Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-18 / 138. (1472.) szám
-tJissOTi^isste^Hítn^ 1927 Junius 18, szombat A romániai magyar-német kisebbségi blokk holnap adja ki kiáltványát Kolozsvár, június 17. Mint jelentettük, a magyar párt és a romániai németek pártja szerdán este megkötötte a kisebbségi blokk választási kartelljét. A magyar párt elnöksége elhatározta, hogy egyetlen más párttal sem kooperál. A kisebbségi paktumot a nagyszebeni, temesvári, csernoviei és kurutinói német pártközpontok rövidesen ratifikálják. Az egyezség értelmében a magyar-német közös listán a temesvári kerületben az első két helyet német jelöltek kapják, Brassóban, Szebenben és a krassószörényi kerületben ugyancsak német listavezető lesz. A magyarok ezzel szemben a szenátusi listán kapnak rekompenzációt. A kisebbségi blokk kiáltványa szombaton jelenik meg. Unyvár marad Ruszinszkó székhelye A képvlselöltáz alkotmányjogi bizottsága végeredményesen döntött llngvár és Munkács pőrében - Egyedül frfrusovsky volt Munkács mellett Prága, junius 17. A közigazgatási reformjavaslat bizottság mai tárgyalásának legfőbb pontja Ruszinszkó fővárosának kérdése volt. Az alkotmányjogi bizottság ugyanis ma kezdte tárgyalni a javaslatnak az országos és járási testületekre vonatkozó szakaszait s ennek keretén belül döntenie kellett a székhelyek kérdésében. A kormány eredeti javaslatában, mint ismeretes, országos közigazgatási székhelyek gyanánt Prága, Brünn, Pozsony és Munkács volt megnevezve. Munkács előtérbe tolása azonban több oldalon nagy ellenzést váltott ki s Ruszinszkó politikai és társadalmi köreit két táborba osztotta, sőt a dilemma magában a koalició- ban is nehézségeket okozott. A mai napon aztán véglegesen döntöttek a vitás kérdésben és az alkotmányjogi bizottság Ruszinszkó országos közigazgatásának székhelyéül egy szavazat ellenében nagy többséggel Ungvári állapította meg. A bizottság tárgyalásának érdekes részleted a következők: A bizottság ma délelőtt Tátért a köz- igazgatási javaslat második főrészének megvitatására. Kramár főelőadó a koalíció nevében javasolta, hogy a bizottság Ruszinszkó közigazgatásának székhelyéül a kormány- javaslatban ajánlott Munkács helyett Ungvár városát válassza. Kramár szerint fektetéseket kellene eszközölni, ami fölösleges pénzpazarlást jelentene. Azonkívül az ungvári állami tisztviselők családtagjainak átköltöztetése az érdekelt hivatalnokokra nézve valóságos katasztrófával volna egyértelmű. Gáti kommunista azon az állásponton van, hogy pártja sem Ungvár, sem Munkács mellett nem foglalhat állást, n^ert erről egyedül az a/utonóm szojm van hivatva dönteni. A kormány Munkácsot csak azért jelölte meg az uj közigazgatás leendő székhelyéül, hogy ezzel a burzsoázia figyelmét elterelje Ruszinszkó autonómiájáról. Hrusovsky cseh nemzeti szocialista a javaslat eredeti szövegezése mellett kardoskodik, mert szerinte Ungvár nem felel meg a közigazgatási székhely kívánalmainak, egyrészt azért, mert nem központi fekvésű, másrészt mert a köztársaság nézőszögéből történelmi múlttal egyedül Munkács dicsekedhetik. Á többség Hrusovsky szavazatával1 szemben egyhangúlag elfogadta Kramár módosítását és Ungvár mellett döntött. 2 Mindenki biztosítsa választójogát Már csak néhány hónap választ el bennünket a községi választásoktól, amikor Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának egységes föllépésével kell fokoznia erejét, mert ettől a választástól függ a városok és községek gazdálkodásának jövője. A múltban számos helyen egy-két elveszett szavazaton múlt, hogy a magyar és német pártok elestek egy-egy mandátumtól. Junius 15-től 23-ig az egész köztársaság területén ismét közszemlére teszik a választói névjegyzékeket. Ezen választói jegyzékek alapján fogják végrehajtani októberben a községi választásokat. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy mindenki nézze meg a választók névjegyzékét, mert igen gyakran megtörtént, hogy épp a magyar pártok tagjait szándékosan kihagyták a választói névjegyzékből. Aki junius 15-töl 23-ig választójogát nem biztosítja, az az ezévi választásokon nem szavazhat, sőt még a hatóságokkal is meggyűlhetik a baja. Ki kérje a választói névjegyzékbe való felvételét ? 1. Mindenki, aki elérte 21. életévét s egy helyen legalább három hónapja lakik, de eddig nem szerepelt a névjegyzékekben; 2. mindenki, aki 1926 december 25-ike óta más helyre költözött; 3. mindenki, akit bármely címen kihagytak a választói névjegyzékből. Hogyan reklamáljunk? Akinek a neve nincs benne a választói névjegyzékben, az elmegy a község vagy városi hivatalhoz, magával viszi lakásbejelentő lapjának szelvényét s kitölt egy reklamációs nyomtatványt. Ha valamely községben ilyen reklamációs nyomtatványok nem volnának, úgy az illető az alábbi formában nyújthatja be felebbezését: „Óvást emelek a választói névjegyzék ellen és kérem, hogy abba fölvegyék (vagy töröljék, avagy helyesbítsék) a következő adatokat: Családi s előnév * , . Születési év és nap . . . Lakás címe . . . Hol lakott előbb . , , Kelt 1927 . . . napján. Aláírás. Melléklet: rendőri vagy hivatalos bizonylat a tartózkodási helyéről. Az érdekelt szlovenszkói és ruszinszkói magyaT és német lakosok keressék fel a magyar nemzeti párt vagy a keresztényszocialista párt helyi titkárságait is, ahol a választói névjegyzék ügyében részletes fölvilágosi- tást kapnak. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom kincsesházát, az „Ifjúsági könyvtár" első kötetét 12 koronáért könyvosztályunknál. iiww ‘mmtMuamamnnnnm elsősorban takarékossági szempontok szólnak ezen módosítás mellett, mivel a kormány Ruszinszkónak a köztársasághoz való csatlakozása óta sok milliós befektetéssel Ungvárott már számos állami épületet emeltetett, melyek a leendő közigazgatás számára igénybevehetök. Ezzel szemben Munkácson újabb milliós beMilyen idő várható? A Keleti tengertől a Balkánig terjedő miagals lég- toyemásu terület hatásaiként egész Kiizépenrópábaji tderült, meleg időjárás uralkodik. A köztársaságiban a hőmérséklet maximuma Losoncon 30 fok Celsius volt. Csütörtökön és pénteken sehol sem esett. — Időprognózis: Szép, igen meleg, helyenként zivatarokkal, nagyjában azonban száraiz. [^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem ^Regény (27) A Györigy-nap előtt való délután, erősen alkonyat felié, előállt a kocsi. Nem volt maradás: menni kellett. Lenke-mama meg az ő sokszor durcás nevelitleánya kikisért a kocsiig, A fiatalasszony még ott is figyelmeztetett: — Csak aztán valahol útközben ne próbáljon megszökni a kedves vendégünk! Talán itthagyhaitná a kalapját... — Fölösleges, Hedvig-asszony. Szobámban marad a két bőröndöm. Még mindig nem hitt túlságosan: — Jő, jő. De ha reggelre nem kerül vissza, mindakettőt ittfogjuk zálogba. Aztán a férjéhez fordult: — Kedves uram, okosan teszi maga is, ha vigyáz és nem hoznak szégyent a házunkra... S minél kevesebbet forgolódni a lányok körül! Barátom nem szólt semmit, csak mosolygott. Ugyanakkor jobbról is, balról is megcsókolta a fiatalasszonyt, majd Lenke-maimá- hoz lépett s kezet csókolt neki. Lenke-mama különben tele volt aggodalommal, amikor látta, hogy Béni bácsi minden intő-szó ellenére is felkapaszkodik a kocsiba s kényelmesen elhelyezkedik a hátulsó ülésben. Lenke-mama ugyanis elejétől fogva vissza akarta fogni Béni bácsit, azt hozván föl végső ellenérv gyanánt, hogy a hűvös hajnalban — hazafelé jövet — bizonyára nem köti be nyakán elég gondosan a sálat s meg talál hülni. Az öregur azonban kézzel-lábbal tiltakozott mindennemű marasztaló kísérlet ellen. Utoljára is azzal csillapitóttá le Lóránt, hogy majd ő személyesen fogja rendbehozni Béni bácsi nyakán azt a sálat. Most azonban, hogy indulni kellett volna, az apró néni újból nyugtalankodni kezdett, amire Béni bácsi kissé bosszankodva szólt le a kocsiból: — Elvégre is nem vagyok még gyerek! Lenke-mama erre, tapasztalván, hogy az öreggel nem lehet bírni, néhány komoly természetű teendőre hívta föl a figyelmét. Hogyha köhögni talál, tegye szája elé a tenyerét, különben áthülhet a garatja; hogy kalap nélkül, különösen éjfél után, ne lépjen ki a szobából, mivel ilyen időben igen kétszínű még az éjszakai hőmérséklet; hogy ne próbáljon táncolni, mert a nagy felindulás könnyen végzetessé válhatok az egészségére. És igy tovább még néhány jóindulatú tanács. Béni bácsi legyintett a sok okos szóra: — Már most csak azért is összeverem a bokámat! Lóránt elöreült a kocsishoz s átvette a gyeplőt. Én az öregur mellé ugrottam föl. A két ló kipattant, a kocsi repülni kezdett a homokban. Ahogy visszanéztünk a fordulótól, Hedvig-asszony még akkor is zsebkendőjét libegtette utánunk. Alkony kezdett leszállni a Bodrogközre. A nap a távoli hegylánc vállára akarta már leengedni fáradt fejét, a begykupok alatt violaszinek kezdtek már szétterülni. A puha mezei utón nesztelenül siklott a köny- nyü kocsi s mialatt tovább-továbbkusztak a nyárfák árnyékai, mintha kolompszó jött volna valahonnét. Itt is, ott is egy-egy tanya látszott nyurga jegenyefák közé meghúzódva. Pillanatra felvillant az urasági lak fehér tornácfala is, de csak mint az álom ... Sok merengésnek különben sem volt helye, mert Béni bácsi minden percben megzavart. így elmondta például, hogy amióta itt van a tanyán, bizonyos politikai jellegű vonatkozások tekintetében képtelen tiszta képet alkotni magának. Lóránt-öccsének ugyanis mindösz- I sze egy napilap jár. Már pedig ahhoz, hogy az ember csak megközelítőleg is orientálódni tudjon, szükséges több ellentétes világnézetű sajtóorgánumnak az egybevetése. Csak igy lehet leszűrni a hozzávetőleges igazságot... Itt hozzátette az öregur: — Egyetlen újság egyoldalú olvasása tudvalévőén abszolút ferde nézetek felé tereli az embert... Mit szól hozzá, iró-ücsém? — Szószerint ezt vallom magam is, kedves bátyám — feleltem könnyedén, ami módfelett megnyugtatta Béni bácsit. Az öregur félhangon előadott panaszát, úgy látszik, elkaphatta a barátom is, mert hirtelen hátra szólt: — Miég holnap délután előfizetek néhány orgánumra, Béni bátyám! Béni bácsi meglepetve próbált tiltakozni, hogy nem úgy gondolta, különben is esze- ágában sincs tülkiadásokba verni Lóránt- öocsét, de mikOT a barátom kijelentette, hogy nem számit az, Béni bácsi véglegesen lecsillapult. Jólesett neki a minden oldalról tapasztalható figyelmesség. Azalatt elértük a falut. Szélesen elfekvő község volt, csinos házakkal. A nagyutcán zörögtünk már végig s az ereszkedő estében csak annyit figyeltem meg, hogy patak siet el az utca egyik oldalán s tömzsi füzek szegik be kétféléi a partját. A kocsi lassítani kezdett s a Írkor befordultunk az egyik hídon. Elhanyagolt kertbe értünk, amelynek közepén ócska ház nyúlt el a szürkületben. Világos volt valamennyi ablaka. Még le sem léptünk a kocsiról, mikor a tornáolépcső tetején már felbukkant Kánya György s komoly megi'lletődés látszott rajta, miközben ölelésre tárta a karjait: — No, ez igazán nagy megtisztelése szerény személyemnek! Isten hozta az urakat egyszerű hajlékunkba! Lóránt előresietett s belekarolván Béni bács iba, b emuta tta: A német keresztényszociaiisták érvei a közigazgatási reform mellett Prága, junius 17. Lusohka dr., a német keresztényszocialista párt parlamenti klubjának elnöke a Deutsche Pressében részletesen áillástfoglal a közigazgatási reform kérdésében. Többek között ezeket irja: A német kormánypártok nagy és nehéz föladattal küzdenek. Aki azt állítja, hogy a javaslatot a módosításokkal sem lehet elfogadni, az válaszoljon előbb erre a kérdésre: vájjon elviselhetőbb lenne-e a közigazgatási reform a németek részére a német aktivisták beavatkozása nélkül? Az országos közigazgatás alkalmas keret arra, hogy a közigazgatás súlypontját az alsó- foku instanciákra helyezzék át, ami egyúttal a közigazgatás eg/^zerüsitését, mint a takarékosság elvének érvényesülését jelenti. A kerületi beosztásnak a mgymegyerendszerrel szemben nagy kisebbségi politikai jelentősége is van. Az országos felosztás révén a németség nagyobb zárt. területegységeket foglal el és ez a helyzet az általunk követelt nemzetiségi ön- kormányzat későbbi mgvalósitására több lehetőséget nyújt. Ezzel a német képviselet befolyáshoz jut, mig a megyerendszernél a németek elvesztek volna, mert hiszen több mint öt megyében nem tudták volna kimutatni a husz Százalékos német kisebbségeket. A tagok egyharmadának kinevezése ugyancsak elfogadható, ha a kinevezésnél szigorúan tekintetbe veszik az illető ország nemzetiségi, gazdasági, kulturális és szociális vi- sonyait. A törvény javaslat első része, amely a rendőri büntető rendelkeléseket is tartalmazza, reánk nézve nehézségeket jelent, mert hiszen ezáltal a Prügelpaitentet a közigazgatási reformmal átvesszük és legalizáljuk, helyzetünket azonban megkönnyíti az, hogy a büntető eljárásokát külön törvénnyel fogják rendezni. — A Csehszlovákiai Újságírók Szindikátusának elnöksége fölhívja a szindikátus tagjait, hogy tagdijhátralékaikat mielőbb szolgáltassák be a szervezet központi pénztárába (Praha II, Panská 12, Darvas Jás*>s főpénztár os címén). M* U* Bs% Ponr moorvos Praha II., Jungmannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. 4—6-ig. — Telefon: 30902. — Szabó Béni bátyám, nyugalmazott rendőrfőkapitány, a feleségem nagybátyja. Kánya szerkesztő nem tudott hova lenni. Háromszor is meghajtotta magát: — Nem is tudom, milyen kitüntetésnek vegyem, méltóságos uram? — Éh csak az embert s benne a karaktert nézenf — szerénykedett Béni bácsi. Engemet csak ekkor vett észre Kánya. Hozzámpattant, a karját nyújtotta: — őszintén szólva nem hittem volna, hogy meg nem feledkezik rólam, kolléga ur. Isten hozta! Isten hozta! Parancsoljanak beljebb, uraim! Erre, a folyosón át. Már jócskán vagyunk odabent. Igazán nem tudom, mint köszönjem meg kegyes hajlandóságukat? Előresietett, úgy kalauzolt bennünket. Lakkfényeshátu, keskeny ferenejózsefkabátban serénykedett előttünk. A kájzerből azonban annyira kihizott már, hogy a két válla a Kánya fülei alá csúszott fel. De külseje igy is ünnepinek hatott. Odabent tanyázhattak már legalább húszán s mivel senkit sem ismertem közülük, a még-később jövőkkel együtt úgy hatottak rám, mint egy megpiszkált hangyaboly. A kölcsönös be miit aitk ozások után úgy kezdtem érezni nyomban, mintha valami nagy belső nyugtalanság feszítené egymás ellen e társaság valamennyi tagját. Lórántot régi ismerős gyanánt köszöntötték a legtöbben, velem viszont olyan tartásban fogtak kezet, ami nem volt minden ünnepélyesség híján. Már vacsorához terítettek s az urak kvaterkázgat- tak, egyre csavarodó szivarfüstben. Aközben előkerült Kánya szerkesztő két unokahuga is, két kevésszavu vénkisasszony s üvdözöb vén bennünket, a vacsora körül rendelkeztek. E két kegyes lélek tudvalévőén sz ka- datlanul dolgozott Kányára, miközben Kánya henyélt. (Folytatjuk.)
