Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-10 / 84. (1418.) szám
8 1927 április 10, vasárnap. Gyilkolnak*e a napfoltok? Szenzációs tudományos vita a napfoltok élettani hatásáról — A napfoltok maximumának periódusában vagyunk — Prága, április 9. Az elmúlt napokban, amikor az áprilisi esőzés még nem köszöntött be s a meleg tavaszi napsugár áldott kévéivel árasztotta el Prágának a tél csatlakjából kivetkőző utcáit, a Vancel-tér sarkán újból megjelent annak az élelmes üzletembernek csillagászati távcsöve, aki egy-egy érdekesebb égi tünemény alkalmából egy korona lefizetése ellenében .arra ösztökéli a járókelőket, hogy bekukkantsanak a távcsőbe s az égbolt titkait fürkész- szék. És hogy a távoli világok rejtelmei mennyire érdeklik az embereket, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a koronákból rövid néhány óra alatt ezresek tevődnek össze. Ezen a március végi délelőttön a távcsőt a napra irányították be, a mi meleg és világosság forrásunkra, amelynek vakító világ-osságába fedetlen szemmel nem tekinthetünk s kormozott üveget kell használnunk, ha titkait, fürkészni akarjuk. A nap tányérján a jobboldalon egy hatalmas szeplő volt látható, amely elrútította arcának aranyos simaságát,. Ezek a szeplők a nap tányérjain a napfoltok, amelyekről annyi szó esik mostanában a tudományos irodalomban s a napi sajtóban. Napfoltok és tengelyforgás Már a legkezdetlegesebb távcső segítségével is észlelhetők a nap foltjai, melyeket Í611 kezdetén Fabricino és röviden utána Galilei és Scheiner is felfedeztek. Scheiner e foltokat apró. a nap közelében keringő bolygóknak tekintette, de Galilei már felismerte a naphoz való tartozásukat. A foltok közel a korong keleti szélén tűnnek fel, nyugat felé vándorolnak a korongon át, 12-14 nap múlva a nyugati szélein eltűnnek, hogy egyes esetekben 14 nap múlva láthatókká váljanak. Már Scheiner azt következtette ebből, hogy » nap mintegy 25 nap alatt egyszer megfordul tengelye körül. óriási terjedelmű napfoltok A foltok rendesen két alkotó részből állanak, a sötét magból s az azt környező szürkés udvarból. A folt sötétsége csak kontraszt hatás. A mérések szerint a sötét mag fénye még mindig ötszázszor múlja felül a telehöld világát. A foltok szabálytalan alakúak s nagyon különböző nagyságúak, vannak pontihoz hasonlók s olyanok is, amelyek átmérője több min* 85.000 kilométer, amelyek tehát a föld átmérőjét hétszer s még többször is felülmúlják. Emellett úgy az alak, mint a nagyság igen gyors, majdnem hihetetlen változásoknak van alávetve. A foltok rendesen csoportosan lépnek fel, gyakran több csoport is egyesül s tartamuk néhány nap s kivételesen több hónap is lehet. Feltűnő még, hogy csupán a nap egyenlítőjének szomszédságában lépnek fel. A mágikus 11-es szám Az immár néhány évszázadot felölelő észlelési anyag kétségen kívül kimutatta, hogy a napfoltok gyakorisága 11 évi periódushoz van kötve. K ét-három év alatt a foltok száma és terjedelme feltűnő nagy, ezután fogynak _ a maximum után 6—7 évre beálló minimumig, amidőn a nap heteken át teljesen foltmentes. Ismét 4—5 év múlva a gyakoriság maximuma tér vissza. A közök egyenlőtlenek^ a gyakoriság megnövekedése rövid ebb időt vesz igénybe, mint csökkenése.. Benn vagyunk a maximális periódusban Ha a napfoltok gyakoriságának görbéjét megrajzoljuk, akkor látjuk, hogy ez a görbe, amely 20 és 140 között, maximumait 1848- ban, 1859-ben, 1870-ben ,1882-ben, 1894-ben, 1905-ben és 1916-ban érte el. A legutolsó maximum 1916-ban volt. a rákövetkező minimum 1923-ban. mig a napfoltok maximuma újból 1927-ben, ebben az esztendőben jelentkezik. Ez a körülmény teszi aktuálissá a tudományban újból a napfoltok kérdését. A napfoltok hatása A modern csillagászati felfogás szerint a napfoltok a nap felületén végbemenő óriási magn etikus zavaroknak, viharoknak eredményei. Természetes, hogy ezeknek a hatalmas vihar/ásoknak a földre is hatással kell lenniük. Kétségbevonhatatlan, mert a közvetlen észlelet eredménye a napfoltok hatása a mágneses jelenségekre. Mindannyiszor, valahányszor a napfoltok számában változás van. megfelelően változás észlelhető a földgömb mágneses elemeiben is. . A napfoltok maximumának időszaka körülbelül 11 év, éppen igy 11 évenként áll be az elhajlás napi változásának maximuma is. (Az elhajlás a mágnestű eltérése a mágneses délkörtől. Az elhajlás a nap folyamán s évenként változik.) Ugyancsak észlelhető, hogy a sarki fény s a mágneses viharok maximuma egybeesik a napfoltok maximumával s megállapították azt is, hogy ilyenkor a te’ehin-, a táviraiszo1,vála>bnu, továbbá a rádióban is zavarok állnak elő. De a légköri viszonyokban is nagy hatása van a napfoltoknak. így például a föld egyenlítői pontjainak átlagos hömérsékletváltozása megegyezik a napfoltok görbéjével. A gleccserek növekedésének s visszafejlődésének periódusát Bruckner szintén a napfoltokkal hozta összefüggésbe. A gyilkos világűr Itt élünk ezen a parányi földgömbön s a világűrben halálsugarak cikkáznak, amelyeknek ereje a legerősebb páncélt, átütné. A világűr meggyilkolna bennünket, ha jótékonyan nem takarna be a 150 kilométer vastag ! légburok, az atmoszféra. — Így mondja a vád, amely még eddig nem nyert bizonyítékot, — hogy a biztosítás ösz- Szegéhez" jusson Marék mérnök. Az összeg, igen az összeg akkora, hogy ennél jobb bizonyítékot nem kellene keresni: az összeg, amit az Anglo-Danubian-Loyd biztosítónak ki kellene fizetnie, 400.000 dollár, 14 millió korona. Egy másik bizonyíték: a Marék-házaspár nagyon szegény volt (az asszony démonikus és élnivágyó). Egy harmadik: Marék mérnök 1925 junius 11-ikén biztosította be magát erre a vagyonra és a szerencsétlenség két nappal később, junius 13-án történi■ Az egész sajtó tele van ezzel a szenzációs perrel, a tudósítók mindenünnen össze sere glettek és bár Bécsben ma a választási láz tombol, plakátok rikoltó tömege vonzza-laszitja a kedélyeket, mégis csak ez a per, a levágott, a 400.000 dollárért fejszével az eleven testről le hasít ott láb pere érdekli az emberek millióit. E három bizonyítékon kívül, az egész peren kívül esik azonban az a.hihetetlen, az a megfoghatatlan, amiről mindenki tud, amit mindenki sejt, amit suttognak, amit megértenek, amitől az asz- szonyok vére szila,jobban kering és lélekzetük meg-megakad --------(E lőbb azonban a büntető perrendtartás Szabályai Szerint a megfoghatailant konkrétumokkal, „bizonyüékokkal" bástyázzák körül Mert olyannyira megfoghatatlan, hogy fel nem érnslc hozzá ott a hihetetlen magasságban: az emberi lélek éteri magasságában. Bizonyítékokat halmoznak. A fenti három nagy bizonyítékkal lerakták a bástyák talapzatát. Most jönnek az egyes kőkockák. Lehetetlen egy fejszecsapással igy elmetszeni a lábad, rSMdják az orvosok, ha a fejsze csak lecsúszott a fa- tuskóról. Többször vágtok oda, mondják. És nem. Marék maga, mert ezt ember önmaga ellen elvégezni nem tudja; hiszen már az első csapásnál elájul. Kicsoda, tehát? A vád ránéz a démonion szép asszonyra: az asszony telte! •És csakis férje beleegyezésével tehette. Kiderül, hogy mások is be voltak avatva a dologba: 400.000 dollár, olyan összeg, hogy több embert gazdaggá tehet. A Rudolf-Szanatórium ápolója azt vallja, hogy tisztán hallotta, mikor a Marékéi kezelÖ orvos, Pane dr. kollegájának, Fries doktornak azt mondta: „Ha ez sikerül, nagy pénzre tehetünk szert!11 A vád körbe járatja mozdulatlan, hipnotizáló tekintetét és a két orvos megmerevedik. A francia Bougral doktorra gondol a vád, aki betegeit elaltatta, hogy kirabolhassa őket és mikor az egyik eladta,tott meghalt, a hullát a rendelő szekrényébe zárta. Bougral doktorra gondol a vád, és arra, hogy Haanmnn és Reinitz leora borzalmasan elszánt kor, amelyben két démon űzi a világháborús emberiséget: az arany és a Szenvedély. Az államügyész leveli talárját és a forrólevegöjü terem közepén fejszével a kezében demonstrálja az esetet, hogy bebizonyítsa a szerencsétlenség lehetetlenségét, és azt, hogy feltétlenül bűntényről van Szó. Egy bábut hoznak be és ezen szemléltetik a.z „esct“ lefolyását. Majd egy „szakértő“ áll elő • Eddig úgy hittük, hogy a légkör megvédi az organizmust a kozr mikus behatásoktól. most azonban francia tudományos körökben olyan vita folyik, amely az egész emberiség figyelmét lekötheti. A napfoltok s a tömeghalálozás összefüggése A francia Tudományos. Akadémiában egy kiváló tudós nemrégiben szenzációs előadást tartott, amelyben statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy a tömeghalálozás évei egybeesnek a napfoltok maximumával. A statisztikai adatok próbája meglepő módon igazolta ezt az állítást, az ellenpróba pedig megmutatta, hogy a halálozások maximuma a napfoltok minimumának éveivel esik egybe. A két legutóbbi világjárvány, az 1916— 1918-as és az 1926—27-es spanyoljárvány egybeesik a maximum periódusával. A francia orvosszövetség elfogadta a tudós érvelését, mig Charles Norman, a hires csillagász tagadja, hogy a napfoltoknak az emberi idegrendszerre bárminő hatásuk lenne. A kongruencia mindenesetre akkor is érdekes, ha a tömeghalálozás s a napfoltok maximuma közti összefüggés nem állja meg és nyilatkozik: szakértelme abban áll, hogy féllábu. Másik lába tényleg egy ilyen szerencsétlenségnek esett áldozatul. Mintha Goyának, a fantasztikusan borzalmas spanyol festőnek örödögien inkvizíciós albumaiban lapozna a néző, olyan képek elevenednek meg ebben a tárgyalóteremben: az Idő kizökkent kerékvágásából és vad irammal rohan visszafelé, — vissza a legsötétebb középkorba. És felette, a megörült Idő felett korbáccsal kezükben a fúriák és enmenidák serege----------Bizo nyítékok. Épül a. bástya. A vád egyre feljebb hág: fokról-fokra. Most kinyújtja csontos karját a démoni Marekné után és testéről lelépi a leplet. Ki volt Marekné? A feleletet megelőzőleg még egy bizonyíték: Marekné sógornője,, mondja a,z államügyész, elégette a levágott láb már ágszár át és harisnyáját. A megmaradt lábtönköt a térd felett amputálni kellett. Az orvosok megvizsgálták a levágott, eltemetett és újra kiásott lábszárat. Saká időznek a részleteknél, amelyek látszólag nem hoznak semmi hasznot mint bizonyítékot. És csak most, a kiásott lábbal szembenézve, veti fel a vád a kérdést: Ki volt Marekné?) Idáig mindent zárójelbe tehettem, mindez csak a vád és védelem szempontjából fontos. De Marekné? Ki volt a „démoni“ asszony? Mert csak igy lehet, megtudni, hogy kicsoda most, ki és mi volt Marék mérnök életében. És mindenki tudja, hogy ebben a, perben kizárólagosan ez az asszony fontos, a saját maga. szempontjából mint jellem és jelenség és a férfihoz való viszonya szempontjából. A vizsgálat röntgenlámpáját rászegzik erre az igéző női testre, hogy felkutassák a lelket és minden „külső“ életadói kitudódik-. Egészen rendkívüli Marekné biográfiája. Különböző fajú házaspár gyermeke. Apja korán Amerikába vándorol és a családot nagy nyomorban hagyja vissza. A tizenkétéves leány aranyvörös haj- tincse egy öreg, nagyon gazdag ember érzékeit félkorbácsolják. Az öreg aranya legyőzi a tizenkétéves leány anyját és elaltat m'nden aggályt. A tizenhároméves Mária az öreg palotájába vonul, metréssze, később ápolónője lesz. Mikor az öreg meghal, gyilkossággal, emberöléssel vádolják. Ekkor küzd először az életért és — a hagyatékért. Huszonötéves korában mindent tudott, lelke a% élet minden mozzanatát és árnyalatát appercipiálta: Márta megkezdi a küzdelmei, amelyet az érvényesülésért folytat- Ekkor ismerkedik meg a .tizenkilenc éves technikussal —-----A tizenkilenc éves technikussal! Az a huszonöiéves Márta, aki már tizenhároméves kora óta járja az élet iskoláját, egy tizenkilenc éves ember felesége lesz• Márta, aki érvényesülni akar, aki minden akadályon át akar ugrani, mindent letörni, amíg nem. érkezett. el a csúcspontra, oda, ahol az arany deleje más légkört varázsol a súlyos légkörű földre . . . azonban a tizenhilencéves Marék olyan szegény, hogy alig tudja önmagát eltartani! Mégis a felesége lesz? Arany és brilHáns után vágyik és egy szegény fiatal bolond felesége 5558/27 Brémából Argentínába és a többi világrészekbe olcsón áthajózza Önt közkedvelt hajóival az Északnémet Lloyd B emen hajóstársaság Vczérügynokség:: Prága, Hybernská ulice 8. Kérjen költségvetést lesz? Kicsoda ez a Marék? Senki! A borzalmas tett után Karin Michuelis, a nagy dán Írónő nála járt (a vizsgálat előtt) és remegő tollal könnyező cikkeket, irt a világsajtóba erről az emberről: „Mikor beléptem. szinte rögtön tudtam, hogy nem lehet bűnös." Egy próféta képét mutatja ez a vádlott: szőke nagy szakáll, göndör szőke haj, halálos sápadtság, a homlok alá visszahúzódó tüzes, exlatikus fényben, lidércesen lobogó szemek, amelyekben hirtelen kialszik a tűz és akkor csak végtelen szomorúság nyilatkozik meg a tekintetében, amely állandóan, hipnotizálton az asszonyon csüng, az asszonyon, aki az erős, a férfias, aki ebben a teremben egy világgal szemben küzd a maga legnagyobb boldogságáért, aminek mindent feláldoz: a négyszázezer dollárért. Marék egy negyven éves férfi benyomását kelti és huszonhárom éves —-----~ És a zárójel csak itt oldódik fel teljesen, és mindaz, ami ezen túl van, nem vád, nem védelem, megfoghatatlan, mert. amennyire ördögi, amennyire isteni, amennyire gyalázatos, förtelmesen rossz, és büntetendő Isten és ember előtt, annyira bámulatot : érdemlő heroiz- mus és jóság, amelyért meg kellene bocsátani: a tizenhilencéves technikus vak, szenvedélyes, minden gátat elsöprő szerelme, « huszonötéves nő vak, Szenvedélyes, minden gátat elsöprő élnivágyása . . . Két erő, amelyek találkozásából az arany, a minden Szerelmet biztositó és a minden élnivágyás beteljesülését biztosító arany vihara szikrázott elő. Szegények voltak. A fiatal férj dolgozni próbált. Feltaláló volt. De a milliókat nem. tűdig feltalálni. Tehát az asszony találta fel őket. a maga módján: „Levágod a milliókra biztosított lábad!" suttogta az Éva-Márta-asszony Ádám fülébe. „Egy pár heti szenvedés, aztán egy hosszú ragyogó élet boldogsága! Ne félj! Melletted leszek! Nem jogiak elhagyni soha! Levágott lábbal repülni, Szárnyalni fogsz Szerelmem szárnyán . . .“ És Marék mérnök, a fiatal, akkor huszonegyéves fiú baltával levágta, vagy levágatta lábát,— mert a huszadik szá- ! zad, a háború utáni iram, más, mint az eddigiek az emberiség tört étiéi ében. „Vér és arany!" Milliók ajkán ez a csatakiáltás, az Ady Endre próféciája. Vérért még lehet aranyat. kapni, aranyért mindent, ami vérré változtatható: a körforgás igy teljes. Micsoda? . . . Toggenburg lovag, Schiller nagyszerű trubadúrja, az a Minnesánger, aki mindnyájunkon túltett, addig ült kedvese ablaka alatt, aniig egy Szép reggelen halott volt ... Ez ma érvénytelen! Ez a hűség ma hűtlenség: energ’a- pazarlás, amely árt és nem használ. Mi jót teszel vele Szived, hölgyének ma, hü Toggenburg lovag? Szived hölgye ma mást kíván, hűséges lovag! Szived hölgye? Maga az Élet! Kedves Toggenburg. Nézd az életet: a vádlottak padján ül a Század trubadúrja és Szivének hölgye . . . Nézd őket lovag, milyen fiatalok, hogyan küzdenek! . • . Nézd ezt a férfit, kinek sápadt arca, álszelleinülien nézi áz aranyvörös hajú asszonyt, aki a négyszászezer dollárját védi, mint anyja gyermekét . . . Nézd Toggenburg az toj trubadúrt, a megfoghatni- lant, ami pokol és menyország egyben . . . Nézd az uj életét: « levágott lábat, melynek értéke a mindenható dollár: Az uj misztikum, a megfoghatatlan. Neubauer Pál. a helyét. Lábát fejszével lehasitotta testéről, Mii liPStJ DyQUSY életbiztositótársaság ftókisazgatóság Szlovenszkó részére, ® 1 B yy » Jrk BRATISLAVA, Lorencova brána 17. Minden modern rendszerű életbiztosítások.
