Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-25 / 120. (1454.) szám

-I>IGSmi-MAfífeaa.-HTRLA­9 1927 május 25, szerda. JSportv )( Ungvári sporthírek. UTIÍ—UMTE 1:1 (0:1). rA CsAF-MLSz ruszinszkói kerületének bajnoksá­gáért játszott mérkőzésen a munkásegyesület egyenrangú ellenfele volt a tavalyi bajnokcsapat­nak. A mérkőzés a bíró erélytelensége folytán már1 a játék e’cjcn eldurvult. A rendőrtiszt közbelépé­sére életveszélyes játékért a bíró Hegyi Gyulát (UTIv) kiállítja, Horvát, az UTK csapatkapitánya önként elhagyja a pályát. A második félidőben Hegyi I. is öccse sorsára jut s így az UTK nyolc emberrel fejezi be a mérkőzést. Az UMTE gólja az első félidőben esik, amikor egy kavarodás al­kalmával az UTK vedelem öngólt vét. A második • félidő 43. percében Ausland.er kiegyenlít. A kiál­lított játékosoktól eltekintve, az UTK csapatában csupán Auslander középcsatár játéka emelkedett ki. A munkásegyesületben Szitár jobbszélső és Bublák középfedezet jó játéka mellett, az egész együttes megfelelt. A mérkőzést Weimann Elek a ruszinszkói kerület előadója vezette, akinek mindjárt a játék elején kellett volna erélyesen fellépni egyes közismerten tulerélyes játékosok­kal szemben. — A cseh zsupa bajnokságai: CsSK Ungvár—Rutén Club 5:0 (1:0). A cseh csapat le­lépte helybeli szláv ellenfelét. A győztes csapat­ban Rés, Vas.ata, Füzessérv és Buncsek tűnt ki, mis? a ruténeknél Harkay, Pásztor és Homa ját­szott megfelelően. — Beregszász „Union“—Kas­sai Slavia 2:1 (1:0), A beregszászi egyesület pálya­avató mérkőzés keretében meglepet és szerű szép győzelmet aratott a cseh zsupa legjobbnak tartott . együttese felett. — Az ungvári Rutén Club e hé­ten lengyelországi túrára indul. )( Az ÉSE uj futballigacgalója. Érsekújvárt tudósitónk jelenti: Az ÉSE választmánya Haimann Lajost, az ÉSE 1925—26. évi futballintézőjét fut­ball igazgat óvá választotta meg. Haimann reakti- válásával az ÉSE jelentősen megerősödött. Fut­ballintéző továbbra is Lamport Lipót marad, aki az adminisztrációs ügyeket is továbbra intézi. )( Budapest tenniszbajnolcságát az erdélyi Luppu dr. nyerte, aki a döntőben Jakoby dr.-t le­győzte. A vegyespárosban Hegyessy és Schreder- né győztek. Az erdöreform Irta: Bodor Gábor (Varannó) III. )( A Ferencváros prágai szerepléséről a cseh lapok dicséretes objektivitással imák és egyér- felmüleg elismerik, hogy a Slavia szerencsésen jutott a győzelemhez. Maga a hivatalos Pondeli kiemeli, hogy a zöld-fehérek elsőrangú futballt játszottak és csodálkozik azon, hogy „ahol egy ilyen erős klubegyüttes van, miért nem tudnak megfelelő válogatott csapatot kiállitani.“ A prá­gaiaknak a játékosok közül legjobban Turay tet­szett. A biróról egyforma kritikával ugyanazt Ír­ják, amit tegnap már magunk is megírtunk. )( A bécsi Hakoah tegnap Detroitban játszott, ahol reparálta csikágói kudarcát és kitűnő játék­kal 2:0 arányban legyőzte Michigan állam váloga­tottját A gólokat Schwartz és Wortmann lőtték. )( Rózsahegyi SK—Trineci „Sila“ 10:1 (2:0). ’A rózsahegyiek újjászervezett csapatukkal a má­sodik félidőben óriási fölénnyel győztek. A gólo­kon Just, Milec, Musil és Legersky osztozkodtak. Biró: Moller (Ruttka) jó. — Rózsahegyi SK ifj.— Szucsányi SC I. b. 2:0. )( Heinrich Leipzigben a 100 méteres szabad- úszás német rekordját l:01-re javította meg. )( SK Bmtislava—Rapid Nagyszombat 2:1 (2:0). Játszották Nagyszombatban. A Kozma Jenő nélkül szereplő Rapid egyenrangú ellenfélnek bi­zonyult, de Cserny biró pártoskodása miatt nem boldogult. A gólokat Polacsek, Csabelka, illetve Zsigardy II. lőtték. A mezőny legjobb embere Krajcsovics volt, aki mellett Kozma II., Csiszár, Tomacsek, Massarovits és Zsigárd-' II. tűntek ki. A pozsonyiak részéről Holly kapus, Mutnyánszky, Karácsonyi, Polacsek és Sorai játszottak jól. )( A berlini Európa-boxbajnokságon Német­ország 28 ponttal veretlenül végzett az első he­lyen. Svédország 20 ponttal második, Olaszország és Magyarország 8—8 ponttal a harmadik és ne­gyedik helyen. végeztek. A versenyen 12 nemzet vett részt. )( Zárnom súlyosan megsebesült. Parisból jelentik: Zamora, a világ legjobb kapusa, a va­sárnapi párisi spanyol—francia országközi mér­kőzésen oly súlyos sebesülést szenvedett, hogy hordágyon vitték le a pályáról. Mint ismeretes, a spanyolok nélküle is, tiz emberrel 4:l-re győz­tek. Teljesen bizonytalan, hogy a kiváló kapus áldozócsütörtökön résztvehet-e a bolognai spa­nyol—olasz meccsen. Erdőjogi törvényhozás 1918 után A világháború után uj államok alakultak, mely államok a régi állam minden emlékét és minden nyomát tíizzel-vassal igyekeztek a lehető legrövidebb idő alatt kiirtani és megsemmisítenL A vezetők, hogy a népet megnyerjék, min­dent megígérték, mindent megengedtek és a tör­vényeket a népjogokat állítólag korlátozó para­grafusait felfüggesztették és hatályon kívül he­lyezték s a népet állandóan a legnagyobb fokú osztálygyülöletre izgatták. A nép pedig az ígére­tektől és a nagy szabadságtól megittasodva, — mint a gátját áttörő árvíz esett neki a kopár meg­kötéseknek és az erdőknek. Tíizzel-vassal irtott, pusztított, vágott az összes erdőkben és vágásterü­leteken keresztiil-kasül legeltetett. A hatóságok nagy része pedig nemcsak nem büntette, de sok esetben elősegítette és támogat­ta a pusztítást. A szakemberek és birtokosok pe­dig gúzsba kötött kezekkel voltak kénytelenek végignézni a pusztulást és a' több évtizedes fárad­ságos és kétséges munkájuk eredményének meg­semmisítését. A törvényhozás a törvényekbe belevitte a po­litikát, az osztály- és fajgyűlöletet és gyárilag al­kotta a bürokrácia tultengését hirdető paragrafu­sokat. A törvények meghozatalánál az állam ér­dekei, az állam védelme, az államalkotó elemek jutalmazás* és kenyérhez juttatása stb---- frázi­so k voltak mindig a legfőbb és legnyomósabb in­dokok. És az intéző körök, hogy az igazságos és meg­érdemelt k ritkát lehetetlenné tegyék,, a rend tör­vény paragrafusaival barrikadirozták el magukat. Mindezeknek az izgatásoknak, az uj tör­vényeknek és a tulajdonjog bizonytalan- ságának már itt is vannak 3 gyümölcsei, az évente mind gyakrabban és nagycSbb mértékben megismétlődő árvizek afak- jában. Ezt az eredményt látja a Duna-bizottság is, mert a Duna alsó folyásáig, a Szulinai ágon, 1914 előtt az iszapolás évente legfeljebb 300.000 nr-t tett ki, melynek eltávolítása minden fennakadás nélkül és á hajózás legkisebb veszélyeztetése nél­kül volt fogánatositható: addig 1924-ben, azaz 10 év után az évi iszápolás, ugyanazon folyamszaka­szon, már több mint 3,000.000 m*-re emelkedett, melynek eltávolítása csak nehezen leküzdhető aka- dályókbá ütközik s a dunai hajózást állandó ve­szedelemmel fenyegeti. Az 1918. évi október 28. óta hozott törvények közül a szlovenszkói erdőgazdaságokat a követ­kezők érdeklik: 1. Az 1918. évi 82. számú törvény, az erdők védelméről. Ez a törvény a régibb törvényeket nem helyezi hatályon kívül, de azok kiegészítésekép­pen az erdők kihasználását szabályozza és az évente kihasználható területek nagyságát állapít­ja meg (2. §). A fahasználatok iránti kérvények elbírálását azonban kivette az erdőhatóságok ke­zéből és a politikai hatóságok hatáskörébe utalta át (1. §), kik minden kérvényt elsősorban a kérvényező politikai álláspontja és nemzetiséig'e sze­rint bíráltak él s ezzel — ebből a tisztán gazdasági kérdésből is — politikát csináltak. A törvény 7.—9. §-ai az összes erdei alkalmazottakat függetlenítették a birtokostól és a birtokosokat megfosztották attól, hogy alkalmazottaikkal rendelkezhessenek és őket szolgálatukból elbocsáthassák. 2. Az 1919. évi 215. számú lefoglalást és az 1920. évi 81. számú földosztási és a határtnenti erdők kisajátítására vonatkozó törvények megfosz­tották az erdőbirtokosokat tulajdonjoguktól és a birtokuk felett való rendelkezéstől, de ezzel szem­ben a gazdátlan jószággá vált erdőkben előforduló rendetlenségekért, — horribilis bírságok terhe alatt — a névleges birtokost teszik anyagilag min­denért és mindenkiért felelőssé. 3. Az "920. évi 309. sz. törvény alapján a va- gyondézsma- és vagyonszaporulati adó megállapí­tásánál az eljáró közegek valóságos hadjáratot in­dítottak az erdőbirtokosok ellen és a dézsmálhat a legnagyobb önkénnyel, megfizethetetlen magas összegekben állapították meg. 4. Az 1920. évi 683. sz. műtrágya-törvény, to­vábbá a lisztpótlékra és a katasztrális adóra vo­natkozó törvények a többi adókkal és dézsmákkal együtt oly elviselhetetlen terheket róttak és rónak az erdőbirtokosokra, hogy azt csak erdejök kész­letnek megtámadása és letárolása esetén képesek kifizetni. Mindezen törvényekhez hozzájárultak az uj országhatárok, a vámok, szállítási engedélyek, magas fuvardíjak, mindenféle illetékek, melyek hatása alatt a szlovenszkói fa elvesztette évszá­zados természetes piacát, a magyar alföldet. Ha mindezekhez még hozzávesszük a munkásbiztosi- tó, betegsegélyző, nyugdíj- és aggkori rokkantság­ra vonatkozó szociális törvényeket: teljesen lehetetlen, hogy az erdőin rioho- sok rendbe és okszerű erdédazdálkodis mellett, a rendes évi bevételekből még a. kirótt adókat, déBsmákat és illetékeket is fedeihessik­Arra pedig nem is gondolhatnak, hogy a ren­des bevételből erdejök jókarban tartására, újra­erdősítésére, gondozására, ápolására és saját cél­jaikra egy fillért is áldozhassanak. Az 1918. év óta hozott összes törvények szö­vegéből és végrehajtásából világosan kitűnik az, hogy ezeknek a törvényeknek a meghozatalánál nem a közérdek, nem a közgazdmági, nemzetgazdasági, klimatikus, egészség- ügyi és talajvédelmi szempontok i'olbak az irányadók: hanem tisztán a ptítUiikai, rendőri és fináncelvek érvényesültek. Ez a rendszer, mig egyfelől az erdőbirtokosok és favállalkozók nagyrészét koldusbotra juttatta: az erdőket gazdátlan jószággá tette s még a legkon- zervalivebb és erdejét szerető birtokosokat is ar­ra lcényszeritette, hogy ha élni akarnak, vágják, pusztítsák és irtsák erdejüket, mert rendes gaz­dálkodás mellett a terheket viselni teljesen kép­telenek. (Vége következik.) Csehszlovák—német orosz hitel terve mező- gazdasági gépek bevásárlására. A Tribuna jelen­tése szerint, a német mezőgazdasági gépiipar azzal a javaslattal fordult a csehszlovák mezőgazdasági gépiparhoz, hogy részesedjék 50 ttiiiGflii'ó márkával egy Oroszországnak engedélyezett hitelben, amely hitel kizárólag azt szolgálja, hogy Oroszország Né­metországban és Csehszlovákiában mezőgazdasági gépeket vásároljon. Mivel a német kormány 60 %- os garanciát engedélyez, a csehszlovák kormány­nak, illetve a bankoknak az ipar részt vételével ugyanilyen garanciát kellene engedélyeznie. Ha Csehszlovákiát ez a tranzakció nem érdekeimé, a nőméit ipar Svédországgal, vagy az Egyesült Álla­mokkal fog tárgyalni. E hírrel kapcsolatban arról értesülünk, hogy a. német és a csehszlovák mező- gazdasági gépipar tárgyalásai eddig nem vezettek eredményre. A csehszlovák ipar előbb meg akarja várni a genfi delegáció visszatérését és csak azután fogja javaslatát az állami szervek elé vinni. A Reichsbank külföldi aranyeladásai. A Né­met Birodalmi Bank félmillió font értékű aranyat adott el az Angol Banknál fekvő aranykészletéből és ezzel egyidőben 3 millió dollárral csökkentette az amerikai Fedenal Reserve banknál levő arany­készletét. Erre az intézkedésre az késztette a Reiiohsbank vezetőségét, hogy a devizaállomány az utóbbi hetek mozgalmas eseményei következtében erősen hanyatlott és ma mindössze 1106 millió márkára rag. A külföldi aranyletétek, amelyek ed­dig 101 millió márka értéket képviseltek, ezzel a két eladással 80 millió márkára csökkentek. Olcsóbb lett a platina. A platinatermelést az utolsó -két évben a szovjetkormány ..erősen forszí­rozta és sikerült is elérnie, hogy legfőbb verseny- tényező lett ismét a világpiacon az uráli platina A platiinaárak állandóan esnek és közelednek az 1913. évi ámivőhoz, amikor egy uncia platina ára 10 font volt. Még 1924 januárban 29 fonttal jegyez­ték a platinát a londoni piacon, de már ma 17 font az ára. A tartós áreséshez nagyban hozzájárult az, hogy Amerikában egy uj plafiinapótlékot használ­nak, a platoriumot, amely 1310 foknál olvad, kém savnak ellemtáll és 50%-kai olcsóbb a platinánál. A nemzetközi spekuláció ma már nem rejteget plaitinakészleteket, Két millió fonttal gyarapodtak az Angol Bank tartalékai. Az Angol Bank legutóbbi kimutatása meglepetést keltett a nemzetközi pénzpiacon. A bank tartalékai az előző kimutatással szemben több, mint 2 millió fonttal emelkedtek és eszel el­érték a 39.6 millió fontot, amire 11 év óta nem volt példa. A tartalékok most 34.2%-át teszik a bank kötelezettségeinek és ebből, valamint más kedvező jelenségekből arra következtet a pénzpiac, hogy az újabb kamatlábúiérséklés időpontja nin­csen már távol. Sikerült a megegyezés a nyitramegyei gazdák és a földmunkások között. Nyitnál tudósítónk je­lenti: Megírtuk, hogy a szakszervezetekbe tömö­rült nyitramegyei földmunkások akciót indítottak a kollektív szerződés megújítása céljából. Mivel a gazdák az elutasítás álláspontjára helyezkedtek, félő volt, hogy a megyében föld munkássZt rájk fog kitörni. A megindult tárgyalások azonban most kedvezően befejeződtek. A földmunkások és a gaz­dák az országos munkaügyi hivatali kiküldöttjének jelenlétében a <nyiitrad városházán ülést tartottak és hosszas tárgyalások után sikerült elsimitani az ellenfélteket, amennyiben otyértetmü megegyezés létesült, hogy ismét érvénybe lépnek az 1924-ban megállapított kollektív szerződések. A Svájcba exportált cinkor tarifacsökkentésé­ről tárgyalnak. Miivel a Csehszlovákiából Svájcba szállított cukrot lényeges tariifaem eléssel terhelték meg, a csehszlovák államvasutak a csehszlovák— svájci vasúti szövetség kebelébe tartozó bankokkal tárgyalásokat kezdett, amelyeknek célja, hogy a cukrot az egyes vasútvonalak helyi tarifája alap­ján a legolcsóbb tarifa mellett szállíthassák. Az Alpine, a Ri mamuráuyi és a Csehszlovák Vasművek tárgyalásai. E napokban Budapesten az Alpine, a Rima és a Csehszlovák Vasmüvek tár­gyalásokat folytatták. E tárgyalások ezen müvek termelési kvótáinak a nemzetközi piacon való el­osztásával kapcsolatos kérdések szabályozására vonatkoztak. E budapesti megbeszéléseken sike­rült a három- állam vasmüveinek végleges viszo­nyát szabály ózni. Újabb ötszázezerdolláros magyar részvényvá­sárlás Newyorkbau. Newyarkból jelenítik: A Lís- man és Társa newyorki bankház újabb ötszázezer dollár . értékű hét. és félszázalékos részvényt szer­zett. a budapesti Központi Takarékpénztár uj ki­bocsátásából. Még mindig Anglia a világ bankárja. A new­yorki tőzsde elnöke legutóbb egy tanulmányt leit közzé arról, bog}7 a nemzetközi kölcsönök miként oszlanak meg a világ legnagyobb négy tőzsdéjén. A londoni tőzsdén 820-féle külföldi kölcsönben kötnek üzletet, amelyeket. 222 külföldi állam, vá­ros és gyarmat számára bocsátottak ki a londoni piacon. A newyorki tőzsdén 138 féle kölcsön cir­kul ál 77 külföldi állam és egyéb közület. emisszió­jából. Parisban 56 állam és tartomány számára ki­bocsátott 265 féle, Berlinben pedig 41 állaim és egyéb közűiét számára kibocsátott 153 féle köl­csönben van tőzsdei forgalom. A magyar statisztikai hivatal a 74.8 millió pengős külkereskedelmi deficitről. A magyar sla- tiszt ikai hivatal most tette közzé a folyó év már­cius hónapjáig lebonyolított külkereskedelmi for­galom részletes adatait. Ezekből megállapítható, hogy az első negyedévi kivitel ugyanazon színvo­nalon maradit, mint az előző évben. Ezzel szemben a behozatal mind a három hónapban, de különösen* 1 márciusban jóval nagyobb volt, mint tavaly. A há­romhavi import a múlt évi 212.2 millió pengőről 251.2 millió pengőre emelkedett, úgy, hogy a be­hozatali többlet a múlt év hasonló időszakában kí- mutaito'ht 34.8 millió pengővel szemben a folyó év első negyedében elérte a 74.8 millió pengőt. A s|a- l bisztlkad hivatal ezzel kapcsolatban megtállap ttjai, | hogy a mérleg javulása csak akkor várható, hogy- i ha a behozatalnak a múlt év utolsó hónapjaiban' ! megindult rohamos emelkedése visszafejlődik. Ebben az évben 27.3%-kal emelkedtek a. buda­pesti takarékbetétek. Budapestről jelentik: A bu­dapesti. 13 legnagyobb pénzintézetnél és a posta­takarékpénztárnál elhelyezett betétek állománya április folyamán erősen emelkedett- A takarékbe­tétek összege 295 millió pengőre emelkedve. 18.9 milliós gyarapodást ért el, ami 6.8%-nak felel nveg. Az év első mégy hónapjában a takarékbetétek ösz- szesen 63.1 millió pengővel, vagyis 27.3%-kal emelt- kedtek és az 1913. évi állománynak 29.4%-át érték el. A folyószámlabetétek gyarapodása 39.6 millió pengő, ami 7.4%-os növekedésnek felel meg. + Tartott a prágai értéktőzsde. A nyitás megint kedvetlen és tartózkodó volt. Később a 1 helyzet javult. A fculiszban az irányzat nem volt i egységes. A bankpiac lemorzsolódó bt, a beruházási ! piac tartott volt. Az ipari részvények piacán emel- i kedtek: Nordbahn 50, Cseh—Morva 45, Berg és Hütten 20, Első Pilseni 15, Aussigi Finomító, Prá­gai Vas, Pozsonyi Kábel 10, más értékek 2—10 koronával. Gyengültek: Északcseh Szén 50, Kolini Szesz és Nordbahn-bonnok 30, Briinnii Sör 25, Tej­ipar és Cseh Kereskedelmi 15, Prágai Malmok 10 és más értékek 2—10 koronával. A bankpiacon. Nemzeti Bank 10, Osztrák Hiteti 5, Cseh Unió, Cseh Industrial, Prágai Hitel 1 koronával gyengültek, Merkúr és Bécsi Unió 2 koronával javultak. Az exótapiacon stagnált az üzlet. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.025, Mi­lánó 0.125, Paris 0.025 koronával emelkedtek, Zü­rich 0.125, Varsó 0.50, Becs 0.175 koronával gyen­gültek. + A prágai terménytőzsdén megszilárdult aa irányzat. Búza és rozs iránt megélénkült a keres­let. Cseh rozs 2—3 koronával drágult, külföldi, áru 1—1.5%-kai emelkedett. Árpa javult, zab 4—5 ko­ronával drágult. Tengeri és egyéb ára változatlan. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárüjegy- zés októberre Aussig loko és kikötő 198.75. + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. A spe­kuláció nagyon tartózkodó volt, úgy, hogy a leg­több értéket alacsonyabban jegyezték. A később javult hangulat dacára tőzsdezáriatkor a legtöbb érték 2—4 pengős veszteséget szenvedett. Bauxit, Rima nyereségeket értek el. A forgalom csekély volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésé­ben nem foglalt értékpapírok közül a Mokifcár 86.50, Törökszentmiklósi 19, Részvénysör 124, Felben 200, Pestszentlőrinci 57 pengő árfolyamot ért 'él'. + Barátságos a budapesti terménytőzsde. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon. A mai terménytőzsde irányzata kenyérmagvakban ked­vező, takarmánycikkekben barátságos volt. A kö­vetkező áraikat jegyezték: Tiszavidéki búza 34.95 —35.10, dunántúli 34.25—34.45, rozs 30.25—80.50, takarmányárpa 27.50—28: zab 25.80—26, tengeri 22.30—22.50 pengő. + Szilárd a bécsi értéktőzsde. A tegnapi ber­lini áresések nem voltak hatással a tőzsdére és a fcuiliisz irányzata többnyire szilárd volt. Úgy a napi spekuláció fedezetei, valamint a kontenmin műkö­dése kedveztek a piacnak. Nemsokára azonban sbagnáció állott be. A korlátban kedvetlen volt a hangulat és az árfolyamokat valamivel alacsonyab­ban jegyezték. A magándiszkont 5.37%. 4- Szilárd a berlini értéktőzsde. A mánián- piac érfiéked 4—5, káliértékek 3, fesbékipar 5, hajó­zási értékek 8, egyes speciálífások 10—20, sör­részvények 10%-kal javultak és a többi ériékek is emelkedő irányzatot mutattak. A pénzpiac nem változott. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Birodalmi búza 291—295, rozs 269 —275, árpa 230—262, zab 238—244, tengeri 195, búzaliszt 37—39, rozsliszt 36—37.50, buzakonpa 15.50, rozskorpa 19.25, ■ Viikbónia-borsó 42—58, kis ehető borsó 27—30, fakarmányiborső 20—23, lóbab 20—22, bükköny 22-'—4.50, repcepogácsa 15.50—16, lenpogácsa 19.60—19.90. + A bradfordi gyapjú piacon szilárd volt az irányzat. — A havrei gyapjú piacon nyugodt irány­zat melleit a májúé—októberi árut 17-leJ je­gyezték. . KőZfijAZDASAGT1 . 1 KARINTHY FRIGYES f £ válogatott művei $ $ A kacagtató humor nagy mesteri £ £ Karinthy Frigyes. Mindent ferde szög $ ^ böl néz, mindent görbe tükörben lát £ ez a nagy szatirikus. Csodaszép stílusa >> 4 leköti, isteni szatírája megnevetteti az \\ Iá olvasóit. Az alább felsorolt müveket k mindenkinek el kell olvasnia: x % A gyilkosok .. 22.70 Kcs % K ötéltánc........ 29.70 Kcs $ £ Tanár ur kérem! . . 19.50 Kcs é £ Jelbeszéd........ 22.70 Kcs é b Oh, nyájas olvasó! . 32.50 Kcs t t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom