Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-07 / 105. (1439.) szám

1927 május 7. szombat. Az első nagy magyar riporter Kecskemétiig Aurél volt, aki mint egészén f'.a» ' ember a magyar szabad sdtfharcban Görgey o-i.i-i- lán bejárta a csatatereket. Erről n- érdekes er-> bérről, aki tulajdonképpen a, naggyjá fejlődön ma­gyar riport megalapozója, hevíts?1, I odriak. Bár a magyar Ügyért őszintén lelkesMctt, arcán min­dig ott ült az a szard onikus, gúnyos mosoéy, me’y már grimasznak mondható ás amellyel azt aláorta, kifejezni, hogy bár lelkesedik a magyar ügyért, és Görgey ért, ivisajd,ónképpen egy pillanatig sem hiszi, hogy az ügyet diadalra lehet vinni. De a gúnyos mosoly mást is jelentett: a műdére, ripor­ter mosolya volt ez: azé, akit nem lep meg fterru- mi, akit minden érdekel, de semmi sem ind. le­nyűgözni s aki mindig, uj törtévé.*) tereket kutat fel csak azért, mert eleme a változatosság ás mrrl egyebet nem akar, mint a tényekei rcgis:*rd7ni, vagy ahogy ma mondják: „lapját tudósit ani*'. Kecskeméíhy Aurél szerette azokat a lóriim öze­ket, amelyek az 6 szemében . komédiák voltak, nagy crdéldps emberi komédiák: ha szőni nlansá-t gok, céltalanságok, de Ujmegmosgató történések. Ezért veit vésel a szabadságharcban. ..Nektek nem, a szabadság kellé1, mondotta magyar barátainak „legalább most nem. Széchenyire van nekJek. szűk ségtek, a,ki káplárbotjdval végigrág rajtatok“. A kozmopolita maszk alatt azonban; agy jó magyar hazafi rejlett A magyar szabadrág here hitt egyenesen Becsbe szökött és ott a császári és ki­rályi könyvfelügyelővizsgáló kiválóiban a császá­ri és királyi cenzor szerepét játszotta. Panfleteket adott ki névtelenül és ezektől az írásoktól karó­nak politikusai retteglek, mert sohasem tudtál:, hogy mit fog elkövetni. Rendszerint olyan oldat irt, amivel Magyarországnak kedvezőit és Ágay Adolf barátjának egyszer azt mondotta, hogy szinte per­verz örömet okoz neki az a tűdéit, hogy Bécsben, tehát az oroszlán barlangjában a magyarokért te­het valamit és az osztrák okom ülhet egyet. Végül is azonban megelégelték ezt a kétszínű játékot az osztrák udvarnál, és amikor „Fény és árnyékké­peik‘ adta ki, az illetékes körök azon kezdtek gondolkozni, hogy hogyan szabadniihalnánk ettől a veszedelmes embertől. Tisza Kálmán miniszter­sége idején már annyira féltek tőle, hogy pszi­chológiáikig számították ki azt, hogyan lehetne etfávolüani. Tiszának annyira kellemetlen volt ez az ember, hogy. addig nem nyugodott, amíg a kor­mány 1876-ban a philadelphiai világkiállításra küldte ki 5.000 forint stipendiummal. Asm a na­pon, amikor Kecskemétiig Brüsszelbe elutazott, 'Magifar ország cm megkezdődött a nagy, az európai ripwtázz. Kecskemétiig útjáról rendszeresen küldte haza leveleit és útleírásait. Irt a világkiál­lításról és ezek az írattok olyan frappánsan szem­léltették az ottani történéseket, hogy ezek révén korának egyik legjobb újságírója lett. De Kecskc- méthyt sem a világkiállítás, sem az amerikai nagyvárosok fejlődése nem érdekelte- Számára csak olyan virágok voltak ezek, amelyeket a hir- lapirás széles orszéguiján bárki szedhetett.. Még­is Amerikában alapította meg világhírét és tette nevét felejthetetlenné. Philadelphiába való érke­zése után Anna Lyse egyik könyve: jutóit kezébe, ■melynek az volt a címe: „A 19. számú feleség Ez az asszony ebben a könyvben leírja, hogy a mormonok prófétája, 8righam Ymng egy „apos- tcl,a“ révén Uíahba csábította őt és ott arra kény- szerüette, hogy a mormon szektának tagja legyen és magái- a prófétának átadja, ö volt a próféta 19. felesége és a próféta rabszolganő módjára ke­zelte. Hosszú szenvedések után sikerült megszök­nie és bosszúból ezt a könyvet irta meg, amelybem, leleplezi a mormonok szektájának machinációit. A könyv szenzációs sikert ért el Amerikában, de- az amerikai- riporterek nem jöttek arra a gondo­latra, hogy fölkeressék a prófétát és hogy írjanak erről az uj mozgalomról. Kecskeméthy Aurél, a magyar újságíró egy pillanatig sem habozott és Uiahba utazott. Ezer veszéllyel küzdött meg, hogy a nagy misztifikációról lerántsa a leplet. Innen beküldött- tudósításai az újságírás legérdekesebb fajtájához tartoznak s ennek a magyar, embernek köszönhető, hogy megindult a nagy modern enc- rópai riportírás. Faraday angol újságíró csak évekkel később jutott el a mormon próféta bi­rodalmába-. Ha az ember ma elolvassa Kecske­méthy mormon riportjait, feltűnik, hogy Őt a leg­szembeötlőbb dolgok nem érdekífték. Nem ir a vidékről, a „szent“ szektát csak egy pár gúnyos megjegyzéssel intézi el, Young próféta- lengő sza­kálla épp olyan kevéssé van reá hatással, mint tizennyolc felesége, ellenben ami érd-ekM, az egé­szen más valami. Ö fedezi fel, hogy a mormonok bibliája közönséges plágium és amikor ezzel a fölfedezéssel az amerikai lapok igen nagyra van­nak, ő maga a fölfedezéssel abszolúte nem törő­dik s másoknak engedi dt a dicsőséget. Csak egyetlen egy dolog érdekli, az úgynevezett kiz- met. Ez azt jelenti, hogy a mormonok prófétája és papjai, milyen nagyszerűen értik-, hogyan kell misztifikációikat titokban tartani. Vaskézzel vé­dekeznek és azok, akik a szekta titkait elárul­ják, halál fiai akkor is, ha sikerül egy idegen világrészbe menekülniük. A próféta, keze min­denütt eléri őket. Kecskeméthy számtalan érde­kes példát hoz föl, amely szerint, hogyha egy széklábéit ember megelégelte a misztifikációt és például Parisba szökött,t egy darabig nyugodtan hagyták, azonban egy szép napon a legraffindí­tó, bb eszközökkel tőrbe csalták és az illetőt egy­szer csak váratlanul Iwlva, találták meg szobijá­ban. Vagy megmérgezték, vagy tőrdöféssel oltot­ták ki ételét. így írták ezt elő a mormon törvé­nyek. Érdekes, hogy egész utjából csak ez az egy részlet érdekli Kecskeméthy!, de ezt az egy rész. lelet úgy tudta feldolgozni, hogy még ma is, ami­kor a morrgon szektával, már alig törődik valaki, Írásai nem,csak hátborzongató tudósítások, hanem kultúrtörténeti szempont hó1 is igen nagy bérsük van. Mikor Amerikából Európába visszatért, hir­telen teljesen elvesztette hangját és valószínű, hogy ez is a „próféta^ bosszújának számlájára ir ondó. Sóira járta a bécsi orvostanárokat, so- időzött Déleurópában, de segíteni nem tudott rajta senki. 1877 április 18-án a hűi állni vir^kod- írja utolsó föl jegyzését, amelyben arról panasz­kodik, hogy egy újságíró, alci ötven éven i c-esz­tül az egész világot bejárta és rengeteget diVgo­zott, nem tudott annyit összehozni, hogy gimre keinek jövőjét- biztosította volna.. Másm-p, Április 19-én halva találták szobájában. Klíma Jaroslav dr. pozsonyi rendőrigazgató meghalt a Riviérán UtöcEául Csomó minisztori osztÉiytenácsost és Radik ssupéni f&Ieg^zőt emlegetik Pár is, május 5. Kiima Jaroslav dr., a ímr.svmvl íUk-rni rendőrség igazgatója, a fran­cia Riviérán, lilentónbam, ahol üdülés céljá­ból tartózkodott, szivszélhüdés következtében '.reghalt. Az elhunyt rendörigazgató 48 éves volt. Az.első jelentést csütörtökön a kora esti órákban Kiima Jaroslav dr. családja kapta Pozsonyba azzal, hogy a rendőrigaz- gat6 féijez-ett leánya, dr. Novákné utazzék Franciaországiba, mert apja nagyon rosszul van. Alig készülődött fel az útra dr. Novák­né, jött egy másik távirat, amely már a be­állott halált jelentette. Klíma Jaroslav dr. súlyos megbetege­déséről elsőnek a Prágai Magyar Hírlap adott hirt két hónappal ezelőtt, amikor po­zsonyi tudósítója jelentette, hogy . a rendőrigazgatót szélütés érte és be- szélőkép ess égét is elveszítette. Hetekig nyomta a betegágyat, mígnem két héttel ezelőtt feleség© kíséretében hosszabb külföldi, svájci, olasz- és franciaországi útra indult. Az orvosok szerint Kiima dr. halálát s/:viromibosis okozta. Utódjául Csemó dr. miniszteri osztály­tanácsost és Badik volt zsupáni főjegy­zőt, városi iparügyi előadót emlegetik. .Mindenesetre élénken érdekli a nyilvános­ságot, ki vonul be utódként a 15 milliós költséggel épült rendőrpalotába. * Kiima pályafutása Klíma Jaroslav df. az utóbbi hét esztendő- t jelentékeny szerepet játszott Szlovenszkó közéletében s számos politikai afférnak került központjába. Az igazi osztrák rendörszellemnek volt tipikus megtestesitője, aki a kassai s pozso­nyi rendőrigazgatóságon a spicli-rendszert hono- .41''ta meg, mesterségeden tenyészett ki afféro­kat, fiktiv kémkedési ügyeket, merényleteket, hogy azok „leleplezésével” igazolja, mennyire szükség van ő rá, mennyire nélkülözhetetlen. Kiima dr. személyét cseh politikai körök ré­széről is sók támadás érte. Nem tudták „elfelej­teni s megbocsátani, neki, hogy az államfordulat előtt a császári rendszernek volt egyik oszlopa, aki sok cseh hazafit juttatott az osztrákok börtö­nébe, közöttük Kramárt és Benest is. Mint a prá­gai rendőrség hivatalnoka politikai ügyekben kérlelhetetlen szigorúsággal járt el nemzettársai­val szemben és sokakat juttatott az osztrákok bör­tönébe. Az ö befolyásának tulajdonítják, hogy annak idején Sviha nemzeti szocialista képviselő a prágai rendőx-ség szolgálatába lépett. Stribrny lapja például a következő szavakkal zárja Klímáról való híradását: A nemzeti szo­cialista párt úgy emlékszik vissza Kiimára, mint az üldözés rezsimjének egyik reprezentására s neve örökre egybe lesz kapcsolva a párt legna­gyobb üldöztetésének emlékével. A csehek azt is szemére vetették, hogy a há­ború alatt a Bohemia nyomdájában orosz röp- iratokat nyomtatott, melyek miatt számos cseh politikust tartóztattak la Az államfordulat után rehabilitálták g Kas­sára nevezték ki rendőrigazgatónak. Itt kezdte meg érdemszerző működését. Lépten-nyomon kémkedéseket, összeesküvé­seket fedeztek fel. Udrzsal miniszter autójának gumijában egy revolvergolyőt találtak, ebből is nagy összeesküvési ügy kerekedett. A cseh lapok később megírták, hogy a revolvergolyó már az ut előtt a pneumatikba került. A magyarság so­kat szenvedett e rezsim alatt, a kiutasítások na­pirenden voltak. Működésével csakugyan nélkü­lözhetetlennek tüntette fel magát, amikor azon­ban. mint a nemzeti demokrata párt ex­ponense összeütközésbe került a nemzeti szo­cialista Schleider vasutigazgatóval, pozíciója meg­rendült. Mindkettőjüknek menniük kellett Kassá­ról s igy került a pozsonyi rendőrigazgatóság .élére. Februárban az a hir terjedt el, hogy a megbetegedett Schlechta prágai rendőrigazgató helyébe kerül. Azonban ő maga is betegeskedett, a Riviérán keresett üdülést s ott érte utói a ha­lál. Kötelességteljesítő, pontos hivatalnok volt. 'Hibája abban állott, hogy a rendőrség legfőbb teendőjét politikumra irányította s ezzel nem a konszolidációt segítette elő, hanem hátráltatta a lelkek megbékülését. sonló kijelentést lelt, lemondott és ott­hagyta a közgyűlési. A törvény értelmében a vezető városbiró lemon­dásával a helyettesnek állása is megüresedik, de egyébként a vezető b’.ró után a helyettesek is beterjesztették lemondásukat, amit aztnbar. a ret­tenetes zajban alig vett észre valaki. Nagy izgal­mak között a késő esti órákban félbeszakadt a közgyűlés. Felsőbb hivatalos helyen most már komo­lyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy ezek után kormánybiztost neveznek ki a város étére, amely terv már régen kísért, sőt a jelölteket is kombinálják: Simko volt jegyző, marad ék birto­kos, VlkolinR7.ky Ferenc dr. járásfőnök helyettes, vagy Baska Alajos dr. szolgabíró személyében. Zostyák András dr. kerületi főnök tervezett hivatalos útját elhalasztotta és másnap reggel sürgős jelentéstétel végett a zsupánhoz utazott, Zólyomba. A zsupán intézkedéséig még a lemon­dott elöljáróság viszi tovább az ügyeket. Viharos éjjel! közgyűlésen lemondott Léva elöljárósága A számbelileg erős baloldal ohstrukslója' — Nagy vita személyi ügyek körül — Hatszor félbeszakították a gyűlést — Kormány­blztos kinevezését várják Léva, május 6. Tegnapi számunkba ru*rövid távirati jelen­tésben megirtuk, hogy Léva elöljárósága viharos közgyűlés után lemondott. Még a megszokott lévai viharos közgyűlések sorában is megdöb­bentőn kirívóan hangoa közgyűlése volt szerdán este a Léva város képviselőtestületének. Az esti közgyűlés a váróié színháziban zaj­lott le, mert a városházán átalakítási munkálatok fclynak. Annyi bizonyos, hogy a lévai „színház" még ilyen „előadást" nem látott A közgyűlésen Jaszenák Gyula agrárpárti városbiró elnökölt. Napirend előtt Boros Gyula zsidópárti interpel­lált az illetőségi ügyek kezelése miatt. Szóvá telte, hogy évtizedekre menő álham-i szolgálati múlttal biró köztisztviselőknek a képviselőtestület által megadott ilhetős&gét a felsőbb ható­ságok elvetik Felhívta az állami főjegyzőt, hogy hozza ezeket a panaszokat a felsőbb hatóság tudomására. Az állami vezető jegyző erre az illetőségi ügyek terén szokásos hivatalos eljárást magya­rázta el s hivatkozott a legfelsőbb közigazgatási bíróság ismert ominózus döntvényére. Végül a közgyűlés kimondotta, hogy ezután az illetőségi ügyeket külön önálló köz­gyűlés keretében fogják tárgyalni, hogy nagyobb figyelmet szentelhessenek ezeknek. Breuer Géza szociáldemokrata ezután azt tet­te szóvá, hogy a városi vigadó bérlője a bérletet évi 50.000 koronáért bírja bérbe, holott annak tényleges értéke százötven-kétszázezer koronára tehető. Hallomása szerint a bérletet most meg akarják hosszabbítani, előre felhívja a figyelmet arra, hogy a város a régi bérleti' árban a szerző­dés meghosszabbítását ne engedélyezze. Ftorn Sándor tanácsnok, előadó válaszában bejelenti, hogy a Reggelben cikk jelent meg a napokban, mely a régi (még kinevezett) képviselőtestületet panamával vádolja­A bérleti ügyre vonatkozó régi közgyűlési jegy­zőkönyvet felolvassa, ami azt indít.ványvzza, hogy az ügyet utalják a tanács elé, hogy az megvizs­gálja éS a képviselőtestületet becsületé;!vétó védlel­mére a kettő intézkedést megtehesse a cikkíróval szemben. Javaslatát egyhangúlag elfogadták. Ezután Túri Nagy János második városbiró- helyettes adta meg válaszát a baloldal által' vele szemben nyilvánított bizalmatlansági határozatra. Kifejti, hogy a március hó 9-én elfogadott bizalmatlansági szavazat nem fejezi ki a képviselőtestület többségének megnyitgt- kozásdt-, mert az indítványt akkor terjesztették elő, amikor a képviselőtestületi tagok nagyobb része a gyűlés termét elhagyta. Támaszkodva tehát pártjának a magyar nemzeti pártnak és az autonómista párt­nak határozatára, á hét képviselőtestületi tag (által hozott bizalmatlansági nyilatkozatból sze­mélyét illetőleg semmi konzekvenciát le nem vonhat és pártja kívánságára helyén marad. A baloldal a bejelentést óriási zajjal fogadta, oly­annyira, hogy az elnök kénytelen volt a közgyű­lést felfüggeszteni. Az újbóli megnyitás után Jaszenák Gyula vezető városbiró Í9 nyilatkozatot adott és kije­lentette, hogy mivel a magyar nemzeti párt Túri­nak bizalmat szavazott, az ügyből semmiféle kon­zekvenciát nem hajlandó levonni. Klain Ödön keresztényszocialista helyetlesbiró is kinyilatkoz­tatta, hogy teljesen szolidáris az autonómista blokk bizalmi határozatával. A bejelentésekre a halódtól vehemens támadást indidott. A baloldal ostromát rendületlenül állták a pol­gári pártok, mire az előbbiek obstrukciós beszé­deket inditotak meg. Több óra telt el igy. A bal­oldal arra számított, hogy az ellenfél megunja a dolgot és tagjai lassan elszálingoznak s igy a szavazásnál kisebbségben maradnak. Végre fél tizenegy órakor óriási zaj közepette Stem Sándor tanácsnok állott szólásra. Bejelen­tette, hogy idegei már fölmondták a szolgálatot és az ilyen áldatlan viszonyok mellett ebben a képviselőtestületben köpwly munkáról nem lehet szó. Beterjeszti állásáról vMó lemondását és ezzel nyomban el is távozott. Ezt a meglepe­tést nyomban követte a másik. Ugyanis az a-greírpárli vedelő városbiró szintén ha­Az olasz minisztertanács ratifikálta a magyar-olasz megegyezést Róma, május 6. (A Stefani-ügynökség jelentése.) A minisztertanács csütörtökön este ratifikálta a magyar olasz barátsági és (lön tő bírósági szerződést. Október 30 án lesznek a községi választások Prága, május 6. A kormány legújabb disz­pozíciói szerint minden kétséget kizárólag október Bö-án ejtik meg az egész köztársa­ság területén a községi választásokat. A szlovenszkó! neológ zsidók a szlovák zsidók szövetsége ellen Érsekújvár, mágus 6. Az érsekujvári neológ zsidók csoportja elhatározta, hogy a szlovák zsi­dók egyesülete ellen megindítja a leghevesebb harcot. A csoport szemére hányja az egyesületnek, hogy túlságosan fut a szlovákok kegye után. Steín dr. jelölését az egyesület vezetőjéül ellenzik és az érsekujvári Guth dr.-i jelölik erre az állásra. (D. N. D.) Kenyérrel, sóval és díszkapuval fogadták Baxa dr.-i Ungvároii Ungvár, május 6. (Ruszinszkói szer­kesztőségünk távirata.) Raxa dr. prágai fő­polgármester tegnap este félhatkor érkezett meg Ungvárra autón. Basa drr.-t és kíséretét a kormánybiztos egy külön erre az alkalom­ra emelt díszkapu alatt fogadta. Kivonultak fogadására az isíkolásgyermekek, cserkészek é's tűzoltók is. A főpolgármesternek ősi szláv szokás Szerint kenyeret és sót nyújtottak át. Baxa dr. ma az összes ungvári egyházi és világi, méltóságoknál látogatást tett. A kor­mánybiztosnál tea é® ebéd volt, valamint bankett a vendég tiszteletére. Megvadult medve véres garázdálkodása a szegedi cirkuszban Szeged, május 6. A városban napok óta mű­ködik egy hatalmas cirkusz, amelynek legnap dél­utáni gyermekelőadásán óriási riadalom támadt s szinte a csodával határos, hogy komolyabb baj neon történt. A műsor befejeztével már távozóban volt a nagyszámú közönség, amely legnagyobbrészt gyermekekből állott, amikor az egyik medve meg­riadt a kijáratok felé tóduló közönségtől, átvetette magát az alacsony korláton s az egyik páholyba ugrott, ahol egy kisleányt kapott meg mancsaival. |A közönségen nagy ijedelem vett erőt. Mindenki ijedten a kijáratok felé tódult. Több asszony el­ájult- A medve közben összelapitóttá a kisgyer­mek kezét, de a cirkusz alkalmazottainak rövide­sen sikerült, a dühöngő medvét megfékezniük s a kisleányt kiszabadították szorongatott helyzetűből. A leánykát sebesüléseivel bevitték a kórházba, ahol ápolás alá vették. A cirkusz vezetősége ellen gondatlanság miatt megindult az eljárás. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom