Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-29 / 123. (1457.) szám
A 7Vf> .MTOTi 7*T» 1927 május 29, vasárnap. Mikor Ikarus íieUászban megostromoíta a napot alighanem következőképpen történt’ n inclen valószínűség Szerint a görögök többet tudlak- mint régi Írások alapján ma gondoljuk — hiszen annyit tudunk, hogy tisztában voltak a,y. energ'a tanával és ez egymaga a modern tudomány alapja — de bizonyos, hogy sokkal kevesebbet is tudtak, mint ahogy róluk ma a görög filológusok felteszik: elméletileg tudtak mindéit, semmik vagy csak igen keveset, praktikusan. Egyik „félistenük", Ikarus lindbergh! vágytól hajtva első akart lenni az elsők közt, poetikusabb minden poétánál és a napot nem csak megénekelni, de meghódítani akarta. Szárnyakat kovácsolt magának, valóságos szárnyakat (talán papiroszból, talán más lenge anyagból), hogy a valóság Szárnyán felülemelkedjék az OlympuM játékok poé'ikus s-árnyain. Ez a tett nem voU technika és a Számétás.hoz, a matematikához, a mechanikához kevés köze lehetett. Romantika hajtotta Ikarust,, a világot nem ismerő kis görög nép romantikája. A görögök nem ismerték Európát, nem ismerték Amerikát és ha saját országukon kissé túljutottak, barbároknak nevezték a többi .,felfedezett", nem görög népeket. Ma már nem tudhatjuk, hogy Ikarus hogyan képzelte első ..repülését", hogy apjának DaedalusnaJc miihelyében miből kovácsolta magának össze a szárnyakat. de ha a történetet legendának is minősítjük, annyi bizonyos, hogy semmiből a legendák sem Születnek meg és hogy a régi görög hős valamit felfedezett, ami . . . képzeljelek el, hogyan történi. Ikarus szárnyakat" talált fel. Mi más leheléit ez, mint annak az ernyőnek a, pán- dánia, amivel ma a levegőből le leket szállni? Ismerték a levegőnél könnyebb gázt? Talán. Hiszen keveset tudunk róluk és a hozzánk származott rége írások „éterről" beszelnek. Tételezzük fel tehát a görögök iránti tiszteletből, hogy Ikarus olyan szárnyakat kásáiéit. amelyeket a levegőnél könnyebb gáz motorja hajlott. És képzeljük el, mi történt: Az Olympusi játékok tízezernyi nézője ott áll a tengerparton, A repülés „managerje" bejelenti a csodát: Ikarus kapitány a tenger föle fog emelkedni. (A nap mego&lromlása nagyszerűen fenséges, Szimbolikus görög legenda!) A tömeg órákig, napokig türelmesen vár. Szél nem akar kerekedni, a kék tenger végtelen és hullámnélküli nyugalomban terül él. Az istenek sajnálják Ikarust és nem akarják vésziét. Ikarus azonban dacol velük és makacsul várakozik. Az istenék végre is megun- iák a. néma harcot, felveszik az ember eléjük dobott kéztyüjét és a vihar tova,száguld az Olympusról, hogy megbüntesse az elvetemült embert. Mikor egész Görögország lélekzet- visszafojtva leste a történést, nagyon egyszerű, nagyon szomorú dolog történt: Ikarus szárnyait" oldalba kapta a vihar és a „félisten" a nézők szeme előtt, belezuhant a tengerbe. A tenger oly vadul háborgott, hogy megmentésére nem lehetett gondolni és az első hős, a repülés első hőse ott lelte halálát a tengerben . . . Hány évszázad telt el Ikarustól Nungesser-Coliig? Húsz. Iíét végnélküli évezred, mini egy óra. Nungesser megismételte Ikarus repülését, de ezúttal csoda történi: j Eungesser bukott, de a bukásból Lindbergh szárnyalt a nap felé és végre, végtelen vágyódás, még végtelenebb számítás és munka után meghódította az óceánt, Az uj görögök olt Parisban úgy fogadták, mint egy félistent. Tombol a, lelkesedés. De elfelejtik megvizsgálni, hogy lényegében mi is a legérdekesebb ebben a hőstettben. Az idő kedvezett neki, ö maga mondja. Másnap — jelemchék a lopok, — relfő netes vihar tört ki az óceán felett, mintha az óriás most ébredd volna csak annak a, tudatára, hogy az ember leigáztakicsufolta. A víztömegek iajtékozva ostromolták meg az ür minden pontjai, de hiába keresték Lindbergh kapitányt, aki ekkor már a világ legnagyszerűbb párosában bódultam hallgatta a hdtárlalan lelkesedés ezersipu orgonáját . . . Véletlen Szerencse? Kern, Van ennek uj eposznak egy kiinduló pontja, egy szürke semmi, olyany- nyira szürke, hogy a nagy lelkesedésben megfeledkeztek róla, pedig épp ez a pont árulja el, miben különbözik Lindbergh, u, modern amerikai Ikarustól, a réai aöröatöl, ..Lind,bergh mielőtt, felszállt, a délutánt nyugodtan moziban töltötte", írják az amerikai lapok. Ez a, szürke kis pont magyarázza meg a ragyogó hősköltemény tulajdonképpeni igaz nagyságát, Abban a-moziban Lindbergh nem gondolt a repülésre. Nem gondolt a tengerre, melynek kilométeres mélysége felett akart elszállni, nem gondolt a világűrre és ezernyi démonjára, nem gondolt a dicsőségre, népi gondolt a dollárözönre. Nem gondolt semmire és szórakozott a moziban. Mit. tett előbb? Megismerkedett gépével, kitanulmányozta, köA csehszlovák köztársaság' területén levő középiskolák tanítási nyelv szerint a kövei,- kezőkeDoen oszlanak meg: Van k ö z é piskóta: Csehországban: 105 csehszlovák 49 német — magvar — ruszin — lengyel Morvában: 52 „ 21 „ - — .. ; — . — „ Sziléziában 6 „ 8 „ — . * — . 1 . „ . Szlovén szkon 37 „ 3 „ 7 „ — ,, — „ ■ Ruszinszkóban: ___f> „ — „ 1__,, .____4____„__^^ Ös szesen: 203 „ 81 „ 8 4 1 ■,» rilirajongia, teljesen magáévá telte. Azután ceruzával a kezében kiszámította az eshetőségeket, amelyek közt természetesen a halálos zuhanás is szerepelt. Mikor mindennel elkészült, amit emberi hideg számítás át tud fogni, beült a moziba és mulatott az amerikai bohózaton --------------— Íme: az uj embertípus! Az uj gondolkodás, az uj idegzet, a romantika nélküli romantikus, az uj poéta laureatus. Aki mindannak ellenkezőjét teszi, amit. a, romantikus emberiség Ikarustól kezdve mostanig lett: aki hidegen Számit, és gyermekmódra mosolyog a halálos ut előtt; aki könnyedén búcsúzik anyjától és meg sem mondja, hogy milyen útra indul, de egy kis macskát az utolsó A csehszlovák iskolapolitika Keresztmetszete Szlovenszkó és Rusz’nszkó Iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi probléma* lukról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 9. Az anyanyelv mai kőzépiskedáinkban Ehhez a 297 intézethez még hozzá kell vennünk a prágai francia reálgimnáziumot* a prágai orosz reformreálgimnáziumot és a moravska— trebovai orosz gimnáziumot, önálló magyar gimnázium tulajdonképpen csak három van és pedig: a komáromi bencés gimnázium, a rimaszombati állami és az Ipolysági állami reálgimnázium. A többi öt középiskolának csak függvénye az érsekuivári állami szlovák, a beregszászi állami orosz, a pozsonyi állami német, a kassai állami szlovák és a losonci állami szlovák középiskoláknak. Még az 1925—26. iskolai évben magvar volt a 8-ik osztály az eperjesi ev.. a rozsnvói áll., a lévai áll.; a 7. és 8. osztály az ungvári áll. középiskolákban. Ezekben a középiskolákban fokozatosan szüntették vagy szüntetik be a magyar tanítási nyelvet. Úgy mellesleg jegyzem meg, a magyarságnak nincsen egyetlen leány- középiskolája sem. Mindig az állami statisztikai hivatni számadatait véve alapul a csehszlovákokra, akik a lakosság 64.7 százalékát teszik, jut a középiskolákból 68,35 százalék; a németekre, akik a lakosság 23.36 százalékát teszik, jut a középiskolákból 27.36 százalék; a magvarokra, akik a lakosság 5.4 százalékát teszik, jut, a középiskolákból 2.69 százalék; a ruszinokra, akik a lakosság 3.4^ százalékát teszik, jut a középiskolákból 1.34 százalék. A csehszlovák tannyelvű iskolákban van 2080 osztály (69.66 százalék), a németben 765 (25.61 százalék), a magyarban 82 (2.74 százalék), a ruszinban 47 (1.60 százalék). Ha tehát, a rideg statisztikai adatokat nézzük, még igv is. a népesség számához mérten 5 m . ■ csaknem kétannyi középiskolára volna a magyarságnak igénye, mint amennyit eddig kapott: Általános a vélemény, hogy az utolsó népszámlálás nem nvuit .tiszta képet az itt élő magyarság létszámáról. De ha e nép- számlálás hivatalos feldolgozását vesszük alapul, még így is 746.794-re tehető a magyarok száma. Nos hát. e közel milliós népnek nyolc középiskolája van. S ha tekintetbe vesszük, hogy ezek közül eddig csak háiom az önálló gimnázium és ha Hodzsa miniszter ígéretét - váltja, ugv még ezenk:' iii két, önálló gimnázium (Pozsonyban és Kassán) feláll1 fásáról lehet csak szó: ugv kétségbe kell csakugyan esnünk az itt élő magyarság kulturális színvonalának biztosan bekövetkező hanyatlása miatt * Nézzük csak meg közelebbről ezeket a más tanitásnvelvü középiskolákhoz csatolt magyar középiskolákat. A vulgáris nvelv ma már magyar pobocskáknak ' nevezi ezeket- Nyilvánvaló, hogy a tanügyi kormányzat azért osztja be ezeket a más tanitásnyelvü iskolákhoz, mert reméli, hogy lassanként elsorvadnak és hogv a szülő, akit olv sokfelől környeznek meg. akit az életharc, a kenvér kényszerít az alkalmazkodásra, hasonlóként, feladja & küzdelmet nemzetiségéért, s igv a gyermekét beadja a csehszlovák iskolába. S igv a magvar pobocskák elnéptelenednek. De hát nézzük át az utolsó évek statisztikáját: Beregszász . Ér sekajvár Kassa Losonc Pozsony a ma óvar pooocska a törzsintézet a magyar pobocska á törzsintézet a magyar pobocsk* a törzsintézet a magyar pobocska a tőrzs- inlézét a magyar pobocska a törzs- intézet Tanév . ;j £ c s t ■o 5 S N fi oir *Ü aí , 5 iS .5, N '5 Sir J2 "3 v, - ° t n 3.2 N <TJ o A 2 53 * c 2.9 OJt í e jj 2 a « aj 5 C M -5 *9 sí *3 a ál 11 •é h X l «s 5 5 3 3 ír i* 2 « ® a » o K *2 Sír A SS ,3 2 9 ,A 1 B “ S a száma száma száma száma száma 19al m 10 437 6 148 1! 553 3 92 u 644 10 307 19 438 8 345 13 74i 10 383 1922/23 8 340 6 181 10 393 3 136 u 587 11 454 11 437 9 280 11 601 14 461 1925/24 8 385 7 203 9 378 5 376 13 642 14 6S0 8 468 9 355 17 630 16 610 1924/25 8 409 8 214 8 446 7 296 13 614 15 758 13 505 10 ,..-86 Hj 697 18 633 1923/26 S 404 8 228 10 425 7 259 13 560 18 837 12 500 11 403 J6 570 19 651 Ezeknek a magvar pobocskáknak ez a stati®zfcikáiu fényes tanúbizonyság amellett, hogy nincsen elegendő magvar középiskola. Ebben az öt iskolában az 1925—26. iskolai évben 2459 tanuló járt. Hát mindentől eltekintve. nem arculütése-e minden pedagógiának az. hogv ennyi gyereket beleszoritanak öt iskolába, amikor ezek külön-külön tálán nem is rendelkeznek több épülettel, mint eggyel, amelyben tehát a törzsintézetnek is el kéül helyezkednie. Vájjon mit csinál az a szerencsétlen igazgató, amelyik Losoncon pUUmalban kiemel a gépből és a biztos sz,.< ,..3« földön hagyja vissza; aki megérkezik az ígéret földjére és mégsem nyúl mohó kézzel a tejjel-rnézzel folyó ország után, hanem egyszerűen, keresetlenül beszél: a 25 éves mosolygó, szőke uj ember, az amerikai, aki megmutatta, hogy a technika poetikusabb a poé- zisnél és aki egy hőskölteményt irt, anélkül, hogy tudta volna, hogy mit tesz. A kor történetírója igy lesz kénytelen kezdeni írását: „Mielőtt felszállt, a déWánt nyugodtan moziban töltötte" . . . Evvel a mondattal kezdődik az uj romantika, amelyről Ikarus nem álmodott: a technika romantikája. Neubauer Pál. 903 tanulót kénytelen elhelyezni a régi gimnáziumi épületben. De hát ez igv van valószínűleg mind az öt iskolában. Ha más szempontból- nem. már emiatt is a magyar osztályokat önálló középiskolákká kellett volna fejleszteni. Hiszen ez a fenti statisztika a legsovénebb magvar kuliurapusztitót is meggyőzheti arról, hogv igv egv kulturállámban, a kisebbségeket védő nemzetközi szerződések korában, egv fejlett kulturáiu. nemzetiségét féltő s arra büszke néppel elbánni nem lehet. Ezt a szégyenletes állapotot az állam pénzügyi helyzetével megokolni semmiképpen sem lehet. De nézzük ezeket a statisztikai adatokat más szempontból i-s. Igen tanulságosak ezek. Pozsonyban 20.731, Kassán 11.206 magyar lakik és ezeknek nincsen egyetlen önálló magvar középiskolájuk sem. Pedig hát Pozsony Szlovenszkó és Kassa Keletszloven- szkó fővárosa. Mindkét város iskoláiba természetszerűen sok vidéki diák is járt. Nos hát, hogy lássuk az ellen kénét is*. Pribramban, Csehországban van 11.810 lakos és itt van két cseh középiskola: gimnázium és reáliskola, sőt egv -tanítóképző; Jicsinben van 10.478 lakos s van itt 2 cseh középiskola; gimnázium, leány reform reálgimnázium s ráadásul két tanítóképző. (Folytatjuk). „IZ A“ Súlyt fektet a Szépségére? Szép tiszta arcbőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért. Született Ön szeplőivel, májfolttal, zsíros, pórusos, mitteszeres, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel? Ha szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA“ Stefanik-u. 19., II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadítják a kellemetlen archibáiiől. Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitményü ínéregmelites Szerei, melyek Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intésemet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mitesszer, pórus, pattanás ellen garnitúra ...............................Kcs 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.— Bőmjitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bort s olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . Kcs 120.— Hajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év múlva sem lesz .........................Kcs 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít........................ . Kcs 77.— To iletté garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Kcs-ig Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19., II. Syfilfdoücge Gr. KoH» azelőtt a prágai, frankfurti ás berlini bőrklinikák tanársegédje és másodon;osa K*s*4B8go MI. V«»«aií Jae»»aa 32. szzáirak. Wassormann vizsgálat! *ioo©«ooooe©oeoodeo0eoo®oo©£5eooa^ ímOi <5 Érelmeszesedés, neurasthénia golyva, mírscry-, csont*, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegénység, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, teHát mindazon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-Sósftirdők indikáltak. Gyermekeknél specifikum! Csíxí Jód-Bróm Pirii® Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a FÜRDŐIG AZGATŐSAG CSIZFÜRDŐN (Őizkúpele, z. XVIII.) iwi- és íiirciöEcurák, fénykexeiés,otthoni kúrák. . - *...................................................................... - .................. | . . in -i, | „ „ PG RfeeSSi Kísfjá'ns lördőheiy az iszíriai Riviérán l>?i!geri- é nsipfüriiCk — P:;Iast Bo(e! — Koí*' Kivííera — Penzióm ! a is Lorcazo — Eísöranou d!£?£{ Felvilágositásolcal ad: COSULICH f.INE, Prága II , Václavslté nátn 67/V. és az utazási irodák.
