Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-13 / 110. (1444.) szám

Hodzsa anachronizmusa Kassán az elmúlt vasárnapon a csehszlo­vák-Jugoszláv liga tartotta alakuló közgyűlé­sét, amelynek szónoka, Hodzsa kultuszminisz­ter,, nagy beszédben fejtegette, hogy a két kö­zépeurópai szláv állam és nemzet együttmű­ködése mennyire fontos fennállásuk és fejlő­désük biztositására. Történelmi példákkal igye­kezett kimutatni, hogy amelyik szláv állam eltért a közös szláv politikától, az súlyosan ráílzététt a maga egyéni politikájára. Ezért a jcvő politikájának is a szláv szoiidaritás je­gyében kell haladnia. A szláv politika ma már nem szentiméntali zmus, nem romantika, de realitás. Ha ez a szláv szolidaritás felborul, akkor felborulnak az összes világbékére épí­tett tervek, mert a világbéke legkomolyabb tényezője a szláv összetartás. Ez Hodzsa ünnepi beszédének vezérgon­dolata, amelyből a középeurópai szláv álla­mok s nemzetek együttműködése már nem­csak mint érzelmi, hanem mint szükségpoliti­ka domborodik ki- Bár Hodzsa kihangsúlyoz­ta, hogy ez a politika nem offenziv jellegű, Sogy a Szláv szolidáritás a pacifizmus je­gyében fogant, a koncepció logikai tartalmá­nak végigvezetése azonban éppen ellenkező eredményre vezet. A trianoni békeszerződés megalkotásának idejében már megnyilatko­zott ez a „defenzív'' szláv együttműködés a csehszlovák-] ug os zláv korridor eszméjében,1 amelynek offenzív jellegét nemcsak a köz-! vétlenül érdekelt Magyarország, hanem Olasz-; ország is érezte.. A .Magyarország nyugati fe-1 lén tervezett sáv a megcsonkított, legyöngített; orszógra azt jelentette volna, hogy hermeti-' kusan elzárják a nyugattól, amelyhez ezer; éven át a Duna útvonalával kapcsolódott s véglegesen izolálják- Olaszország pedig szin-1 tén érezte a „szláv szolidaritás" jegyében1 megfogant terv offenzív jellegét Trieszt s az! Adria irányában, tehát teljes erejével ellene i fordult s mint Bethlen legutóbbi beszédéből! tudjuk, éppen Olaszország hathatós közbelé-i pése hiúsította meg a cséhszlovák-jugoszláv korridor megvalósulását. Hodzsa doktriner ember, aki azt hiszi, hogy az elméletileg logikusan megfontolt s végiggondolt eszméket a gyakorlati életbe egyszerűen át lehet plántálni. Hisz a fajok szo­lidaritásában s nem figyeli meg, illetőleg nem értékeli kellőiképpen a történelem tanulságait, amely világosan rámutat arra, hogy a faji esz­me sohasem volt dinamikus hatóerő. Sok-sok meghiúsult kísérletre mutathatnánk rá, ame­lyek már csirájukban hordják a megsemmi­sülést. A délamerikai latin államok a panla- tihizmús jegyében még a vámunióig sem ju­tottak el. Mert a szükségpolitikát nem a faji szolidaritás, hanem a gazdasági egymásra­utaltság irányítja. Ez egészen külön fajtájú nemzeteket hozott egybe tartós egyiitrtmükö- . désre és sokszor testvérfajokat állított gyilkos harcban szembe egymással. * A pánszlávizmus eszméje, amely végső eredményben Hodzsa koncepciójának is a magva, a politikai romantika álomvilágába tartozik, a múlt század szülötte s a múlt szá­zad hullásával le is tűnt a történelem színpa­dáról. A cári Oroszországnak nagyszerű tá­masztéka volt ez a politikai rómanticizmus, mert imperialista céljait szolgálta. Konstarti- nápolvhoz akart jutni, hogy mslegvizü tenge­re legyen és ezért lépett fel a balkáni szláv né­pek protektoraképen. Oroszország uj beren­dezkedésével azonban ez az ideológia minden gyökerét elvesztette s ma már anachron'zmus számba megy. Ha a fajiság alapjár lehetne csoportosítani Európát, akkor ez a tényező nem­csak a szláv államokat hozná össze- egységes munkában, hanem a germán s a latin fajta népeket, is. Haladtak-e azonban Anglia s Né­metország egymás oldalán valaha? Prága, május 12. A. francia lapok igen nagy érdeklődéssel várják a joachimsthali konferenciái Ez az érdeklődés érthető is, mert Parisban általában úgy fogják Söl a helyzetet, hogy a kisautant felrobbantására szánt kísérleteknek nem Budapest, hanem Róma a központja s Mussolini az, aki n. _.aon erejével, nagy összeköttetéseivel, Anglia, Magyarország és egy-két balkáni állam tá­mogatásával — sőt egyesek szerint Pilsudski Lengyelországának hallgatólagos beleegye­zésével is — a kisautant diszkredifálásán fá­radozik. Mig a ki sántán tállam okba n általá­ban azt hangoztatják, hogy az egyetlen ellen­ség Magyarország és egyedül Bethlen dolgo­zik Benes szövetsége ellen, addig Parisban nagyon jól tudják, hogy a kisantantellenes irányzat gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak az európai talajban és sokkal erősebbek már, mint azt a kisautant államaiban általá­ban beismerik. A Csehszlovákiában kiadott hivatalos kommünikék egyike sem említi, hogy a kisautantot Magyarországon kívül máshonnét is veszély fenyegeti s éppen az olasz politikái aktivitás gondos titkolása mu­tatja, hogy a joachimsthali konferenciának komoly veszedelmekkel kell megküzdenie. Mtg az olasz lapok többnyire gúnyosan be­szélnek a kisantantról, addig a németek egyetlen legyintéssel elintézik Benes szövet­ségét, az angolok és az amerikaiak pedig szkeptikusan várják az eredményeket s ©gyedül a párisi sajtó az, amely minden ere­jével a kisautant mellett foglal állást. De ez a francia állásfoglalás sem rövidlátó. Éppen Mussolini beavatkozása miatt Párásban is ve­szedelmeket várnak és tudják, hogy a& olasz törekvések a kisantant bomlását is előidéz­hetik. A Petit Párisién ugyan azt jelenti, hogy a kisantant sohasem volt „szolidabb", mint most, de a lap vezércikke Mussolini közbe­lépésének bevallásával bizonyos szkepticiz- | must és aggodalmat árul el. Elsősorban az- ; zal a belgrádi jelentéssel foglalkozik, amely ! szerint a joachimsthali összejövetel nem lesz ' diplomáciai konferencia, hanem a küliigy- j miniszterek szokásos barátságos találkozója, amelyről egyetlen problémát sem rekeszte- nek ki. Minden függő kérdés szóim kerül: ; az olasz-jugoszláv konfliktus, a magyar-olasz szerződés, a magyarországi monarchista re- ! stauráció hírei, Magyarország katonai ellen- i őrzésének megszüntetése és magától értetö- 1 döen az olasz-román szerződés is. Érdekes, ! hogy a párisi sajtó bizonyos tekintetben a | genfi világgazdasági konferenciában is köz- í vetett kisantantelle®ességet lát, mert a genfi ! munka nagy része elsősorban az uj határok, ' az uj kis nemzeti gazdasági egységek és a ! gyászos középeurópai vámok ellen irányul. | Ha Géniben létrejönnek a nagy európai I ipari kartellek, akkor ezek elsősorban a nagyipari államok előnyére fognak szolgál­ni, mig a kisantant kis és nemzeti egységei s csak károsulhatnak. így hát a ki sántán tkon- . ferencián a miniszterek kénytelenek lesznek több aktuális gazdasági problémát is sző­nyegre hozni, azaz kénytelenek lesznek a vámtarifák módosításáról, kereslted • Imi szerződésekről, a vasúti és hajózási össze­köttetések megjavításáról tárgyalni. Végül valószínűleg szóba kerül az a román ajánlat is, amely a kisantant államai számára vám­mentes szabad zónákat helyez kilátásba a Duna román kikötőiben és a Fekete tenger partjain. Joacb?mstls-':'ÍT - elhatározta >;• . a szovjet t }10^r > g... Bukarest, május 12. A joa Jiim* thai! konferencia meglepetése kétségtelenül Szov- jetoroszország elismerésének megvitatása lesz. Mint ismeretes, eddig a kisantant egyetlen állama sem ismerte el de jure Szovjetoroszországot. Csehszlovákia azonban gazdasági okokból nem késleltetheti többé az elismerést, mig Jugoszlávia éppen az olasz kóntroverzia miatt igyekezni fog Szov- jetoroszországban erkölcsi támaszt találni. Szovjetoroszország háromhónapos ha­lasztást adott Csehszlovákiának az el­ismerésre s ha Csehszlovákia elmulaszt­ja a terminust, Moszkva megszakítja a gazdasági összeköttetést Prágával. dbimsthalba. A német fürdőhely, a rádium- terápia híres kiindulási pontja, ma még csendes. Hőmérséklet: egy fok a fagypont alatt. A nap ragyog, de nem melegit. Joa- chimsthal környéke tiszta német. A fővonal — Reichenbergtöl Egerig — szintén német területen visz keresztül s az első valóságos, nem idetelepitett csehszlovákot jó délre, legalább 60—70 kilométer távolságban lehet csak meg­találni. r jmet ' 1 ossága nem igen íö- vT-vnxv w-<.-=c-í«ények i, miért is érdekelné őt ea a sok balkáni újságíró és miniszter, akik egyszerre, szinte rajokban érkeznek a fővonalról idevezető . vicinálison, a szálló automobiljain, vagy a fényes állami és ma­gánkocsikon. A Rádium Palace Hotel, a hely egyetlen (állami) szállodája, óriási négy- emeletes, modern épület, mindenki itt lakik és a konferenciát is itt tartják meg. A bal­káni újságírók — csupa vén kisantantróka, többen ott voltak az összes kisantantkonfe- renciákon — csodálkoznak az érdeklődők nagy özönlésén. Szerintük még soha ennyi vendég és újságíró nem vett részt kisantantkonfe- rencián. Épp ezért Csehszlovákiának érdekében áll a szovjet elismerése. Románia ,,barátságos dsmarsa" Jugoszláviához Bukarest, május 12. A „Guvantul" érte­sülése szerint Mitilineu román külügyminisz­ter jugoszláv kollégájáJhoz barátságos de- marsot intézett, amelyben „határozott pre­pozíciót" kér Marinkovichtól a jugoszláviai román egyház és iskolaügy rendezésére vonatkozólag. Joachimsthal a konferencia előtti napon Joachimsthal, május 12. Utaznak a kül­ügyminiszterek. Mitilineu tegnap délben in­dult el Bukarestből — miután már csak a tüntetés kedvéért is hosszasan tanácskozott a pályaudvaron Clinchanttal, Románia uj fran­cia követével —, Marinkovics pedig tegnap este szállt vonatra. A két balkáni miniszter óvatosan kerüli Magyarországot, ámbár a legrövidebb ut erre vezetne. Marinkovics Zágrábon, Laibachon, Linzen át jön Prágába, azaz körülbelül tiz órával to­vább utazik, mintha Budapesten, Pozsonyon át érkezne, Mitilineu pedig nem átallotta megtenni a 17 órával hosszabb, Kolozsváron, Nagyváradon, Ruszinszkón, Kassán keresz­tül vezető utal, csak hogy ne kelljen Buda­pestet érintenie. De Magyarországon nem lehet átutazni, mert hiszen a pakli Magyar- ország ellen megy! ,A konferencia holnap délelőtt kezdődik, a hivatalos vendégek ma érkeznek Joa­Nagy az érdeklődés, fontos dolgoknak kell történniük. Az angolok Benes bukását vár­ják. Az amerikaiak a kisantant felbomlását. A németek a célok átcsoportosítását és a po­litikai súlypontnak a gazdaságival való föl- cserélését. Számos erdélyi magyar újságíró is érkezik, akik benn vannak a sajtókis- antantban és résztvesznek annak tárgya­lásain. Beavatott körök szerint Mitilineu, Ma- rinkovics és Benes feleségeikkel együtt érkeznek, mert a konferenciának nagy társadalmi színezetet akarnak adni. A kisantantállamok fővárosaiban akreditált összes kisantantkövetek is itt lesznek, vala­mint a jelentősebb román, jugoszláv és csehszlovák napilapok főszerkesztői, akik a sajtókisantant tárgyalásaira érkeznek. A résztvevők Prága,, május 12. A kisantant joachims­thali konferenciáján Jugoszlávia részéről Marinkovics külügyminiszter, továbbá Poli- vanovics kabinetirodai főnök, Erhartios dr. sajtófőnökhelyettes, Beljanski titkár és Ha- velics dr. vesz részt. Romániát Mitilineu külügyminiszter, Cantacuzino kabinetfőnök és Árion meghatalmazott miniszter kép­viseli. Azonkívül megjelenik a konferencián E manói belgrádi román és Seba belgrádi csehszlovák követ, valamint Csolák-Antics bukaresti jugoszláv és Künzi-Jizers.ky buka­resti csehszlovák követ is. A konferencián, valamint a sajtókisantant tanácskozásain a jugoszláv és román Ív vakus sajtókiküldöt­teken kívül 10 jugoszláv r 9 román lap képviselője vesz részt. ) ■■■■■ ■ ' v : . ' • . • . • * . • .1} ' -'"V ■ * • *' A. .. ‘ ) t: ‘ Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, A szlovenszkői es rUSZinSzkói ellenzéki pártok Szerkezét,: Prtga n^Penské^ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: JU'7 ' 7 * 12, II. emciet. Telefon. 3Jii. íviaüo évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TlCipilCipiCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/ilI. Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZVRÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCII GÉZA lefon:30311. Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mussolini vezeti a feli antant elleni roham#! Paris szerint nem Budapest, hanem léma a főellenség — k genfi világgazdasági konferencia is keresztezi Benes terveit — Ma érkeznek Prágáiba a balkáni külügyminiszte­rek — Holnap lesz az első ülés JoachimsthaEhan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom