie. Prága és Szlovenszkő között a közeledés helvett, egvre nagyobb az eltávolodás. 1918 május elseje a szlovák Noé első ki- röpitett galambja volt. amely tépett szárnyakkal tért vissza 1927 június 3-án. És szárnya alatt, hozta a pittsburgi szerződést, amelv Srobár kezenyomán papir- ronggvá vált. Rózsahegy Magna Chartájának ez lett a sorsa s ebben osztozott a turócszentmárt.oniak deklarációja is. A bíróság kimondotta, hogy a klauzula, amelv tiz esztendő múltán biztosítja a szlovákság önrendelkezési jogát™ nem létezik. De ezzel még nem bizonyította be. — mert hiszen a bíróság: is tévedhet. — hogv a szlovák nemzetnek nincs meg a joga. hogv rendelkezzék önmaga jövője és sorsa fölött. Lehet. — bár Stodola Emil. a per koronatanúja az ellenkezőjét állítja. — hogy nincs ennek a nvomdamanipulációkkal terhelt deklarációnak életet adó. titkos klauzulája. Nem fontos. Mert a szlovák népjogoknak erősebb biza kisebbségi biok gondolatának. Magyar részről, amennyire mi ismerjük a fölfogásokat, miként a múltban, úgy a jövőben sem gördítenének akadályokat ilyen terv megvalósulása elé, amely azonban — ismételjük — az adott viszonyok között csak szép álom, nem pedig reális lehetőség. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az ideát örökre sutba kellene dobni, mert egyszer még eljöhet az idő, amikor a kisebbségek megunva az örökös hercehurcát önmagukra eszmélnek és szolidárisán lépnek föl Prágával szemben. Addig nekünk magyaroknak csak arca lehet törekednünk, hogy a mi táborunkban helyeráll- jon a béke és pártjaink ismét, a legszorosabban együttműködve példát mutassanak ez államban élő többi sorstársaiknak, miként kell közös erővel küzdeni a közös célokért. A legutóbbi hetek eseményei .romélni engedik, hogy ennek ideje sokkal hamarabb fog elkövetkezni, amint azl ellenségeink s rosszakaróink hiszik.