Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-03 / 101. (1435.) szám

1927 májún 3, kedd. 'PESiCTtMACfcffiLHmiiSB 5 Elfogták a moszkvai képrablókat A moszkvai múzeumból 16 millió értékű festményt raboltak ei Bethlen a királykérdésről Budapest, május 2. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Az egységes pért ma este értekezletet tart, amelyen Kemény Béla fogja Bethlen István gróf m/iniezterelnököt római sike­rei alkalmából üdvözölni. A miniszterelnök vála­záiban — állítólag — a kiráJykérdóssel is foglal­kozni fog és utal arra. hogy a királykérdés nem aktuális. A pánamerikai konferencia megnyitása Washington, május 2. Kellogg államtlt- i&ár tegnap elnöki minőségében megnyitotta a pánamerikai unió pillanatnyilag Washing­tonban ülésező konferenciáját. Kellogg meg­nyitó beszédében rámutatott Amerika és Európa jő viszonyának szükségességére. A Hágában elitéit Jankovich ezredes kegyelmi kérvényét elutasították Budapest, május 2. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A hétfői Reggel értesülése szermf a frankhamisítás ügyéiben Hollandiában elitéit Jankovich és Markovics kegyelmi kérvénye ügyében a holland kor­mány a magyar kormányhoz átiratot intézett és az ő véleményét kérte. A magyar kormány ebben a krdésben egyáltalán nem akar ál­lást foglalni, minek folytán a holland kor­mány Jankovich és Mankovics kegyelmi kér­vényét elutasította. A liptói gyáriparosok au két ja Prága, május 2. A Ceskoslovenská Res­publika jelenti: Liptószentmiklóson a szloven- «zkói gyáriparosok szövetségének kezdemé­nyezésére a liptói érdekeltek ankétot rendez­tek, amelyen a liptóvidéki ipar válságáról tár­gyaltak- A vidéken már régebb idő óta nagy válság uralkodik- Megállapították, hogy kilenc gyár, amely rendes körülmények között 1200 munkást alkalmaz, ma alig háromszáznak tud munkát adni. Az ankét legelsősorban köve­telte a vasúti tarifa rendezését. Moszkva, május 2. Az orosz főváros lakosságát még mindig hallatlan izgalomban tartja az a misztikus körülmények között végrehajtott képrablás, amely az elmúlt héten történt, a moszkvai múzeumban s amelyről rövid jelentésben mi is beszámoltunk. Á moszkvai képzőművé­szeti muzeum a múlt, hetekben nagy kiállí­tást rendezett azokból a festészeti remekmű­vekből, amelyeket a pétervári képtárból kölcsönzött ki. A kiállítás célja az volt, hogy Moszkva legszélesebb uéprétegeivel megis­mertessék azokat a klasszikus kincseket, amelyek a pétervári muzeum legnagyobb ér­tékei közül valók. Á rendkiviil na-cvértékü képítvüiteménu a legnagyobb titokban s a legszigorúbb óvatossági rendszabályokkal szállították át Pétervárról Moszkvába. Á csodálatos gyűjteménynek rengeteg látogatója volt, mert a belépést mindenkinek megengedték. A látogatási idő után azonban a legna­gyobb gondossággal őrködtek a képgyűjte­mény fölött. Az orosz állami vállalatoknak, 'br ősz töknek, minisztériumoknak, muzeum ok­inak őrei mind fel vannak fegyverezve. Töl­tött revolvert s töltött fegyvert hordanak, amelyek mindig lövőkész állapotban vannak. Az az utasításuk, hogy a tolvaiokra. betörőkre azonnal, felszólí­tás nélkül tüzelniük kell. A betörőkörök jól ismerik az őrségek­nek kiadott szigorú utasításokat- Annál kü­lönösebb tehát, hogy az elmúlt éjszaka a moszkvai múzeumból Öt rendkívül nagvértékü klasszikus mestermüvet lop­tak el. A moszkvai rendőrség a legnagyobb erő­feszítéssel sem tud a tolvajok nyomára buk­kanni. Valószínű, hogy a képrablást nem banda, hanem egyetlenegy ember hajtotta végre. Emellett a legnagyobb vandalizmussal járt el, mert, Tirian világhírű „Ecce hömo“-ját szét­vágta BnaBOMMstammn s csak a főalakot vitte magával, a mellék- alakokat otthagyta, erősen megsértette Rem­brandtnak egy Krisztus-képét is, amelyből szintén csak a leglényegesebb részeket, vágta ki. Corregio szent családját teljes egészében vitte magával, úgyszintén zsákmányában van Carlo Dolci Szent Jánosa és Pisanonak Krisz­tus szenvedései. A moszkvai művészeti szakértők az el­rabolt képek értékét lő millió csehszlo­vák koronára becsülik. A moszkvai rendőrség a hivatalos táv­irati irodák utján azonnal alarm! r ózta. az egész világot s nyomban szigorú utasítást adott a határőrségeknek, hogy minden utas­nak bőröndjét a leggondosabban vizsgálják át. Moszkváiban- a legerősebb megtorló intéz­kedéseket léptették életbe azokkal szemben, akiket felelősség terhel. A moszkvai kor­mány a képzőművészeti kérdésekben nagyon érzékeny. Az. hogy az őrök összejátszottak volna a tolvajjal vagy a bandával, nem lehetséges, mert az őrökkel szemben Oroszországban kü­lönleges ellenőrzést gyakorolnak. Az ajtókat s ablakokat minden este ólommal plombál- ták le kívülről s a plombák sértetlenségéért az őrök felelősek. Miután a képrablást idejében felfedez­ték, a moszkvai rendőrség biztosra vette, hogy a rablók még nem csempészhették át a képeket a határon. Legújabb jelentésünk' szerint a határon életbeléptetett ellenőrzés eredményre veze­tett. Szentpéterváron letartóztattak két gya­nús egyént, akik külföldre voltak készülőben. A személyi motozás alkalmával az egyiknél megtalálták az „Ecce homo" főalakját. A vandál képrabló teste körül csavarta a vász­nat s igv akarta kicsempészni. A másik négy remekműveket is megtalálták náluk, raffinált módon voltak elrejtve csomagjaikban. Egy magyar festőművész súlyos autószerencsétlensége Budapest, május 2. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Vasárnap a kis- tarcsai országúton újabb autószerencsétlen­ség történt, amelynek Prihoda István, a nagy­nevű festőművész, továbbá Tóth Kálmán dr. pénzügyi titikár és felesége estek áldozatul. A 60 km-es sebességgel haladó autó a kisüar- esai országút egyik veszélyes kanyarulatánál a-z árokba zjuhanl Tóth dr. koponyacsonttörést Sz©rvedett. Tóthné csak könnyebben sebesült meg. A két sebesültet a kórházba szállították- Tóth dr. állapota a ma reggeli jel értések Sze­rint válságos. Borzalmas gyermekgyilkosság Budapesten Budapest. május 2. Budapesti szerkesztősé- güuk jelenti telefonon: Borzalmas gyermekgyil­koeságnak jutottak nyomára a főváros belterüle­tén. A Dob-utca 84, számú ház lakói már napok óta arról panaszkodtak, hogy a bórfház udvarán lévő ceatornanyilááből tűrhetetlen bűz árad ki. Mlavik Kálin énné seg édházf elügyelőnő ma reggel felnyitotta a csatomanyilást, amelyet egy sötét tö­meg zárt el. A bázme-sternő hosszabb dróttal igye­kezet az akadályt a viz útijából eltávolítani, ami­kor legnagyobb megdöbbenésére a csatornából egy gyermekkar kerüli eiő. Az asszony ijedtében elájult és sikoltozására a ház lakói, rendőrért szaladtak. Csakhamar megérkezett a rendőri bizottság, amely tovább kutatott a csatornában és megtalálta egy darabokra szedeti, körülbelül féléves gyermek holttestét, amely természete- een már teljesen oszlásnak indult. A gyermek tetem a rendőrorvos megállapítása sze­rint 10—12 nappal ezelőtt kerülhetett a csatorna- nyílásba. Megállapítást nyert, hogy a holttest egy fekete selyemkombinéba volt csavarva és a gyer­mek jobb helyről származhatott. A rendőrség azonnal megkezdte a ház lakói­nak kihallgatásét, amely, tekintettél a két-három- «záz személyre, rengeteg munkát ad. A rendőrségnek azonban máris sikerűit olyan nyomokra, akadni, amely a tettes kilétére 'hoz­závetőleges adagokat adott Az egyik lakó kijelentései szerint köriilbeM 12 nappal ezelőtt egy elegánsan öltözött hölgy jelent meg nála és ki akarta venni albérletbe egyik szo­báját. Miután azonban a hölgy megmondotta, hogy vele együtt négy-öthónapos gyermekét is elhozza, a megegyezés nem jött létre, mire a hölgy eltá­vozott. A rendőrség most ezen a nyomon folytatja a kutatást a nő kiléte iránt, akiben a gyermek­gyilkost sejtik. ix 10 színes miimelléklet, 144 szövegköatá kép dfeauki az 1000 oldalas Kis fcrehm: Az állatok ■- *. i: ír.-zz: ■ r.:>T ' t- •)». Egy kalandos életű magyar tüdős pusztulása Ceylon szigetén Ferenczy Árpád dr. Kelet titkait akarta kifürkészni — Regényt; irt a hangyákról s az indiánok szent madaráról Budapest, május 2. Egy furcsa, hányatott élet érkezett el utolsó állomásához. Londonon keresztiül ju­tott a hír Budapestre, hogy Ferenczy Árpád, a nemzetközi jog professzora, a budapesti tudomány-egyétem volt rendkívüli tanára, az angol nyelven (megjelent Hangyák és 'Kunala című regények szerzője Ceylon szigetién Kandyban meghalt, Ferenczy Árpád még a háború alatt uta­zott Svájciba, mert, amint 'barátainak panasz­kodott, érezte az összeomlás közeledését és félt, hogy idegrendszere nem tudja majd elviselni itthon a háború végét, Ferenczy Svájciból Berlinibe költözött és ott élt évekig. Nagy regényén, a Hangyák-on dol­gozott, amelyet előbb német nyelven akart kiadni. Már korábban jelent meg Budapesten kétkötetes regénye: A Nirvána felé és Fe­renczy külföldön akarta folytatni a regény­írást, mert remélte, hosrvha német vagy angol nyel­ven ir, biztosabb egzisztenciát teremthet magának. A Hangyák-at nem Berliniben, hanem Londonban fejezte be és a szatirikus regény, mely a hangyák társadalmát írja le, angol nyelven jelent meg. A Hangyák-at követte a Kunala cimti hindu mesegyűjtemény. Ferenczy két regényének jövedelméből nem tudott megélni és talán ennek tulajdo- nithátó, hogy elfogadta egy hindu barátja meghívását és két évvel ezelőtt Ceylon szigetére utazott. Eyg buddhista szeminárium lakója volt és a szemináriumiban angol nyelvre és irodalomra oktatta a fiatal hindukat. Pesti (barátaihoz írott leveleiben gyakran emlegette, hogy lemondott a húsevőiről é* nagy erőfeszítéssel szervezetét hozzászok­tatta a 'hinduk eledeleihez. A távirat, amelyet az özvegy 'kapott Lon­donból, csak annyit mond, hogy vérhasban halt meg Ferenczy. A hányatott életű pro­fesszor özvegye sem tud közelebbit mondani férje haláláról annál is inkább, mert Ferenczy évek éta egy sort sem irt feleségének. Naradu titka Ferenczy Árpád 1908-ban került Sáros­patakra, aíhól a református kollégium jog­akad érni árján a nemzetközi jog katedráját foglalta el. A vidéki környezetiben sok ellen­ségét szerzett magának és„csakhamar tökbe­tétlennek találta a sárospataki életet. Min­denáron szabadulni igyekezett a Bodrog-parti városból és azzal, hogy megrongált egész­ségét akarja helyreállítani, egy évi szabad­ságra ment. Erre az időre esett első indiai utazása, mert ez a nyugtalan és örökösen ön­magát kereső ember leküzdhetetlen vágyat érzett Kelet titkai­nak megismerésére. Hitt abban, hogy amint az emberiség bölcsője Keleten ringott, ugy^ az igazi, megtisztult és min­dent átfogó nagy eszmék hazája is Kelet, és elsősorban India. • Bombayban szállt pár ha és innen észak felé vette útját. Abu szent hegyén megszem­lélte a dzsainitáik faragott márváinykolosto- ra.it, Delhiben megcsodálta a nagymogulok csodapalotáit. Laboréban a világhírű Salimár- függőkerteket. Agrában a leghatalmasabb síremléket, a Tádzs-Mahál-t. Benáreszben, India legszentebb zarándokbei yen megfúr- dött a Gangesz vizében, imajd Kalkutta felé utazott, ahol Siva isten hitvese. Káli istennő templomában tanúja volt az istennő véres áldozatainak. Hátsó-Indián és Bírnám keresz­tül Madraszba jutott... Itt indiai nevezetességek, műtárgyak után kutatott és egy pár szí kereskedő indiai kéziratot ajánlott fel neki. Tiz .rúpiát kért érte. Ferenczy nem törődött a kézirattal, saj­nálta a tiz rúpiát érte. Különben, is a kézirat tamilnyelvü volt. Európában alig akad em­ber, aki a tamil nyelvet ismerné, mert India szent nyelve a szamszkrit. Pedig Indiában harmincmillió ember beszéli ezt a nyelvet. A párszi kereskedő, amikor látta, hogy a kézirattal nem tud üzletet csinálni, egy tucat ébenfaetefántot kínált Ferenczynek és meg­ígérte, hogy ráadásul ingyen odaadja a tamil- kéziraíot. így került a kézirat Ferenczyhez... Szabadsága letelt. Indiából visszatért — Sárospatakra. Emléktárgyait elajándékoz- gatta és osak a kézirat maradt meg, amely­ről mindössze annyit tudott, hogy valamikor tamil nyelven írták. Egy estén sárospataki legénylakásán kezébe akadt a kézirat. La­pozgatta és egyszerre csak nagy meglepe­téssel görög betűs szöveget pillantott meg az indiai kézirat hasábjain. Több oldalra ter­jedő görög szöveg volt beékelve a tamil szövegbe, nyilván ugyan áltól a kéztől, mely­től az egész kézirat származott. A görög szö­veget még aznap éjjel megfejtette. Az ered­mény annyira izgatta, -hogy a sárospataki kollégiumtól újabb betegszabadságot kért és sürgősen Londonba utazott, hogy a British /K - - . .A" .".s . i w-í '-..■u. . • '• iMuseuuj könyvtárában tamil nyelvű szótár és nyelvtan után kutasson. így került ki tanári állásából Ferenczy Árpád és így tanult meg tamilul ez a külö­nös, nyugtalan ember egv tamilnyelvű biblia segítségével. A tamil írás egy délindiai nenosnak, maghalai Varadénak, Duszjánta fiának volt sajátkezű írása. Ferenczy megismerte Nara- da titkát és elvesztette professzori állását. A bölcs guru nevében... Ettől az időtől kezdve vált igazán hánya- tóttá Ferenczy élete. Budapestre költözött és mert Londonban a tamil-biblia keresése közben feleségül vett egy magyar leányt, nyakába szakadtak a megélhetés gondjai is. A házasságból egy gyermek született... Ferenczy Narada naplója nyomán a háború első éveiben megírta a Nirvána felé cimü kétkötetes regényét. Ebben jegyezte fel az indiai bölcs guru szent verseit: „Az igazi bölcs arra törekszik, hogy mi­nél mélyebben elmerüljön az istenségben. Mily oktalan az, aki szive sugallata ellenére, leküzdi ezt a vágyat lelkében és nem siet a lótuszszemü halhatatlanok karjai közé.. Ferenczy komolyan vette a bölcs guru versét. Elindult a lótuszszemü halhatatlanok felé ... Elhagyta családját. Egy évig a Neue Züricher Zeitung-nak volt haditudósítója a francia-német fronton... De nem bírta tovább. Akkor mondta egyik legjobb barátjának: — Iszonyú katasztrófa zúdul Magyar- országra. A háborút elvesztettük... Bele­őrülök! Menekülni... menekülni!... így került Svájcba. A Neue Züricher Zeitung szerkesztőségében dolgozott és Bu­dapesten maradt feleségének és gyermeké­nek nem hagyott egyebet, csak egy négyhol­das szőlőbirtokot a Hegy alján. A szőlő sem­mit sem jövedelmezett... Ezekben az évek­ben senki sem tudta, miből él Ferenczy és miből él a család? Ekkor jött egv orosz nő. Az elvesztett cselekvőképességet próbálta az idegbeteg professzorban fölidézni és helyreállítani... A leányt visszavitték a szülei Rigába... Fe­renczy ismét egyedül maradt. Életének leg­komplikáltabb szakásza talán erre az időre esik. Az egyedüllétben a bölcs guru tanítá­saira gondolt... Betegen, össze roppanva is­mét menekült. Sárospatak és Budapest után most Zü­richből ... Berlinbe utazott. Az öreg hangya tanításai Betegen, elhagyottan egy berlini kór­házba került és akkor fogott hozzá régóta tervezett „nagy munkájának", a Hangyák­nak megírásához. Régi témája volt ez: a (hangyák társadalma, ahol épp úgy szen­vednek és szeretnek, mint az emberi társa­dalomiban. Magyarul irta e szatirikus regényt és egy német újságíró társaságában lefordította németre. Először a német kiadással akart próbálkozni, de egy újabb szerencsétlenség Berlinből is elüldözte. Londonba költözött és itt végezte el az utolsó simításokat a Hangyák németnyelvű kéziratán. A német szövegből formálódott ki azután a regény végleges angol szövege. A „Hangyák" angol nyelven megjelent 1923-ban és jelentékeny sikere volt az anno! sajtóiban. A kritikusok különösen „az öreg hangya" tanításait emelték ki. Ez az öreg hangya talán a bölcs guru volt hangya képé­iben ... Az, akivé Ferenczy átnemesülni 'sze­retett volna... Jonaíhan Swíft naiv és frap­páns szatíráját, emlegették a nagy angol la­pok a 'Hangyák-kal kapcsolatban. Ferenczy végre pénzhez jutott. Most, mi­után nyugvópontra ért volna. Dolgozni is tudott. A Hangvák-at csakhamar követte Kuna­la cimü regénye, amely ugyancsak anerol nyelven Londonban jelent meg. Kunala... ! Ez az indiánok szent madara, amely minden titkot elénekel és nem irgalma z a szerelmesek legbensőségesebb titkainak sem. Látszólag vidám és pajkos szerelmi történe­tek azok, melyeket Ferenczy Árpád Kimalá- ja csacsogott el, de ha figyelmesebben hall­gatja az ember ennek a hindu madárnak szavát — egy keserű és sokat hányódott élet kiábrándultságát látja bennük. A Kiunala madár kevesebb sikert, és ke­vesebb pénzt hozott a szerzőnek, mint a hangyák társadalma. Ekkor jelent meg a londoni klubban, ahová Ferenczy járt, Monsika hindu orvos. El Ceylon szigetére! Monsika fivére egy buddhista kolostor vezetője Ceylon szigetén, Kandy-ban. Másfél évvel ezelőtt a hindu orvossal együtt útnak indult^Geyj£ű feló, / DKW ; X^OKW, Prala II., **%«*•■

Next

/
Oldalképek
Tartalom