Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-17 / 89. (1423.) szám

20 ^í^<JM-iV\AfítoR--HÍPJjAE 1927 április 17. vasárnap. ' • péti z tá rcsn r no kon át vezet a díszeséi) alko­tóit vesztibülbe* ahonnan a közönség a föld - szintre s emeletre ószlódik szét. A nézőtér hosszúkás tojásdad formájú, szemben egy kis színpaddal. A terem tehát nemcsak mozi céljaira, hanem lnilturelőádásokra s hangverse­nyekre is alkalmas. Befogadóképessége 709 személy, tellát kétszerese, az eddigi'- moziknak. A tej - v-ezö a főíulvt a .világítási effektusokra he­lyezi?, a világi tói estek sehol sem látszanak, a fényt mindenütt reflektálják. Köröskörül garderabok, büffék gondoskodnak a közön­ség kényelméről. Októberre már készen is lesz ez a világvárosi jellegit mozi, amely húsz év múlva a város tulajdonába megy át. A városháza hátsó részére harmadik emele­tet liuz-nak s itt helyezik el a városi zene­iskolát. Újabb 30 milliós építkezés: program Az Eszterliázv-utea s a liget, között most épül a ' humán-in tér a é tit s is. amely őszre készül el. Hir szerint május­ban kiírják a versenytárgyalást a reuílőrigazgáfóság uj épiiíeíére, amely a Rákóczi-köruti spőrttei-epen lesz, ‘inig a rém lovaglótéren a postaigazgatóság hatalmas épülettömbje fog uralkodni. Ez a program újabb 30 millió koronát jelent. Az uj vasútállomás, melynek elhe­lyezése máris olyan szenvedélyes vitákat provokált, még a távoli jövő zenéje, mert a £0 milliós költséget az államvasutak sokára .fogják előteremthetni. ] A magáné pitkezésék Az állami építkezéssel szemben a ma- gánépitkezés teljesen jelentéktelen. Egy-két, ■ issfeljebb három szobás lakások épülnek a legnagyobb szükségletek fedezésére, legin­kább a külső részeken, a Thököly-ut végén, , a. Pesti-ut külső részén s a javitóintézéttel •szemben. i Nincs városszabályozási terv! í A modern városépitkezés szempontjából -o legnagyobb baj az, hogy Kassán nincs városszabályozási terv. a fejlődés tehát teljesen ötletszerűiig tör­ténik. aminek hátrányos következményei sz-ambe­lülié) ek. A háború ■előtt a világhírű Varga László, aki Bélgrádnak s Tokiónak város- ■rendezési tervét is készítette, Kassára is. ki­dolgozott egy nagyszabású tervet, amely a ■kérdést a legszebben oldotta Volna meg, a kivitelre azonban nem került sor, mert megvalósítását Kassa anyagi viszonyai nem engedték meg. Vukovich Károly városi taná­csos információja szerint ideiglenes váreerepdezési terv. készüld amely ázráií alapja lesz a végleges vá rosszak ál yozásnak. A város építési programja A városi építkezéseket természetesen a- város anyagi helyzete determinálja, amely — sajnos — nagyobb befektetéseket nem en­ged meg. Így a legtöbb értékes, szép eszme' még csak tervben van mev, menvalósi!á.Ara' cok-sok icíő szükséges. Vukovich tanácsos a1 legközelebbi teendőket a következőkben fej­tette ki előttünk: Legfontosabb feladat a kertváros kiémtése, amelyet szövetkezet formájában .valósítunk meg. A kertvárost angol s német minták felhasználásával a mi viszonyainknak megfelelően építjük meg két részben: a kór­ház északi oldalán s a Pesti-uti barakk észa­ki oldalán. Terveink már készen vannak s azokat a pozsonyi Duma-vásáron ki is állítjuk. A kertváros Joö—160 házból fog állani s így lényegesen előreviszi a. lakáskér­dés megoldását. Ez a kérdés aktuális s megvalósítása már a közel jövő feladata. — A többi kérdés már távolabbi. Meg kell csinálnunk a központi vásárcsarnokot. Fontos a temető további rendezése s almlla- ravato’ozó felállítása. A tűzoltólaktanya melleit modern fertőtlenítő intézetet s kisebb népfürdőt tervezünk. Két újaid* iskolát építünk, az -egyiket a városi északi részében, a mási­kat a kertvárosban. Az iparostanonciskola s a tanoncotthon sem várathat sokáig magára. A szegények házát szociális házzá alakítjuk át. amelyben a szegények, árvák és gyógyíthatatlanok nyernek 'elhelyezést. — Az ut- és az uteaépités terén az asz- faltmakadámmal teszünk kísérletet, amely közegészségi \s köztisztasági szempontból nagy e lokál adást fog jelenteni. Hivatalos épületek Hiányos lenne az uj Kassáról adott kép, ha nem számolnánk be az uj hivatalos épü­letekről, bár -ezek nem nagy számnak. A. ka­tonaság- uj épületeket nem emelt, a régiekbe invesztált mintegy 10 milliót. A magyar éra megkezd cli-e pompás kórházat befejezték, de nu 'r r!intézésre vár az elm-egyógyiidézel kérdése, mert a város szivében levő régi épület kihelyezése már égetően szükséges. Éppen ir/y aktuális a Paslciir-intézel felálü- Pá :t íi'í•■/'-•ii Ruszin-zkónak távolsága Prw- „átOÍ, aliol az eoVotíen Jhas-teiir-iírlézet van, több nliiíif 2-4 óra. A törvényszéket újjáépí­tették, árra uj emeletét húztak s ezzel kap­csolatban a Salétrom-utcai kis járásbíróság helyébe. ’"^dern palota emelkedett. Befejez­ték, a vasullgazgatóság építkezését is. Egye­bet ezen a téren nem csináltak. A prágai nagy bankok s szövetkezetek egyáltalán sem­mit" sem invesztáltak s a város legjobb pont­jain levő régi helyiségeket szállották meg. 180 millió tiz évnek építkezése Kassái), de a városnak csak akkor lesz haszna az uj építkezésekből, ha a pénz itt marad, ha a kassai ipar, kereskedelem s Kassa munkás­sága látja hasznát. A város lakosságának ér­dekeit kell tehát az építkezés terén bizto­si tani. Vécsey Zoltán flór. Uj reneszánsz lendületével éled a magyar irodalom Sok a tehetséges regényíró és sok a jó regény — A dráma háttérbe szorul, a lira a perifériákra — Fiatalok és öregek A század eleje óta, mikor Ádynak és körének elindulása, a Figyelő és a Nyugat csoportja szinte máról ho’napra gazdag uj irodalmat, uj irányokat .és uj érdeklődést tereméit Magyarországon, nem volt olyan lendület. . olyan mozgalmasság,, olyan vitalitás a magyar irodalomban, mint ma. Valami zsibongó, pezsgő, tavaszias kedvű élet veri fel az irodalom összes berkeit.. Mégmozüümvk a legder- medtebb téli erdők, ének veri fel a legnémább pagonyt. 'Harcias, fiatalos tüztől égnek azok is, akiket általában öregeknek szoktunk az irodalom­ban nevezni, ami nem mindig az életkort jelenti. Termékeny, nagy harci tűzzel folytatott irodalmi viták indulnak mindenfelé. A fia'aíság a legszélső progresszió mezőin megindul. Uj folyóiratok kelet­keznek, haladók és konzervatívok egyformán. Az irodalom hullámai széles gyűrűkben terjednek szét a fővárosból a. perifériák felé. Soha nem vol­tunk ilyen közel az irodalmi decentralizációhoz, mint ma. amikor Budapest mellett é’énk irodalmi centrumok keletkeznek Szegeden. Pécseit. Debre­cenben. mindenütt egy-egy magas színvonalú re- vüvel, amely köré a fővárosi iroda’om bekapcso­lásával a vidéknek igen tehetséges és nagymüveit- ségü szellemi eli*je csoportosul. És erre a nagy belső hangosságra, az irodalom élei erőinek friss fo’pez-dőlésére az elcsahdf részekről, különösen Szlovenszkóról és Erdélyből hatalmasan zengő ecbo válaszok Kassa, Pozsony, Nagyvárad, Kolozs­vár uj centrumai a magyar irodaimnak, amely elánban, exoanzivPásban, sokrétűségben talán soha nem volt még ilyen intenzív, ilyen amb’Ció- zus és é'niakaró az iroda’om egyetlen korszakában sem. Mindebből a nagy erjedésből talán csak egy hiányzik még: azoknak az el-emi erejű, nagy egyé­niségeknek, az iroda’om nagy uTörölnek megje­lenése. a’-;k nélkül irodalmi múlások korszaka el sem lcéozelhető, de a k’arszPras aranvkor sem, mert ezekből az ifjú óriásokból, a kenukat és fa- fokat fKmgető ’Sturm und Drangerekből lesznek a Goethék és a Schillerek az iroda’mi tan- -zé'.-ék koronázatlan fejedelmei;. • A —mai magvar irod-afoírifoiU sok- ab erős' *00ebém de Irtába ke­ressük fő'eg ott. ahol leginkább Síüks-ég volna rá­juk. a most induló nngv ivói uáE'á’ük el-ő, nagy­szerű lendületében hadakozó fia Vök közt a kima­ga s’ó egvéniségeket. a lenyifoöző erein zsenik A mai fiatal penerácujnak nincs Pfocfije, n:ncs Advja. De talán lesz BiVal-ó jel már az is, hogy merindu-t a nagv erjedés, am Hűnek forrongó ere­je előbb-u!óbb fölveM és kihom’áshoz segíti a reifot* vagy még kellőképpen ki nem bontakozott tehetségeket. Érdekes különben, hogy ennek az újonnan megindult irodalmi lendületnek legnagyobb ereje a regényírás terén van. Sok a tehetséges regény­író. sok a tehetséges regény. Az Íróknak sokkal jobban sikerül a regény, mint a dráma, amely valahogy háttérbe szorul. A magyar dráma csak mint exportcikk komolyabb jelentőségű. Az igazi nagy belső súlyát nem érezzük. Sőt. csaknem egyenesen azt mondhatjuk, hogy színpadjaink hiá­nyát érzik a magyar daraboknak, de különösen a jó átütő sikerű magyar daraboknak. Az idei sze­zon második fele csak egyetlen i’yen nagy sikert tud felmutatni és ez Csat li ö Kálmán ..Te csak pipálj Ladányi"-ja. amelynek kedves meleg, fi­nom humora témáját hasonló cimü regényéből vi'íe színpadra a szerencsés kezű szerző. Sok mély­ség és költői szépség volt B i b Lajos történelmi drámájában, a „Báthory7 Zsigmondiban, amely azonban tartós sikerre nem számi*hafo*t. Teljesen megbukott a Vígszínházban Fodor Lá'z’ó „Dísz­előadás" cimü darabja, amely a szerző erejét fölülmúló vállalkozás volt. Fodor, aki igen ügye­sen és nagy technikai rutinnal ies'e el a francia vígjáték titkait, Molnár Ferenc babéraira vágyott s az „Égi és földi szerelém" után meg akarta írni a „Pokoli és földi szerelmet" kissé gíccses fan­tasztikummal és ponyva szimbolizmussal a sátánt és Don Jüant hozta föl az alvilágból, hogy a köl­tővel egy művésznőért versengjenek. Fodor azon­ban még ezzel a témával sem tudott megbirkózni és zavaros, át nem gondolt inkább csak dekoratív és szellemeskedő b’öffökre felépített darabja olyan kudarcot vallott, mint, példaképének Molnár Ferencnek hasonló kísérletei. Igen figyelemre méltó sikerült realizmus): szatíra volt Nagy Sa­mu vidéki magyar miliőből vett vígjátéka, a „/Hö­rög a haraszt". Sikere volt Fóthy János „Igaz gyöngy" cimü vígjátékénak is a Kamara Színház­ban, bár a darab ügyes felépítésén és sikerült dialógusán kívül alig ad valamit, annyira kita­posott nyomokon jár úgy témájában, mint figu­ráik n és azok beállításában. Ez a kitaposott ut a francia vígjáték és bohózat útja. amelyet fia­tat szerzőink igen jól megtanuljak, amint ezt két egészen kezdő drámaíró Szántho Andor és Vaszary János pé’dája is mutatja. A két fia­tal szerző „Bohózat egy párisi szállodában" cimü darabja, amelyet nem rég mutatott be a Fővárosi i Operett Színház, olyan, mintha azon frissen hoz­tak volna át a boulevardról. De komolyabb, tehetségesebb íróink általá­ban jobban tudnak regényt Írni, mint darabot. Zilahy Lajos, aki pedig első nagy közönség sikerét a színpadon aratta s mai nagy írói presz­tízst ; Süt a nap" cimü darabjának köszönheti, ebben a szezonban sokkal nagyobb hatást ért el regényével, mint drámájával. Bár drámája is igen érdekes. Merész kézzel - nyúlt .hozzá a leg­maibb. a legaktuálisabb, a legégetőbb magyar témához, a puszta és intelligens magyar közép­osztály tragédiáját vitte színpadra, felvouulta'va a mai magyarság minden súlyos, izgalmas problé­ma iát. Apa és fiú személyében két világnézetet állított egymás ml szembe, a sza’onok, a szahna- lángos lelkesedés, a kim érákat kergető nagyralá- tás régi vágású magyarságot s az* az uj energi­kus fiatal magyart, akinek a munka, minden s aki tudja, hogy csak munkával lehet. tahira állí­tani az egész elesett magyar középosztályt s az egész elesett magyarságot. Darabja a „Fehér Szarvas", melyet a Neinze'i Színház mutatott be. nem érhet el azonban olyan sikert, mint ami­lyen* nz érdekes téma és Zilahy iró< presztízse megérdemelt volna, ami annak tudható be, hogy a téma színpadi feldolgozásának vannak bizo­nyos gyöngeségei. de főképp annak, hogv a da­rab a más",ík felvonás végétőt erősen lankad. Annál szebb, annál iköitőnbb és finomabb Z ? - 1 a !h v Lajos kétkötetes hatalmas regénye, a „Két fogoly", az újabb magyar regényirodalom egyik legi>el«n-t.éikeny-etbb ailikotása. A Két fogoly költői elgondol ára. romantikus történet, de szintén a ina és a legközelebbi múlt talajába beültetve. A re­gény tárgya egy őszinte, nagy, sokszor szinte forró eTo'ikumu szerelem, amelyet elsorvaszt, megöl, örökre széjfol-íép a távolság és az idő. A két fo­goly fiatal férj és feleség, akiket a világháború házasságuk első hónapjaiban eltép egymástól. A férj Szibériába kerül, minit hadifogoly, a. feleség pedig itthon érmen olyan rabságban éh a magá- nosságv a íeöelfoedö. társadalmi eTőiitóletek,' az -e&y- re eulvasbodó viszonyok rabságában, Zíialhy mes­teri ' pszichológiával -építi fel, hogy hül ki kölcsö­nösen, férj és feleség nagy szerelme és-hogy talál­ják meg keiosenösen másutt a boldogságot. Szintén izzón mái témához nyúlt Földi Mi­hály a „Halasi H-irsrh fi'u“-b«n, m elvnek hőse megkeresztelt zsidó. Földi rendkívül érdekes me­séért re-<réi)vében egy magasrend ti ambícióktól fű­tött zsidó fiatalember rajongó és mindent felál­dozó szerelmét inj-a meg egy előkelő keresztény lány iránt, aki eoik csalódás és szenvedés után végre boldogan fogadnia ezt az áldoznios rajongást. Földi közben bőven talál rá alkalmat, hogy regé­nyében a zsidókérdéssel kapcsolatos összes társa­dalmi 'tüneteket íelvoorulUssa és kritizál la s érde­kes figurákat mutasson be a mai társadalomból. De mig Zilahy. bár mai problémákról, de rab spécié aeteruiitatis 'irta meg regényét, addig Földi, sokkal efemerebb természetű, a mai időkbe kap­csolódó s a mai időkkel lassankiut megfakuló korregényt árt. Zilahy könyve a költő, Földi re­génye inkább a kitűnő szemű zsurnaliszta mun­kája. A zsidókérdést árja meg egy nagy regén y- íirilágidban Hatvány Lajos is „Urak és embe­rek" rámái munkájában, melynek egyelőre csak az ■első része jelent meg. Hatvány kétségkivüll nagyon érdekes és meglepően őszinte könyvében nem csak mai aktuális vonatkozásaiban tárgyalja a kér­dést, hanem egész történelmi előzményeivel akar­ja bemutatni a zsidóproblémát, három generáción keresztül rajzolva meg a magyar zsidó profilját. Igen divatos a magyar irodalomban a törté­neti regény lie, amelynek valósággal uj reneszán­szát éufük meg. Monumentális © nemiben Gu lú- csy Jenő háromkötetes regénye, a „Fekete vőle­gények", huszonöt év Magyarország legdrámaibb -időszakúból, középpontijában a m-olrácsi vésszel. Ugyancsak Moh ácsról, irt regényt a kor páratlanul gazdag és ez-iaies megel eve intésével Ií r ú d y Gyula. Bér de Mária, a tehetséges erdélyi írónő, a középkorba uneut vissza és egy nagy romantikus lovagszerelem 'költői szép históriáját irta meg „.Romnáld és Audriamjia" oiifnii regényében. Szí­nes korrajzot ad érdekes meeeszövéssel és igen nagy készültséggel Dormándy László „Só­lyommadár" című regényében, melynek hőse Ba­lassa Bálint, a katona-költő, a Végvári -vitéz és trubadúr. A három részre szakadt ország legthá- nyaifottabb kora Balassa Báliul szerencsétlen sor­sának tragikus feszültségű kalandjaiban pereg le előttünk Dormándy sikerült regényében. Félig-medddg történelmi regénynek számit Kárpáti Aurél rendkívül finom kis munkája, „A nyolcadik pohár". Ez a regény a hetveues- nyolcvanas évek pesti kispolgárságának ferencvá­rosi életéből flziakit ki egy tragikusan megrázó darabot. Ez a kis történet, amely lényegében va­lóságos sorstragédia, a leigtisz/tább ■müvész-etlel és a meggyőzés mesteri erejével mondja él, hogy tesz tönkre'egy ház anyagilag, erkölcsileg és fizikailag egy ferencvárosi polgárcsaládot, melynek tragé­diája abból származik, hogy a családfő, egy derék nyomdász, valamelyik vasárnap egy pohárral több sört iszik meg, mint rendesen. Kárpáti regénye érdekes, tiszta vonalvezetésű cs tiszta sfilu&u mumlca, amely egy esztétikai finomságokra be- idegzett Írónak szélesebbkörü hatásokra is. alkal'- mas írása. Bállá Irma „Vaskuthy Gábor" cimü, nagy stiluskészséggel és éles megfigyelés alapján, megírt regénye egv magyar bányaváros hábora- előtli életét vetíti elénk egy fiatal bányamérnök két nő közt ingadozó szerelmének történetében. Inkább stiluemövészétévei és költőd finomságaival tüniikfci Szép Ernő regénye, a „Valentiné", mely a mái pesti ötórai teák léha életét élő társaság­beli. flörtökről és szerelmekről fest igen virtuóz szinkezelésü képet­Egész sora van miég az újabban megjelent, föbfoé-Icevésibő jelentős magyar regényeknek. Ezen a téren igazán nagy a termékenység. Legújabban már a majdnem teljesen háttérbe szorul: novella is kezd újra él etjeit adni magáról. Az újabban megjelent novellá?kötetek közül különösen kettő emelkedik ki. Az egyik Szabó Dezső „Tenger és temető" cimü modern romantikája, a másik Laczkó Géza ötletes, gazdag fantáziájú novel’ás- kölete, a „Sátán Trismegisíos olvasója" és Szi.1- nyai Zoltán „Bolondok tornya" cimü novellái- könyve, tele szebbnél-szebb, erőteljes novellával. Verses-kötet aránylag kevesebb jelenik meg, résziben, mert nincs hozzá kiadó, részben, mert nincs elég és elég jelentékeny költő. A lírában ma határozottan az elcsatolt területe1* irodalma vezet. Sajnos, legjobb költőtök csak ritkán szólalnak meg itthon. Babits Mihálynak, Juhász Gyulának, Tóth Árpának, K o s z t o 1 á n y i n a k már régen nem jelent meg verseskötete. A fiatalok próbálnak most lendületesebben előretörni. Különösen sokat várunk ezen a téren á „Pandorá"-tói. A Pandona uj folyóirat, amely a progresszív irány legke­vésbé szertelen és legjobb erőit fogja össze. A folyóirat azonban könyveket is ad ki, főleg verse­ket. Eddig megjelent köretei igen érdekesek. Ott vau például a progresszív irány legtehetségesebb fiatat poétájának. Szabó Lőrincnek kötete, a „Sátán műremekei"; ezek a nagyváros zajában, a kapitalizmus és a pénz korrupt tülekedésében élő szenzi.bil's költő versei. Szabó Lőr.iuctől megjelent azonkívül egy igen sikerült és szép gyűjtemény V e r 1 a Inc legszebb verseinek fordításaiból. Ugyancsak a Pamdora adta ki Pákozdy Ferenc verseit is, melyekben bizonyos primitív formában kissé kontrasztosan jutnak kifejezésre a modem érzelmek. De nem maradnak el egészen az öregek sem. Az Akadémia kiadásában jelent meg Vargha Gyula „Hamvadó tüzek" cimü vaskos kötete, mely a finom parnassien és nem lankadó inveurióju költőnek páratlan termékenységéről tesz tanusá- goR Nem;.egy. .igen nemes és. lisztaveretii költe­mény vaui ebben á kötélben. SzineB"impresszioniz­mus jellemzi Marcomray Tibor kötet U mely­nek cinre ..Kacagva tört ki a faun a pagonyból". Vidor Marcell „Cel-lo’Ejábau melankolikus, mé­lyen zengő, vagy halkan muzsikáló hangulatok csendülnek meg. De még talán a könyveknél is j-obbaa jellemzi az ir-odalmd élet élénkségét a sok irodalmi vita, mely a legelőkelőbb folyóiratok hasábjain és a napilapokban folyik. Legutóbb Be-rzeviczy Albert Adyról tartott beszéde indítóit meg élénk irodalmi eszmecserét, mely a Budapesti Szemlében és a Nyugatban folyik, - ahol Babits Mihály válaszolt Berzeviczynek. Ennek a vitának egyik mellékzön- géje Mákkái Sándor érdekes Ady-iauuluuáuya, a „Magyar Fa sorsa". Igen érdekes irodalmi vita folyik Voinovich Géza és Zolnad Béla közt a régi és uj magyar irodalomról. S nagy elánnál vívott irodalmi és politikai csatát kavart fel Zi­ta h y Lajos darabja, a „Fehér szarvas" is. Ezek az irodalmi vitái) igen hasznosak, nem­csak azért, mert sok eszmét tisztáznak és jobban megismertetik egymással az ellenfeleket, hanem azért is, mert ezek mutálják meg legjobban, meny­nyi erő, mennyi harci tűz, mennyi életiendület van az irodalomban. Kállay Miklós. A mikádó legújabb amerikai íorniáia legszebben késziti VACEK fodrászszaíonja, PRÁGA, Vácíavské nám. 38. Speciális berendezése van tartós s állandó ondu- lálásra s a legjobb világszisztémák szerint dolgo7Ílc. 13 legmodernebb gépe van a tartós ondulálásra s valamennyit a legjobban kitanult szakemberek kezelik. Hö'gyeknek ősz haj fes'ését a legújabb'ameri­kai I. R. Insulax festékkészitménuyei ugyanazon árért végzi, mint másutt Henával való fes'ésért fizetnek. VACEK fodrászszaícrtja, PRÁGA I!., Véc'avské nám. 38. Hujkészitmcrycin’ et saját gyárunkban álli juk elő Chrastban. Copfok, hajpárták s parókák a legnagyobb választékban gyári áron kaphatók. SÍI-Hl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom