Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-08 / 82. (1416.) szám
1927 április 8, péntek. 'TsrassaJV^fea-KÖíIiAB H. G. Wells a jövő embertípusáról, a „barbare mécano” ről és a németek vezető szerepéről A nagy angol író érdekes párisi előadása — Sem a franciák, sem az angolok, sem az amerikaiak, hanem a németek lesznek a vezető nép — A jövő a gépészeké! —f— A P. M. H. tudósítójától — Pária, április 7. H. G. Wells, a világihirü angol író, a Sorbonne dísztermében tartott előadásán a nagy demokratikus hajlandóságokkal birő párisi és francia intellektuális és politikai tényezők előtt bejósolta a demokrácia közeli bukását és kimutatta, hogy a divatozó demokratikus elvek és a modern életszisztéma mindinkább — ellentétbe kerülnek. E-óta az előadás óta H. G. Wiellst minden oldaliról a kérdések tömkelegével ostromoljál?. Azt kívánják tőle, hogy az ünnepies előadáson elhangzottakat egészítse ki pontosan körülírt anticiipáciékkah Ha már a demokráciának el kell pusztulnia, hát pusztuljon el! Rendben van. De mi lesz azután ? A francia írók körében, egy intim beszélgetés alkalmával, Wells közelebbről igy fejtette ki az általa látott jövő kialakulását: — Meg kell nézni a nagy képes újságokat, a nagy turista utakkal kapcsolatban lehozott fényképeket, vagy még inkább azokat a levelezőlapokat, amelyeket millió számra küldözgetnek a világ egyik sarkából a másikba és máris megkapjuk a feleletet. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy a földgolyó legkülönbözőbb pontjain, a kikötőkben éppen úgy, minit a kontinensek belsejében, akár Amerikában, akár Afrikában, a legkülönbözőbb miliőben és a legkülönfélébb típusok között található egy embercsoport, amely mindig ugyanaz és mindenütt egyforma. Nagyon könnyen felismerhetők lapos sapkájukról és bőrkabátjukról. Ha arcuk színe különböző is, mégis mintha egy uj embertípus tűnnék fél. Ezt az uj típust én „barbare mécano“- nak nevezem, a gép-barbároknak. Mindenütt, szerteszórva a világon, (megtalálhatók ennek a típusnak a képviselői, s ez az egy tény világosan mutatja, hogy ők lesznek a jövőben a viliág urai. — Dehót tulajdonképpen milyen is ez •az uj emberfaj? Ki vagy mi is ez a ^barbare mécano ?“ Emberi lény, akinek az élete jórészét a gép tölti be, akinek az élete a géphez van kötve, aki sokkal inkább szolgálja a gépet, mint ahogy a gép szolgálja őt. Ennek az uj típusnak élete a gép, vallása és politikája a technika, papja, parancsolja és vezetője a technikus. —- önök, franciák, nem mondom, foglalkoznak a technikával, szép eredményeket is értek el ezen a téren, de a franciák úgy te- ikintik az egész világot, mint óriási birtokot, amelynek a közepén egyetlen gyönyörű szép kastély ál: Franciaország, ahol önök lekötelező ndvariassággal fogadják vendégeiket, az idegeneket, megmutogatva nekik a művészetek minden szép termékét és elbájolják a világot a szépség, jog és igazság magasztosságának a hirdetésével. A franciák nem lesznek a jövő vezető emberei. — Mi angolok, mi konzervatívok és késlekedőéi? vagyunk, már természetünknél fogva is. A technika az angol lélektől sem idegen, de mi még mindig azt hisszük, hogy az egész világ csak nagy piac s egyedül csak azért létezik, hogy a mi produktumainkat vásárolja. Nem akarjuk észrevenni, hogy a világháború és annak a következményei nyoloszáz millióval lecsökkentették vásárlóközönségünk számát. Mi sem fogunk így fiatalít és szépít a Corall'créme Corall-puder Gorall -szappan FflleraJtat * C. S. R. t inaim Vörös Rák gyógytár, Bratislava.----'L 'JJUJUJIOT*MNH> tu lnagy szerepet játszani a jövő irányításában. — Maradnak a németek. A németek, akik nem hisznek másban, csak a technikában, akik semmi mások, csak technikusok. Gyakran felveszik ugyan a filozófus álarcát, de csak azért, hogy ezen keresztül könnyebben bele tudják vetíteni a világba a technikájukat. És ez sikerül és sikerülni is fog. A németek lesznek a „barbare mécano’4 fajnak a vezetői, a németek sorából fog ennek a diadalmas uj fajnak a vezérkara kikerülni, mert náluk a technika a főmozgatő erő és a technika maga az élet! — És mi lesz az amerikaiakkal? ők védekezni fognák, mert nem akarjál? a vezetést a németeknek átadni, de a hars nem lesz tragikus, mert hiszen az amerikaiak ereiben túlságosan sok német vér csörgedezik. — Én tehát úgy látom, hogy a demokrácia bukása után a „barbare mécano“ korszak fog jönni s a nyugati hatalmak kezéből a vezetés, a tömegek irányítása, az ideák adása csakhamar a németek kezébe kerül. B. A. Heves elnökválasztási kampány előtt? Április 29-ike s május 13-ika Röat ejtik meg as elR&kválaszftást — A Slovák étashangu cikke Masaryk elmük személyéről — A cseh nemzeti szocialisták interpeiSáciét adtak be a cikk miatt Prága, április 7. A közeledő elnökválasz-! tás kérdése egyre jobban foglalkoztatja a sajtót. A Slovákban megjelent kombináció ismét okot adott a nemzeti szocialsita képviselőknek arra, hogy interpellációval forduljanak az igazságügyi és belügyminiszterhez, amelyben kérdést intéznek a miniszterekhez, hogy tudomásuk van-e arról a támadásról, amelyet a szlovák néppárt hivatalos lapja az államfő ellen intézett. Követelik, hogy a kormányelnök ítélje el ryilvánosan a köztársasági elnök ellen intézett durva támadást. A Slovák ugyanis a kombinációkkal kapcsolatban cikket közöl, melynek rövid tartalma ma a következő: Masaryk a cseh politikai pamfletizmus típusa. Harci jelszava: Az igazság győz• Azonban — mondja a Slovák — nem dolgozott mindig ezzel a jelszóval, ő maga beismeri a „ Vüágforradjilom ban“, hogy gyakran elkövetett hibákat és néha nagy hibákat is. A politikai pamfletizmus Masaryknál gyakran destruktív volt. Aki Masaryk mai nyilatkozatait figyeli, világosan láthaija azok pamfletísta éleit. Ilyen volt a Gajda-afférről tett nyilatkozata. A légionáriusok óriási erkölcsi krízisben élnek. Hz vonatkozik Benes dr.-ra is. Az <5 uj rezsimé háborús földalatti eszközökkel dolgozik. A szocialista és légionárius sajtó ezen cikk miatt éles ellentámadásba ment át a szlovák néppárt ellen s az interpelláció is ennek a harcnak egyik lárcszeme. Az elnökválasztás napját még mindig nem állapították meg. A képviselőház elnöksége köréből elhangzott kijelentés szerint a választási aktust május 25-re tervezik. A Deutsche Presse ezzel szemben megállapítja, hogy ez a terminus lehetetlen. A választást az alkotmány 56. §-a alapján a uemzetgyülés mindkét házának együttes ülésén kell megejteni és a jelenlevő törvényhozók liáromötödnyi többsége dönt. A képviselőháznak és a szenátusnak ösz- szesen 450 tagja van, tehát az abszolút többséghez legalább 226 törvényhozónak kell jelen lennie. Az elnökválasztás terminusáról az alkotmány 58. §-a szól, amely szerint a választást a hivatalban levő elnök választási periódusának lejárta előtti négy utolsó hétben kell megejteni. A választási ülést legkésőbb 14 nappal az elnökválasztás periódusának lejárta előtt kell összehívni. A választási periódus attól a naptól számítódik, amikor az elnök a fogadalmat letette. Masaryk elnököt 1920 május 27-én választották meg éj még ugyanaz nap letette a fogadalmat. Ebből és az alkotmárytörvény fenti határozataiból következik az, hogy az elnökválasztást legkorábban április 29-én és legkésőbben május 13-án kell megejteni. Az, elnökválasztás előtti hivatalos kampány még nem kezdődött meg. Parlamenti körökben általánosságban azt hiszik, hogy a kampány nem fog elmérgesedni. Ha kezdődik a képviselőkéi húsvéti szünete Április 26-án tartja legközelebbi ülését — As elnökválasztás előtt tiz-tlzennégy napig teljesen szünetelni fog a parlamenti munka Prága, április 7. A képviselőház mai ülésén folytatták az 1924. évi állami zárszámadás vitáját. A mai napon a késő esti órákig fog tartani az ülés s azon még több mentél- mi ügvet. valamint, néhány kisebb javaslatot fognak letárgyalni, hogy azután megkezdhesse a parlament húsvéti szünetjét. Ez a szünet április 26-ig fog tartani. Az eddigi tervek szerint a köztársasági elnökválasztás előtt még április 26—28-ig és május 3-tól május 12-ig lesznek ülések. Az elnökválasztás előtt 10—14 napig teljesen szünetelni fog a parlamenti munka. Az állami zárszámadás vitája A mai ülést, Malvpetr elnök csaknem teljesen üres padsorok előtt háromnegyed négv órakor nyitotta meg. Bejelentetté, hogy az 1924. évi állami zárszámadással kapcsolatos gazdasági vitát folytatják. Karpisková cseh szociáldemokrata képviselőnő volt, a vita első szónoka. Kijelenti, hogy az általános gazdasági krízist a mezőgazdasági vámokkal sehogvsem oldották meg. Sőt ellenkezőleg, a vámok behozatala csak uiabb nehézségeket okozott. Mutatkozott, ez már a Magyarországgal folytatott, kereskedelmi tárgyalásoknál, de még a testvér jugoszláv állam is elzárta határait, terményeink elől a magas vámok miatt,. Bent, az országban pedig továbbra is folyik az uzsorakereskede- lem. A meg nem engedeti kereskedelemről szóló törvényjavaslat, már Tégen elkészült, de a kormány még mindig nem terjesztette azt a ház elé. A katasztrófa pedig egvre jobban közeledik s ezt nem lehet megakadályozni azzal, hogy csendőrcsapatokat küldenek egyes vidékekre s ostromállapotot hirdetnek Soma miniszter intervenciójára. A cukorke- , reskedelemben is rosszabbódott a helyset. Ma nem szabadkereskedelem folyik, hanem szabadlopás a cukorkartell részéről. A kormány ugyan kötelező Ígéretet, tett arra, hogy a cukorárakat, nem fogják felemelni s mégis felemelték egy koronával. A kormány kötelezte magát, hogy közbenjár a eukorkartell- néh de tehetetlen a kartellel szemben, éppúgy. mint a cseh néppárt és a cseh iparos- párt. amelyek a kisemberek és a szegények pártjának nevezik magukat. Élesen támadja még Tiszo egészségügyi minisztert. Belén kommunista a cenzúra mai gyakorlata ellen tiltakozik, amely minden ellenzéki, de elsősorban kommunista sajtóterméket elkoboztam A volt monarchia igazságszolgáltatása — úgymond — legalább látszólag a törvény alapján dolgozott, ma azonban a bírál? a legreakciósabb ítéleteket hozzák. A bírál? között is a legreabciósabb Bon- csel? dr. prágai biró. Ártatlanul ítélnek el embereket, minthogy például a Szepessógben nyolchónapi börtönre ítéltél? Klein kommunista titkárt egv Iglőn tartott, beszéde miatt, ellenben azokat, akik a katonákat választójoguktól lopták meg, nem ítélik el. Elnök: Ezért a kijelentéséért, rendreutasit.om. Bólén: Mindezeket csal? azért hoztam fel, hogy a közvélemény tudomást szerezzen a mai rezsim reakciós voltáról. Csakis egységes ellenzéki fellépéssel lehet sikert elérni! Navráíii cseh szociáldemokrata a vasutasok gazdasági helyzetének javítását hirdeti. Péter kommunista a bányamunkások szórnom helyzetét, ecseteli, aminek okát a kormány rossz gazdasági politikájában látja. .Tohannis cseh szociáldemokrata a zárszámadás egyes, tételéit, birátia részletesen. Az ülés tart. 5 TUNGSRAM-WESTERN Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit. Pitlikék rádióznak Irta: Buda László. Pitlik Szerafin számtiszt volt a minisztériumban, Elől nagy ádámcsutkája állott ki magas har sitott gallérjából és beszéd közben folyton le-fel mozgott Már minthogy ádámcsutkája csak hivatalában mozgott, odahaza inkább Pitlik Szerafin- né nagyságos asszonyomé mozgott. Azonkívül még a négy gyereké. Az első keltő iker és keresve sem kaphattak volna jobb nevet, mint Szerafin és Szerafina, a két kisebbik szintén fiú és leány és szintén ikrek (Pitliknó ugyanis még a Tamsliból „kultúrálja a „dupla vagy semmi44 jelszót és hát ezt ugylátszik a családi életbe is áthozta férje nagy keservére.) A két kisebb volt szóval a Pityu és a Patyu. Ezek pedig olyan gyerekek voltak, hogy a szomszédok még ezen szent pillanatig sem hiszik el Pitlikné asszonynak, hogy összesen csak négy gyereke van. — Ezt a zenebonát négy gyerek nem tudja előállítani. Ezt nekem ne is mondja Pitlik ur, szokta a baloldali szomszéd, a bőrnagykereskedő mondani. Olt kell még lenni! Tessék csak jobban utána nézni. Igaz ugyan, hogy a hangzavarhoz esténként Pitliknó is hozzájárul a kosztpénz körül előállott differenciák miatt, mert soha sem elég neki az a pénz, amit az ura előirányoz. Ilyenkor aztán némi mezofortéban elvitázgatnak, azután leülnek ram- slizni. Ez különben az öreg Pitlik trükkje, hogy másik pakli kártyával csal és ami pénzt feleségétől elnyer, azt másnap odaadja neki a kosztpénz pótlására. Pitliknó arra eddig még nem jött rá, hogy ez ugyanaz a kosztpénz, amit elvesztett, ezért bizonyos elégtétellel fogadja, hogy ime belátja, hogy abból a pénzből, amit ő elsején ad, nem lehet kijönni. Pitlik ur régen foglalkozik az eszmével, hogy miként lehetne valamilyen furfangos ravaszsággal odahaza nagyobbszabásu csendet elővarázsolni. Etekintetben úgy találta, legcélszerűbb volna, ha rádiókészüléket venne, igy aztán erre terelődnék a figyelem és célját ravasz fondorlattal sikerül elérnie. Tegnap aztán rádiókészülékkel a hóna alatt tért meg Pitlik ur övéihez. Az antenna felszerelése közben a kÍ 3 Szerafin legurult a háztetőről és csak a gondviselésnek, no meg a jó erős nadrágtartójának köszönheti, hogy az utcára nem zuhant, hanem megakadt a csatorna kampójában, amitől viszont a viceházmesterné unokatestvérének az ismerőse frászt kapott, amikor meglátta függeni. Nagy nehezen felszereltek mindent, de persze a premiernél iszonyú parázs botrány keletkezett, mert csak egy pár kagylójuk volt és ehhez hat pár fül. Pitlik nr bekapcsolta Barcelonát és csendet követelt: — Fogjátok be a szátokat! Itt van Barcelona. Három gyerek várakozásteljesen nézett az ajtóra, hogy hol van már Barcelona, a legkisebb kislány, a Patyu pedig ijedten bujt anyja szoknyája mögé, kissé túlságosan is respektálva Barcelonát. Idők folyamán aztán olyan üvöltés lett, hogy a szomszédok közköltségen összeadtak még két pár kagylóra pénzt A gyerekek arca három nap múlva úgy össze volt karmolva, mintha verekedtek volna, pedig csak egymás füléről kapkodták le határozott, de hirtelen mozdulatokkal a kagylót. A Pityu fülét még be is hasították kis helyen, csak másnap a mosdatásnál vette észre Pitlikné. Hogyha különben Pitlik ur és életepárja Barcelonát fogták, akkor életveszélyes volt a mozgás a szobában. A gyerekek egyébként nem nagyon értettek a rádióhoz, de annyit biztosan tudtak, ha apjuk Barcelonát fogja, utána ők mindig verést kaptak. Nem is volt ezért előttük antipatikusabb valami az utóbbi időben, mint ez a Barcelona. Ha valamelyik rossz fát tett a tűzre, a másik csak igy mondta neki: Megállj, majd megmondom én a papának, lesz neked Barcelona. A múltkor éppen rádiózás közben vendégük jött. Egyik hivatali kolléga jött el kislányával. Pitlik nagy hévvel ugrott fel és felkiáltott: — Pszt!... Barcelonát fogom ... Mire a gyerekek hanyatt-homlok rohantak ki és magukkal sodorták a vendéget is. Az utóbbi időben már annyira ment a dolog, hogy Pitlik Szerafin előbb minthogy rádiózni kezdett volna, odarakott maga elé az asztalra: két hamutartót, a tappert, a mágneses tekercset, Jókai egyik regényét, egy aluminium poharat és a kutyakorbácsot. Ha aztán jött Barcelona és a gyerekek a távolban komiszkodtak. akkor a fentemli- tett tárgyakat vagdosta hozzájuk, ha meg a közelben, akkor a korbáccsal vágott végig Rajtuk. A gyerekek mindig számolták, hogy mennyi dobálni valója van még a papának és ha kifogyott, akkor olyan irtózatos üvöltést csaptak, hogy Pitlik Szerafin hamarjában levetett ruhadarabjaival egészítette ki a szankciós tárgyakat. — Mi is hallgatni akarunk papa. főditották kórusban. — Hát én is azt akarom, hogy hallgassatok, .ordított rájuk az apjuk.
