Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-29 / 123. (1457.) szám

8

1927 május 89, rasáraap.

2J

ifltt is, ott is asszonycsapat..

jtfúi^ nemréffeh, kicsit a viidgdá járván, neki- iramodm sok bő ás ujstinü léinivtdóndk, azinhá- sok, fknberek, epizódok és kőssátgatás emlékein túl, egy érdekes, érős, nagy élményem mamát meg; ami mpmkinti megfigyeléseimből hepeké,- dett megdttapitássá: asszonyok lendítik, gyújtják a könnyű kezükkel azt a komplikált-, zlegzugőfs,. szeszélyes komplexumét, amit röviden ás köny- ttyedén úgy említünk minidig, hogy élet-.

Az ember, — pársze jószemü, — elindul például reggel, napsütésben a. bécsi Kűimtmersi-rps- sén, « finom kirakatok mentén-, a- Skr-dtparkbm,, Schönbrunn nyírott alléin, vagy déhitáu ötkor -elmegy a Sácher emeletére és néz, avval a mindent felhő tekintettel, ahogy osá-k idegenek tudnak nézni: minden időben és mh lenütt gesaomjiok vetődnek akaratlanul a szentébe. Rengetegén vannak és gyönyörűek, ápottak, mozgékonyak és lá- sasak, a kabátjukon Virágot viselnek és a .szemükben mohóságot és legtöbbjük agy lép okban a bizonyos ga-rcon öltönykélben, mint egy született királynő.

Ást is mond keltűim, hogy egyformák váló- mennyien. Igaz, minden korok nőjénél igy volt ez és nta különöseit egyenlővé teszi őket a Icozme- tika egyenruhája, amit az előkelő aséeányiö! a legszerényebb nmnnequirág mindegyik megszerezhet magának. Est- * külső ée lélek beli h ason! a- iosségoi, — amit egyformán teltem meg « J-osef- staáter-Theaf ár elegáns foyerjóban, rogy például a ,Joha.nmskof“ kicsi, gemüilieh éttermébe látott nőknél, — a nagy ssiríésznök pecsételték bizonyossággá. A nagy színésznők kenik fM-olőgiai és lelki mentalitásának re prezentál ói. Nos, azok ás asszonyok, akiket agy futtában sikrrütt meglátnom a legnagyobb s&inpadák reflektorai áfáit, akik a maguk művészi kvalitásaiban és tmtao- nyiságukban furcsa, különös, e)pyéni izüeQc mind, mégis csak holmi apróka nüansz-befi különbség választja el -éket ■ egymástól..«

Láttam például Rheinhardt egyik legnagyobb színésznőjét: Beleste Thimiget és a- híres Erika Glassnert. Groteszk esopcArtesitá-s, de szántszándékkal tettem. Hetene Thimiget a ,.Z>#á Gefary- géné1 címszerepében láttam. Egy herriutfredifa lányi jéíspotl es a barna,bőrű, száras, szőke a&>.- szon-y, a mozdulatok, hangok olyan tökéletes modulációival, hogy ösztönös Ss elkeriilhef-etten. volt a gyanakvó felfigyélés: es már n&m játék, Üt a

szerep mögött van valami, aéotkdg, hajtani, de- Imdencm. ami keéesstülfi'd esen a száraz, ideges lesieti..

. Mondom, ez IIelme Thímig, a Rhemlwrüd- súnpad dífferepciáM, örvényes, dekád $ lelkű szerepeinek éhAbesúökfetője, aki valószínűleg semmi pénzéri ■ nem véBaíkózna as. Etikai Glőss.-. ner szerepkörére, g vetkőző művészet és a Keléra- lélek ábrázolására, Glassner. bő, telmér, telhetetlen, hisztérikus, gömbofyüváUu ■ asszonyok hisztériáit szokta megd-evenitení <* Iliimig enüileti szerepeivel ellentétben és nem kell hozzá külö- nik kalkuláció, — csak jó figyelő szem, — hogy a kél különbözőnek látszó asszony lelki, fizikai komponensét összevetvén ezt a rezuUátist kapja meg az ember, hogy TÍiimig -ét GWssner mégis csak egyazon lelkiségei asszonyok, a . mer asszonyai, — qé&ijpüűn&?beU .különbségtől• eltekintve:'

De asrSony okról lévén $@p, a farmerői kell ete&sőrban beszélnem. Láttam a berlini Hallcr- revuef, többvzáz görljével, kdprá-zalAvaL főit éltjeivel ás meztelenségével ás itt a ringó, lengő, kulturált leslek kirakatán keresztül megint m a nagy, uralkodó és bámuMató, lenyűgöző felsőbb- nép fogott meg, amivel ezek a legföbbnyire polgári. ágyékból szakadt keskenyosipejü görlöcskék ringnak és tipegnek a színpad ssitidreátéyszinü *:-s(ligásában. ■ A darabokba néhol férfisziriészékel is illesztenek, de álig verni ökot áséáe, szinteTe- nek és kurta a funkciójuk, körülbelül- olyasmi, mini a nagy táncosnők férfi partnereinek, ókik átfogják a derekukat, egy-epy nehezebb piruetthez.

Persze, áe uralkodóknál me(fedik néha. hogy van egy-egy méltatlan gesztusuk. Az asszonyokat, —' hogy úgy mondjam, — kicsit elkényeztették utóbbi időben a ..mindent szabad ás iSik“ elméletével és igy aztán merik elsúemérmetienkedni magúkul az egész világ előtt. így például érdekes jelensége az utóbbi időknek a, bő memohriőoda- lom. Éppen akkor voltom Bécsiben, mikor a. Ma- rek-féle amputálást esel tartotta általános izgalomban a közvéleményt és láttam a- „Mm-tag- bhrlf kiadós forgalmát, mikor a Morekné ponyváivá tnemoirjatt közölte. Aztán, — olvastam, — most jelenik meg az Ujházy Edétié memoárja is, amelyikben az öreg Ujhdzy érte ilobbant, kéfcői szerelmét é$ gyötrelmeit adja a világ tudtára. Na igen, kell « pénz ás az emberek mindent bevesznek. de azért valahogy furcsa, és lehatngo- (ó, minden groleástkségével együtt, ekkora nagy és kéretlen mefftárulkozá-s egy-egy asszony részéről. Persze, ezeket a szemérmeién megnyiWlgjzAso- kaí ugyanaz az erkölcsi konjunktúra, engedi kinyitni, amelyik énekesnővé emeli a világraszóló

bűnügy középpontjából kikerült mésdér ősnél, amelyik nagy nővé avanzsál egy tegnaprütl-mára feltűnt butácska filmcsillagot, Ss igy tovább...

Ezt, igy, ilyenformán nem keltene tenniük, hiszen annyi ut, irány és mód van számukra az érvényesülésre, hogy ki sem- aknázhatják vtf.-a- mpnnyit. ők keltik, forszírozzák ás irányítják a szerelmet, orvosok, ügyvédek<, irók, feleségek, vagy jó táncosok, szellemesek, vagy szemérmesek, ki mint tud, és aki mit tud. avval úgy-ahogy mégiscsak boldogul, mert a nők, — hogy úgy mondjam, — már felnőttek. Ssérmtmak rájuk és

együtt működnek velük és Suzuki asszony nagy rizsüzleieket köt, a bécsi asszonyok pedig beleszólnak a politikába, — mint nemrég, a választások alkalmával láttam.

Így van. Az ember elindul, világot nézni, városokat és palotákat, szokást, divatot ás technikát, poHlikét és fényreklámot, de el,szóródnak az emlékek, a benyomások és az ember cágk az utcák, kertek, kávéházak, revwek tobzódó, nyüzsgő asszonycsapatát látja, itt is, ott is, amint látásuk önkénytelenül bele hull o-tt a szemébe.

Nagy Miéi.

így fiatalít és szépit a

SoraSl-créme Corall-puder Corall -szappan

a £. S. R. ríawín:

Vörös Rák győgytár, Brattislava.

CHARLIE IGAZI ÉLETE

Irta: JIM TULLY

VI.

Könyökét az asztalra támasztotta és arcát a tenyerébe rejtette. Mikor felnézett, a szemei nagyon szomorúak vo’tak. Meglehetős vidáman üdvözölt ugyan, de azután ajka visszanyerte fáradt

kifejezését.

— Hallottad, ugyebár? — kérdezte gyorsan.

— Igen. úgy általánosságban, pletykából. Az újságok is írtak róla. Hallottam, hogy az olajember előbb sértegetett, aztán átment az asztalodhoz és megtámadott.

— De annyira túlozva van a dolog! Ritkított betűk, kiabáló dinek. Talán ártani is fog nekem.

Igegesén csavargatta az ujjait.

— Ugyan Charlie. hát hogy árthatna ez neked? Hiszen te ártatlan vagy a dologban. Minden anya megkívánta volna a fiá'ól, hogy visszaüssön. Azután meg Charlie, te megkacagtatod a világot! Reád szükségük van az embereknek.

— Akkor jó — felelte Charlie. Már meg volt. nyugodva, hogy az egész dolog egy-kettőre feledésbe megy.

Habár ez az incidens Chaplinnek sok kellemetlenséget okozott, reám nézve mégis szerencse voT.t. Erős vállaimat tekintve, Charlie mindenesetre úgy találta, hogy az akkori gárdáját jó lesz velem kiegészíteni. Az összes lapok találgatták, mi az oka annak, hogy másnap már megfogott titkárjának. Azt is kívánta tőlem, hogy személyes levelezését ellássam és hogy megírjam azokat a cikkeket, amelyek az ő neve alatt jelennek meg. Teljes szabadságot biztosított a számomra, hogy ezeket a cikkeket eladjam, vagy hogy ezek számára adatokat gyüjthessek. Aztán Alfréd Reeveshez utasított, a manageréhez. hogy vele beszéljem meg a tiszteletdijamat.

Charlie környezete

.Mikor másnap a stúdióban megjelentem, különös társaságot találtam együtt. A jóképű német óriás. Bergmann Henrik, aki azelőtt súlyemelő és énekes volt, szinte anyai érzelmekkel viseltetett Charlie iránt, Már vagy hét éve 'együtt dolgozott vele s egész élete a kis komédiás körül forgott. Aztán ott volt Reisner Károly, egyike a legerősebb kereskedői tehetségeknek, Eddie Sutherlaud, a helyettes igazgató, Thomas Meighan unokaöccse, a fáradhatatlan, nagyszerű munkás, Henry d'Arrast, baszk nemes, akit a ..Párisi asszony1* cimü filmje készítésénél szerződtetett, mert technikai dolgokban nagyon jő tanácsokat tudott neki adni.

A Charliet körülvevő csoport sokfélesége, nagyszerű egyéniségeket rejtett. A kis komédiás á szeszélyei iránt fog’alkoztafott bennünket. 'Mindegyikünk különböző alkalomra különbözőt tudott nyújtani. Ha Charlie filozófiai vagy szociológiai társalgási témát választott, akkor engem hivott magával. Ha társadalmi téren volt szüksége kísérőre, d'Arras kitünően ismerte az illemszabályokat. Iía szomorú és fáradt volt s lelkében meghasonlott a világgal, mely őt oly magas polcra helyezte, a nehéz testű, de zseniális Henry Bergnianht választotta, aki gazdája természetének. furcsaságát szinte érthetetlenül nagy szeretettel viselte eh Az udvari bolond szerepét Reisner Károly töltötte be. A legszomorubb percekben is képes volt mosolyt csalni Chaplin ajakára.. A világnak távol eső helyein tapasztalt -és hallóit furcsa történésekkel úgy tudta Chaplint, mulattatni: mint senki más. És nekem az az érzésem, hogy ez a derbykalapos kis komédiás nagyon szereti ezt a bajtársát. Tekintetei arra. hogy én mint idegen léptem a stúdió „kebelbeli4* tagjai közé, mindenki a legnagyobb i szívességgel bánt. velem. , - ■ - , i

— Az egyik percben vágyat fogsz érezni reá, bog:/ pofon vágd — magyarázták nékem —, a másikban már szeretnéd az öledbe venni.

Mindannyian más-más utón jutottak el borzzá, de mindannyian úgy szeretik Charliet, mint egy elkényeztetett gyermeket. Valahányszor egymással találkozunk, mindig az az első kérdésünk:

— Mit csinál a kis lángéi?

Állásom elfoglalása után szép, mabagonibu- toros irodát kaptam, aztán szétnéztem, hogy mit is lehetne itt csinálni Reeves, a manager, kedvemben akart járni és néhány levél Írását bizta reám. Másnap újabb leveleket kaptam. Ez igy ment egy hétig. A levelek csak a Chaplin aláírására vártak, de Chaplin nem jelentkezett. Csak harmadnap találkoztam vele. Egy pár pillanatig beszélgettünk egymással

— Igen, igen, minden nagyszerű — -felelte 6 és tovább ment.

Mély barátságot éreztem iránta és lényének varázsa napokig hatott reám. Az ember sohasem fűd huzamosabb ideig haragudni reá, bármilyen kihívóan viselkedjék is, az ő varázsa olyan,, mint a nap. Minden rosszindulatot elolvaszJ,

Chaplin, mint ember

A stúdiónak az a része, ahol ő lakott, pihenő és öltözőszoba kombinációjából állt. Az egyik . oldalon fürdőszoba csatlakozott hozzá Azután egy kia szoba következett, egy nagy asztallal, amelyen az ö maszkirozökész'.ete és egy csomó apró, fe Me bajusz állt. Fölötte egy hosszú tükör függött. Híres derbykalapja, ráncos nadrágja, szoros kabátja és bütykös botja egy szekrényben volt elzárva. Az aj'ó mellett, nagyonis az útban — rnitha rrm odavaló lenne, hanem a bufor- száiUitó véletlenül hagyta volna ott — egy zongora állt. A kandalló párkányán több színes kődarab látszott.: A komédiás gyakran megmutatta ezeket látogatóinak.

Ilyenkör művészi pózba vágta magát és ma- g.. Mos kézmozdulattal szólt:

— Ó-egyiptomi ' leletek..., igen ritkák ..., egy jóbarátom hozta Kairóból.

A látogat majdnem mindig ugyanazt mond'a:

:—. Milyen csodálatosak!. — és tizz* el étté je- sen. nézett a kődarabokra. Ekkor Charlie mindannyiszor felemelte ezeket helyükről s megmutatta, hogy a kődarabok tulajdonképpen vastag papíranyagból vannak. Ilyenkor nagyszerűen mulatott vendégei elképedt arcán.

A középső asztalon különös keveréke volt a könyveknek. Például: ,,A chicagói rendőrség története**, mellette Frank Harris ás Waldo Frank, saját müvem: „Az élet koldusai** és John Reed- nek „A világot megremegtető tiz nap“-ja.

Chaplint minden patologikus természetű dolog ■érdekli. De egyben fel is izgatja. A Leopold— Loeb-féle gyilkosság hetekig foglafkoztatta.

— Évszázados kultúra — talán a bibliát író férfiak - leszármazottjai — és .vérszomjasok- mint a tigrisek — jegyezte meg. A nagy intelligenciának a vadsággal való keveredése szinte elbűvölte őt

A chicagói anarchistákról óraszám tudo*t beszélni. Sokszor emlegette azt az anarchistát, aki a kivégzése előtti hajnalban gyönyörű hangjával felverte a börtön csendjét

Szépek a Maxv:ottam-mezők.

Hol korán kuli a harmad...

Ilyen alkalmakkor a Chaplin mozgékony arca mély szánalom kifejezését ölti magára. Szemei körül redők képződnek és homloka összehu- zódik.

— íme, ez az igazi Chaplin, a többi mind tettetés —- gondoltam. —- Mert ilyenkor az érzések szinte magasztossá- tették őt.

— Szegény ördög — mondta Chaplin —, egy ilyen hangot fuBasztott meg az a néhány zsivány! És vájjon miért?

Ha valaki kísérletet tett arra, hogy a társalgást könnyebb mederbe terelje, Chaplin azonnal visszatért az előbbi témához. Láttam őt, meggyötörtén, csaknem kétrét görnyedve egy ilyen beszélgetés ' behatása alatt. Az idege % aki őt véletlenül egy ilyen pillanatban látja meg, önkéntelenül is nagy vonzalmat érez iránta.

Chaplin jó szive

Egyszer, mikor nagyon ki volt fáradva, az ét terem égjük sarkába húzódott velem. Egy kirán dúló asszony a gyermekével bejött az étterembe és a kislány azonnal Charliehoz szaladt, aki barátságosam elbeszélgetett vele. Az anya is odajött s tovább untatta Charliet s szavainak forrása csak nem akart, elapadni. Charlie mind komorabb lett, de az asszony mégis maradt. Végül megérintettem az asszony karját és azt mondtam neki hogy Mr. Chaplin nagyon fáradt, mert ma nehéz munkában volt része. Erre eltávoztak, de a kisleány még az ajtóból is visszaintegetett Char- lienak.

—• A gyermek nem tehet róla — jegyezte meg Charlie.

Egy más alkalommal, mialatt ebédeltünk, egy régi boxbajnok ült le az asztalhoz.

— Mr. Chaplin — gcőTt —, bocsánatot kérek, meglát*\m önt és mivel munkára van szükségem, Charlie...

Láttam, hogy a kis komédiás haragszik s idegesen sióit:

— Menjen az igazgatóhoz.

Az émber eltávozott és Charlie hozzám fordult:

•— Miért nem engednek legalább nyugodtan étkezni? Hiszen csak' ennyit kérek az emberektől

— De Charlie, ennek a szegény embernek annyiszor felütötték az állát, hogy az agya , is meghibbant belé! S talán éhezik is — ki tudja?

Chaplin arcán jóságos mosoly futott végig.

— Hívd vissza, Jim — szólt.

Kimentem és az élet hányatott gyermekét visszahoztam a nevetés királyának színe elé. Chaplin egész modora megváltozott vele szemben: ...............

—- VLirtoiion velünk — sióit kedvesen.

— Köszönöm Charlie, egy hete nem etted#

meleg ételt.

Charlie arca elkomorult. Talán az egykori

szegénységére gondolt.

Az ex-boxoló történeteket beszélt el a. *aját életéből s hogy hogyan győzte őt le Stanley Kotr schell, mert éppen akkor nem jól érezte magát.

— Ha egészséges lettem volna, én vertem volna meg — végezte be előadását

— m, szólj Eddie Sutherlandnak, itogy használja fel őt a szalonjelenetnél. — Majd a boxbajnokhoz fordult és megjegyezte: — Jöjjön vissza holnap reggel Mikor eltávozott, Chaplin összegezte a hallottakat:

— Megverte volt KetschePt, ha egészséges. De Ke*schell volt egészséges. Mindenki a saját égójának kedvez. Nem találod, hogy ez nagyon furcsa? Jim? A boxoió négy hétig maradt, a társulatnál napi 7,50 dollár fizetéssel,

(Folytatjuk.) = '

A jövedelmi adó fizetési kedvezménye junius végéig még igénybe vehető

Munkások és magán alkalmazottak figyelmébe!

Prága, május 29.

A súlyos adó‘erhek emlegetésénél a pénzügyminisztérium részéről, ismóte.ten .elhangzóit as a nyilatkozat, h jy a pénzügyi ka‘óságok jelentős könnyítéseket tettek főleg ? - jövedelmi a ló fizetésénél Sajnos, hogy a pénzügyműrsztérium erre vonatkozó rendeleíe csupán a pénzügyígaz- gafóságokhoz jutott el s-igy az érdekeltek közül bizony, nagyon kevesen szereztek róla tudomást.

A pénzügyminisztérium kérdés „s rendeleíe L-926 április 22-én 30639126—IIIi9a sz. alatt kell s eredetileg azt az intézkedést tartalmat la, hogy a nyújtott .kedvezményekben, csak az részesülhet, aki azokat múl év május 15-éig igényelte. Ez a határidő ismételten meg lett hős? bbitva s jelenleg még ez év junius 30-áig iah-f. kérni ennek alapján -az adófizetési kedvezményt.

A jövedelemadó fizetési kedvezményét a munkások és az állandó havi fizetéssel biró alkalmazottak vehetik igénybe, ha az 1926. év folyamán a bruttó szolgálati illetményeik, iegál ább havi 608 koronát s legfeljebb 2.000 koronát tettek ki.

,4 kedvezmény lényege abban áll, hoyiy az említett munkások és alkalnviaottak olp módon egyenlíthetik ki az 1925-re s a régebbi adóévekre kivetett jövédelermdőjukat, hogy beleegyeznek abba, hogy a munkaadó az 1926. év május—december ham fizetésükből (a szolgálati illet-mőn,yek bruttó összegéből) 4 száza1 ékot vonhasson le, ha a havi jövedelem 1.500 koronán alul van s 5 százalékot, ha a havi jövedetem 1.500—2.000, koronát tesz ki,' s ezekkel a 4, illetve 5 száza éúos levonásokkal a régi jövedelmi adölarúcpás ki• egyenliiettnek tekintetik.

Azoknak az alkalmazottaknak a jövedelem- adóját, akiknek havi 608 koronánál kisebb fizetésük van, illetve vélt az 1926. év folyamán, az adóhivatalok teljesen leírják.

Nem játszik szerepet az a körülmény, hogy a szolgálati jövedelem után fizetendő jövedelmi adót úgy ir‘ák-e elő. hogy azt a munkaadó köteles levonni

Ezt a kedvezményi igénybeveheti,k a kereskedelmi utazók, ügynökök is, ha azt külön kérik s amennyiben jutalékra dolgoznék.

A szo’gálati illetmények bruttó összegébe számítandók az alkalmazott mindennemű szolgálati fizetései minden levonás nélkül. Ide számítandók főleg a készpénzfizetés, a természetbeni ellátmány, a családi és drágasági pótlékok,. ju’a- lékok, renumerációk, tantiéinek, jelenléti dijak, nyugdíj s egyéb jövedelem. Ellenben nem kell beszámítani azokat a dijakat, amelyeket az alkalmazott szolgálata végzésére vett fel, amilyenek as úti átalány, kiszállási költségek 9 hasonlók.

Miután ez a rendelet eredetileg múlt év május 15-éig volt érvényes, jalenleg az említett kedvezmény csak oly formában vehető igénybe, h\fy az alkalmazott egyszerre lefiSeti a fentebb említeti 4, illetve 5 százalékos levonist.

A kedvezmény még ilyen formájában is feltétlenül jelec'ősnek mondható, miután egy havi 1.500 korona fizetéssel biró alkalmazott adója évenkiní 1.200, 1.300 korona, ami négy évre visz- szamenő’eg 5.000 koronánál nagyobb összeget tesz ki. Aki most abban a helyzetben vau, hogy a havi 1.500 korona fizetése után 5 száza’tVkot egyszerre kifizethet nyolc nőnapra, annak adótartozása teljesen rendezve van 600 koronával.

Tekintettel arra, hogy ez- a kedvezmény már csak ez év junius végéig vdhet-6 igénybe, célszerű, ha a szükséges jelentkezést az é.ühcbettek az illetékes pénzügyigazgatóságnS haladéktalanul megteszik. A kedvezmény igénylésének módja az, hogy a munkaadó egy jegyzéket készít azokról az alkalmazottakról, akik a kedvezményt igenje bevenni kívánják. A jegyzékben hivatkozni kell a pénzügyminisztérium rendeletének fent idézett számára. Közölni kell továbbá azt, hogy az egyes alkalmazottak adóját, melyik adóhivatal vetette ki. A jegyzék végén a munkaadó nyilatkozik arról, hogy az adófizetési kötelezettséget á’kalma- zottaiért az 1926. és régebbi évfolyamokban nem vállalta.

Közelebbi információkat a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt titkárságai nyújtanak az érdeklődő feleknek.

— Tizenegyedikére halasztották el a ,,(?őjn«r**

kuilitnrestjét. • Rimaszombati tudósítónk jelenti: A „Gömör“ rimaszombati kufurestjé* á rendező bizottság közbejö*t személyi' akadályok miatt junius 11-ére halasztotta el,