Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-09 / 83. (1417.) szám
Mai számunk oldal :í •' - V., :WW- " '• ( ' ■ ^ VI. évf. 83. (1417) szám a Sz@HIÍ9«B8 « 1927 április 9 '/U'&fíYARHTRMP Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÜZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. “Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Szegény Ferdinánd, román király, az ember azt sem tudhatja él-e még, mert a bukaresti királyi palota balkánia- san bárok és tuldiszitett épületét oly hermetikusan el lehet zárni a világtól, ahogy a körülmények épper parancsolják. Valószinü, hogy a gyilkos rák néhány óra múlva végez ezzel a szomorú és csöppet sem irigylésreméiló királyi élettel és valószinü az is, hogy Avarescu és Bratianu, Mária, az erélyes királyné és a többi szép királyi asszony, a görög, a jugoszláv és a trónörökösné csak nagy tanácstalanságuk miatt nem adnak híreket, mert nem mernek Szembenézni azokkal az eseményekkel, amelyek eljövendnek, ha az uralkodó — akit Romániában bizonyára nagynak fognak nevezni — lezárja mindent összefoglaló és kiegyensúlyozó szemét. Ritkán tűnt ki a történelemben ily pregnánsan a monarcha szimbolikus jelentősége, mint most Bukarestben. Amig él Fer- diránd, minden rendben van, amint meghal, megkezdődhetik a bomlás — ime egyetlen jelenségben a király személyes tekintélyének legmélyebb értelme és szükségszerűsége. Nem tudjuk, mi történt ebben az államban, melyet oly pompásan el lehet zárni Európától, nem tudjuk, mi van Bukarestben, a bizonytalanságok székvárosában, ahonnét azért utasítottak ki például egy angol újságírót, mert megtáviratozta a Dail Expressnek szóról-szóra ugyanazt, amit az Universulban olvasott, — nem tudunk semmit, de az utóbbi napokban gyéren jönnek a jelentések, a rák pedig nem gyógyítható. Az föltétlenül biztos, hogy Ferdi- nánddal baj van! S Ferdinánd, ez a Hohenzol- lem király, akinek apja, Károly, még lóháton, álruhában és ismeretlenül jött be messze idegenből Moldáviába, igen ez a Ferdinánd, ez a német herceg képviseli ma tulajdonképpen Nagyromániát, nem pedig Jorga, Cuza, Bratianu, Titulescu, Goga, Take Jonescu, Vajda vagy Avarescu. Vagy nem is ő képivesli Romániát, hanem a másik, Mária, az angol hercegnő? Ezt sem tudjuk pontosan a titkok országából, ámbár tagadhatatlan, évek óta az impulziv Mária az, aki a bukaresti udvari politikát irányítja. Az ő erélye teremtette meg Nagyromániát is, mert Ferdinánd, ez a csendes, szomorú, németből jött román ember, az okos Károly és a romantikus Carmen Sylvia fia, örök életében haza- huzott atyáinak országába és mégis — milyen irónia! — ő lesz az, akit nagynak fognak nevezni, mert megháromszorozta Románia területét és lakosságát s csaknem nagyhatalmat teremtett az alig ötven éves balkáni fejedelemségből. Legyőzte a németeket, az osztrákokat, a magyart, a bolgárt, az oroszt, a törököt — az összes ellenségeit, de élete mégis szomorú, mert minden máskép történik, mint ahogy békésen szeretné. Ő az uralkodó, de rajta uralkodnak. A rák és Mária. Bratianu és a bojárok. Mondják is, soha Szomorúbb, zárkó- zottabb, csöndesebb király nem létezett, mint ő, aki „hódított" s akinek most még halálát is megnehezítik a modern orvostudomány miniden vívmányai, mert élete Románia rendjének záloga. Ha meghal, eljön fia, a Szegény Ferdinánd Szegény földönfutó Carol fia, akit hivatalból gyűlölnie kell az apának és Bratianu parancsára egész Romániának is . . . Mi lesz, ha Ferdinánd meghal? A belső következményekről nem igen lehet, beszélni, mert — ismétlem — Romária hermetic-e elzárt ország és semmit sem tudhatunk róla, de a külső biztonság nem áll éppen jól. Eddig volt egy orientáció: Olaszország. Az olasz orientáció azonban csak bizonyos feltételek betartása mellett működik: ha Bukarest keresni fogja a Magyarország felé vezető kapcsolatokat. Csak igy számíthat Mussolini jóindulatára és eset’eges támogatására, ha netalán megindul észak felől a nagy ellenség Besszaiábia ellen. Oroszország Angliát okolja a pekingi szovjetkövetség megsértéséért Az angol-orosz viszony ismét feszültebb lett — WaSiington &©© pskinsgi mlnlszterslnök lemondott — Linda sfaangStan orosz főkonzuli az angolok foglyának tekingető Shanghai. április 8. Előrelátható volt, hosrv a pekingi szovjet,követségen.tartott, razzia, melv határozottan a nemzetközi iosr szabályaiba ütközött, Moszkvában nagv izgalmat fog kelteni. A helyzetet az is elmérgesitette. hogy a pekingi eseményekhez hasonló jelenetek játszódtak le Shanghaiban is. ahol a nemzetközi koncessziós területen fekvő orosz fökonzulátust az angol önkéntessereg és az idesrenvárosba menekült fehérgárdisták tegnap körülkerítették. Linden shangliai orosz főkonzulnak ugyan nem történt bántődása és a konzulátus épületébe senki sem tette be a lábát, de a konzult légmentesen elzárták a világtól, azaz nem engedik, hogy valamiképpen résztvehes- sen a kommunista agitációban. Az angolok e lépésüket azzal indokolják, hogv a shanghaii idegen városban fekvő orosz konzulátus volt a koncesszió területén egyre erősbödő kommunista propaganda bölcsőié s éppen ezérit a város lakossága saját .érdekében szükségesnek tartotta a konzulátus és a város érintkezését lehetetlenné tenni. Tegnap Kutttaj, az újonnan elfoglalt Ki- angsu tartomány kantom kormányzója csak nagy üggyel-bajjal juthatott Linde főkonzulhoz és hiába tiltakozott az angolok erőszakoskodásai ellen, a kordont álló önkéntesek csak Dunean tábornok egyenes parancsára engedték be a kantoni kormányzót. Hiába tiltakozott Linde főkonzul is és hiába hangoztatta, hogv az orosz konzulátus csak a kínaiakkal áll kapcsolatban és semmiesetre sem esik angol fenhatóság alá, a város parancsnoka hajthatatlan maradt és nem szüntette meg a körülzárást.. Ezzel a lépéssel is azt mutatja Anglia, hogv Shanghaiban úgy viselkedik, mint, saját, területén és egyetlen percig sem mutat, engedékenységet. Valószínű, hogv a shanghaii orosz konzulátus körül- zárásának ugyanolyan következményei lesznek, mint a tegnapelőtti pekingi nagy házkutatásnak voltak. Pekingben különben a helyzet még mindig nem nyugodott meg. A szovjetkövet,helvet,tes bejelentette tiltakozását, de a következmények aligha állnak meg a puszta tiltakozásnál. Moszkvában tegnapelőtt, este terjedtek el a pekingi szóvietncgvkövétség megsértéséről szóló hirek s a másnap reggeli lapok máris hatalmas uszító cikkekben foglalkoznak az esettel. Senki sem vádolja Csangcsolint és az északkinaiakat, miután a szovjet véleménye szerint a mandzsuriai marsall csak báb Anglia szolgálatában, ellenben mindenki nyíltan Angliát okolja, mert állítólag a házkutatás gondolata az angol követségtől ered. Nem lehetetlen, hogy a pekingi incidensből súlyos angol—orosz konfliktus válik, mely az amugyis feszült helyzetet még jobban elmérgesiti. Chamberlain tegnap ismét beszédet mondott, a kínai eseményekről és a szovjet szerepéről. Ez alkalommal Birmingham választóihoz szólt. Mindenekelőtt megállapította, hogv amióta Angliában a konzervatívok az urak, Európa megbékült. Az angol—orosz viszony igen súlyos. Moszkva nem titkolja, hogy világforradalmat akar szítani és Angliának tulajdonképpen az lenne kötelessége, hogy szakítson ezzel az országgal, amely aláássa a világbékét. Ha Anglia ezt a végső lépést nem teszi meg. akkor ez nem azért történik, mintha London nem lenne tisztában a szovjet céljaival. hanem azért, mert a világbékét mindenáron meg akarja őrizni. Az Isvjestija uszító cikke Anglia ellen Moszkva, április 8. Az Isvestija mai vezércikkében foglalkozik a pekingi szovietkó- vetség megtámadásával és megállapítja, hogy az incidens, nem elszigetelt jelenség, hanem ©gv általános nagy tervnek első lépése. Csangcsolin a diplomáciai negyed földjére nem nyomulhatott be másképp, csak úgy, ha megkapta a diplomáciai testület doyenjének beleegyezését. Pekingben köztudomású, hogy Oudendijk holland követ, a doyen minden tekintetben Anglia szolgálatában áll s azt teszi, amit Nagybritannia követe parancsol. A támadásnak célja az volt, hogy provokálja a szovjetuniót és isv a hatalmaknak szabad kezet engedjen a kínai intervenciókra. Moszkva azonban már többször bebizonyította. hogv idegei rendben vannak és többet, viselnek el, mint azoknak a hatalmaknak idegei. akik pánikra számítanak, hogy a zavarosban halászhassanak. A támadás vezetője vlószinüleg „bizonyítékokat" keresett, a szovjet bűnösségére vonatkozólag, hogy azután Szovjetoroszországot ugv állíthassa be, mint a kinai forradalmat okozó bacillust, Az. események titkos szervezőié megszokott módszere szerint, valószínűleg a hamisításoktól sem fog visszariadni céllá érdekében. Csang- csolinnál fölösleges a tiltakozás, mert, a mandzsuriai marsall amugyis érzi már a végét s görcsösen ragaszkodik a hatalomhoz s kiszolgáltatta magát Angliának. Szovjetkor osz- ország közhangulata mély megbotránkozással vette tudomásul a pekingi erőszakot és akkor fog csak igazán tiltakozni, ha megtudia, hogy ki volt a tulajdonképpeni bűnös. Moszkvát nem lehet provokálni és a szovjet akkor vonja le a végső következményeket, ha az ügy tisztázódott. A pekingi diplomáciai testület is tiltakozik Peking, április 8. A szovjetkövefség átnyújtotta tiltakozását Csangcsolin külügyminiszterének. Ugyanekkor a pekingi diplomáciai testület is jegyzéket adott át, melyben a szovjetkövetség elleni razziát törvénytelennek nevezi. A végrehajtó hivatalnokok túllépték azt a határt, amelyet a diplomáciai testület doyenje felállított. Az engedélyben ugyanis csak arról volt szó, hogy a kinai detektívek a szovjetkövetség környékét kutassák ki, de arról szó sem volt. hogy a rendőrök a szovjet épületébe is behatolhassanak és átvizsgálhassák azt a tíz házat, amely az orosz követség telkén áll. Moszkva, április 8. A népbiztosok tegnapi megbeszélése után hivatalos kommünikét adtak ki, amelv szerint a szovjetkormánv még nem határozott, a megteendő lépésekről, mert, nincs pontos adatok birtokában. Egyelőre csak tiltakozó jegyzéket küldtek Pekingbe, amelyben felvilágosítást, kérnek. Erre a jegyzékre egyelőre nem érkezett, vádasz. Zavarok Pekingben London, április 8. A Reuter-iigynükség jelentése szerint Wellington Koo, Északkina miniszterelnöke lemondott. Linde shanghaii orosz főkonzul a Reuter-ügynökség tudósítója előtt kijelentette, hogy a pekingi orosz nagy- követséget valószínűleg Hankauba helyezik át. A Times tiencsini távirata szerint a francia konzul megengedte, hogy a kínai rendőrség átkutassa a tiencsini ssoyjetbankokat és a kinai vasút orosz igazgatóságának épületét, amely francia koncessziós területen áll. Tokiói jelentések szerint a japán közvélemény nagy feszültséggel figyeli a pekingi eseményeket. A nyugtalanságot növeli, hogy japán hivatalos körök nem nyilatkoznak a történtekről. London, április 8. A hatalmak még nem adták át nagy jegyzéküket a kamtoniaknak, mivel a japán kormány nincs megelégedve a ieovzék szövegének ©eves részleteivel. így többek közt hibáztatja azt a pontot, amelv a kantornak büntetéseképpen azt is fölsorolja, hogv a nankingi konzulátus kirablása miatt, a kantoni hadsereg ünnepélyesen üdvözölni lesz kénytelen az angol, amerikai és japán zászlókat. Tokio szerint ez m égd öntené Csan- kaiszek hatalmát, már pedig a kinai események nyugodt.lefolyása érdekében föltétien szükséges, hogy Csánk aj szék uralm on maradjon. ü| japán-ldnai összeütközés Shanghai. április 8. Az éjszaka folyamán komoly összeütközés folyt le a kínaiak és a japán katonaság között. Japán források szerint a támadó fél Kina volt s a japán gyalogság csak az első sortüz után válaszolt a tüzelésre. Linde szovjetfőkonzul Aal norvég főkonzulnál, a shanghaii konzulátusi testület doyenjénél bejelentette tiltakozását a szovjet kozulátus elzárása miatt. Grieger Miklós a konzervatív szociális politikát hirdeti Budapest, április 8. Budapesti szerkesziős'é- günk jelenti telefonon: A magyar képvisel őiház mai ülésén a költségvetés részletes vftújia során a népjóléti tárca költségvetésének vitáját folytatták, amelynek során Grieger Miklós keresztény gazdasági párti képviselő felszólalása nagy vihart váltott ki a szociáldemokraták körében. Grieger a szociális nyomor kérdésével foglalkozva, az egész ország javára végrehajtandó konzervatív politika szükségét hirdette beszédében. Párhuzamot von az angol, német és magyar szocializmus között és kiemelte amazok, feltétlen ha- zafieágát. A szóckí!demokraták Griieger e fejtegetéseit nagy zajjal fogadták, majd, amikor a képviselő a nemzeti étien szociáidetm okrária elletni védekezés kérdését és a bolsevizmiis kegyetlen ságiéit vázolta, a szociáldemokratáik kmtótsffitén k özb oiciált ás ölek al zavarták meg, majd óriási izgatott kiáltozás következett, amely percekig tombolt. Végül is Grieger azzal fejezte be beszédét, hogy fel kell emelni a nyomorgó és rettenetes körülményeik közt élő munkásosztályt. Grieger után még Kéthly Anna, Rofhenstrin Móric, Hunyadi Ferenc gróf, Kontra Aladár ás Gömbös Gyula szólaltaik fel. érdekének: a besszarábiai kérdésnek megoldására, más nem marad tehát, csakis az olasz! orientáció, amelynek egyik föltétele azonban előbb-utóbb föltétlenül az lesz, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyzetén lényegesen változtassanak. Szegény Ferdinánd, ki tudja, tud-e még ezekről a gondokról, amelyek különben soha életében nem érdekelték túlságosan — és szegény Károly herceg megbirkózik-e összes el- j lenségeivel majd a halál után, ő, akiről mégj inkább köztudomású, hogy eféle politikai im- j brogliók sohasem érdekelték 1 De Románia csak nehezen szánja el magát erre a közeledésre, pedig Olaszország másként nem támogat. Mussolini nagyon jól tudja, mily érték számára Magyarország, az a Magyarország, melynek katonáiról a legnagyobb olasz lap ismerte el a napokban, hogy „nostri piu valorosi avversari nelle trincee dél Carso é sül Piave furono gli: honvéd" — és a ma- gyar-oiasz barátság ma már mindennél erősebb faktum. Oroszország felé nem igen orientálódhat Románia, Bulgária vagy Törökország felé sem, a kisantant kapcsa szétszakadt és különben sem alkalmas Románia elementáris
