Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-04 / 102. (1436.) szám
1927 május 4, szerda. . Kfra«AZPA&iMirv Anglia mezőgazdaságának hanyatlása Prága, május 3. Egy most megjelent összefoglaló mező- gazdasági szemle, amely Angliának mezőgazdasági viszonyait tárgyalja, rendkívül érdekes és tanulságos adatokkal szolgál. Ez a kimutatás részben az évenkénti mezőgazda- sági statisztikai jelentések alapján, részben •pedig az általános termelési statisztika alapján készült. A legutóbbi ilyen kimutatás még 1906-ból való. Azóta pedig az angol mezőgazdaság olyan viharokon ment keresztül, amilyenre egy évszázad óta nem volt példa. Megállapítható mégis, hogy végeredményben ez a periódus nem volt túlságos kárára a szigetország mezőgazdaságának. A két legjelentékenyebb különbség az 1908 és 1925-iki állapotok között az, hogy a bevetett terület nagysága meglehetősen csökkent s hogy a tej. baromfi, tojás, gyümölcs és zöldségeladás nagyon megnövekedőit. Ez utóbbi főleg azért, mert a termelő farmer jóformán a kapujában talál már vásárlókat. A jelentősebb mezőgazdasági termények termelése és állattenyésztés azonban visszaesést mutat, mivel az angol farmer tapasztalja, hogy nem tud konkurrálni a tengerentúli nagy mezőgazdasági országokkal. A hivatalos számadatok élénkebben megvilágítják ezt a helyzetet. 1908-ban Angliában 11,406.000 acre volt művelés alatt. Éz 1925-ben 724.000 acrevel 10,682.000 acre- re csökkent. Csak a burgonyatermés mutat ez idő alatt emelkedést. A hústermelés átlag 15 százalékkal esett vissza, legnagyobb, 38 százalékos a hanyatlás a juh és bárányhusnál. Állandóan emelkedőben van azonban a fejőstehenek száma s ezzel kapcsolatban a tejtermelés. Haladást mutat a baromfitenyésztés. A tojástormelés az elmúlt 17 év alatt 50 százalékkal emelkedett s manapság Anglia mintegy 20.00Q millió darab tojást termel. A kerti vetemc- ménvek, zöldségfélék termelése sem csökkent. A hivatalos angol mezőgazdasági kimutatás megállapítja, hogy Anglia eladásra került mezőgazdasági terményeinek értéke az 1925. évben 225,330.000 font sterlingre rúgott, amely összeg a következőképpen oszlott meg: élő állatok s azok termékei 154,650.000, mezőgazdasági termények 46 millió 050.000, gyümölcs, zöldség, virág 24 millió 630.000, összesen 225,330.000 font sterling. Ennek az értéknek 1908-ban 127 millió font sterling felelt meg a hivatalos jelentés szerint. Első pillanatban tehát azt gondolná az ember, hogy az angol mezőgazdaság helyzete az elmúlt 17 év alatt 77 százalékkal javult,. Ez azonban az igazi helyzet félreismerése lenne, mivel a mezőgazdasági árak színvonala átlagban ugyancsak 77 százalékkal emelkedett. Ilyen módon a termelt élelmiszermennyiség valósággal nem emelkedett, viszont újabb megfelelőbb termelési módozatokat vezettek be, amelyek ellensúlyozták vagy éppen meg állították a csökkenést. Manapság minden remény megvan arra, hogy Anglia mezőgazdasági helyzetében állandó, fokozatos javulás és fejlődés fog bekövetkezni. Az !po!y-szabályozás kérdéséhez Ipolynyék, április végén. 'Azon elemi csapások között, melyek az ípolv mén ti gazdákat időnként sújtják, legveszedelmesebb az Ipoly-folyó kiöntése, mert mig más elemi csapások kártétele ellen biztosítás által legalább részben lehet védekezni, addig az Ipoly áradása ellen nincs más védelmi eszköz, osak a folyó szabályozása. . Az áradások által okozott károk az utóbbi években mindgyakrabban jelentkeznek. 1924. és 1926. években a szénatermés teljesen tönkre lett téve, annyira, hogy a vízben kaszált szénát — mert a réteket a jövő termésre való tekintettel mégis meg kellett kaszálni — csak aljazónak lehetett használni. Sajnos, a folyó évben ismét szomorú kilátások vannak, mert eltekintve attól, hogy a rétek a hosszú őszi esőzések következtében úgyszólván egész télen át viz alatt állottak, március vége felé ismét viz alá kerültek, mely máig sem húzódott vissza a mederbe a nagy vízállás miatt. Ezen gyakori és rendkívül nagy kiöntések folytán nemcsak a szénatermés megy tönkre, de maga a rét talajminősége is mindinkább silányabbá válik, ugyannyira, hogy ahol eddig a legjobb széna termett, ma már csak csádé és savanyuM terem, mert a jobb minőségű füvek a sok nedvesség folytán teljesen kivesznek és így a rétek elértéktelenednek. ■ Ezen csapásoknak természetes következménye, hogy az ipolymenti gazdák, akik eddig a legjobb minőségű szénával rendelkeztek, annak pótlására kénytelenek többminőségű szántóföldjeik egy részét a gabona- termelés alól elvonni és mesterséges takarmányok termesztésére fölhasználni. Ezen körülmény azonban nemcsak egyedileg, de ál- lamgazdasági szempontból is nagy veszteséget jelent. Mert ha kellőleg mérlegeljük, hogy az ártér Nógrád megyében Rapp községtől a volt Hont vármegye határáig 10.000 katasz- tráíis holdat, a volt Hont vármegyében pedig a mostani Tótgyarmattól egész a dunai ártér kezdetéig mintegy 15.000 katasztrális holdat, összesen tehát 25.000 katasztrális holdat tesz ki, melynek körülbelül fele Csehszlovákiára esik, megállapítható: miszerint a rétek pusztulása folytán hozzávetőleg 125.000 katasztrális hold föld gabonatermése von a tik el a közfogyasztástól, ami tekintettel a gabonatermelésben nagyon fogyatékos felső megyékre, államgazdasági szempontból eléggé fontos körülmény arra, hogy a kormány sürgősen foglalkozzék az Ipoly-folyó szabályozásáinak kérdésével. Maga a szabályozás nem ütközik nagyobb nehézségekbe, mert Tőtgyarmattól Szobig 82 kilométer hosszúságra a folyó esése 73 méter, a viszonylagos esés tehát 0.89 százalék. Hegy ily kedvező esési viszonyok mellett az ípoly rendes medret nem képezett magának, annak legfőbb oka a sok kanyarulat, ami leginkább Kóvar és Ipolyság között észlelhető. Ilyen esés mellett nem kell itt teljes ár- mentesités, sem a viznek töltések közé való vétele, hanem egyszerű mederrendezés átmetszésekkel és helyenként mede’rszélesi- téssel és tisztítással. Természetesen ezen kérdés csak Magyarországgal egyetértőleg oldandó meg, ami azonban nem fog nehézségekbe ütközni, amennyiben az ottani érdekeltséget is hasonló mértékben sújtja az áradások által okozott kár. Haydin Károly. Április végén emelkedett a bankjegy- forgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank május elsejei jelentése szerint a bankjegyforgalom április végén 6.28 millió koronával 6.838 milliárdra emelkedett. A zsirószámla 720 millióval 1.139 milliárd koronára csökkent. Az ércfedezet 85 ezer koronával 1.052 millióra ugrott, mig a valutakészlet 20 milliós csökkenést mutat ki. A bank iránti hiteligények is csökkentek, az egyéb aktivák 22 millió koronával estek, mig az egyéb passzívák 42 millióval növekedtek. A valutáris fedezet arányszáma 83.2 százalékot tett ki. Április végén körülbelül 255 millió korona értékű aprópénz volt forgalomban a csehszlovák köztársaságban. A csehszlovák üvegipar konecatrádós törekvései. Az üvegipar gazdasági szövetségeinek végrehajtó bizottsága szerdán tartott ülést, amelyen a ■csehszlovák üvegipar egységes központi megszervezéséről tárgyaltak. Megállapították, hogy az üvegiparnak eddig egységes szervezése nincsen és osak az egyes üvegfajták képeznek a kereskedelemiben nagyobb gazdasági egységeket, de az össz- üvegipar organizációja hiányzik. Ez a nagy hiba a kereskedelmi szerződési tárgyalásoknál is erősen éreztette hatását, mert az üvegipar nem volt abban a helyzetben, hogy követeléseit. megfelelő súllyal érvényesíthette volna. A világgazdasági konferencia alkalmával is beigazolódik az, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy az üvegipar összefogjon, mert a szertehuzás következtében nem volt abban a helyzetben, hogy egy memorandumot dolgozzon ki, amely a tárgyalások bázisát képezhette volna. Az üvegipar törekvései oda irányulnak, hogy egy erős és önálló központi organizációt teremtsen, amelybe az összes ágak beletartoznának. E terv előkészítő megbeszéléseit ugyan már lezárták, de csak későbbi tárgyalások fognak egy egységes szervezet formájáról véglegesen határozni. A legközelebbi napokban a gazdasági szövetség elnöksége ülést tart, amelyen ezzel a kérdéssel foglalkozni fognak. A szervezetet egyébként már csak azért is létesíteni akarják, hogy a külföldi, főképpen a német üvegiparral egyes fontos kérdésekben együtt dolgozhassanak. A textilipar felélénkülése. A Mississippi ára; dási katasztrófája olyan nagymennyiségű gyapotállományt tett tönkre, hogy Európában a gyapotárak rohamos emelkedésétől félnek, amiért a fogyasztás szükségletét hamarosan fedezni akarják és nagyobb bevásárlásokat eszközölnek. Mig a fogyasztás eddig nagyon tartózkodó volt a vásárlás terén, addig most a gyárakhoz mindenünnen állandóan növekvő vásárlási ordrék érkeznek, amelyek határozottan egy jó konjunktúra képét mutatják. A Frankfurter Zeitung a nyugatnémet gyapotterületről azt jelenti, hogy ott erősen dolgoznak és a gyárak a rendeléseknek alig tudnak eleget tenni. Ugyanezt jelentik Németország egyéb vidékéről is. A csehszlovák gyapotípar, különösen a szövőd ék, szintién nagyobb intenzitással dolgoznak és a gyapjú ipar egy idő óta szintén kedvezőbb helyzetbe került. Áprilisi csapadékmennyiség a Csallóköziben. Komáromi tudóisitónk jelenti: Az alsóssal lóközi és csilizközá ármentesitő és belvizlevezető társulat által észtéit 8 esőmérőn április havában átlag 49 milliméter csapadékot észlel tele, ami az átlagos 44 millimétert 5 milliméterrel felülhaladja. Legtöbb vöt Bősön: 58 milliméter és legkevesebb Komáromban : 44 milliméter. Az év első négy hónapjában összesen 178 milliméter volt a csapadék, ami az átlagos 14S milliméternél mintegy 20%- kal több. A komáromi Kereskedők ■ Testületének évi jelentése. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Kereskedők Testületének jelentése most került ki a sajtó alól, amelyből visszatükröződik a testület mozgalmas tevékenysége. A testület lépéseket tett a Dunától 40 kilométernyi távolságra az árucikkek vámmentes ki- és bevitelére; eljárt az adósérelmek ügyében, az utlevélvizumok eltörlése és a telefonforgalom szabadsága ügyében is eredményes lépéseket tett. Sikeres akciója volt a komáromi dunai közúti hidrák a nap 17 óráján való nyitvatarjásának kivívása. Kirakatversenyt rendezett és pályadijat tűzött ki. kereskedelmi tárgyú irodalmi tételre. A jelentés megemlékezik közelgő negyedszázados fennállásáról és tagjait kitartásra buzdítja. 80 millió korona tiszta nyereség az állami erdőkből és birfokekból. Az állami erdőségek és birtokok vezér igazgatósága 1926-ról közzétette a mérleget, amelyben 80 millió korona tiszta nyereséget mutat ki. A pénzügyim misztérium in al történt megegyezés alapján a vezérigazgatóság a tiszta nyereség 20%-át, a történelmi országok és Szlovenszkő javára beruházásokra fogja fordítani. ■Ami Ruszinszkót illeti, úgy intézkedtek, hogy a ruszinszkói erdőségekből származó egész tiszta nyereséget ottani beruházási célokra fordítják. Csehszlovák—német kereskedelmi szerződési tárgyalások. Berlinből jelentik: Az eddigi kereskedelmi szerződést tárgyalások a kényesebb kérdésekben is közeledést hoztak létre a két delegáció között. Ez különösen a textilárukra és vegyi szerekre vonatkozik. Egyes csoportokra nézve a szakemberek tanácskozása vált szükségessé. A tárgyalásokat pünkösd után. valószínüleg junius 7-én Berlinben tovább fogják folytatni, azonban nincs kizárva az sem, hogy a csehszlovák érdekelt körök kívánságának eleget fognak tenni és a további tárgyalásokat Prágában tartják meg. A pozsonyi Kábelgyár ez évben 88 korona {22%) osztalékot fog fizetni, szemben a tavalyi 80 koronával. Ezenfelül a stabilizáló mérleg felállításával kapcsolatosan ingyenrészvények kiosztására is gondolnak, de még erről véglegesen nem határoztak. A lengyel kormány a vasárak leszállítását követeli. Varsóból jelentik: A kereskedelmi minisztériumban a lengyel vasszindikátus képviselőinek résztvételiével konferenciát tartottak, amelyen a vasárak legutóbbi emelésének kérdésével foglalkoztak. A szindikátus képviselői az áremelés szükségességét hangoztatták, azonban a minisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy a vasárakat ismét szállítsák le, elsősorban pedig a kereskedelmi vas árát tonnánként 345 zlotyra. A prágai tőzsdeindex 4%-kai alacsonyabb, mint 1923-ban az őszi hossz alkalmával volt. Az J 923-as tőzsdehossz csúcspont ja szeptember 21— 24-ére esett, amikor a részvényindex 111.8, a beruházási értékek indexe 102.7 és az egész tőzsdeindex 109 volt (január 2-iki árfolyamlap 1924-ből — 100). A müitheti hossznál a részvényindex any- nyira emelkedett, hogy vasárnap 104.1, az egész index pedig löl volt azonos alap mellett, úgy, hogy az index csak 8%-kal volt alacsonyabb, mint az 1928-as őszi maximum. A kölcsönök indexe azonban az 1928-as nívót lényegesen túlhaladta, amennyiben ma 108, az 1923-as 102.7-t-el szemben. Az utolsó héten a részvényindex újra emelkedett. A részvényeknél 104.1, beruházási értékeknél 108-at tesz ki, az összindex pedig 105.2%. Az 1927 január 3 = 100-as alap mellett a tőzsdeindex április 30-ig 127.4-re emelkedett, a kölcsönök index 107.5, a részvények indexe 181.1 volt. Az év kezdete óta tehát az árfolyamemelkedések a beruházási értékeiméi 7.5%-ot, részvényeknél 31.1 %-ot tesznek ki és az összindex 24.4. A szlovenszkói fa exportja Romániába. Kolozsvárról jelentik: A román—csehszlovák határ mentén az utóbbi időben nagyobtornennyiségü szloveuszkói fa bukkant fel. Megállapítást nyert, hogy Szlovenszkóról Romániába tűzifát szállítanak. A lei emelkedése következtében ugyanis a szlovenszkői fa a román piacon versenyképes lett és az olcsóbb csehszlovák szállítási díjtételek lehetővé teszik ezt. az exportot Romániába. A román fatermelők és fakereskedők köreiben a szlo- vemszkói faexport nagy nyugtalanságot idézett elő. A világ villanyáramtermelése. Berlinből jelentik: A német elektrotechnikai ipar központi szövetségének a gazdasági konferencia számára irt jelentéséből az tűnik ki, hogy a világ villany- áramtermelése 1925-ben sokkal nagyobb volt, mint 1913-ban. Ha 1925-re nézve a 12 milliárd márkát kitevő termelési értéket a háboruelőtti értékek alapján egységes árbázisra szállítják le, akkor 1913-mal szemben a világ villanytermelése megkétszereződött. Ami Németország, az Egyesült Államok és Anglia, tehát a három nagy versenytárs közötti viszonyt illeti, az tűnik ki, hogy Németország a háború után a veze lőszer epet 0 az Egyesült Államoknak volt kénytelen átengedni. Anglia ezúttal is a harmadik helyen áll és villáim osáramterm elése a háboruelőtti idővel szemben csökkent. Megújítják a magyar sz<esakart.elírt. Budapestről jelentik: Hosszas tárgyalások után sikerült a magyar szeszkartell kebelén belül fennálló ellenteteket elimiinálni és a kartell további működését biztosit ami. Májusban a kartellt valószínűleg a. I regi alapon hosszabb időre megújítják. ■ ■■ 11 t.UI- I III MII II Uj vámtarilális tárgyalások előtt Romániával? A kereskedelmi kamarák központjának választmánya ülést tartott, amelyen a kereskedelmi minisztérium és a külügyminisztérium képviselői is részt vettek. Stangler dr. a választmányt informálta az Ausztriával, Jugoszláviával, Magyarországgal, Romániával és Törökországgal folytatott kereskedelmi tárgyalások jelenlegi állásáról. Tekintettel arra a várható esetre, hogy Románia 1927 végén az uj vámtarifa bevezetése következtében az összes kereskedelmi szerződéseket felmondja, elhatározták, hogy esetleges uj tarifális tárgyalások alkalmával a kamarák központja az, egyes kereskedelmi kamarákhoz feg fordulni véleményadás végett. A főreferátumimal a pozsonyi kamarát bízták meg ./TtoatoHfcic y + Nem egységes a prágai értéktőzsde. A tegnapi gyengülő irányzattal kapcsolatban ma főképpen realizáció felé hajlott a tőzsde. A kínálat csak koncessziók mellett tudott érvényesülni. Főképpen sör-, építkezési, szesz-, cukor- ó eszénér- tékpapirok gyengültek. Az üzletek lebonyolítása után megint javulni kezdett a helyzet és a tőzsde vége felé szilárduló irányzat mutatkozott. Külföldi kedvező hírek az irányzat szilárdulását elősegítették. A bankpiac nyugodt volt változatlan árfolyamok mellett. A beruházási piac irányzata megint szilárdult, mert a kereslet emelkedett. Az ipari részvények piacán gyengültek: Első Pilseni 115, Kolini Szesz 110, Budweisi. Sör 120, Nord- bahn és Cseh Cukor 100. Nestomitzi 75, Cseh Kereskedelmi 50, Prágai Gőahajózás 20, Ringhoffer 15, Egyesült Gyapjú és Bri'mni Sör 10, Skoda 9, Kolini Trágya 7, Danek 6, Dux—Bodenbadh. Kö- nigshofer, Észak cseh Szén, Poldi 5, Alpine 3 koronával. Nordbahn-bonnok 160, Cseh Cukor 50, Aussigi Vegyi 20, Prágai Va6 15, Aussigi Finomító 13, Pozsonyi Kábel 10 koronával emelkedtek. A bankpiacon Zsivno 5, - Cseh Eszkompt 3, Cseh In- dustrial 2 koronával gyengültek, Nemzeti Bank 50 koronával esett, mig a többi érték tartott volt. A beruházási piac szilárd irányzatú volt. + A prágai devizapiacon Zürich 1, Brüsszel 1.75 é3 Milánó 2 koronával gyengültek. + A prágai terménytőzsdén ma szilárd irányzat uralkodott. A belföldi kínálat az egész vonalon felvevőkre talált. Búza 2—3, rozs és zab 5 koronával drágultak. Árpában oly nagy volt a szilárdulás, hogy vevők nem jelentkeztek és igy a pénteki árak tartottak. Jugoszláv tengeri 3 koronával emelkedett és prompt 125 koronát jegyzett. Lencse és borsó jól tartott, kömény és mák nyugodt irányzatúak voltak. Korpa keresett, de árváltozás nélkül maradt. Egyéb áru változatlan. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés októberre Aussig lakó és kikötő 195. + A liavrei gyapjupiacoín a május—szeptemberi árut 17.50-nel jegyezték. Az irányzat, nyugodt.-P Lanyha a budapesti értéktőzsde. A forgatóim mindvégig minimális volt. Lanyha bécsi hi- rekre az eddig favorizált értékekben realizációk álljak be. ami lemorzsol ódáéhoz vezetett, de az árfolyamveszteségek szűk keretek közt mozogtak. Barátságos csak Magyar Hitel és egyes bankéríé- kefc voltak. Dacára a kedvező berlini jelentéseknek, a hangulat kedvetlen maradt végig. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Mokíúr 87, Pestszentlőrinci 64 Részvénysör 137, Féltén 195 pengős árfolyamot ért el. + Szilárd a budapesti termény tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata továbbra is szilárd volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 34.75—35, dunántúli 33.75—34.25, rozs 29.70—30, takarmányárpa 24—25.50. zab 23.25—23.50, tengeri 21.20—21.60, korpa 19.30—19.50 pengő. + Gyengült a bécsi értéktőzsde. Ügy a helyi, mint a budapesti és prágai spekuláció a legutóbbi árfolyameséseket nyereségrealizációra használta ki. Később stagnáció-állott be, de az árfolyamhullámzás nem volt erős. A korlátban csehszlovák és magyar arbitrázsértékek, valamint szállítási, vegyi, gép- és cukorrészvépyek j gyengültek. + Erős bessz a berlini értéktőzsdén. Festék- ipar 30, müselyeméríékek 16—47, serértékek 20— 30, inon tán ért ékek átlag 15, -villanyértékek 10, hajózási. gépértékek átlag 3—4 % -kai emelkedtek. Az utótőzsde igen szilárd volt, a pénzpiac nem változott. + A berlini terménytőzsdén ma a szilárd irányzat tartott. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 302—305, rozs 275—278, árpa változatlan, zab 235—240, tengeri 192—195, búzaliszt 36.50—88.50, rozsliszt 36.75—37.75, korpafélék 15.70—17, Viktória-bor só 42'—58, kis ehető borsó •26—29, takarmányborsó 22—23. pelrska 20—22, lóbab 20—22, bükköny 21— 21, repacpogácsa 15.80 —16. lenpogáesa 20, szárazszelet 13.30—13.60, b u rg onyaszjeie t 34.75—S5. így fiatalít és szépit a a | fjOklü-crénie f Corall-paűer CoraSI-szappan • I FfileraUnt a C. S. R. " ‘ * résx&e: Vörös Rák gyógytár, Br&tislava. 9
