Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-15 / 136. (1470.) szám
Phel « Mai ssámasmiís 1® ©Ma! Vl'éVf' ^ ^l4TO^Slám * **er<*a 1927 ^UnÍUS ^ Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polÍtÍk(lÍ ncipilcipjci Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telelőn: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágall., Panská ul 12/IH.—Telefon: 30311. — Sürgönyeiig: Hírlap, Praha Angol fengeraSattjárófiotta érkezett egy lengyel kiköfeiie Az a5?£©§ admüraSifás tüntet N©sxk¥a ellen — y$aB?*fe tizenegy kivégzés Sxovjetoroszországban — Olasz-orosz szakítás előtt? A polgári kormány Irta Jaross Andor Hetedik hónapja, hogy a csehszlovák köztársaságban egy tisztán polgári pártokra támaszkodó kormány vezeti az államügyeket. A múlt év októberéiben, mikor az uj miniszteri lista megjelent a lapok hasábjain s a Tapol- csányba esküttenni utazó miniszterek közt két német politikus is helyet foglalt, mintha egy uj, tisztító sziól jótékony lengését éreztük volna. A közvélemény, mely sokszor tulim- presszionista, uj, nagy reformok megalkotását s az egyetlen helyes utratérést: az imperialista csehszlovák rendszernek likvidálását s helyette az ittlakó összes nemzetek teljes egyenjogúságára épített békeimunkát várt. A fordulat túl hirtelen volt s talán éppen ez volt az oka annak, hogy az optimisták sokat vártak a köztársaság első tisztán polgári és egyúttal első nemzetiségi kormányától. Az Ígéret bőven ömlött Prágából s bár ehhez a közvélemény már előzőleg is hozzászokhatott, a két német miniszter jelenléte és felelőssége csalóka tápot adott annak a felfogásnak, hogy most már máskép lesz. Azóta hét hónap tapasztalata áll mögöttünk. Vártuk az alkotó munkát, mely számos elüszjkösödött seb gyökeres gyógyítását lett volna hivatva beváltani és vártuk az elhibázott gazdaságpolitikának megfelelő revízióját. Mindez elmaradt, de még csak komoly kísérleteket sem láttunk, hanem láttuk helyette a régi koalíciós politikának továbbvegetálását, az irány változatlanul a régi maradt azzal a különbséggel, hogy a szociáldemokrata és nemzeti szocialista pártok helyett eleinte a két német párt s később a szlovák néppárt is miniszteri tárcák ára fejében statisztált a csehszlovák nemzeti politikának. Azok a törvények, melyeket a polgári kormány idáig nagy üggyel-bajjal tető alá hozott, is nyomukon viselik kétségtelen jelét annak, hogy érezve hatalmuk labilitását, nem mertek hozzányúlni olyan kérdésekhez, melyek a szocialista pártokkal való végleges szakítást idézték volna elő. A nemzetiségekre nézve előnyös rendelkezések pedig szintén hiába várattak magukra, mert mindegyik cseh kormánypárt féltékenyen őrködött azon, hogy a csehszlovák közvélemény előtt igazolja magát, hogy a két német miniszter korántsem jelenti a nemzeti állam gondolatának feladását. Van azután ennek a kormánynak egy olyan szépséghibája, melyre hiába próbálnak és próbáltak már ismételten flastromot alkalmazni. A hangsúlyozottan polgári kormánynak külügyminisztere: szocialista. Szocialista éé mellette annak a külpolitikának a kezdeményezője és megalapozója, mely Középeurópa erőviszonyainak téves megítéléséből és .'.918 tradícióinak a végietekig való ápolásából biztos kézzel előkészítette Csehszlovákia izolációját; mely izoláció tény a joachimsthaM s minden jövendő kisantant konferencia dacára. A helyzet érdekességét tarkítja az, hogy a kormányzó pártok mindegyike külön-külön bizalmatlan a külügyminiszterrel szemben s mindennek dacára megmarad „örökös" külügyminiszternek. Ez vagy kétségtelen jele a kormány abszolút gyengeségének, vagy jele annak, hogy céljai és szándéka tekintetében nem őszinte. A polgári kormány diktátum szerűen akarta megválasztatni köztársasági elnöknek újból Masaryk Tamást, aki pedig mindig, félre nem ismerhető módon, sokszor az elnöki semleges objektivitás rovására szocialistának vallotta magát s akinek nevét cégérnek használta minden irányzat, mely az egyház- és polgárellenességben képzeli a humanista haladás Szellemiét szolgálni. A kö'ztársaság eddigi múltja pedig arra az igazságra tanít, hogy Csehszlovákiában csakis önzetlen, őszinte, a kisebbségek érdekeinek London, jiunius 14. Gdangenbe, Danzig lengyel előkikötőjébe, tegnap egy angol tengeralattjáró flotilla érkezett. Az angol flottamanővernek Középeurópában, Francia- országban, Lengyelországban, de főleg Oroszországban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, míg London igyekszik megcáfolni a tengeralattjáróik feltűnésével kapcsolatos rémhíreket. Az admiralitás szerint csak „jelentéktelen gyakorlatról" van szó, semmi másról. Ezzel szemben jól értesült diplomáciai körök úgy tudják, hogy a tengeralattjárók Lengyelország és Anglia szoros együttműködését akarják jelképezni s mint ilyenek határozott tüntető felvonulást jelentenek Moszkva ellen. Lengyelország legújabban a francia érdekszférából átorientálódott az angol érdekszférába és a hadihajók azt jelentik, hogy háború esetén a varsói kormány nagy angol támogatásra számíthat. Franciaország ugyan a locarnói szerződés Géni, juinius 14. A népszövetségi tanács Sir Austen Chamberlain elnöklete alatt ma délelőtt rövid nyilvános ülést tartott. Strese- mann jelentést tett a küszöbön álló nemzetközi kereskedelmi konferenciáról, amelyen a ki- és beviteli engedélyek megszüntetését fogják elhatározni. Ezt a konferenciát 1927 október 27-én nyitják meg. Az ülésen még számos kisebb jelentőségű gazdasági és politikai kérdés szerepelt. A nyilvános ülés után bizalmas ülés volt. amelyen a tanács Stresemann indítványára elhatározta, hogy a memeli kérdés napirendre tűzéséről csak szerdán határoz. A tegnap délutáni események Páris, junius 14. Tegnapi számunkban röviden megemlékeztünk arról, hogy a Genfbe seregiéit diplomaták hétfőn délután már megkezdték magántanácskozásaikat. Stresemann egy órahosszat tárgyalt. Briiand-nal, maid Briand és Chamberlain találkozása után másfél órahosszat az angol külügyi államtitkárral. A tárgyalások eredményéről nem sok szivárgott ki. de annyi már most megállapítható. hogy az európai sajtó, a közvélemény és a népszövetségi körök a legteljesebb pesszimizmussal néznek az eredmények elé. Amikor Briand kijött Stresemann tói és atz újságírók a szokott kérdésekkel ostromolták. a francia külügyminiszter közismert, humorával igy válaszolt,: —Ha most, megmondhatnám, hogy mit végeztünk, akkor nem kellene többé Stresemann úrral beszélnem. Annyit azonban mondhatok, hogy még három-négyszer okvetlenül találkoznom kell vele. teljes honorálása mellett lehetséges nyugodt belpolitikai viszonyokat teremteni. A különböző pártok osztályíérdekeltsége keresztezve a nemzeti elleptétek átlóival a belpolitikai viértelmében nem kapta meg azt a jogot, hogy csapatait Németországán keresztül küldje Szovjetoroszország ellen, de a tengeri ut szabad. Anglia flottája garantálni tudja az akadálytalan csapat- és municiószállitást. Lengyelország mindinkább angol domíniumként bontakozik ki, amely egyetlen lépést sem tehet a londoni kormány parancsa ellenére. A Daily Telegraph a Moszkva körüli gyűrűről London, junius 14. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója ma folytatja szovjet- ellenes sajtóihadljáratiát. A lap ajánlja, hogy a szovjet legújabb magatartása miatt bocsássák a népszövetség bírálata alá a lengyelorosz konfliktust, mert megvan a garancia arra, hogy a genfi tanács objektiven és minden befolyástól mentesen fogja fölülvizsgálni a® esetett Á többi nyilatkozat ugyanilyen hangnemben történt. Beavatott körök szerint Briand és Stresemann. elsősorban a keleti erődök lebontásáról és az uj rendszerű francia katonai ellenőrzés életbeléptetéséről tárgyaltak. Chamberlain és Briand másfélórás tanácskozásán rendkívül bonyolult problémák kerültek megvitatásra. Az eszmecsere elsősorban az orosz kérdés körül íoTgott. Egyes jelentések szerint Stresemann közvetíteni akart London és Moszkva között. más források szerint viszont Chamberlain mindenáron azon volt. hogy a német külügyminiszter megnyerje London szovjetellenes politikájának és bevonja abba a gyűrűbe, amelyet az angol diplomácia pillanatnyilag a szovjet köré kovácsol. A két. államférfin még környezetének sem számolt be a megbeszélések eredményéről. A némaság teljes, az újságírók tanácstalanok s ebből a tanácstalanságból származik a mindenkit, átható pesszimizmus. A mai napot is pesszimizmussal fogadják Páris, junius 14. A párisi sajtó szintén azt. állítja, hogy Géniben nincs még kézzelfogható eredmény. Az egyetlen megrögzités- re érdemes momentum talán csak az, hogy a hatalmiak külügyminiszterei feltétlenül és készséggel a locamói politika folytatása mellett foglaltak állást. A párisi sajtó szerint Briand és Stresemann eszmecseréje igen barátságtalan volt. Mindkét részről élénk vádak és keserű szemrehányások hangzottak el. Stresemann azért neheztelt, mert az antant a Locarnóban megígért „visszahatások" közül egyet sem teljesített s igy nem siSzonyojk olyan kusza, gieografikus képét adja, hogy könnyen érthető, hogy egy csehszlovák nemzeti irányú kormány, mely helyzetét változtatott osztályszimüátiúvál igyekszik stabiliA Daily Telegraph úgy tudja, hogy az orosz-olasz elhidegiilés na nr ól-napra érezhetőbbé vájik és a közeljövőbem föltétlenül érdekes fejleményekhez vezet. Nyugat- és Középeurópa hatalmai eddig soha nem tapasztalt szolidaritással fordultak a bolsevizmus ellen, de ezt a szolidaritást nem a fegyverek dokumentálják, hanem az a körülmény, hogy Moszkva mindenfelé elveszti eddig élvezett rokon szén vét és nem beszélhet többé oly bátran és önérzetesen, mint eddig. Az odesszai kivégzések Moszkva, junius 14. Az odesszai bíróság rendkívüli tárgyalásán tizenegy egyént, akit Románia javára való kémkedéssel vádoltak, halálra ítélt. Három vádlott 19—10 évi fagy- házat kapott, kettőt pedig fölmentettek. A lengyel válaszjegyzék csak 10 nap múlva késsül el Varsó, junius 14. Egy a kormányhoz közel álló lap ma reggel azt jelenti, hogy a varsói kormány csak tiz nap múlva adja meg a formális választ az orosz jegyzékre. Zaieski külügyminiszter pillanatnyilag Géniben tartózkodik s amig vissza nem tér, a kormány nem hozhat döntést ebben a rendkívül fontos ügyben. Zaieski visszatéréséig viszont a független lengyel bíróság is meg- formulázhatja álláspontját. került meggyőznie németországi ellenségeit és kritikusait Locarnó helyességéről. Briand viszont a számos német hibára mutatott rá és hangsúlyozta, hogy a berlini kormánypolitika miatt Páris továbbra is bizalmatlanul kénytelen tekinteni a birodalomra. A francia külügyminiszter Stresemann előtt ..legmélyebb csalódásának adott kifejezést". Szerinte a Locarno-politika zsákutcába futott s nehéz munkára lesz szükség. mis újra rendes mederbe terelődik. Anglia és Franciaország között teljes az egyetértés a német kérdésben és Chamberlain minden tekintetben Briand álláspontját támogatja. Ma délután Stresemann ismét meglátogatja Briand-* s a többi külügyminiszter is érintkezést keres egymással. Lehet, hogy a mai tanácskozások közelebb hozzák a megegyezést. A fő ellentét az. hogy Franciaország a keleti erődök kérdésében újabb katonai ellenőrzést kiyán. mig Németország hallani se akar erről az uj meg*erheltetésről. Viszont Franciaország addig nem tárgyalhat a rajnai kiüritésről, mig nem kap biztosítékot a keleti erődök lerombolására. Berlin elkedvetlenedett Berlin, junius 14. A berlini lapok külön tudósítói épp olv pesszimizmussal ítélik meg a helyzetet, mini a párisi újságírók. A nagyhatalmiak külügyminisztereinek tegnapi találkozója eredmény nélkül végződött s kétséges. vájjon a mai, második találkozó nagyobb sikerrel jár-e. Stresemann és Chamberlain nem egyeztek meg kompromisszumban, mert Chamberlain már csak a közben újból megerősödött, francia—angol antantszerződés miatt sem hagyhatja cserben Franciaországot- Stresemann és Chamberlain tárgyalása mindjárt az első pillanatokban olyan nehézségekbe ütközött, melyeket aligha fog sikerülni kiküszöbölni. Anglia az angol—orosz ellentét következtében semmiesetre sem akar konfliktusba keveredni Franciaországgal, mivel egV' szovjet ellenes fegyveres incidens esetén nagy szüksége van a francia hadseregre. Európa legjobban felszerelt katonaságára. kötni. Ma r ír mindenkinek látnia kell- hogy a mai SveM^kWOiáüy a régi receptet alkalma^ Telles a pesszimizmus a genfi tanácsülésen A miniszterek se tegnap, se ma nem egyeztek meg — Chamberlain és Stresemann harca — Ma esetleg enyhülés várható? zálni, sohasem fog tudni maradandó értékül al-
