Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-06 / 80. (1414.) szám

1927 április 6, szerda.

'Vjt&ixM-j. v iMxmR:nmhm

A magyarok a bécsi Nemzetközi Zenetörténeti Kongresszuson

Járosi Dezső professzor előadása és javaslatai — Temesvár úttörő teológiája az egyházi zene terén — A magyar egyházi zene jelene

Becs, április 5.

A Beetüoven-ünnepségekkel kapcsolatban itt ülésezett Becsben a Nemzetközi Zenetörténeti Kongresszus, amelyen Romain Rolland is egy beszédet tartott Beethovenről. A kongresszuson két magyar tudós vett részt: Járási Dezső dr. Temesvárról, aki a magyar egyházi zene állapotairól tartott előadást és Gombosi János Ottó dr. Budapestről, aki a következő tárgyú előadást tartotta: Forrásszerü adatok a chanson-művészet befolyásáról a XV. század második felének német irodalmára.

Alkalmam volt Járosi Dezsővel, a magyar egyházzene utförő-munkásával előadása után beszélgetést folytatni Járosi, aki tudvalévőén pap, teo'őgiai tanár és a temesvári magyarságnak politikailag is vezető egyénisége, egy kitűnő zenei lapot szerkeszt és ád ki, mely Budapest—Temesvárod jelenik meg.

— Előadásomban igyekeztem ismertetni a

magyar egyházi zene történetét Liszt Ferenc- iől napjainkig. Előadásom végén hivatkoztam Temesvárra, amelynek teológiáján az egyházi zeniének, tehát úgy a hagyományos korálisnak, mint a harmőnium- ős orgona jáléknak külön főiskolai tanszéke van, Temesvár teológiája e tekintetben az egyetlen és igy áttörő az egész kialio- likus földgömbön. Tapasztalataimra hivatkozva, A Nemzetközi Zenetörténeti Kongresszus egyházzenei szakosztályának azt a javaslatomat terjesztettem elő, hogy mindenekelőtt szerkesztések egy kézikönyv, amely magába foglalja az egyházi zene vademecumját s amely a teológiai főiskolák hivatalos tankönyvévé lenne. Javaslatom második része az volt, hogy a papnevelők koráiig kultusza ne érje be az oltárénekek monopóliumával, hanem arra törekedjék, hogy a kórus kötelező korális énekei a papság egyházzenei köztudatává váljanak. Javaslatom hamar dlk része pedig az volt, hogy a kötelező harm<> Jiium* és orgonajáték temesvári kísérlete ne csupán az egyházzenei sajtóban tartassák nyilván, hanem szerezzünk annak polgárjogot minden ka* folikua szemináriumon és az egyházi harmóaium- lés orgonajáték legyen legalább — átmenetileg

— kötelező fakultatív tárgya a szemináriumoknak.

—- Javaslataimat igen jől fogadták a kongresszuson, minthogy azonban a kongresszus nem illetékes arra, hogy a különböző országok püspöki konferenciái elé juttassa javaslatomat, ennélfogva előadásom után egy külön ankótot hívtak össze e tárgyban. Ez az ankét, mint ad hoc-bi- zotfság, — mely az osztrák egyházzenének vezérkarát egyesítette, — egyértelműen elfogadta javaslatomat é3 elhatározták, hogy azt az osztrák püspöki kar elé terjesztik.

— Működésem? Uttörésem? Úttörő müvem

volt tán „A hagyományos korális esztétikai méltatása" című müvem 1906-ban, — akkor a temesvári székesegyház karnagya voltam, — mely utat tört a gregorián magyar kultuszának terjesztését illetően. Mint karnagy a kórus egyházzenei repertoárját fejlesztettem olyformán, hogy az adventi- és a nagybőjti vasárnapok miséinek állandó és változó részeitől fel a ceciliáni szerzőkön át egész a Liszt Ferenc koronázási miséjéig és a Perosi Krisztus oratóriumáig a stílusok minden válfaját egyházzenei jószándékom tárgyává tettem. Magyarország különböző városaiban eddig vagy 75 koncertemmel tettem az orgonát a liturgia szabta határokon belül is koncertképessé. 1908-ban az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója lettem, e minőségemben 12 éven át szerkesztettem az egyesület, havi folyóiratát, melynek 2000 oldala a tanúságom, hogy egyházzenei irók hiányában annak négyötödét önmar gam Írtam. Vezérelvem mint igazgatónak az egyházzenei decentralizáció volt. 1910-ben jelent meg „Az Eukarisztika zenéje", 1917-ben „Az egyházi zene és a papság" és 1913-ban „Az egyházzenei tanfo’yamok módszertana" c. müvem, 1910-ben a budapesti Zeneakadémián az Egyházzene tanára lettem s e minőségemben írtam „Az egyházi zene liturgikájának tankönyve" c. 336 oldalas könyvemet.

Mindenkit érdekel az

adóreform,

mely uj alapokra helyezi az adózást ée uj eljárási módokat léptet majd életbe.

A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban

az

aűörsform Képszerű ismertetését

Akjk a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál, Praha II., Panská 12., III.

Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önköltségi árnak megfelelően szabja meg.

— A magyar egyházi zene jelene? A magyar egyházi zene is bizony nagyon megsinyl\elíe a magyar történelem legvJóbbi nagy megrázkódtatásait. De az átmeneti évek egyházzenei passzivitáGenf, április elején.

(A P. M. H. genfi levelezőiétől.) Louis Loaicheur volt miniszter, a francia nehézipar vezére, a párisi kormány egyik nép- szövetségi fődelegátusa, néhány nap óta Genfiben tartózkodik az általa kezdeményezett, májusban összeülő világgazdasági kongresszus előkészítése céljából. A P. M. H. genfi levelezőjének alkalma volt Loudheur- rel hosszabb beszélgetést folytatnia, amelynek során a kiváló nemzetgazdász a következő érdekes kijelentéseket tette:

— A világgazdasági konferencia tervét

1924-ben vetettem fel, azonban nem lett volna értelme előbb összehívni, mielőtt Németország, Európa egyik legnagyobb ipari állama, mint a Népszövetség tagja nem vehetett volna részt a tanácskozásokon.

Egész Franciaország szírből örvend, hogy Németország végre helyet foglal a Népszövetségben és Briand annak idején, amidőn Németországot üdvözölte felvétele alkalmából, az egész francia nemzet érzelmeit fejezte ki.

A Népszövetség feladata, hogy a gazdasági problémák megoldását kezébe vegye. Elsősorban a gazdasági krízis okait kell megvizsgálni. Ezek Európa vásárló erejének és termelésének csökkenésében, valamint egyes államokban felesleges iparágaknak alapításában rejlenek.

— Ez az utóbbi főként a dunai utódállamokban észlelhető.

Az európai sajtó színházzal foglalkozó -része már évek óta a színpadi művészet hanyatlását siratja s mint egy sülyedő hajó szikratáviróáliomása állandóan a segélykérő S. O. S.-t küldi a világ minden tájéka felé. Számtalan cikk foglalkozik e súlyos válság okaival, mindegyik más és más hibát talál s valamennyinek igaza van. Mert az európai színházak válságát nem egy, nem két körülmény okozta, hanem együttvéve a tényezők összessége, ezek rezultámsa. A világháború utáu bekövetkezett válság megrendi tette a színházak anyagi alapját, a szeítemvilágban dúló forrongás pedig szellemi irányítására művészeti vezetésben megnyilvánuló princípiumokra nyomta rá a határozatlanság bélyegét A gazdasági és főként szellemi tényezők egész tömege okozta ezt a krízist, melynek megoldása a mai szinházvilág életkérdése. Nyugat alkonyának, az „Unte-rgang des Abendlandes“-nek hangosszavu hirdetői ős tanúbizonyságot kaptak a kultúra egyik teg- hathatósaibb zászlóvivőjén e-k, a színháznak lassú romlásában tételeik igazolásához.

Egy előkelő szellemű német folyókáinak (müncheni Hochland) egyik legutóbbi számában Dr. E. Gürster foglalkozik a szinhá^kér- dés okaival s cikkében (Krízis des Theaters) csak futólag érinti a gazdasági momex 'uniókat s a fősulyt a szellemi részre helyezi. Rámutat arra, hogy a mai színház elvesztette a közönséggel való kontaktusát s a publikum ma nem érzi lelkiszükségletnek a szinliázbajárást. Más szóval ez azt jelenti, hogy a színpad és közönség ma nem egy síkban mozognak, nem egy ösvényen járnak 6 a Mának nincs meg az igazi drámája, melynek alaphangjai a közönség lelkében -rezomálnának, melynek eredője a színházlátogatók érzésvilágában gyökerezne.

A színpad aktív munkásai, a rendezők különböző módszerekkel kísérleteznek, uj r ríezési elvek és más technikai felfogás szerint járnak oL Ujraoltási kísérletek ezek, melyek ideig-óráig használnak és sikerrel

5át ma már felváltotta az aktivitás. Ennek az aktivitásnak legkimagaslóbb munkái: Demény Dezső a budapesti Bazilika, Harmat Artúr, a pesti Belvárosi templom, Buchner Antal, az esztergomi Bazilika, Koudela Géza dr., a pesti egyetemi templom karnagya. Az újabb egyházzenei vívmányok közül különösen korszakalkotó, hogy a magyar kultuszminisztérium a Zeneakadémián egyházzenei szakot állított fel és ezzel megvetette a magyar jövő egyházzenei nemzedékének alapját.

Végül ezzel búcsúzott Járosi professzor:

— Becs olyan szép és kellemes város s az emberek oly kedvesek, hogy, ha nem volna a világon Temesvár és Budapest* csak itt szeretnék élni. G. J.

Az egységes osztrák-magyar gazdasági és vámterület felbomlásával a* egyes utódállamok elzárkóztak egymás elöl, versenyezni akartak egymással és igy Ausztriában, Csehszlovákiában, Magyar- országon, Lengyelországban, Jugoszláviában és Romániában ugyanazok az iparcikkek készülnek sokszorosan, de ezen iparágak termékeinek nincsen elég nagy piacuk a belföldön.

— A krízis megoldására az első lépés számos teoretikus szerint a vámhatárok megszüntetése. Ami azonban Amerikában lehetséges, az még nem biztos, hogy előnyös Európára alkalmazva is. Európában nem lehet évszázados intézményeket az egyes országok lakosságának károsodása nélkül egy csapásra megszüntetni. A genfi konferencián ezek a tervek tehát nem kerülnek tárgyalásra, amint az árucsere és a forgalom sem szerepelnek a programon.

— Véleményem szerint

a Népszövetségnek meg kellene szerveznie a racionális ipari termelést és a tömegprodukciót amerikai mintára, a nemzetközi kartellek megalakításának segítségével.

így a krízist fokozatosan meg lehetne szüntetni. A Népszövetség feladata tenne ezzel párhuzamosan a kartellek feletti világellen- őrziés megszervezése az esetleges kinövések és visszaélések megelőzése érdekében.

alkalmazhatók, de hogy a beteg életben marad-e, csak a jövő titka még. Igen érdekes próbálkozás volt a zseniális orosz rendezőnek, Tairofnak operetfe-reformáló törekvése. Ez a színházi műfaj már évek óta a sablon- feldolgozás mocsarában haldoklik. Tairof egyik legutóbbi operetté-r endezé sében (a moszkvai Kamaraszinházban, Lecocq: Nappal és Éjszaka c. darabját inszcenirozta) minden egyes jelenetet ritm izéit a zenei aláfestés szerint, minden mozdulat, minden lépés tánc volt s a kosztümök groteszk színfoltját éka harmonikus ktegészitésként hatott. E fölfogáshoz közel áM Reinhardt egyik legutóbbi rendezése, a bécsi Viktória előadás. S. Maugham prózai vigjátélcából (mely ilyen alakban már Berlinben megbukott), féloperettet csinált, egyszerű zongorakisérét adta a zenei aláfestést, a ritmust, melyet átvett a színészek hanglejtése és mozdulatai. És úgy látszik ez a ritmikus groteszikség közel áll a mai közönség leikéhez, mert a darab ebben a zeoésitett feldolgozásában sikert aratott s még ma is állandó műsordarabja a Josefstadter-Theatérnék.

A különböző színházak az újabb időben mind gyakrabban próbálkoznak a klasszikus darabok felelevenítésével s a modern színpad fejtett rendezői technikájával állítják elénk a klasszicizmus remekeit ez által akarva üj életerőt önteni a mai színházak lankadt ereibe. Shakespeare szellemének nagyságát és kimeríthetetlenségét legjobban az a tény igazolja, hogy évszázadok generációi mindig uj és más szépségeket fedeznek fel drámáiban s ezeket a gondolatokat a legkülönbözőbb szoenirozásolcban állítják elénk, ilyen kuta- tásvágy hozta létre az utóbbi évek legismertebb groteszk rendezését, a frakkos Hamletet. Ezek közül a kisértetek közül csak egy: Moissi frakkos Hamlet,je aratott igazi sikert, de ennek oka Moissi művészetében rejlik s nem a frakkban. (Ez az eset a színházi kosztümök másodrendüségét igazolja egy intellektuális közönség előtt.) Mások ismét a

Klasszicizmus a modern színpadon

hi itídilM egységes vámterületének hiánya egyik oka az eorúpai gazdasági krízisnek

Louis Louctaeur nySiatkozaSa a világgazdasági koríferQrccSa

jelentőségéről

INPER1AI-MOTEI

KARLSBMD

Tökéletes kényelem és vezetés

Előjegyzések kívánatosak — Junius közepéig és augusztus közepétől igen mérsékelten szabott árak

Modern garázs. 40 zárható box, sofőrszobák áilandó hideg és meleg vízzel.

Kérjen tarifát és árjegyzéket ■ Nyitva április 25101, szept. 30-ig.

leegyszerüsitett, minden díszletet nélkülöző Shakespeare-szinpadhoz tértek vissza.

Hasonlókép Goethe Faustja is állandó és izgató probléma a rendező előtt. A Faust, ép úgy mint Madách Ember tragédiája első sorban könyvdráma, tehát sziupadravitele alkalmával különböző nehézségeket kell legyőzni, több gondolati szépségekben s gazdagságban pompázó jelenetet elhagyni, viszont a színpadi kiállítás materiális behatása fokozza az esztétikát élvezetet és ismét oly szépségeket domborít ki, melyeket az olvasás alkalmával nem veszünk észre. Legutóbb a D e u t s eh e s Volkstheater elevenitette föl s hozta színre a Faust mindkét részét egy esti előadásban Paul Mederow feldolgozásában, aki maga alakította Faust doktor szerepét is. Színház íö r téneti szempontból jelentősebb

bécsi Faust-elöadások a következők voltak: a Bnrgtheater 1913-ig hétféle rendezésben ösz- szesen 192-szer adta a Faustot, ezek közül legtovább a Laube-féle inszeenirozás volt műsoron. (1850 január 28-tól 1874 szeptember 20-ig 84 előadás.) Az első rész 1832 május 24ten került először színre, amikor a Burg- the a térben Goethe halála alkalmából emlék- ünnepélyt rendeztek. Egy keretes előjáték folyamán jeleneteket adták elő Egmontból, Iphigéniából, Tasséból és a Faust első részéből. A második rész csali 1883-ban kerül színpadra, ajmikor Wilbrandt uj feldolgozásban hozza színre az egész Faust-tragédiát. Az első rész két estére osztva: első este a boszorkánykonyháig, második Gréte tragédiája, harmadik este pedig a teljes második részt adták elő (1883 január 2., 3. és 4.). Természetesen ez a nehézkes forma nem volt megfelelő s azután kül'ön-külön adták a két részt.

Híres volt még a Schlenter-féle rendezés is (1907). Mederow rendezése a megelőző feldolgozások figyelembe vétele alapján készült, tekintetbe véve a modern színpad struktúráját, ennek követelményeit s előnyeit.

A közelmúltban mutatta be a Burg- theater Rác iné: Pb a d ra -ját, melyet

Schiller fordított németre s inkább ezt a vonatkozását domborítják ki a német irodalomban. Első bécsi előadása is egy ünnepi előadás volt Schiller özvegye s hátramaradt gyermekei javára 1808 december 17-én, még pedig nem a Burgtheaterben, hanem a mai Operaházinak megfelelő udvari színházban. (A két udvari színház a következő volt: Theater nachst dem Karntnertor, a mai Staatsoper és Theater nachst dér k. k. Burg, amely a mai Burgtheatérnék felel meg.) Az ünnepi darabot gróf Venzel irta s természetesen erre az előadásra az összes szaibad- jegyek — érvénytelenek voltak. Ez évben még kétszer került szinre a Phadra, a második előadástól kezdve már az ünnepi kisérő műsor nélkül és a Burgtheater színpadán, hol 1891-ig 58-szor adták. A jelenlegi felújításnál a rendezés az egyszerűségben nyilvánult meg, a görög színezetet a háttérben tevő oszlopok jelképezték, mig a színek változását a karosszékek ide-oda állitásával oldották meg, A rendező modern törekvését egy háttérben képező kertrészlet színes bujasága árulta el s az a körülmény, hogy a szereplők teljesen érzékem bér eket, néha túlságosan is kiabáló alakokat állitottak elénk, ellentétben pl. az orosz művészekkel (Medea), akik a klasszikus darabokban merevek és uiéltó- ságosak, mint a hidegséget sugárzó antik szobrok. Két felfogás, melyek jogosultsága vitatható.

Ma már klasszikus darabnak számit G o go 1 y: Revizoryja is, a világirodalom vigjátékainak egyik remeke, hisz’ 90 esztendővel ezelőtt, 1836 április 19-én került, először szinre a szentpétervári Alexandra színházban. A cenzúra csak a cári közbelépésre engedte keresztül a darabot s nagy volt a felzúdulás az előadás után. Ez magát Gcgolyt is megszólalásra kényszeritelte s ekkor egy cikkében a darabnak egy teljesen altegőrikus értelmezést tulajdonit, a kis orosz város a mi lelkünk és a hűtlen hivatalnokok pedig az •emberi bűnöket és szenvedélyeinket ábrázolják. Chlestakoflf, az álrevizor a mi tévhitünk, mely megnyugtat s elaltatja lelkiismeretűnk, mig be nem toppan az igaz és örök bíró: az igazi Revizor. Természeteden ezt az értelmezést, habár a szerzőtől ered, csak fcételkedés*x