Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-29 / 123. (1457.) szám

7 1927 május 29, vasárnap. rm^-7V\\<SteR-HÍRLAE: SZgtKi.^afc.kiK'.'wK^KSglWWWTWnM’gH—BBBMBP—W^—MUgl VASÁRNAPI JEGYZETEK J_ Irta: Schöpflin Aladár. Perspektívák Most már bizonyos, ezt Lindbergh kapit tán-v is iszv mondja. hogv az első óceáni re­milés. után csak idő és pénz kérdése a rend­szeres lesi forgalom Európa és Amerika kö­zött s akik élnek még 15—20 évig. megérik, hogy. Parisból vaffv Londonból 25—80 óra alatt utaznak Newyorkba. Ha arra gondo­lunk. micsoda szenzációs; rekord volt. mikor Bieriot elsőnek repülte át a La Manche csa­tornát s utána e.gv-két évvel már ez a re­pülés gyerekjáték volt minden közepes pi­lóta számára s általában egy ilyesféle fel­adatnak csak az első megoldása kerül igazi nehézségbe és áldozatba, utána már rendsze­rint nagyon gyorsan megy a baladás. okvet­lenül hinnünk kell. hogy a repülőforgalóm­ban érdekelt tőke már el is kezdje a kalku­lálást, üzletileg rentábilis volna-e állandó légi járatok szervezése az Atlanti óceánon át s amint megtalálja — és tekintve a két vi­lágrész közti óriási forgalmat, bizonyára meg is fogta találni — ennek a rentabilitás­nak a feltételeit.. már készülni is fognak az erre való ui repülőgépek. Hogy technikai le­hetőségei megvannak, azt Lindbergh meg­mutatta. most már csak a gazdasági lehető­ségeken múlik a dolog. És ha át. lehet repül­ni az Atlanti óceánt, miért ne lehessen át­repülni a Csendes óceánt is, miért me lehes­sen repülőgépen megtenni a Föld körüli utat? Ijesztően közel jutnak egymáshoz a messze világrészek. A rádión brazíliai ma­gyarok hallgatták az előadásomat s ugyan- csak a brazíliai magyarok esetleg egy évti­zeden belül egy vagy másfél na p alatt haza­jöhetnek Budapestre. Mialatt Paris összes nőiben remeg az ösztön, hogy va.iha meg­ajándékozhatnák szerelmükkel a nagy repü­lőt. aki emellett .még 25; éves, csinos, erőtel­jes és ügyi át,szik romlatlan férfi is s mialatt Pesten is minden nő, ha brüszkirozom azzal a kérdéssel: mi volna, ha Lindbergh kapi­tány eléd toppanna és a szivedet kérné, el­pirul, hallgat és csendesen mosolyog, az­alatt óriási perspektívák nyílnak az emberi­ség előtt­Mit jelent vájjon ez a közel kerülése a távoli világoknak? Az emberiség testvériesü­lésének közeledtét, vagy ui súrlódási felüle­tet? Uj békét vagy uj háborút? A brit biro­dalom már úgyis kényelmetlenül érzi, hogy a repülős fejlődése kimozuitotta ősrégi szi­geti helyzetéből s politikai számításaiban nyomós körülményként szerepei az a gondo­lat, hogy háború esetén Francia- vagy Né­metország órák alatt élözöhölheti repülőgé­peivel az addig megközelíthetetlen sziget­országot Most ugyanez a lehetőség merül fel Amerikával, amely a maga leim erith eteti en gazdasági és technikai forrásaival egv háború esetén hónapok alatt tudna óriási ' tfánszat- danti repülőflottát szervezni. A háború óta ‘Amerika politikailag és gazdaságilag sokkal közelebb került úgyis Európához, mint- az- /előtt. mi következése lesz annak, ba most még közelebb kerül s csak légvonal választja el Európa nyugati napijaitól? Az anyagi és szellemi javak kicserélése megkönnyebbül, de létrejön egy uj harci eszköz is és a törté­netiem azt mutatja, hogy egy háború lehető­sége egyértelmű egy háború valószínűségével is. Nem kell-e hát megijedni a transzatlanti repülés ténnyé válásán? Nem, Először is a dolog akárhogy is el­kerülhetetlen vollt. Abban a pillanatban, amint a repülőgép megvalósult, magától ér­i tetodö lett, hogy az ember minden erejével j igyekezni fog ezzel az uj eszközzel meghódí­tani a világot, ahogy meghódította a gőzhajó­val a tengert. Egv megindult, fejlődés nem áll meg. amig céliát nem érte. Másodszor a közlekedés minden újítása, melv közelebb hozta, az embereket, egymáshoz, egyúttal rnegszapofitofta a megértés lehetőségeit. Ha Amerikának most megkönnyebbül a beavat­kozás egv európai háborúba, vagy fordítva, hát ezentúl mindenki jobban fog vigyázni, hogv Drovokáiás ue történjék. Nagyobb ve­szedelemmel és nagyobb felelősséggel fog járni minden háború előidézése. S mennél könnyebb az érintkezés népek és népek kö­zött. annál jobban megismerik egymást, s an­nál közelebb jutunk a nemzetek közti ide- genség megszűnéséhez. És nem szab figyel­men kívül hagyni, hogy a történelem folya­mán mindig Európa volt az agresszív világ­rész. az európai emberben élt legjobban az expanzívitás: a terjeszkedés, a hódítás vá­gya. Nem fog tehát megártani neki. ka men­nél közelebb kerül a^kevésbé expanzív, bé­késebb természetű többi, világrészhez, ame­lyekben — közülük legalább Amerikában — megvan ahhoz az erő- is. hogy félelmessé te­gyen masával szemben minden agresszivi­tást. Talán békésebb szellemre kényszerül­nek az európai nemzetek is és az Amerika felől fenyegető veszedelmek hamarabb éb­resztik őket az egymás közti megértés és megegyezés kényszerűségére. Mindez persze csak kombináció és talál­gatás. egyelőre csak annvi biztos, hogy Lind­bergh kapitány ui feiezetet. nyitott, a törté­nelemben. Hogy ez az ui fejezet mivel lesz írva. vérrel, könnyel, vagy a szellem s a hu­manitás betűivel? Nem mi Írjuk, a Végzet irta. amely az emberiség útjait mozgatja. lapén katonai iratéra® nciét keid Kínában A felsőház sss intervenciós politika étién szavazott — A hatalmak sorra erősitik kínai helyőrségeiket London, május 28. A pekingi diplomáciai testület elhatározta, hogy újabb csapatok bevonásával megerősíti a helyőrséget. Amerikai és japán csapatok azt a parancsot kapták, hogy az 1901-ben megkötött boxerszerződés ér leimében a Peking—tiencsini vasútvonal mentén őrségeket állítsanak. Tokio, május 28. A kínai északi csapatok veresége erősen veszélyezteti a japán érde­keket. ezért a japán kormány elhatározta, hogy kétezer gyalogos katonát küld Shantungba a kuantangi helyőrségből. A japán kormány ezen elhatározása annál nagyobb feltűnést keltett, mert Japán ezkleig az angolok kínai politikájával ellentétben csak hadihajókkal és tengerészeti csapatokkal igyekezett érdekeit megvédelmezni. A kormány előkészületei, hogy nagyszámú csapattesteket szállítson át Kínába, a japán lakosság nagy ellenszenvével találkoztak, amint ez a vezető újságok éles támadásaiból is. kitűnik, A katonai előkészü­letek ellen a felsőház is állást foglalt és az eddigi politika folytatása mellett szavazott. Kecskemét, május 28. (Saját 'tudósitónk távirati jelentése.) Tegnap este röviddel tíz óra után kincs incidens játszódott le a Piac­tér eürFáy, István főispán és Nagy , László dr. kecskeméti ügyvéd; között- i>" A- kecskeméti pótvál&sztások során tudó­sítás:- Ment meg Az Est tegnap délutáni szá­mában, amelyben Fáy István főispán is nyi­latkozott a választásról. A nyilatkozat né­hány kitételét Nagy László dr. ügyvéd sértő­nek találta magára nézve s ez robbantotta ki az incidenst.-ESte tíz-órakor jött autóján Nagy László dr. a Piac-térre. A téren megpillantotta a főispánt, mire azonnal megállította autóját s kiszállt belőle. Egyenesen a főispán felé tartott, akit az egyik mellékutca eleién utói is ért. A. két férfi rövid ideig vitatkozott egy­mással. majd hangos szóváltásba elegyedtek, amelynek hevében csakhamar egymásnak estek s ütlegelni kezdték egymást. A harc hevében Fáy főispán megbotlott s. végigvágódott a kövezeten, de itt is tovább tartott a harc. Néhány perc alatt természetesen nagy csoport verő­dött a verekedők körül & a nézőközönség szedte össze a felek kalapjait s a főispán nádpálcájának egy darabját, amelynek másik vége Nagv László dr. ügyvéd kezé­ben maradt. Az eset után Fáy főispán összirta a szem­tanuk neveit, maid eltávozott a botrány szín­helyéről. A rendőrség azonnal megindította a vizs­gálatot. Az eddigi tanúvallomásokból azon­ban még nem lehetett- megállapítani, hogy a kínos incidens s verekedés hogyan kezdő­dött s ki volt az első támadó fél, mert min­denki másképnen adja elő az esetet. A rendőrség Nagy László dr. ellen éj­szakai osendháboritás miatt eljárást indított* Fáy István főispán pedig Budapestre utazott jelentéstétel céljából. Az eset a városban kínos feltűnést kel­tett. Herceg és szovjet Rohan Antal herceg előadása oroszországi impresszióiról A Érdekes, de kissé tulobjektiv benyomások és adatok — Bécs, május végén. Roh/in; Antal Károly herceg, a francia Rohan, hercegek Ausztriába elszármazott ivadéka, né­hány hetes tanulmányutat tett Szovjet Oroszor­szágban és most Becsben-égy előadás keretében beszámolt impresszióiról. Rohan herceg lénye­gesebb impressziói Szovjet Oroszországban ezek voltak: Gazdasági viszonyok Oroszország gazdasági rendszere ma már egyáltalán. nem „kapitalizmus-mentes“. Az,, uj gazdasági politika", az úgynevezett „Nép“-politi- ka utat nyitott, persze, .osak egy bizonyos fokig, a kapitalizmusnak .Bizonyos fokig tűrik a vwgánkeresk.ed0lrnct, .amiből önként következik, hogy a magántulaj­dont is bizonyos fokig respektálják. A közelmúlt­ban lehetséges volt egy. 100 millió rubeles bel­földi kölcsö plaoirozása. Behozatali cikkónt -a szovjetet csaknem kizárólag gépek ás hasonló termelési cikkek érdeklik, nem pedig használati cikkek. Mert hisz az-a főtör$kvésü!k, hogy elsősorban az orosz ipar erősödjék és terebélyesedjék, hogy igy a munkásosztály hatalma a pa- raszldszldllyal szemben növekedjék. Eu­rópa. sokat, nem várhat az -Oéoszo'pszéggal való gazdasági, és kereskedelmi Ifapcso- lattól, mert hisz használati eszközöket nem igen lehet behozni s mert a gazdasági felépítő munka kö­vetkeztében Oroszország mahoiuap erÓs kon- kurrénse lesz ipari téren a legnagyobb európai nagyhatalmaknak is. Külföldiek tényleg laapnak ugyan koncessziókul, de erősen megadóztatnak ■ minden ily koncessziót és egyébként is, . a külföldi vállalkozó igen nehezen bői- dogul az orosz munkással. • Beavatkozás, propaganda ás Mlptrtifkika Ellenben hangoztatta, hogy véleménye sze­rint az orosz szovjetrendszer meglehetősen sta­bil. Európai államok részéről1 esetleges háborús beavatkozás reménytelen és kilátástalan vállal­kozás lenne. Bizonnyal kudarcot vallana. _ Eur'pa elbolsevizdlásálól egyébként nem keli túlságosan félni, mert egyrészt á bolsevkmus tulorogz ahhoz, hogy másutt is tartósan gyökeret verhetne,, más­részt ha Európa megőrzi önuralmát, nincs oka félnie a szovjet bolsevista propagandájától. Ami a szovjet külpolitikáját illeti, az Rohan herceg szerint ezidőszerint abszolút békés, már a saját érdekében is, mert csak a béke biztosítja egyfelől a most folyamatban levő gazdasági fel­építés- munkájának -folytonosságát, másfelől a •szovjet vezetői tisztában vannak azzal, mily ve­szedelmes lehet háború esetén az egész orosz nép felfegyverkézése, mert a fegyveres tömegék a fegyvert esetleg más, — belpolitikai, forra­dalmi'— célokra is könnyen felhasználhatnák! A külpolitika azonban azért természetesen anti­kapitalista és főleg Amerikáellenes és Anglia- ellenes. A kommunista párt maga, — most 700.000 beiratkozott, szervezel! -"tagja van' a 'Vártnak — erősen aggressziv. Belpolitika Két hatalmas szerv van Szovjetoroszország- ban: állam- és kommunista párt. Rohan herceg a kommunista pártot egy renddel ‘ hasonlítja össze; sőt olyasmi ez a párt, hogy csak a katolikus egyházzal vagy a fascizrnussal hasonlítható össze, szervezeti tekintetben; egy vagy, mondhatni'.val­lási (nem vallásos!) rendnek fogható fel ez a kommunista párt, arisztokPatikus jelleggel. A pártba való belépés rendlciriil meg van nehezítve, akár egy dilis;tokra tlkifs rendbe való belépés. Jóidéig noviciueriak kell lennie, ki a pártba be akar kerülni. Aki a párt tagja, annak 250 ru­belnél (400 korona) nagyobb havi jövedelme nem lehet; ha mégis van, be kell szolgáltatnia a fölösleget a pártkasszába. A hivatali állással való anyagi visszaélés (megvesztegettetés stb.) bármily formája halál­büntetést vonhat maga után. Az tehát Rohan herceg beszámolójából is nyilvánvaló, hogy egy 700.000 fÓnyi kisebbség uPnlkofUk egy 150 milliónyi többség, vagyis' az egész órász nép fölött! Kultúra A szovjet ma már — politikai, taktikai okok­ból — tekintettel van bizonyos fokig a tömegek vallásos éraül elé vek Az ateisztikuS propagandát, azonban erősen támogatja. Az egyházat. engedik működni, de -szervezett, vezetett tagja a kommu­nista pártnak nem járhat templomba. Ez meg van tiltva. A színház uj utakat tör és Tatroff és Meyerhofd rendezői genieje sok újat alkotott már eddig is. Elsőrangú nívón áll az opera, a ballet és óriási zenei élet folyik. A líra igen primitív. Az általános műveltségi nívó még min­dig igen mély. A természettudományi kutatást a. szovjet rendkívüli módon „támogatja. Nemcsiak' a lira, de a színmű is igen primitív és jórészt alacsony tömeghatásra, utazó célokat szolgák Egy gonosz „fehérrel" mindig; egy jó „vörös" ember van szembeállítva. Házasság és válás igen könnyű; a „nő szocializálása" azonban dajka- mese; ellenkezőleg: a házaséi ötnek bizonyos kispolgári szolidságé jellege van. A válás köny- nyü ugyan, de válás eseten a legmesszebbmenő gondoskodás történik a gyermekekről. Kezd kialakulni egy uj filozófia. Á. népműve­lés, a gyermeknevelés kitűnő. A büntetőjogszol- gáltatá-s angol mintájú, humanisztikus. A kisebbségi, nemzetiségi politikáról már szóltam. y-■ '-'té '■"Lyy.'Vy, - A haderő A Vörös Hadseregről káyülállóuak igen ne­héz megbízható adatokat kapni. A belső rend fentartásának céljára, úgy. látszik, nincs szükség a hadseregre. Azt mondják áltálában, -hogy égy rövid há­ború esetén a Vörös Hadsereg győzedelmes lenne. Hosszabb háborút azonban nehetzen bírna el technikai okokból. ; - (Közlekedési nehézségek sfo. miatt.) Azonban általában _ a* a közfelfogás, hogy háborús bonyodalom esetén az .ellenséges hadsereg rövid idő alatt 'holsévizálódhék. Ezek Rohan herceg szovjetorosz országi impressziói és faián kissé tulobjékfív beszámoIó-előadásána-k lényégé. :' - G. J. mii miii ............... n iiiiiium —------------­A pápa érdekes nyilatkozata Lindberghről és a kínai eseményekről Róma, május 28. A Collegium de propaganda fide meg­alapításának háromszázadik -^évfordulóját a. pápa jelenlétében nagy ünnepiességgel ülték meg a Vatikánban,' Az ünnepen a biborosi kar számos tagján kívül megjelent a francia, a spanyol és a belga követ is, továbbá a dip­lomáciai testület több más kitűnősége. Ün­nepi beszédében a pápa rövid visszapillantást vetett a Collegium történetére; majd a mosta­ni, idők feltételeivel foglalkozott a bit terjesz­tése nézőpontjából és különösen utalt a benn­szülötte papság nevelésének szükségére. Meg­említette ezzel kapcsolatban a modern közle­kedési eszközök gyorsaságát is és utalt Lind­bergh nagyszerű repülésére; amely reményt nyújt arra, hogy elkövetkezők az idő, amikor ; az apostol néhány érán belül kelhet át az ' óceán egyik partjáról a másikra. A pápa érintette beszédében Kina állapotait is és mély sajnálkozással szólott' a'kínai nép szen­vedéseiről. — Azok az áramlatok — úgymond, — amelyek az ottani bajokat okozzák, nem a kínai nép leikéből falcadnak, hanem messzi­ről származnak, olyan' helyről, ahol ellensé­ges érzületté! viseltetnek minden művelődés, minden vallásos érzés, de különösen a kato­likus vallás ellen. A pápa megemlítette még a mexikói ül­dözéseket is, megbélyegezte az üldözőket és rámutatott az egyház hü fiainak hősies vi­selkedésére. A középamerikai államok kisantantja NAwyofk, május 28. Sansalvadori jelentés szé­ria! Salvador, Guatemala és Honduras kormányai a napokban szerződést Írtak alá, amelyben arra kö­telezték magukat, hogy minden Középamerikát ér­deklő ügyben egységesen é6 közösen fognak eljárni, A kecskeméti főispán összeverekedett az utcán egy ügyvéddel A pótválasztás botrányos epilógusa — A rendőrség csendháboritásért eljárást indított a támadó ügyvéd ellen '^■'L aei-ifiP-S ka-tovarm A ftQMORl VUKORGr/jR.áf ' -POZK'AVA­Mán ísrln . Cacao - Dió-Créme - Cherry TripJo-Sec — Curacao — KarEsbadi keserű „Káimárki kiállításon arany óremmei kilüntclvc'* , JtA Nemzetközi DiuiakíAllitáson arany íremmel kitüntetve**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom