Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-31 / 124. (1458.) szám

1927 május 31, kedd. hatja. De joggal intézheti kérését az elnök úrhoz azért is, mert kérésében oly igazságok érvényesülését kívánja, amelyeket magáévá tett már az egész világ és írásaiban és lelkében maga az uj köztársasági elnök ur is. A kisebbségi politika s a gazdasági politika összefüggése Vita támadt afelől, hogy a magyarság kö­vethet-e a csehszl. köztársaságban gazdasági politikát? Vannak, akik azt állítják, hogy nem követhet gazdasági politikát, csak nemzeti kisebbségi politikát. Én azt hiszem, hogy ez a nézet teljesen téves, mert tökéletes nemzeti kisebbségi politika a nemzeti kisebbségek jó gazdasági politi­kája nélkül nem is lehetséges, mert a ió gazdasági politika a nemzeti kisebbségi politikának fő alkotórésze. Ha a nemzeti kisebbségek nem igyekeznek minden eszközzel a maguk gazdasági ereiét konzerválni, akkor — pláne ott ahol gazda sági elnyomás is van — a teljes elszegénye­dés következik be. amely az ősi föld elhagyá sára, tehát a nemzeti kisebbség számbeli jelentőségének csökkenésére és a nemzeti ellenállás és önvédelem teljes ellanyhulá- sára. — tehát a sz-ükebb értelemben vett nemzeti kisebbségi politika lehetetlenné vá­lására vezet. Lengyelországot az elnyoma­tás sötét óráiban gazdasági politikája men­tette meg a beolvasztástól, Schleswig-Hol- stein 160.000 lakosát a nagy német biroda­lom ezért nem tudta asszimilálni és a szászok Magyarországon ezáltal biztosították nem­zeti létüket és magas kultúrájukat. És ha a magyar föld a kisebbségi poli­tika diadalaként iutna magyar kézbe, nem kell-e gazdasági politikát folytatni avégből, hogy a magyar föld magyar tu­lajdonosa a gazdasági élet nehéz küzdel­meiben meg tudjon állani és meg tudja tartani teher nélkül, vagy elviselhető teherrel a magyar földet magyar utó­dainak? Hát nem kell-e mindent megtenni arra néz­ve. hogy a magvar kézben levő mezőgazdasá­gi termelés fejlődjön, rentábilissá legyen, hogy a mezőgazdasági értékesítés tervezett­sége, a ió és olcsó mezőgazdasági hitel a ma­gyarság rendelkezésére álljon. Hát nem kell-e a szociális biztosítási reform elviselhetetlen terhétől megszabaditani a mezőgazdaságot? Avagy hagyjuk, hogy a magyar gazda magá­ra mar dión. ne segítsen neki senki és hagy­juk elpusztulni, koldusbotra jutni? Vagy hagyjuk a magyar intelligenciát az anyagi kálvária utján teljesen lezülleni. hagyjuk az ipart tönkremenni s engedjük, hogy a ma­gyar munkást, a munkanélküliség rémördöge a nemzeti érzéstől teljesen megfossza? Azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy jó kisebbségi politika esak az. amely a nemzeti kisebbség nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeit egyaránt felkarol­ja, védi. erősíti és a fejlődés útját a iövö érdekében biztosítja. „A negácié hibás taktikai eszköz** Az. hogy milv politikai hadállásból, mily pozícióból, milv eszközökkel, milv módon és utakon szolgáljuk ezt a politikát, nem annyi­ra fontos, mint amennyire fontos az. hogy a cél érdekében a kifejtett, munka meg is hoz­za a kívánt eredményt. A puszta, merev negáció mint politikai taktikai eszköz semmi esetre sem alkal­mas a cél elérésére. t A céltudatos nemzeti kisebbségi eredmé­nyes politikának, bármely politikai hadál­lást foglaljon el. minden esetre meg kell or­ganizálni a nemzeti önvédelmi harcot. Össze kell fogni az Összes nemzeti erő­ket a pozitív munkában Meg kell teremteni a nemzeti intézménye­ket, minden téren és azokat, mindig legális téren maradva, eredményes működésre kell hozni és tartani. Minden helvet, ami az eredményhez szükséges, be ktŐl tölteni, ahol szükséges, a kezdeményező lépéseket meg kell tenni, törvényjavaslatokat kell be­nyújtani. a lehető in gerendát biztosítani kell és meg kell szavazni minden olyan tör­vényjavaslatot, amelv a nemzeti kisebbség világnézetének és gazdasági felfogásának meg­felel és nemzeti engedményekhez juttatja őket! Mert epvnek nem szabad megtörténni semmi­kén és ez az. hogv az utolsó felvonás be­következzék. amikor is a nemzeti szónok egymaga szónokol a nemzeti temetőben és nincs senki más. aki a szónokot hallgassa! A magyar nemzeti párt hadállása ellenzéki A magyar nemzeti párt. a nemzeti ki­sebbségi politikáról ezt a felfogást, vallja magáénak és mindig csak a kitűzött célt né­zi ahhoz méri a taktikát. . Ellenzéki volt a politikai hadállása és az a ielonhen is! És nincsenek meg azok / az előfeltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy politikai hadállásán változ­tasson. Azonban meddő negáció álláspontját, elégte­lennek tartja. Mindenkor tudja és tudni fogja azonban a magyar nemzeti párt. hogy mit parancsol a nemzeti kötelesség és nincs szüksége valamely párt, vagy valamely hír­lap tanácsára a tekintetben, hogy mikor mit. és miként cselekedjék! Múltja elvitatha­tatlan eredményei mind azt igazolják, hogy nem kell a mellényét, uira gombolni, mert egy pillanatra se gombolta azt, be rosszul! Kíméletlen harc a telepítés ellen Nagy súlyt helyez a párt a kolonizáció kérdésére. Azt feltétlenül megszüntendönek tartia. mert abban igazságos ítélet, szerint nem lehet mást látni, miint. erőszakos elnem- zetlenitési manővert. Magvar földre ott, ahol számtalan a törvényes előfeltételeknek meg­felelő magvar helyi és szomszédos igénylő van. más nemzetiségüeket telepíteni annyi, mint a magyarság jogát, a magvar földhöz elsikkasztani. Ez a politika nem hozhatja meg az egy­más mellett élő népek megértését és bé­kéiét. ez a nemzetiségi gyűlölet biztos forrása a saint germaini és a trianoni szerződésnek megsértése, és az alkot­mánynak az erőszakos elnemzetlenités- re vonatkozó tilalmának a megszegése. A kolonizáció ellen és a földreform poli­tikájának mai kezelése ellen kénytelen tehát a magyar nemzeti párt a legeré­lyesebben tiltakozni, a legnagyobb elé­gedetlenségének kifejezést adni s a leg­sürgősebb orvoslásért magához a köz­társaság elnökéhez fordulni, amit. ha el nem nyerne, az esetben a magyar nem­zeti párt a népszövetséghez fordul, hogy panaszaiból lássa meg a világ, hogy a magyarságnak mindenképp oka van az elégedetlenkedésre, hogy a nemzetközi védelemre feltétlen szükség van. Végté- w re is a földet kihnzni a magyarság lába alól, nem lehet jogosnak és igazsá­gosnak ítélni! zeti érzés teljességével szivében nyerje el az igazi jólétet. A polgári irányt tehát nekünk, mint ellenzéknek is minden­képp támogatni kell. Itt együtt mehe­Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-fehérnemű mérték után KALKSTEIN divatüzletében UZHOROD, kapható. tünk a keresztényszocialisia párttal, amely szintén polgári párt és a polgári társadalom önvédelmi harcában részt kell vennie. De nagy súlyt helyez a magyar nemzeti pórt a kulturális kérdésekre is. A magyar érzést a magvar gyermekből kiirtani nem engedi és a lélekrablás megszüntetését és az isko- lakönwekkel való métdlvezés kiirtását, a magyarság kulturális fejlődésének biztosítá­sát feltétlenül kivárnia s hogy kívánsága tel­jesüljön. azért minden küzdelmet, vállal. Akarja, hogy elnémuljon az elbocsátott tisztviselők és alkalmazottak jogos panasza. Ezt. a várva várt, kielégítés utján kell elné­mítani. mert ezt, a humanizmus követeli! A magvar nemzeti párt, eddig is megtett mindent a nemzeti jogok és értékek meg­szerzése és biztosítása érdekében és ezután is mindent meg fog tenni. A nemzeti kisebbségi jogokkal soha sem kísérletezett, azokból el nem engedett, el nem alkudott semmit és azok teljes­ségéért változatlan kitartással fog küz­deni továbbra is. Polgári politikát! Szükségesnek tartja a magyar nemzeti párt a nemzeti egvenioguság mellett a polgári irány teljes érvényesülését, is! Jól tudjuk ugyanis, hogy a polgár társadalom nagyon is védekezésre szorul a marxista táborral szemben, különösen a köztársaság­ban. ahol hat. évig a szociáldemokraták vol­tak uralmon s alaposan előkészítették a kommunizmus útját. Jól tudjuk, hogy a kommunisták céljaik el­érésében szükségesnek tartják a forradal­mat, a rombolást, vagyis a mai társadalmi rendnek, amely a magántulaidonon és az eredményes termelésen épült fel. a szétzú­zását. Az is bizonyos. — amint az orosz szovjet példája mutat,ia, hogy a szétrombolt társadalom helyébe nem tudnak utat és jót helyezni, a végső eredmény tehát a végpusz- tulás. az általános nyomor. Ennek a rette­netes munkának megakadályozása minden nemzetnek kötelessége s igv az itteni magyarság sem vonhatja ki ma­gát a polgári társadalom önvédelmi har­cából. Ez a harc nem akarja a kapitalizmus kinövé­seit és visszaéléseit állandósitani. sőt azokat le akarja nyirbálni és megszüntetni és a munkásnak meg akarja adni a kellő tiszte­letet és munkájának kellő ellenértékét. Azt akarja azonban, hogy a magyar munkás tényleges része le­gyen a nemzeti társadalomnak s a nem­A magyar egység megteremtése föltétien szükségesség! Sajnálattal állapíthatjuk meg azt a tén vt. hogy a pártpolitika sajnálatos kilengései megbontották a magyarság egységét A fele kezeti viszálykodás magvát tartották jónak egyesek elhinteni s a tárgyilagos kritikát a személyi gyűlölködés szavaival tartották egyesek jónak helyettesíteni. Azt hiszem, k ötelességet teljesítek akkor, mikor kifeje­zést adok a magyar nemzeti párt részéről an nak a kívánságnak, hogy szűnjön meg az el­lenségeskedés és különösen szűnjön meg az a taktika, amely mindig tendenciózusan rosz- szul ítéli meg az egyik vagy másik magyar tábor működését. A nemzeti vagyon és ér­tékek megmentésének munkáját ki kell cm élni a pártpolitikai viszályok útvesztőjéből és az eredményes nemzeti munka sikerét min denképpen biztosítani kell. A keresztény: szocialista párt bízvást elhagyhatja a merev negáció meddő álláspontját, mert végtére is az ellenzéki mivoltunk nem zárja ki azt. hogy pozitív épitőmunkát ne végezhessünk, össze kell ülni tehát a két magyar pártnak és meg kell kísérelni az ellentéteket mindenkép­pen elsimítani, mert a nemzeti önvédelem terén a magyar egység megteremtése feltét­len sziikségesség. Ha a magyarság nem gyűlölködik, de a^ közös cél irányában munkálkodik és erre fe­szíti meg minden erőit, akkor a boldog jövő kapui minden esetre ki fognak számunkra nyílni. Ezért érdemes szenvedni, ezért érdemes küzdeni soha nem lankadó hittel és eréllyel. Dörgő tapsvihar hangzott fel a gyönyörű beszéd után. amelynek különösen a magyar egység megteremtésére vonatkozó része mélv benyomást tett, a lelkes hallgatóságra. Általános figyelem között emelkedett szólásra a szepesiek népszerű képviselője, Nitsch Andor, aki a szakember nagy tájéko­zottságával és a hivatott népszónok el- okvenciáiával mondotta el a közönség gya­kori helyeslése közben nagy beszédét. Nitsch Andor a köztársaság gazdasági politikájáról örömmel jöttem a Tátra tövéből, ahol a nép 16 órát, dolgozik, ahol a munkások elől becsukják a gyárakat, ide. ahol boldo gabb és könnyebb viszonyok között él az a magyarság, amellyel a ezepességi németek 'karöltve járják a kisebbségi sots rögös utiát. (Itt néhány kommunista közbekiált Nitsch azonban játszi könnyedséggel néhány ügyes szóval leszereli és végleg elhallgat­hatja őket. úgyhogy a gyűlés további folya­mán maguk is a legnagyobb figyelemmel hallgatják a szónokot-) Mikor Seent-Ivány kibontotta a magyar nemzeti párt. lobogóiát (a tömeg e szavaknál perceikig éfljenzi Szent lyányt), a Szepesség rögtön melléle állott Bíztunk benne, mert, Szent-Ivány olyan fér fi. aki népét, soha el nem árulja. Régi példák Ha végignézzük a volt monarchia ki­sebbségeinek történetét, mindenütt hasznos példákat, találunk, amelveket, kisebbségi politikánkban érdemes követnünk. Látjuk, hogy az erdélyi szászok, a galíciai lengyelek és ruthének okos politikával hogyan biztosi- torták gazdasági és kulturális jogaikat és ebből azt a tanúságot, meríthetjük, hogy nem szabad fejjel a falnak rohanni. Az eredményhez csak az szükséges, hogy becsületesek legyenek a vezérek g a nép bizalommal viselkedjen irántok. Amikor a magyar nemzeti párt, politikai ak­tivitását megkezdte, azt a helyzetet talál­tuk, hogy a vörös-zöld koalíció, amely kor­mányzása alatt, Salovenszkőt, tönkretette, megingott. Adva volt tehát a helyzet, hogy ezt a koalíciót fel kell robbantanunk, mert elnyomja a kisebbségeket. Ezért avatkoztunk be aktívan a politikai küzdelmekbe a vámtörvény tárgyalásánál, amely áthidalhatatlan szakadékot von a cseh polgári és szociális pártok közé. < A tarifa igazságtalanságai A vámtörvény megszavazásánál azonban elsőleges célunk az volt. hogy a gazda- társadalmon segítsünk. A szociális irányzat az élelmezést teljesen a külföldre állította be és innen következett a gazdatársadalom óriási krízise. A fuvar­os tarifa politikát ugv irányították, hogy a nagy agrár államok terményeivel a mi me­zőgazdaságunk nem konkurrálhatott. Triesztből Prágába egy métermázsa bú­zának fuvarja 15.71 korona, míg Kassá­ról Prágába 29.8 korona. Triesztből Prá­gába 8 darab élő marhának fuvardíja 524.72 korona, Kassáról Prágába 1 mm. élősúly fuvarja 516 korona! A zlotv esése következtében a lengyel mar­hával a mi áll a trte n vészt ósü nk nem vehette fel a versenyt,. A lengyel hatáT közelében „Brusno" gyógyfürdő, a „ Szlovák Karlsbad“ a Zvolen, Sxllécs, BaKská-Bystrlcal vonalon - 4 arösen rádióaktív, sx«nsavas, glaubersos forrással, csodás gyógyhatású moortelepekkel, mindenféle gyomor-, máj-, vese-, cukor- . és női bajoknál, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Nérsékglt Árok. Kértem prospektust. fekvő nagy ipari gócpontok természetesen lengyel marhát vásároltak, mert a lengyel kormány a határig óriási szállítási kedvez­ményt biztosított a lengyel állatnak. Len­gyelországból 1920-ban 24.500, 1922-ben 33.660, 1925-ben pedig 597.252 szarvasmar­hát hoztak be. A prágai piacon 1925-ben fel­hajtott 84.000 marhából 64.000 volt lengyel- országi eredetű. A 60.000 lakosú Kassának heti szükséglete 70—80 darab szarvasmar­ha. ami most lecsökkent 15 darabra, mert a román határ mentén vágóhidakat létesítet­tek. ahonnan a húst fagyasztott állapotban szállítják hozzánk. Amikor a vámtörvény tárgyalásába be­lementünk. kijelentettük, nem kell mezőgazdasági vám. de töröl­jék el az ipari vámokat, mert amikor a mezőgazdaságnak óriási pénzen kell vá­sárolni az iparcikkeket, akkor az ö ter­ménye sem lehet bitang jószág. A szlovenszkói ipart tönkreteszik A dezindusztrializálás politikájával leg­utóbbi parlamenti beszédemben behatóan foglalkoztam. A szlovenszkói ipart leépítették, ami megmaradt, azt tönkreteszi a tarifa- politika. A szlovenszkói áru nem biria a szállítást, különösen ott. ahol az államvasutakba maga­sabb fuvartét.elü vicinálisok kapcsolódnak. Mig a történelmi országokban 10 km. államvasutra 0.8 kilométer magánvasut jut. addig minálunk 10 km. államvasutra 8 km. magánvasut jut. Ez a fuvar-kii- lönbség 50—60 millió koronát hoz az államnak és Prágában mégis arról pa­naszkodnak. hogv Szlovenszkóra ráfi­zetnek. A tarifapolitika kiáltó visszássága az is, hogy a fuvartételek 200 kilométerig a legna­gyobbak. azonfelül csökkennek. Ez a tarifa- politika tette tönkre iparunkat okozta gyá­raink. vasmüveink és kereskedelmünk pusz­tulását. De nemcsak magyar kézben lévő iparral bánik így a kormány, de a szlovák ipart is leépíti. Az egykor virágzó liptószentmiklósi bőrgyá­rakban. ahol régebben 300—400 munkás dol­gozott most 6—8 munkás söpör, a többiek munka nélkül lézengenek. Lehet-e helye*, az olyan gazdasági politika, amelv Szloven- szkón a gazdasági élet, egyik virágzó ágát tönkreteszi, amikor az egész közgazdasági élet óriási gép. amelyben minden keréknek össze kell fognia. Amikor látjuk ezt a kétségbeeső hely­zetet. kell. hogv a segítés irányelveit meg­keressük. Le kell számolnunk azzal a prágai mesé­vel. hogy a volt magyar kormányok azért helyezték el mesterségesen a pe­rifériákon az ipart, hogy magyarosít­sanak. Nem ezért, hanem meri azt akarták, hogy azokon a területeken, ahol nincs kövér bú­zaföld, kenyere legyen az embereknek. Ezért létesítették például a szomolnoki dohánygyár 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom