Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-07 / 105. (1439.) szám

1927 májas 7, szombat ttsmzmarnmmm Bozsena asszony pályázik az elnökségre... Különös levélke a politikai klubokhoz — „Teljes körültekintéssel fogom vezetni a, köztársa­ságot1' — Bozsena asszony már kilincsel is Az elnökválasztási kampánnyal elfoglalt parlamenti klubok elnökségei tegnap egy kü­lönös levelet kaptak. A levél boritékán feladó­ként egy Kales Bozsena nevű nő szerepel, mig a levelet magát dinasztikus egyszerűséggel igy irta alá küldője: Bozsena. A levél egy sza­bályos kérvényt tartalmaz, melyet Bozsena a parlamenti klubokhoz intéz, hogy ezek ismerjék el az ö kormányzási képességeit és válasszák meg köztársasági elnöknőnek. Ha szükséges, elküldi majd curriculum vitae- jét is és mellékelni fogja összes bizonyítvá­nyait. Reméli, bogy 49 éve nem lesz akadálya megválasztásának, mert éppen évei száma miatt elegendő tapasz­talatokra tett szert és igy teljes körülte­kintéssel fogja vezethetni a köztársaságot, mely a Szivéhez nőtt. Végül azon remé­nyének ad. kifejezést, hogy meg fogja nyerni úgy a klubok, mint a csehszlovák nemzet tetszését. Levelét igy fejezi be: „Születtem 1878 április 20-án Lobositzban. — Bozsena." gyón leadással, a földreformmal és az adók eddigi kezelésével már úgyis hihetetlenül megcsapolt bennünket, még inkább meg­hosszabbítsák. Biztosítsák az adótárgyaláskan a nyelvi jogokat És ha már az adóreform az adófizetők­től olyan nagy áldozatokat követel, akkor a nemzetiségi kisebbségek nevében azt keli követelnünk, hogy a nyelvtörvény halároz- mányait, amelyek úgyis igen szűk keretek közt mozognak, a megadóztatás területén! szüntessék be és határozzák el azt, hogy az adóügyeket az adófizetővel szemben azon nyelven tárgyalják, amelyen ő eze­ket az ügyeket tárgyalni akarja. Ha a kisebbségek zsebeiből nagy összegeket csiklandoznak ki, akkor legalább legyen meg az az elégtételünk, hogy ez egy nyelvi I trenga dei utján történik. A köztársaság ezért egész biztosan nem fog összeroskadni. Ezt a követelményt minden mástól el tekintve praktikus meggondolások is meg­okolják. Sok adófizető és különösen a kis exisz^- tenciák kénytelenek lesznek adóügyeiket sa­ját maguk kézbe venni, mert nem lesz pén­zük az adóügyi specialisták fizetésére. Sok millió adófizető él itt, akik az állam nyelvét nem beszélik, vagy legalább nem beszélik olyan mértékben, hogy az állam nyelvén védekezhessenek az előrelátható túlkapások­kal szemben. Sok esetben exisztenciákról lesz sző, te­hát jogos volna, hogy a. nyelvtörvényt fel­függesszék. Ha az adójavaslat további kritikájától j eltekintek, ez nem jelenti azt, hogy több hi- bája nincs. Bírálatunk csak a legkiáltőbb fo­gyatékosságokra és igazságtalanságokra szo­rítkozik, mert az adóreformnak a kisebbsé­gek érdekét is szolgálnia kell és hogyha az említett fogyatékosságok nélkül volna ke­resztülvihető, az egész polgárság javát szol­gálhatná. A keresztényszocialrsta párt módosító javaslatai Jabloniczky dr. az országos keresztény- szocialista párt nevében ezután módosító Ja­vaslatokat nyújt be: A javaslat 3. §-ána,k első fejezetéhez a következő szöveget indítványozza: A jöve­delmi adófizetés alól mente sitendők továbbá azok a személyek, akiknek jövedelme az egéSz adóperiódius alatt a 12 ezer koronát meg nem haladja. A 271. § második fejezetének Szövege­zése a következő legyen: Az adótartozások utárú késedelmi kamat a 8 százalékot túl nem lépheti. A 330. § 6. fejezetéhez: Az adóbehajtá­sok ellen benyújtott felebbezéseknek halasz­tó hatályuk van. Á 235. § első fejezete igy hangozzék: A.; adóbizottságok elnökét az illetékes keres­kedelmi kamara választja az adóterülethez tarto/ő adófizetőik sorából. A 248. § 3. fejezete: A felebbezési bi­zottságoknak elnökei és tagjai azok, akiket az erre fölszólított gazdasági érdekképviseletek ide beválasztottak. Az adóreformjavaslat VIII. főrészében a 185 - 230. §§ helyébe indítványozza a követ­kező szövegezés felvételét: Az adóügyi kihá­gások tárgyalására a törvényszéki tanácsok mellé laikus elemekből álló első és másod­fokú adóbíróságok szervezendők. Ezen adó­bíróságok előtt a bűnvádi eljárás kontrádik- íatorikus s a pénzügyi hatóságok a közvádló szerepét töltik be. A pénzügyminiszter köte­les az erre vonatkozó tör v ény j a vaslat ot a parlamenti elintézés végett 15 napoc belül benyújtani és az erre vonatkozó törvényt az az adóreformtörvénnyel együtt junktimmal életbeléptetni. Végül indítványozza, hogy 405. §-nak felveendő legyen: Az adóügyekben felfüg­gesztik a nyelvtörvény rendelkezéseit. Jabloniczky János nagyhatású beszéde után Brozsik cseh Szociáldemokrata a bá- nyaimnnkágság sanyarú helyzetét ecseteli, majd Elsner német kommunista a német kor­mánypártokat támadja és felszólítja Mayr- Harting igazságügymirásztert, hogy az adó­reform büntető Szankcióit törölje a javaslat­ból. Ezután Nitsch Andor, a szepesi német párt nemzetgyűlési képviselője bírálta rész­letesen az adóreform egyes szakaszait, külö­nösen a szlovenszkói ipar panaszait ecsetel­te. Rendkívül értékes beszédjét lapunk vasár­napi számában teljes egészében közöljük. Buday alelnök ezután a második rész részletes vitáját befeje­zettnek nyilvánítja s azonnal megindítja a reformjavaslatok har­madik részletének, a kereseti, föld és telek­adókra vonatkozó reformjavaslatoknak rész­letes vitáját. Bejelentése szerint ehhez eddig Remes, Chalupka, Kaudelka és Karpisková cseh szociáldemokrata, valamint Gsancsara cseh néppárti képviselők jelentkeztek.. Az egyik prágai lap munkatársa felke­reste Bozsena elnökjelöltnőt lakásában, azon­ban nem találta otthon. A szomszédok egyrésze különcnek mondta az asszonyt, más része pe­dig igen okos, óvatos nőnek jellemezte. Bo­zsena asszony mindig elegáns, laikása beren­dezése is előkelő. Tudják róla, hogy férjével már husz éve pereskedik és a bíróságokon kívül sokat zaklatja a városi lakáshivatalt is. Egy alkalommal detektívek érdeklődtek utána a szomszédoknál, máskor pedig egy ur kér­dezősködött azután, hogy Bozsena asszony irónő-e és ir-e verseket. Lakása ajtaján egyéb­ként Halasnak vallja magát, míg a lakók táb­láján Kölesnek. Úgy látszik, a vezetéknévnek nem tulajdonit nagyobb fontosságot, elég ha a keresztneve megvan. Az önjelöltnő a mai rap folyamán a par­lamentben végiglátogatta a pártklubokat és élőszóval is előterjesztette kérését. A pártok ezideig még nem hoztak errevonatkozólag ha­tározatot ... A „folyamok atyja” uj tengert zúdított Amerika déli partvidékeire A 40 méter mélységű, 7000 kilométer hosszú folyam­óriás mérhetetlen pusztításai — A föld legjelentékenyebb gyapotvidékét pusztították el a tizméteres hullámok — Az árvíz területén a föld legnagyobb tava marad vissza — Prága, május 6. Mérhetetlen szerencsétlenség tőrt be a Missis­sippi-völgy virágzó területeire. Többszázezer hek­tárnyi gyapotcsenjekultunát semmisített meg az áradat, megszámlálhatatlan exisztenoia alapja sü- lyed el az egyre emelkedő folyam hullámaiban. 'New-Orleanst, a nagy kikötővárost, a gát felrob­bantásával megőrizték a legvégsőtől, de a szükség és nyomorúság végiét még nem lehet belátni. Vessünk hát egy pillantást a pusztulás terü­leteire, ismerjük meg a „folyamok atyját", amely most tengerré változott, a partvidéket, amelyen most zúgva, tombolva söpörnek a szennyes hullá­mok, a virágzó kultúrát, amely itt megsemmisült. A Mississippi-medcmoe A Mississippi nemcsak Északamerikának, ha­nem az egész világnak is egyik leghatalmasabb folyamrendszere, amely tulajdonképpen három baftaJlimas folyónak, a Mississippinek, Missourinál? és Obi ónál? összefolyásából ál­lott elő és vízhálózatával beágazza az Amerika közepét betöltő nagy medencét, amely a keleti Appaladh- hegyeég s a Rockv Mountains nyugaton emelkedő sziklafala között terjed északdéli irányban, a ko­mádon tavak vidékétől le egészen a mexikói öbölig. A régi geológiai időkben a tenger sokkal mé- lyebebtn nyomult be a szárazföldbe, mint most s a mexikói öböl körülbelül addig terjedt, ahol most a Mississippi felveszi az Obiót, tehát körülbelül 700 kilométerig. A Mississippi, Missouri és Ohio akkor három különálló parti fo­lyó volt, amelyek hordalékukkal fokozatosan hát­ranyomták a tengert, egy ágban egyesültek s las­sanként feltöltöttek a tengert egész a mostani partvonalig. Ez az épitőmunka most sem szünetel. A Mississippi a magával hordott iszapot állandóan lerakja torkolata előtt s ez a deltavidék egy em­beröltő alatt is éTezhetőleg s megmérhetőleg nyo­mul tovább befelé a mexikói öbölbe. A tengeröböl nagymértékű feltöltöd7 y az u. n. oligocén-kor- szakfban ment végbe, c ... a terület a kontinensnek legújabb s hatalmas gyarapodása. A fodyóóriás Az egész óriási, lapos medence, amely egyik egyik oldalon az Appal'adira, másikon a Kord il­lákra támaszkodik, a kis és jelentéktelen parti folyók tói eltekintve, egyetlen folyórendszerben fo­lyik le a mexikói öbölbe. A terület óriási kifer- jed'ését misem jellemzi jobban, mint az, hogy a leghosszabb folyóut fejlődött ki rajta, a Missis­sippi—Missouri képében. Maga a Mississippi a föld legnagyobb Myói közé 1 tartozik (S egész vízgyűjtő területével, igen csekély kis ki­vétellel, az Egyesült Államok területén fekszik. A Mississippi a kis Ita«oa-tóból ered 446 m. magasságban, a kanadai nagy tavak vidékén. Felső folyósában egészen kanadai Jellegű folyó, sok helyütt tóvá duzzad fel s a tavak közt vízesé­sei vannak. Utolsó igazi vízesése Minneapolis fe­lett van, a 30 m.-es Anthony-vizeeés, amely az utolsó nagy akadálya a hajózásnak. Ez alatt is még sok helyütt nagy eséssel rohan lefelé, de részben sziklarobbantásokkal, részben hajócsator­na építésével az akadályt elháritotték. St. Louiis felett veszi fel a Missourit, legfoosz- szabb, de nem legbővebb vizű mellékfolyóját, nemsokára pedig Cairónál a legbővebb vizűt, az Obiét. A folyók vízmennyiségét az egyesülés he­lye felett a következő táblázat mutatja: közepes legnagy. legkisebb Folyó vízmennyiség van. van. köbméter másodpercenként Mississippi 3340 15.600 710 Missouri 2600 17.000 710 Ohio 5800 34.000 10G0 A Mississippi rkét óriási mell ékfolyójával egyesülve, a föld leghatalmasabb folyamainak egyikévé lesz, amelyet vízmennyisége tekintetében csak az Ama­zonasz, a Kongó és a Yang-cze-ki ang múlnak jelül. Az Ohio torkolatán alul lép arra az uj terü­letre, amelyet az oligocén-korszakban maga épí­tett fel hordalékával. A magaslatok hátrább vo­nulnak 8 igy , óriási ártere van, amelyen fattyuágak terjeszkednek, mint a Tiszá­nak. Amikor pedig felveszi a Red Rrver folyót, megkezdődik torkolati vidéke, deltája, ahol most a nagy szerencsétlenség lezajlik. Mint a Tisza... A Mississippi ezen az tiltom olyan, óriási ki­adásban, mint a Tisza. Csekély esése van, mert hisz Cairónál a víz színe csak 82 méter magasan van a tenger színe felett a a folyó még 1700 kilo­méter utat tesz meg a tengerig. Itt már csak isza­pot hord s emiatt aztán a folyó kanyarog, mint a mi Tiszánk, óriási kanyarulatai gyorsan fejlődnek s gyors átalakulásokat csodálhatunk. A fejlődő ka­nyarulat megkeskenyedett nyakát az első nagyobb árviz levágja (ezt nevezik „out otff“-nak) s elhagyja pajjkóalaku régi medrét, amelyet a Tisza mentén halvány, vápa, vagy morotva néven ismernek. Itt „oxbowlake" (ökörszarv-tó) a neve. így Vicks- iburg 1876-ban egyszerre arra virradt, hogy a folyó messze eltávolodott tőle s csak 1903-ban vágtak újra hajózható utat a hűtlen főmederig. A folyó vízmennyisége torkolati vidékén má­sodpercenként 17.410 khm., legnagyobb vize 39.71215, legkisebb vize pedig 8500. A torkolati vizmcnmyisség körülbelül egyne­gyed része annak, ami átlag lehull a Missis­sippi óriási vízgyűjtő medencéjében. A Mississippi egész hossza a Missouri forrá­saitól Port Bads kikötőig mérve 6970 km., mig a Mississippi forrásaitól egész Port Eadoig .csak 3871 kom. Egész vizgyiijtötcrülete 3,275.000 km3., tehát tehát harmadrésze egész1 Európának. A Duna hoeeza 2890, vizvidéke 808.578 km3, tehát amig hossza nem olyan jelentéktelen a Mis­sissippiéhez képest, addig vízgyűjtő területe ép­pen csak egy negyedrésze a Mississippiének. A pusztulásra ítélt vidék A nagy árviz a folyamÓTiás alsó szakaszában, az Arkaösas beömlésűtől a torkolatig jelentkezett. Ez a Mississinpi deltavidéke, a legérdekesebb fo­lyami delták egyike, amelynek óriási tavakkal bo­rított területét fokonként nyerték meg a kultúrá­nak. A kultúrnövények között első helyen áll itt a gyapotcserje, mig a mocsaras vizekben a cukor- nádültetvények, újabban pedig a cukorrépa ját­szanak nagy szerepet. Ez a vidék az Unió egyik legfontosabb agri- kulturáiis területe s egyszersmind az első ag­rárius területek közé tartozik a föld kerek­ségén, amely Amerika exportjának jelentékeny hányadát szolgáltatja. A vidék tehát rohamosan népesedett be s farm farm mellett keletkezett. Virágzó föl­dek ezek, ahol a föld értéke hektáronként a 6000 csehszlovák koronát is eléri. Gazdag a deltavidék állatvilága is, amely a neoboreális régióhoz tartozik, de már puskavégre kerülnek a déliesebh. majdnem trópusi alakok is. Temérdek kacsa, lúd, pelikán, kócsag, flamingó, daru fészkel itt, a hüllők között a teknősbéka, aneg az alligátor jelzik a délibb éghajlatot. Az Al­ligátor mississippiensis rengeteg mennyiségben él a folyóban s évenként egy-kétszázezer kerül belő­lük zsákmányul, mert a bőre értékes. Az életért remegő város Louieiania állam foglalja le a deltavidéket, amely a Mississippi torkolatának köszönheti nagy jelentőségét. A torkolat metropolisa, Nev-Orleans, rohamosan fejlődött világvárossá. Ezt a hatalmas kereekedóvárost 1718-ban alapította egy francia a nádas s a mocsári cipruabozót közepén emelke­dő kis magaslaton, mely alig volt másfél méterrel magasabb a tenger színénél. Persze, hogy eleinte temérdek küzdelme volt az árvízzel, orkánokkal, sárgalázzal, de a töltések mégis megvédelmezték s 1900-ban 287.000 lakosa volt, 1910-ben pedig 339.000. New-Orleans a legnagyobb kiviteli kikötő az Unió területén Newyork után és Liverpool után földünk legnagyobb gyapot­piaca. Az ember gigászi küzdelme a folyamok atyjával A folyamok atyja azonban nem irgalmaz az emberi kultúrának. Ez a hatalmas folyamóriás, amely a deltavidéken a 40 méteres mélységet is eléri, árvizeivel már sokszor mért mérhetetlen csapást környékére s óriási területeket borított el szennyes hullámaival. Hisz az árviz magassága a vickburgi mérce 0 pontja felett. 18 méter is volt már, mig a mi Dunánk legnagyobb árvize Budapesten legfeljebb a 9 métert éri el. Ez a 16—18 méter magas maximális árviz 80.000 km* területet borit el meglehetős mély vízzel. Árvize december ele­jén kezdődik s január közepén éri le maximumát. Ez az első árhullám. Azután lassan leapad, de áprilisban és májusban éri el igazi nagy, pusztító árvizét. Ez az árviz a begátolás miatt, meg a gyűjtőterüle­tek erdőségeinek kiirtása miatt sokkal hirtelenebb következik be s néhány méterrel magasabb, mint a 19. század elején volt Az ember ezen a területen már két évszázad­dal ezelőtt megkezdte gigantikus harcát a folyam- óriással. Gátak közé igyekeztek szorítani a rakon­cátlant. A rendszeres munka 1872-ben kezdődött meg, a kormány temérdek költséget fordított egy­részt a hajózás utjának kiépítésére, másrészt a fo­lyónak gátak közé szorítására. Érdekes, hogy Mark Twain egyik müvében nagyon pesszimiszti- kus jövendölést ad a gátak szerepéről s azóta többször bebizonyosodott, hogy a gátak sohasem lesznek elegendő erősek ahhoz, hogy feltétlen biztossággal védel­mezzék a mentesített területet. Különösen pusztító volt az 1903. évi nagy árvíz, amelyet méreteiben csak a mostani katasztrófa múlt felül. Iy00-ig már 2097 km. hosszúságú gátak húzód­tak a folyó partjain s 1900—1924 között a Cairó- től New-Orleansig húzódó szakasz rendbentariá- sára 8 milliárd csehszlovák koronát adtak ki. Tenger a kutturteriUet sírján Mindhiába! A folyó áttörte a gátakat s most óriási területeken zuhan az ár, elsöpörve, elpusz­títva mindent, amit útjában lel. Néhol 8—10 mé­ter magasságban lepte el az ültetvényeket b olyan hatalmas vízmennyiséget zúdított ki magából, hogy olyan területet, mint a mai Magyarország, tenger­ré változott. Érdekes egy amerikai geológus véle­ménye, amely szerint ttz árviz elmúlta után ez a viz már nem fog eltűnni az elborít ott területről \$ agy 125.000 fari1 terjedelmű hatalmas ló ma­rad vissza, akkora, mint Csehszlovákia területe. A föld legnagyobb tava léistz itt, mert a Kaspi-tó már a tengerek osztályába számit, az oroszországi nagy tavak s a kanadaiak pedig félszázeaer kilométerrel kisebbek. A magyar Ba­laton csak hatodrésze lenne ennek a Louisiniia- tónak. Hatalmas geológiai átalakulás mehet igy végbe az ember szeme előtt, amely igazolja azt az el­méletet, hogy a föld felszínének fejlődése nem­csak evolúció u*ján megy végbe, hanem gyakran a természeti erők hatalmas revoluciójára. Vécsey Zoltán dr. % 4 i Szövet-, selyemujdonságok Ifi. KLEIN SÁNDOR-nál nagy választékban Kosice, Fö-utoa 9. Mintaküldés vidékre. „BrusnoM gyógyfürdő, a „Szlovák Karlsbad“ a Zvolon, Szliács, Baftská-Bystrical vonalon — 4 erősen rádióaktív, szénsavas, glaubersÓS forrással, csodás gyógyhatású moortelepekkel, mindenféle gyomor-,^ máj-, vese-, cukor- és női bajoknál, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékelt órak. Kórlem prospektust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom