Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-08 / 82. (1416.) szám

2 WJt<^T.A^4ftfeSCR-HT1»T!AT* __________________________________________ 1927 Aprilia 8, péntek.

—■—wo—ww——■—■—bmbwhbi ■»—im——————-------------.——-—!------------------------------------üa búcsúzott el Sefblen a Hivatalos OlaszorszdatbS

A dőntő&irósági szerződés teljes szövege — A német sajtó szerint a magyar-olasz szerződés az európai hatalmak balkáni konstellációja szempontjából döntő jelentőségű

Franciaország minden polgárát felfegyverzi

(A P. M. H. párisi tudósitójától.) A francia Kormány és a parlament hadügyi bizottsága most készítette el az uj mozgósítási törvényter- veze'et, amelynek tartalma röviden a következő: Az első törvény (lói sur la reorganisation de 1‘a.rmóe) megállta pírja a hadsereg nagy kereteit; a második törvény az egységek, az ezredet, az osztályok és pótkeretek kereteit szabja meg. A harmadik törvény a sorozás szabályait tartalmazza; a negyedik pedig az ország minden anyagi és személyi erejének mozgósitását célzó szabályokat öleli fel.

Ez az utolsó törvény március elseje óta már a kamara plénuma előtt van.

Megjegyzésre méltó az, hogy est a tör- - vényt annakidején baloldali kormány nyújtotta be és előadója Paul Boncmr szocialista volt.

Zz a törvény felöleli az összes háborús tapasztalatokat. A tapasztalat azt mondja, hogy a jövő háborúját nem a fegyveres erő egyedül, hanem az egész nép vivja meg. Éppen ezért követeli az eddigi katonaköíelezettség mellett a „devoir civiquél'Y a polgári katonakötelezettséget.

Ez a polgári hatónakötelezettség nem csupán a francia honpolgárokat, — tekintet nélkül. arra, hogy milyen munkái végeznek, milyen korúak és neműek, — állítja a nagy cél szolgálatába, hanem a» ország minden magánüzemét, anyagforrását és az egész á lami organizmust.

A törvénynek egyes részei a következők:

a) Minden személyt, társaságot, szövetséget, szindikátust, stb.-t Franciaország anyagi és szellemi erejének alátámasztására csatasorba kell állítani, ha a hadsereg még nem vette volna igénybe támogatásukat. Ennek megfelelően minden állampolgár és jogi személy számára mozgósítási határozmányt dolgoznak ki, amelyet lehetőleg még a béke idején az egyes polgárok tudora"-ára hoznak.

b) A hadsereg és a polgárság szükségletének kielégítésére szolgáló anyagi és gazdasági forrásokat vagy vétel, vagy — ha szükséges, — rekvi- rálís utján kell megszerezni. Ideszámítják az élő és holt berendezéseken, a nyersanyagon, az összes ipari és kereskedelmi vállalkozásokon kívül mindazokat a találmányokat, amelyek hadászati vagy gazdasági szempontból jelentőséggel bírhatnak.

A c) pont a nemzetvédelem érdekében különösen a mezőgazdaság és a pénzügy megszervezésével foglalkozik,

A d) pont a közhatalom megszervezéséről intézkedik.

Az e) pontban a vasút, viziutak, légiforgalom, posta, távíró, telefon,.; rádió megszervezéséről intézkedik a törvénytervezet.

Az i) pont szociális rendszabályokról intézkedik, szabályozza a munkát és annak feltételeit és megszabja az állampolgár viszonyát az államhoz.

A g) pont arról intézkedik,

hogíf milyen rendszabályok szükségesek arra, hogy a népet szellemileg és lelkileg előkészítsék a háborúra,

továbbá, hogy a háború alatt a nép önbizalmát megtartsák. Erre a célra belföldi propagandán kívül külföldi sajtó-agitáció megindítására is utal a törvény.

Prága, április 7. A magyar-olasz barátsági és döntőbírósági szerződés hivatalos szövegét ma reggel hozták nyilvánosságra egyidejűleg Budapesten 'és Rómában. A szerződés szövege nagyjában egyezik azzal a tartalommal, amit mi lapuink tegnapi számában elsőnek már közöltünk, A hivatalos -szöveg a Stef a ni-sa jtóügynöks ég jelentése szerint a következő:

A magyar és az olasz nemzet attól a kívánságtól vezérelve, hogy egymás kozott a valódi barátság uralma érvényesüljön s abbajn a törekvésükben egyesüljenek, hogy a béke és a rend megöriztessék, valamint mindkét nemzetnek garanciák adassanak jövő fejlődésükre, a következőkben egyeztek meg:

1. Magyarország és Olaszország között tartós béke és örök barátság lesz.

2. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy mindennemű vitás kéruest, amely közöttük felmerülhet s a szokásos diplomáciai utón megfelelő idő alatt el nem intézhető, békéltető eljárás alá bocsátják, sikertelenség esetén pedig döntőbíráskodásnak vetik alá. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a vitás esetedre, amelyek ezen szerződés megkötése előtt merültek fel s a múltban fordultak elő. Azok a vitás esetek, amelyeknek rendezésére más konvenciók vonatkoznak, ezek szerint intézteinek el.

3. Olyan esetekben, amelyekben megegyezni nem sikerül, mindegyik szerződő fél követelheti, hogy a vitás kérdést a döntőbíróság elé bocsássák, de csak ;ooan az esetben, ha jogi vitás ügyekről van szó.

4. A békéltető és döntőbírósági eljárás módozatait az ezen szerződéshez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv tartalmazza.

5. A szerződés ratifikáltatik s a ratiíd- kációs okmányok kicserélése a legközelebbi időben meg fog történni Rómában. A szerződés a ratifikációs okmányok kicserélése napjától számított tiz évig lesz érvényben. Ha a Szerződést érvényességének lejárta ©lőtt fel nem mondják, úgy tova obi tiz évig érvényben marad.

Bethlen ma este bncsuzik az olasz kormánytól

Róma, április 7. Bethlen István gróf miniszterelnök ma este búcsúzik el az olasz kormánytól, minthogy hivatalos tartózkodása véget ért Ezután még a pápa előtt jelenik

meg magánkihallgatásoo. További tartózkodása magánjellegű lesz. Ma este Potenziani herceg, Róma kormányzója, a Kapitóliumon tüzijátéikos ünnepséget rendez Bethlen István gróf tiszteletéire.

Francia sajtóhang

Paris, április 7. A LTntransigeant foglalkozva a magyar-olasz szerződéssel, Kiemeli, hogy Mussolini előzetesen értesítette a jugoszláv kormányt a magyar-olasz szerződés megkötésének tervéről és hangsúlyozta, hogy a szerződés nem irányul Jugoszlávia ellen. Ennek az értesítésnek — írja a lap — annál nagyobb a jelentősége, mert annak idején a tiranai szerződésről nem küldött Mussolini előzetes értesítést Jugoszláviának.

„Magyarországra Dálkeleteurópában döntő szerep vár"

Berlin, április 7. A német sajtó is nagy érdeklődéssel kiséri Bethlen római útját A Kreuzzeiiimg rendkívüli jelentőséget tulajdonit az útnak s megállapítja, hogy a magyar-olasz szerződés az európai hatalmak balkáni konstellációja szempontjából döntő jelentőségű. A Deutsche AUgemeine Zeitung szerint

a magyar-olasz közeledés sorsszövetséget jelent s Németország szempontjából rendidviil fontos az, hogy Délkeletenró- pában növekvőben van az angol-olasz befolyás.

Magyarországnak, amely a délkelet-európai blokkban egyúttal az összekötő hidat jelenő Németország felé, minden esetre döntő szerepe lesz a jövőben.

A magyar képviselőház ünnepli Mussolinit és Bethlent

Budapest, április 7. Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése: A képviselőház

mai ülésén a költségvetés részletes vitájára tértek át. Elsőnek a külügyi tárca l&Ttség- vetését tárgyalják.

Görgey István előadó beszédében először is az olasz-magyar döntőbírósági szerződésről emlékezik meg, mire a képviselők, a szocialisták kivételével, hosszasan és lelkesen megéljenzik Olaszországot, Mussolinit és Bethlent.

Görgey beszédének további folyamán hangsúlyozta, hogy a szerződés azért örvendetes, mert ezáltal hatalmas támogatót és jóindulatú barátot nyert Magyarország a nagyhatalmak között. Fordulópontot jelent a szerződés a magyar politikában, mert a háború óta első eset, hogy egy nagyhatalom elismerte Magyarország egyenrangú mivoltát. Nem úgy, mint az elmúlt években, amikor Magyarországnak diktálták a megállapodásokat. Ezután részletesen ismerteti a külügyi költség- vetést, amelyet a szigorú takarékosság szempontjainak figyelembevételével állitottak össze.

A fiumei magyar kereskedelmi forgalom részletes szabályozása

Róma, április 7. Mussolini levelet intézett Bethlenhez, amelyben közli, hogy az olasz kormány helyesli azokat a végső következtetéseket, amelyeket a fiumei magyar kereskedelmi forgalom tárgyában a márciusban aláirt szerződés tartalmaz. A technikai szakértők rövidesen összeülnek, hogy a részletekre vonatkozólag is megegyezzenek.

A kormány hétfőn tárgyai a vasutasokkal

A mesrhasonlott posíásszervezctekkel nem állanak szóba — A szlovenszkói illetékek rendezése hátrányos a postásokra

Prága, április 7. A vasutasok és postások konfliktusa a kiadott szolgálati szabályzat miatt az utóbbi napokban mintha lecsendesült volna. A vasutügyi minisztérium, mint ismeretes, visszavonta a szolgálati szabályzatra vonatkozó végrehajtási rendeletet, amelyet, állítólag, a miniszter tudta nélkül Nutz miniszteri osztálytanácsos adott volna ki. Nutzot akkor azonnal szabadságolták. Legújabb értesülésünk szerint az osztályfőnök ismét visszatért hivatalába, de ott legfeljebb három hónapig marad s azután kilép a szolgálatból.

A végrehajtási rendeletre vonalközé tárgyalások a szakszervezetek és a miniszterelnökség szakbizottsága között hétfőn kezdődnek meg.

A vasutasok Szakszervezetei már összefoglalták követeléseiket.

Mig a vasutügyi minisztérium a vasutasok Szolgálati szabályzatának végrehajtás-’ rendeletét visszavonta, addig a postaügyi minisztérium a szolgálati szabályzatot már végre is hajija. A cseh lapok Szerint főleg a szlovenszkói rendkívüli illeték rendezése lesz a postásokra nézve hátrányosA postaügyi minisztérium a szakszervezetekbe való tömörülést is meg akarja tiltani alkalmazottainak- A postaügyi minisztérium erélyes fellépését nagyban elősegítette az, hogy a postások szakszervezetei nem léptek fel egységesen.

G. K. Chesterton

Brswn páter újabb esetei

(27)

— Warren Wynd ur pillanatnyilag el van foglalva — mondotta Fenner. — Nem szabad megzavarni. A titkára vagyok és szívesen elintézem, amit kivan.

— Még a pápa vagy az európai koronás fők sem beszélhetnének Wiarren Wynd úrral — jegyezte meg savanyu humorral az olajkirály. — Watren Wynd ur igen különös. Én például azért jöttem, hogy bizonyos elő- föltétalek betartása mellett 20.000 dollárhoz juttassam és mint valami küldöncfiunak azt mondta, hogy jöjjek később.

— Fiúnak lenni nagyon szép dolog — szólt az idegen — és küldöncnek, üdvözletei hozónak még szebb — s én olyat hozok Wyndnek, amelyet egyszerűen meg kell hallgatnia. A nagy és jó nyugati földről hozok hirt, onnan, ahol éppen most formálódik az igazi amerikai ember típusa, míg ti itt keleten mindnyájan tespedve horkoltok. Mondja meg neki, hogy Art Aboin van itt Oklahamából és azért jött, hogy megtérítse.

— Mondtam már, hogy nem szabad zavarni —• felelt élesen a titkár. — Parancsot adott, hogy fél óráig senki se zavarja— Ti emberek itt keleten nem szívesen zavartatjátok magatokat — folytatta az élénk Alboin. — Mégis azt mondom, hogy nyugaton erős vihar támad, mely mindennek dacára meg fog zavarni. Wynd azt számolgatja, hogy mennyit kapjon ez és az a régi poros vallás, de minden elosztás, mely elfelejti az uj texaszi vagy oklaíhamai nagy és szellemi mozgalmat, megfeledkezik a jövő vallásáról.

— A jövő vallásával már régen készen vagyok — mondotta megvetően a milliár- 4os. — Rtihös, mint % * kutya, spiritiszta, madzagokkal téli asztalokkal és fiókokkal —

I a láthatatlan, aki be akarja beszélni, hogy el tud tűnni és el is tud tűnni, de a zsebében j az én százezer dollárommal. Nem, most már csak azt hiszem, amit látok. Valószinüleg tehát ateistának fognak nevezni.

— Nem, nem ért meg — szólt majdnem buzgón az oklaihomai ur. — Valószínűleg ugyanolyan ateista vagyok, mint ön. A mi mozgalmunkban nincs babonás vagy természetfölötti maszlag — osak tiszta tudomány. Az egyetlen helyes tudomány az egészség tana — és az igazi egészség a léi elesésen alapszik. Telítse meg tüdejét a steppék szabad levegőjével s minden keleti várost a tengerbe fuj. A nagy embereket is elfujja, mint a pibét. És mi otthon ezt csináljuk, — Lélegzőnk. Nem imádkozunk, — lélegzőm'.!

— Igen, valószínül eg lélegzőnek — szólt a titkár tompán. Okos és felvilágosult arca alig palástolhatta fáradtságát. A két előadást úgyis csodálatraméltó türelemmel és udvariassággal hallgatta végig.

— Semmi természetíölötti nem kell — folytatta Alboin —, csak az egyetlen tény, ami ott van az összes babona mögött. Miért kellett a zsidóknak az isten? Csali azért, hogy az emberbe belehelje az életpárát. Ofclahomáhan mi ezt magunk végezzük el. Mit jelent a „spiritus" szó? Görög szó s any- nyit jelent, mint „lélegzési gyakorlat". Élet, haladás, jóslás, minden a lélegzeten alapszik.

— A magam részéről mindenesetre meg vagyok elégedve, hogy szakított az ósdi istenhittel — mondotta Vandám.

A titkár bölcs, elfáradt arca hirtelen más kifejezést öltött, mely valami mélységes és különös elkeseredésről beszélt.

— Én nem — mondotta. — Én c^ak annyit tudok, hogy Isten nem létezik. Vandám ur, ugylátszlk ön előtt mulatságos az ateizmus — azaz talán csak azt hiszi, amit I hinni szeretne; Én azonban istenemre mondom, akarnám, hogy legyen isten. De nincs. Ez az én szerencsétlenségem.

Hirtelen észrevették, anélkül, hogy zaj vagy mozgás támadt volna, hogy Wynd ajtaja előtt álldogáló csoportjuk a legnagyobb csöndben négy személyre növekedett. A hevesen vitatkozók közül egyik sem mondhatta volna meg, hogy milyen sokáig állt ott a negyedik, de a jövevény mindenesetre azt a benyomást keltette, mintha félszegen és tiszteletteljesen már régóta várt volna a kedvező alkalomra, hogy valami fontosat közöljön. A három ideges és ingerült beszélgető előtt úgy rémlett, mintha a negyedik hirtelen a földből nőtt volna ki, mint a gomba. És kétségtelenül hasonlított is a nagy, fekete gombához: kövér volt és hatalmas karimáju papi kalapja teljesen beárnyékolta alakját. A hasonlatosság még nagyobb lett volna, ha a gombák történetesen megszokják a használt és alaktalan esernyők viselését. Fenner titkár még külön is csodálkozott, hogy ezen a helyen papot lát, de amikor a pap kerek arcával fölpillantott nagy kalapja alól és Warren Wynd ur után érdeklődött, talán még rövidebben és határozottabban adta meg a szokásos elutasító választ, mint máskor. A pap azonban nem tágított.

•— Igazán látni szeretném Wynd urat — szólt. — Különösen hangzik, de tényleg csak látni szeretném. Nem ás akarnék beszélni vele, Csak azt szeretném tudni, vájjon itt van-e és Iá’.ható-e még?

— Mondtam már, hogy itt van — válaszolt' ingerülten Fenner. — Mit jelentsen ez: ilátni akarja, vájjon látható? Hát persze hogy látható! Alig Öt perc előtt hagytuk el e azóta itt állunk az ajtó előtt.

— Nos, tudni szeretném, hogy van — folytatta csökönyösen a pap.

— Miért? -- kérdezte elkeseredetten a titkár.

— Miivel komoly és azt mondhatnám.

szomorú okaim vannak, hogy kételkedjem jóérzésében — állította a pap. t

— Úristen — kiáltott dühösen Vaudam —. ismét valami uj babona!

— Látom, hogy föl kell sorolnom okaimat — jegyezte meg komolyan a kis pap. — Valószinüleg még a kulcslyukon sem engednek keres ztfülpillantan i, amig mindent el nem mondok.

Néhány pillanatig elgondolkozva hallgatott, majd tekintet nélkül a csodálkozó. arcokra igy folytatta:

—- Éppen kint sétáltam az utcán, amikor egy rongyos embert vettem észre, aki az utca végén lévő sarok mögül futott felém. Nekem rohant a kövezeten és nagy, durva- osontu alakjáról azonnal észrevettem, hogy ismerem. A nevét nem említem, de egy elvadult ir volt, akit egyszer megsegítettem. Meglátott, megingott, a nevemen nevezett és fölkiáltott: „Nagy ég! Brown páter! Ön az egyetlen ember, aki ma megijeszthet!" Értettem, hogy mire gondol — valami rosszat cselekedett. De ugylátszik nem is ijeszthettem meg őt nagyon, mert kisvártatva elmondta az esetet. Mindenesetre különös eset. Megkérdezte, hogy ismerem-e személyesen Warre/n Wyndet, én nemmel feleltem, ámbár tudtam, hogy ideföut lakik. Erre igy folytatta: „Wynd olyan ember, aki azt hiszi magáról, hogy az Úristen legkedvesebb szentje. De ha tudná, hogy mit gondolok én róla, hát biztosan fölakasztaná magát." Azt kérdeztem, hogy bántotta-e Wyndet és a felelet különösen hangzott. „Fogtam a pisztolyomat, d'e nem söréttel, sem golyóval, hanem átokkal töltöttem meg." Amennyire megértettem, mást nem tett, mint hogy a raktár és a ház közötti zsákutcába ment, kezében a csak lőporral töltött revolverrel és a falba lőtt, mintha a házat akarná megsemmisíteni. „De ■miközben ezt cselekedtem", mondotta, „az átkok legborzasztóbbjávail megátkoztam.