Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-25 / 120. (1454.) szám

'TnW5GM-yV>ACTVAR-Hnttii5R 1927 május 25, szerda. — Mükedvelöciirtuás Nagymegyeren. Komá­romból jel ení í.k: A komáromi tanttöerüilot taraíiói körönök mükedivéLőa juitííius 2-án Nagymegyeren műsoros előadással egybekötött (ániomiuilaitságot rendeznek a Tandiók Háza javára. xx No vásároljon rádiót addig, inig még nem tekintette Rózsa Soma gramofonáruházál. Ingyen meghallgathatja az feszes sláger- és tánclemeze­ket Bratislava, Ventur-utca 11. alatt. Postai szét­küldés. Árjegyzék ingyen. 6325 — Osendőrségi eljárás „leányki váltás" miatt. Nyábrád tudósítónk jelenti: A uyitraim egyed Veres­vár községben az egyik leánynak Gregor Károly áKomszéd'falubeli legény udvarolgatott. Mikor teg­nap szive váköztoMijáihoz akart menni, két legény feltartóztatta útjában és követelte, hogy hetven korona „kiváltási dijat" fizessen a leányért.. A meg­szeppent legény kiegyezett velük harmincöt koro­nában. Erről tudomást szerzett más huszonkét 'le­gény, akik Kral Andrással élükön elmentek a leá­nyos ház elé és agyonveréssel fenyegették az Ide­gent, ha nem ad nekik százötven koronát. A ki­egyezés itt is sikerült hetven koronában. A légé- j nyék ezután a korcsmába mentek és elit fák a pénzt Gregor azonban a csendőrsógre sietett, ahol bűnvádi feljelentést tett a huszonkét, legény ellen. A csendőrség zsarolás címén megindította az eljá­rást a falun egyébként szokásos kiváltási cLij kö­vetelése miatt. Művészet-irodalom ^ZinHÁZZEIiE A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Lady Zorro. ADLON: Inka kisasszony hárma papája. URÁNIA: A kihaló nemzet. TÁTRA: A vörös faj pusztaiéba. ELITE: A kihaló nemzet. * (Lux: Beethoven halhatatlan szeneimé) j (Rich. Bong Verlag, Berlin). Auerbach óta, aki j megírta Spinoza életét és szerelmét regényes I formában, divatba jött, hogy a nagy emberek éle- j téből kihámozott többé-kevésbé szentimentális i részletek segítségével regényeket faragjanak, j amelyek egyetlen előnye, hogy nagy emberekről j íródtak, tehát korrajz számba is mennek. A kor- i rajz rendszerint nagyon szabad és egyáltalában i nem ragaszkodott a történelmi tényékhez. Lux j Józsefnek Beethovenről és Brunswick Teréz gróf- j nőről irt regénye azonban messze kiemelkedik j ebből a „nagy-emberek" sorozatból: nem karai- j sitja meg Beethoven portréját, preeiz képet ad a \ grófnőről, a mester egyetlen szereim ,:r" , a köny- i nyüvérü olasz Giulietta Guicciardi grófnőről és j a többi alakról, akik Beethoven életében szerepet j játszottak. A korrajz mint háttér a tudós törté- = nelíró pontosságával van megfestve és az 1800-as j évek császárvárosa nagyszerű sziluettként emel-j kedik a cselekvő, szerető, szenvedő, Istennel-em- j berrel vivődő szereplők fejei mögé. A párbészé- j dek rendkívül elevenek és szerencsések: sehol j ür, sehol töltelék. A történet maga, első pillanat- ; ra köznapi, Beethoven személye által súlyt kap. j Lux tudja ezt és érti a módját annak, hogy ezt a ■ helyzeti és egyéni energiát kellőképpen kihasz- j náija. így az. olvasó a könyv elolvasása után meg- | állapítja, hogy csakugyan Beethoven szerelmét ' élte végig és olyan sétát tett Becsben, amely so- j 4 káig emlékezetében fog maradni. * (Megjelent a Magyar Barát harmadik fü­zete.) A magyar nemzeti párt sajt ófőnök &ége je­lenti: Pártunk kulturális osztályának kiadásában megjelent a Magyar Barát harmadik füzete is, mint pünkösdi szám. A magyar lelket ébrentartó ver3 után Egyed Aladár pünkösdi cikkében a vi­lágosságnak, erőnek, bátorságnak és szeretetnek lelkét kéri a szlovenszkói ^nagyarság részére. A történelmi részben Madame Sans géné a csoda- szarvas meséjét mondja el bájos közvetlenséggel. 'Ezt egy hosszabb lélekzetü történelmi elbeszé­lés követi „Két világ határán" címmel, amelyben a pogány magyarok megtéréséről van szó, s amelynek első részét adja a harmadik szám. Az irodalmi rovatban Tompa Mihály allegorikus költeménye (A gólyához) juttatja eszünkbe, hogy • a történelem megismétlődik. A. magyar dal első mestere: Balassa Bálintpak életrajza, költészeté­nek ismertetése következik azután, majd Jókai egy kedves rövid elbeszélése zárja be az irodal­mi rovatot. A vallásos rovat „Átmeneti idők" cí­men aktuális erkölcsi tanítást ad a falunépének, majd a harangról mond el két kedves történetet. A gyermekrovatban nagyapó Csöpplesz történe­tével mulattatja a falu gyermekeit. Utána An- talffy Endre „Gerde Tamás" cimü verse szóra­koztat. Az egészségügyi rovat a legveszedelme­sebb állat: e légynek káros bacillusterjesztő vol- - tát magyarázza. Az olvasó tízparancsolata és a . szerkesztő közlései zárják be a képekkel díszí­tett füzetet, melynek 2 korom? az ára. A Magyar Barát ily dús és változatos tartalom mellett iga­zán lehetővé teszi azt, hogy a magyar falvak leg­kedveltebb olvasmánya legyen. Megvehető a párt­irodákban s a szerkesztőnél: Egyed Aladár, Sajó- gömör, zupa XIX. * (A „Gömör“ nagy kiilturestje). Rimaszom­bati tudósitónk jelenti: A „Görnör" szerkesztő­sége junius 2-án, csütörtökön este fél 9 órakor nagyszabású kulturestét rendez a rimaszombati Polgári Olvasókör nagytermében, amely a tavaszi szezon legnagyobbszabásu estélyének Ígérkezik. A szerkesztőség mindent elkövetett az estély ma­gas nívójának biztosítására és olyan programot állított össze, hogy az minden magyar kulturem bér legnagyobb igényeit is kielégítse. Az estély előkészületei nagyban folynak. A sikert már elő­re is garantálja az, hogy olyan szereplő gárdát kikerült, megnyerni az estélyre, amely már ma­gában is biztosíték arra, hogy a kulturestély missziója magaslatán fog állam. A szereplésre a szerkesztőségnek sikerült megnyernie a. kö­vetkezőket: özv. Kubinyi Jánosné (melodráma), Sándor József né (müdalok), Förster Irma (szava­kat), Mihalik Alice (zongora), Holéczyné J. Ilona ez alkalomra irt prológját szavalja Márkus Sá­rika, iíj. Rábely Miklós (magyar nóták). Ezeken kiviül a szlovenszkói írók közül sikerült Simándy Pál és Győry Dezső (előadás vagy felolvasás) fellépését is biztosítani. volna a színpadon. Thuróezy )szkja és játéka igen jó volt. * Vasárnap délelőtt Liliom ment munkáselő­adásként, délután a Csókos asszony előadásáról rekedt ki egy csomó ember a színházból, hétfőn Nem nősülök ment szép ház előtt másodszor. g. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ HETI MŰSORA: Szerda: Az asszonyt becsület. Csütörtök: A burlingtoni ripacsok. Péntek: A korzó szépe. Szombat és vasárnap: Egy perccel 12 előtt. Hétfő: Nina. (Belföldi film.) Kedd: Három arc kelet felé. Este van, este van kiki nyugalomra... ezt reminiszcenciázta Zerko- vitz a reminiszcenciái muzsika javíthatatlan szer­zője a Muzsikus Ferkóban, egy egészen hangulat­operettben, amit szombaton és vasárnap láttunk Pozsonyban Iván Sándor társulatának előadá­sában. Este voxt, este volt és kiki színházba ment, megtöltött minden helyet és átadta magát a csen­des, nyugalmas semmiség hangulatának. Mert csupa semmiség ez az operett: szin, ami elkopik, mire legördül a függöny, muzsika, ami mellett cigarettázni és gondtalanul fütyörcszni illenék, történet, amiben mcsen vér, nincsen lükteiés, c-: k sablon, recept és pehelykönnyű ötletek. Este vau, este van, kiki úgy ment nyugalom­ra, ..hogy Muzsikus Ferkót a színházban hagyta és az első utcai lépésnél arra gondolt, mi lesz holnap az ebéd, mit kell megbeszélni a szabó- nővel, honnan lesz pénz erre meg arra, meg amarra is, hogy ha Zerkovitznak még az ope­rettje szinrekerül, elmehessünk ismét a szín­házba . . . * Az előadás az operetthez képest igen jó volt. Iván Sándor érezte, hogy itt cicomázni kell, mert különben zörögni fog a vérteden csontváz. És szépen, ízlésesen cicomázolt. Tizenkét matyó­lány, nyolc testőr és Vágó Artúr komikuma nagy­szerűen hatottak. Kovács Katót t#lságosan el­fogta a zerkovitzi hangulat könnyedsége, nem tudott friss meleget adni, nem tudott elmélyülni, mert nem volt miben és mert a színes rakéttát melegítésre nem lehet felhasználni. Balázs István szimpatikus volt és szőkén álmodozó akkor is, mikor a darabban feketén bólogatott az eperfa lombja. Lírai tenorral szervírozta a Zerkovitz muzsikát, tetszetős bilikomba öntötte a málna­szörpöt. Horváth Böske egészséges és jóképű alakítást nyújtott, Vágó Artúr és Bellák mint kulturdemokraták megadták a karzatnak, ami a karzaté. Nem tehettek másként, ha még ezt se adják, akkor semmi keresnivalójuk sem lett Rádióműsor. Szerda PRÁGA: 12.15 és 17.00 Hangversenyek. —- 18.20 Német előadás. — BRÜNN: 12.15 Hangver­seny. — 17.35 Sajtóhírek német nyelven. — 17.45 Német előadás. — 19.15 Szerelmi játék, Neumann operája Schnitzler drámája után. — POZSONY: 17.00 Szlovák nyelvtanfolyam magyarok részére. — 18.00 Hangverseny. — KASSA: 19.20 Hang­verseny. — BUDAPEST: 17.02 Bozzay Margit fel­olvas müveiből. — 18.45 Magyar dalok. — 20.15 Chopin-est. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 16.15 és 20.15 Hangversenyek. — ZÜRICH: 12.40, 16.00, 21.00 és 21.30 Hangversenyek. — BERLIN: 21.00 Zsuzsánna titka, rádiójáték és Domthea, Offen- baeh operettje. — BRESLAU: 20.00 A bunda, Hauptmann komédiája. —• MÜNCHEN: 19.00 Operaelőadás. — MÜNSTER: 20.45 Elektra, Hoff- mannsthal tragédiája. — RÓMA: 21.00 Színházi előadás. — MILANO: 20.30 A bajazzó, Leoncaval- lo operája. — 22.45 Jazzband. Csütörtök PRÁGA: 12.15, 17.00, 20.00 és 21.05 Hangver­senyek. — 18.15 Német előadás. — BRÜNN: 11.00 Maliimé, — 18.00 Néniéit, előadás. — 19.00 Hangver­seny. — 20.00-tól Prágád műsor. — POZSONY: 11.00 és 18.00 Hangversenyek. — 20.00-áól Prágád műsor. — .KASSA: 19.20 és 21.30 Hangversenyek. BUDAPEST: 10.00 Nagymise. — 18.30 Hangver­seny. — 17.55 Magyar legendáik. — 19.00 Opera- előadás. — 22.30 Tánczene a Ritzböl. — BÉOS és GRAZ: 10.00, 11.00, 16.15 és 18.05 Hangversenyeik. — 20.00 A bűvös vadász, Lortziing operája. — ZÜ­RICH: 13.00, 20.00 és 21.00 Hangversenyeik. — BERLIN: 19.30 Paraisztbeosület és Baijazzó. operák. — BRESLAU: 20.15 Ünnepi hangverseny. — RÓMA: Madame dl Thébes, operett. — MILÁNÓ: 16.1.5 és 22.45 Jazrzlbamid. — ZÁGRÁB: 20.00 Dalest, Egy olasz opera, egy magyar bohózat s egy modern német végzettragédia Verdi, Zilahy, Alfréd Neumann premierek őszinte sikere M. kir. Operaház i Nyolcvanéves volt már Giusepipe Verdi, mikor j hozzáfogott élete első vigoperájáboz, amit meginni I negyven éve vágyódott már, de valahogy, Isten különös rendeléséből, sosem jutott hozzá. Drámai operát irni nem volt már ereje, viszont fülében még mindig zengett az olasz levegő ezer melódiája s ekkor vette elő Boito szövegét, a Falstaff-ot, az operabuffok-librettóinak együk legkiválóbbikát, melyet Shakespeare „IV. IIenrik“-éből s a „Wind- sori víg nők“-éből állított össze remekbe a szöveg­író. Klasszikus vigopera született belőle, zengett, élt a szöveg s a zene: mégsem volt sikere a bemu­tatón. Hosszai évekig kellett még várni, míg újra elővették Verdi e remekét s szinte rehabilitálták a zenekedvelők előtt- A budapesti Operaház csak most s valljuk be, kissé elkésve jutott hozzá, hogy ezt a vdgoperát műsorára tűzhette, de a premier őszinte sikere, a zenekar pompás, át érzeti, fegyel­mezetten lendületes játéka, a szereplők éneke 'meg­nyugtató érzést adott az opera rajongóinak: ha késve is, de elsőrangúan kaptuk Verdi Faletatff-ját. Az Operaiház régi becsületbeli adósságát fino- man kiegyensúlyozott, előadással rótta le, Fleisdher Anitái dirigálásával, Márkus László főrendezésével. Palló Imre Falstatf-ja mulatságos, nem groteszk alak volt s a nagy együttes kiváló ének- és játék­tudással interpretálta Verdit: Halász Gitta, Far­kas Sándor, • MarscSialkó Rózsi. A szöveget Lányi Viktor kongeniális fordítása tette zamatossá a ma­gyar fül számára. Vígszínház Zilahy Lajosnak egy könnyüfajtáju sport vígjá­ték a került a Vígszínházban bemutatóra: A világ­bajnok. A szerző maga is szezonvégi mulatbatónak szánta, minden különösebb mondanivaló, probléma felvetése nélkül. Olyan darab, hogy7 megnézni jól­esik, nevetni feltétlenül kell rajta, finom, neon bán­tó, ötlet is van benne s ami Ziliaihynak egyik leg­első színpadiról tulajdonsága: nagyszerűen tud bánni a színpaddal. Úgy mozgatja az. alakjait, je­lenteti meg a szereplőket, kezd felvonást, és végez felvonást hatásosan, a színpadi technika minden eszközével a kisujjában, hogy szinte rutinnak is sok. A világbajnok egy híres- magyar hqxbajnok, urifiiu, aki hazatér Pestre egy dísz-mérkőzésre. Szerződése értelmében még csak női szerelmesle­velet sem szabad olvasnia, nemhogy nővel mulatni. 'Unokatestvére álarcában azonban hozzáférkőzik egy szerelmes kislány, megfogja a hatalmas, de egyszerű, őszinte s minden komplikáltság nélkül való bajnok szivét, hála a nagynéni jóakaratának s dacára a menedzsernek. Eljegyzés a vége, mint minden rendes, polgári szerelemnek. Ez a darab. Figurái mind élnek, nem kasíro­zottak, — néhány karrikirozott alaktól eltekintve. Sportvigjiáték — s így a szerzőnek alkalma van az idetartozó összes lehetőségeket kiemelni s minden rekvizitumot felhasználni, ami ezekben a sport- szemvedélyes időkben valóiban hálás munka is. Egy nagy előnye mindenesetre vau e bohózatnak, aminthogy Zülahy minden darabján rajta látható az apaság kétségbevonhatatlan, jegye: magyar le­vegőjű! Még ebbe a sportvigjátékba is bele tudta keverni a speciális magyar színekéit ami túl van már a couleur local semmitmondó sablonszer üsé- gén, még ebben a darabban is megcsendül a ma­gyar hang; egy-egy jelenete, vonatkozása elárulja, hogy nem mustra-bohózatról, nem kozmopolita hangulatról van szó, neon a világbajnok játszik a színen, hanem a magyar világbajnok. A darabban a Vígszínház legjobb erői mérik össze tehetségüket. A világbajnok szerepe a mini­dig elegáns, biztosjátéku Lukács Pál kezében van, partnere a finom, csillogó Gaál Franci. Góth Sán­dor a menedzser alakjában első klasszis, Gazsi Ma­riska, Raijnay Gábor, Máily Gerő számos nyilitszini tapsot kaptak. A rendezés különösen az első fel­vonás sport!érmében élénk, lüktető. Magyar Színház A Magyar Színház ez -évben, úgy látszik, a vég­leteket kereste, de minden végletre helyesen — s jövedelmezőn talált rá. A Molnár-darab comimedia delTaaite-szerüségáből Yvaiu operettén át nagy az ut a most bemutatott történelmi drámáig, Alfréd Neumann „Dér Pabriot" cimü végzet-tragédiájáig, amely Kosztolányi Dezső nemesveretü fordításában s a híres Karlheáuz Martin rendezésében most ke­rült színre a nem telj esen indokolt Oroszország el­men. Rövid időszakról van sző Oroszország történe­tiben : I. Pál cár meggyilkolásáról. A dráma: egy eárgyilkossáig története, izzó, lüktető, cxaltált drá­ma. Hasénclcver 1916-ban bemutatott. Dér Sohn Cimü drámájától, mely az expresszianizmus ubjelö- lője volt a színpadon, nagy ut A. Neumann mai, 'Miiggadt s a nagy német itörtén-elmi drámák útjába kapcsolódó munkájáig. A nagy stílus ugyan át van mentve, de már meghlggadit. és nyugodtabb e érté­kesebb lett az uij drámai érték s életszemlélet vi­vőd ásain keresztül. Modern végzetdráma ez ez Oroszország s Falv­ién grófot, a Phomme fatal-t. grand gulgnolos ár­nyak lebegik körül s ha mélyebben pillantunk a darab szerkezetéibe: tulajdonképpeni igazi dráma nem is játszódik a ágensünk előtt, csak feszült han­gulatok, véres borzalmak lüktetnek a romantiká­nak s a grand guignolnak ebben a rohanásában. Pahlen gróf szerint Oroszország jövője a cár meggyilkolásától függ. Ha a részeges, gyengelelkü elméjű cár halott: Oroszország újra éledhet. A napóleoni időkről van sző! Nyugodtan, hidegen ha­zudik a nagy kapkodásban, átjátszva saját szeretők j-ét a cár kezébe, démoni hidegséggel fordítja a cár ellem a trónörököst. Aljasul hízeleg — de közben maga is összeroppan és a cár megöletése után ma­gát is megöleti. A tragédia magvát készen kapjuk. Mikor a függöny szétlebben: a gyilkosság már elhatározott tény, előttünk ennek a ténynek véghezvitele zajlik le rohanó, lüktető jelenetekben, nyolc képben. Pe­dig Pahlen szereti n cárt, de ő a végzet embere. Nem kell analizálnunk őt, mert. nem lehet A belső lelki rugók egykép feszülnek a darab elejétől vé­géig, a telkeknek nincs fejlődésük: mindent ké­szen kapunk, csak nézni kell őket. Itt nincsenek eshetőségek, esetlegességek, a darab s a. hős. kö­nyörtelenül megy végzete felé, de a hajtóerő vala­mely külső, titokzatos dinamóban van s nem be­lülről adódik. A rendezést g német Karlhednz Martin német, pontossággal, ördöngős tempóban, kevés eszközzel, de sok erővel oldotta meg. Külön forgószinpad ké­szült a darab díszletei alá. A színészek elsőranguak a nehéz, teljes erőt kívánó szerepben. Csortos, Ódry, Törzs, Simonyá Mária vállain nyugszik a darab, viszik, lendítik forró, rohanó, heroikus játékkal. —thy— (*) „Nem nősülök.“ Régi férfiszajkózás, amit modern 1 lány, asszony és férfi milliőbe állított be Szenes Béla, könilgarnirozta a modern leányvilág zöldsalátájával, megspékelte könnyű és találó szeliemeAégekkel és két egészséges és egy tán­torgó h*'madik felvonáson keresztül feltá­lalt a végső konzekvenciáig — a nősülésig. A férfi elv nevetséges semmisége, a leányéletnek szélsőséges karrikaturája ez a vígjáték, amit pén­teken este mutatott be Pozsonyban zsúfolt ház előtt Iván Sándor színtársulata. A meleg hangu­latú és nyiltszini tapsig közvetlenné vált közön­ség tetszés* ~1’ fogadta a darabot s az előadást, amely Justh rendezésében igen előnyös bemutat­kozása volt a prózai együttesnek. A vígjáték fóku­sza Erdődy Lili volt, aki öntudatos játékkal állta a nehéz p-rfeiét. Túlzott, szélsőséges volt, mint a mai leányéirt, ahol az átlag és a középszerűség méj a társaságnak sem téma s. még kevésbé a színpad számára. Révész Ilonka komikai erejét játszi kön Mséggel feszitette meg a modern mamaság könnyelmű alakjáig, Cserélni Adél a szimpatikus konzervativizmus számára szerzett egyszerű és természetes eszközökkel tapsokat. Pataky Miklós sima játékkal és kissé szegletes mozdulatokkal adta a „nem nősülő" gavallért ép­pen úgy, mint a nősülő áldozatot. Vágó kitűnő maszkkal és elegáns játékkal vitte sikerre a dara­bot, amelynél Ungváry is jót cs harmonikusát pro­dukált. — A darabot hétfőn megismétli a társu­lat. (g.) A szlovenszkói magyar színtársulat masaira POZSONYBAN: Szerdán: Frasquita. Csütörtök délután: Régi jó világ. tde: Marira grófnő. Pénteken: Peer Gynt. Szombaton délután: A Neszig fin esete. este: Cirkuszhercegnö. .4 ruszinszkói magyar színtársulat heti miisotta UNG VARON: Szérián: Solness építőmester. Beregiek bucsufeb lépte. Csütörtök délután: Az ezred apja. este: .4 cirkuszhercegnö. Pénteken: Hercegkisasszony. Szombaton: Kiss és Kis. Vasárnap délután: A cirkuszhercegnő. este: Kies és Kis. 8 Járványos megbetegedés után ■ a lábbadozók általános gyöngeséget és fáradságot éreznek. Ilyenkor az izmok elernyed- ejja tek, az idegek túlfeszültek. Masszíroz- zuk magunkat, orvosi előirás szerint, ||| mentlol É ióaborsz«sn«S Éj Ez a masszázs fokozza a vérkeringést, H§ erősiti az izmokat és emeli a munka­képességet. ||] Permetezzünk „RLPÁ“-t lakásainkban * *§$ és üzlethelyiségeinkben. Ezáltal elér- jük a levegő tökéletes fertőtlenítését. É* Kérjünk csak eredeti csomagolású || „ALPR“-t sértetlen ólomzárral. %y fiatalít és szépít a S CoralI'CTéme Sorall-puder OoraSí-szappan FőItrtbX » C. S, R, rl-mflM: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. w".«uií ■ "ui a .iiiüKH.iw* ii.mnnl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom